Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-13 / 189. szám

1996. augusztus 13., kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország 5 Harasztosi Pál felvétele Hétvégi pihenő a Tisza-parton Étterem az állatkertben Két hónap európai szemmel a távol-keleten: Vietnamban és Kambodzsában Nyíregyháza (I. Z.) — Két tá­voli országban, Vietnamban és Kambodzsában járt a közel­múltban Aranyi Attiláné Nyír­egyházáról. A két hónapos ki­rándulás során szerzett nem mindennapi élményeit lapunk­kal is megosztotta. Saigonból indult kis csopor­tunk. Ez a város ma a Ho Shi Minh City nevet viseli, Dél-Vi- etnam központja. Hétmilliós lakosú város, amely a háború óta szinte érintetlenül maradt meg. Néhány nagy szálloda ki­vételével a házakat nem enge­dik magasra nyúlni. Pont az esős évszak elején jártunk ott, így különösen érezhető volt a trópus sajátos hangulata, és az illata is, ami legelőször magá­val ragadott. Orületes, negy- ven-ötven fokos meleg volt egyfolytában. Félelmetes az utcákon hömpölygő tömeg, de mégis ebben a látszólagos ká­oszban van valami varázsos rend. Európai szemmel talán gyo- morforgatóak azok az ételek, amiket esznek, de rendkívül íz­letesek. Egy estét mi is egy elő­kelő étteremben töltöttünk, ahol nagy meglepetésünkre egy állatkert is volt. Medvék, kobrák, denevérek és egy cso­mó más helybéli vadállat volt a ketrecekben. Azután legna­gyobb meglepetésünkre közöl­ték, hogy ez nem más, mint az étlap. A mi asztaltársaságunk egy kobrát választott ki, amit a szemünk előtt készítettek elő a főzéshez, sütéshez. Háromfo­gásos vacsora lett belőle, ami nagyon finom volt. Saigonból Da Lat városán át Nha Trangig mentünk autóval. Ez nem más, mint a dél-kínai tengerpart. Nagyon csodás érintetlen természet van itt, a vízi fauna nem más, mint amit egy díszhalkereskedőnél lá­tunk itthon. Ez az egyik olyan partvidék, ahol a legendás le­vesbe való fecskefészket sze­dik. Vietnamból szintén autóval mentünk át Kambodzsába. Itt Pnom Phein, a főváros volt az első úticél. A város nevének je­lentése Phein asszony dombja. Ez a város központjában álló dombra utal, amely keletkezé­sében a nagykállói ínségdomb­ra hasonlít, mivel a város ural­kodójának a felesége annak idején az alattvalókkal hordat- ta össze, és megtette vallási központtá. Saigon után döbbenetes volt látni egy olyan várost, ahol az utcákon hömpölygő tömeget három biciklis és néhány ele­fánt jelenti. Nagyon üres a vá­ros. A Vörös Khmerek még min­dig erősen tevékenykednek, és éreztetik hatásukat. A vizeket is megmérgezték, ezért a leg­nagyobb kincs az import tiszta víz. A mai napig több, mint tíz­millió akna lapul Kambodzsa területén. A fővárosból repülővel men­tünk tovább Xiem Riepbe. Ez egy kis város a Ton Le Xap tó felett. Arról nevezetes, hogy hozzá tartozik Angkor Tom, A fallal körülvett város, Kambo­dzsa legfontosabb idegenfor­galmi látványossága. A 250 négyzetkilométeren elterülő ősi város több. mint kétszáz épületegyüttesből áll, de még csak huszonhatot tártak fel kö­zülük régészetileg. A ma is­mert legjelentősebb közöttük az Angkor Wat, A fallal körül­vett templom, Kambodzsa jel­képe. A X. században, amíg euró- pában London harmincezer la­kossal világvárosnak számí­tott, addig itt egymillióan él­tek. Itt találjuk a négy égtáj fe­lé néző híres négyarcú szobor­motívumot is archaikus mo­solyba merevedve. Fantaszti­kus látványban volt részünk, amellyel egyszerűen nem lehe­tett betelni. Lenyűgöző volt látni a hatalmas méreteket, óri­ási távolságokat. Fontos megjegyezni, hogy a helybéli emberek rendkívül kedvesek voltak hozzánk, eu­rópaiakhoz. Ez is nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy ilyen szép, feledhetetlen élmények­kel térjünk haza. Angkor Wat, a fallal körülvett templom Kambodzsában Amatőr felvétel Negyedikként a Kent család Segítség Mátészalka (KM) — A holland testvérvárosból, Zevenaarból érkezik dele­gáció kedd délelőtt Máté­szalkára. A háromtagú kül­döttség vezetője drh. Wil de Raden, aki a ZOM Ala­pítvány elnöke. A ZOM Alapítvány révén anyagi támogatást kaptak a refor­mátus templom felépítésé­hez és a katolikus templom berendezéséhez. Budapest (KM) — A Fattyú, a Lázadók és az Útkeresők után a Kent családtörténetét elbe­szélő regényfolyam rajongói­nak népes tábora most kezébe veheti a negyedik darabot, A fúriát. Azt is elárulhatjuk, hogy a család — és vele együtt az USA történetét — még négy kötetben írta meg Jakes, hosszan maradnak hát velünk ezek a büszke, bátor és szen­vedélyes férfiak és nők, akiket olyan szívesen ide varázsol­nánk magunk mellé. Vajon mi a sorsa az Útkere­ső gyermeklány hősének, a bá­mulatos túlélési képességgel rendelkező Amanda Kentnek most, hogy az erejét próbálga­tó nemzet és a Kent család tör­ténetének 1836—52 közötti tör­ténetéhez érkeztünk? Közös­ség és egyén új és új sorsfordí­tó kérdésekkel néz szembe. A mára már legendássá vált erőd, az Alamo falai között a négye­zer fős mexikói sereg támadá­sát várja egy maroknyi kis amerikai csapat — a tét: meg tudják-e vetni lábukat a még Mexikóhoz tartozó Texasban? Az Egyesült Államok kato­nai intervenciója később elke­rülhetetlenül az unióhoz csa­tolja a területet, de ezzel csak a legsúlyosabb gondok szapo­rodnak: az új államot az északi rabszolga-felszabadítók vagy a déli államok gyapotbárói kapa- rintják-e meg? Rádiós szerencse A Petőfi rádió ajánlata olvasóinknak Budapest (KM) — Szoros kapcsolat épült ki az utóbbi hetekben lapunk, a Kelet- Magyarország és a Petőfi rádió között. Bizonyos idő­közönként lapunk munka­társa élő adásban mondja el: mi várható a másnapi lap­ban s azt is, milyen érdekes témákat dolgozott fel a nyír­ségi újságíró. Ezt a kapcso­latot színezi most tovább, hogy lapunk olvasóit kérik a rádióműsor készítői, nevez­zék meg, hogy melyik rádi­ós kolléga képviselje a Pető­fi adót a Szerencsekerék szeptember 7-i adásában. Akik szavazatukat augusz­tus 20-ig eljuttatják a mega­dott címre (Petőfi rádió­Szerencsekerék 1800, Bu­dapest, Bródy Sándor utca 5-7.) közöttük meghívókat sorsolnak ki a népszerű ve­télkedő tévéfelvételére. S akikre szavazni lehet: Barna Erika, Fiala János, Gózon Ákos, Jónás István, Király­hegyi Zsuzsa, Molnár Dá­niel, Neumann Gábor, Nyíri Ferenc, Ördögh Csil­la, Petrányi Judit, Szayly Jó­zsef. Millecentenárium Kárpátalján Budapest (MTI) — A Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tiszte­letben tartja a valóéi járási állami közigazgatás határo­zatát, amely nem enge­délyezi a Vereckei-hágón augusztus 15-ére tervezett millecentenáriumi rendez­vény megtartását és az em­lékmű felavatását. Mivel végleges elutasító határozat nem érkezett, a szövetség nem mond le az ünnepségek megtartásáról és a konflik­tus rendezését jogi útra tere­li. Egyebek között ez hang­zott el a KMKSZ hétfőn Bu­dapesten, a Magyarok Vi­lágszövetségének Semmel­weis utcai székházában tar­tott sajtótájékoztatóján. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke ezúttal is hangsú­lyozta: a rendezvények és az emlékműépítés előkészüle­tei során minden törvényes előírásnak eleget tettek, a szükséges kérelmeket idő­ben benyújtották, az érintett földterületet megkapták tar­tós használatra a községi ta­nácstól. Az emlékmű felál­lításával kapcsolatban ko­rábban senkinek nem volt kifogása—folytatta. A mil­lecentenáriumi rendezvé­nyek tervét tavaly tavasszal Leonyid Kucsma elnök jó­váhagyólag tudomásul vet­te, ez év februárjában a me­gyei közigazgatás illetékes bizottsága jóváhagyta, Hen- nagyij Udovenko ukrán kül­ügyminiszter pedig a me­gyei adminisztrációhoz in­tézett levelében támogatá­sáról biztosította a kezde­ményezést. Az emlékműa­vatás augusztus 15-ei betil­tása nemcsak a magyarság, de a magyar-ukrán viszony szempontjából is kudarc — hangoztatta Kovács Miklós. Hozzátette: a szobor lebon­tásáról hivatalos dokumen­tumot nem kaptak. A terve­zett megemlékezéseket ki­használva az ukrán hatósá­gok a KMKSZ-nek szánták a bűnbak szerepét. Breznovics László KMKSZ-alelnök úgy véle­kedett: az emlékmű a mille­centenáriumi megemléke­zés mellett a két ország kö­zötti jószomszédi viszony és a kisebbségi kérdés meg­nyugtató rendezésének szimbóluma lett volna. Az üggyel kapcsolatban május óta jelentkező magyarellen­es sajtókampány megnyilat­kozásait abszurdnak tartotta és veszélyesnek nevezte, hogy szélsőséges politikai csoportok az alkotmány és a nemzetiségi törvény elle­nére nagy befolyást tudnak gyakorolni a hatóságokra. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke leszögezte: ez nem egy kisebbség, hanem az egész térség ügye. Kifogá­solta az alapszerződés meg­kötésének menetét, amely­ben a békekötés megelőzte a valós békét. Matl Péter szobrászművész, az emlék­mű tervezője elmondta: al­kotása — amely mindenki számára nyitott kápolna is — a nemzetek közeledésé­nek jelképe is lenne. Liszt-összes CD-n Budapest (MTI) — Virágh András orgonaművész le­mezre játszotta Liszt Ferenc összes orgonaművét. A nagyközönség körében ke­vésbé ismert darabok a ze­neszerző legszemélyesebb és legelvontabb öregkori al­kotásai. Az öt CD-ből álló csoma­got — amely Liszt Ferenc halálának 110. évfordulója alkalmából jelent meg — hétfőn mutatták be a sajtó képviselőinek. A lemeze­ken nem szerepelnek a más szerzők darabjaiból átírt Liszt-orgonaművek. A hangfelvételek a pécsi szé­kesegyházban készültek, ahol maga a zeneszerző is fellépett egykoron. A Liszt-műveket hang­versenyeken is bemutatja a művész: szeptember 28-án, > »* i/ október 5-én, 12-én, 19-én és 26-án Budapesten, a Pap­növelde utcai templomban, a későbbiekben az ország nagyobb városaiban. Virágh András 1960-ban született. A Zeneakadémián orgonaművész-tanári diplo­mát szerezett. 1983-ban a II. Liszt Ferenc orgonaverse­nyen a Liszt-orgonaművek legkiválóbb interpretálásá­ért elnyerte a Cziffra Ala­pítvány különdíját. Jelenleg a budapesti Belvárosi Fő­plébániatemplom orgonis­tája. Rendszeresen játszik a Szent István-bazilikában és orgonatanár a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanár­képző Főiskola egyházze­nei szakán. A CD-k egy hónap múlva országszerte kaphatók lesz­nek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom