Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-12 / 188. szám
1996. augusztus 12., hétfő GAZDASAG Kelet-Magyar or szag 13 Új feldolgozóüzem Beregben Csarodán 300 millióért bővítenék • Mag helyett dió az izraeli szilvaexportba Javában tart az üzem építészeti kialakítása A szerző felvétele Csaroda (KM — N. L.) — Jelentősen enyhít majd a beregi térség foglalkoztatási és megélhetési gondjain az a feldolgozóüzem, amelynek kialakítását már elkezdték Csarodán. A termelést október elején kezdik. A tulajdonosok jövőre nem kevesebb mint 300 millió forintos beruházást valósítanak meg az üzem területén — ezzel a nagyszerű információval szolgált lapunknak Lukovics Bertalan Csaroda polgármestere. A beregi községben egy megszűnt üzemet alakítanak át és rendeznek be gépsorokkal ezekben a hetekben. Zöldséggyümölcs feldolgozó, aszalóüzem kezdi meg itt működését ősz elején. Várhatóan az alma feldolgozásával kezdik a próbaüzemelést. A budapesti tulajdonoscsoport a Megyei Munkaügyi Központtól 52 dolgozóra kért bértámogatást. Vagyis ennyien állnak majd munkába októberben. Lesz köztük főiskolát végzett, érettségizett, szakmunkás, a gárda nagyobb része természetesen betanított munkásokból áll majd. Az alma mellett feldolgoznak, aszalnak szilvát, meggyet, paprikát, hagymát, sárgarépát, gombát. Távlatokban a térség 40 ezer hektárnyi területéről veszik át a termést, az alapanyagot. Ezzel pedig több száz, sőt több ezer ember jut munkához, pénzhez. A készárut egy svájci cég veszi át. A kft. budapesti tulajdonosai 1997-ben 300 millió forintos költséggel bővítik az üzemet, egy korszerű hűtőházat is építtetnek. Nem szezonális üzemről van szó, úgy tervezik, hogy az év 11 hónapjában termelnek, minden évben egy hónapig tart majd a technológiai szünet. A beruházást, a fejlesztést követően jövőre újabb száz dolgozót vesznek fel, várhatóan 150 fő lesz a stabil létszám. A polgármester érdekességként említette: belátható időn belül kóser élelmiszer szállítását is elkezdik izraeli megrendelésre. Vagyis a környéken termett berbencei szilvát ki- magvalják, s a magvak helyére dióbelet tesznek. A szlovákiai privatizáció második hulláma Pozsony (MTI) — Szlovákiában eredetileg összesen 385 milliárd csehszlovák korona értékű vagyont szántak privatizálásra. A gazdasági reform legelején a magánosítás kétütemű végrehajtására vonatkozó tervet fogadták el, amely a két hullámban egyenlő értékű tulajdon magánkézre adását írta elő. Az első hullám—az ún. kuponos privatizáció—előkészítése 1991-ben kezdődött. Az 1992 áprilisában megkezdődött első fordulóban 165,3 milliárd csehszlovák korona értékű vagyont magánosítot- tak, s ebből 86,9 milliárd értékűt a kuponos privatizáció keretében. A kuponos privatizáció mellett a hagyományos módszerekkel is folyt a magáRöviden Gázzal... ...fűthetnek ősztől a Zala megyei Bocfölde lakói. A hálózat kialakítását azonban nem a hagyományos vezetékes formában rendelték meg, hanem—Nyugat- Dunántűlon elsőként — az egész falu a Prímagáz tartályos megoldását választotta. A lakóknak 35 ezer forintot kell fizetniük a csatlakozásért, valamint egy gázóráért, és az összeg 15 százalékát később visszaigényelhetik. (MTI) Befektetésre... ...ajánlott hitelbesorolást kapott Szlovákia rövid távú külföldi valutaadóssága alapján. Az AP-DJ jelentése szerint az IBCA csütörtökön „BBB mínusz” osztályzatot adott Szlovákiának. (MTI) Zágrábban... ...aláírták a kelet-szlavóniai ENSZ-kormányzat finanszírozásáról szóló egyezményt, amelynek értelmében a horvát kormány pénzügyi támogatást nyújt a kormányzat működtetéséhez. (MTI) Étolajért... ...cserébe búzát importál Bulgária. A bolgár kormány ezenkívül arról is döntött, hogy a jövő év szeptemberéig meghosszabbítja a bolgár búzakivitelre korábban elrendelt tilalmat. (MTI) nosítás. 181 közvetlen eladás történt, összesen 9,8 milliárd csehszlovák korona értékben, 24 árverésen 2,1 milliárd korona értékű vagyon kelt el és összesen 800 millió korona értékű állami tulajdon jutott térítésmentesen — 94 akció keretében — városi illetve falusi önkormányzatok tulajdonába. A privatizáció szinte teljesen megállt az 1992-es választások után. Az akkori kormány a magánosítás elhalasztását új privatizálási koncepció kidolgozásával indokolta. Ez utóbbi 1992 őszére meg is született. Az új elgondolás a közvetlen eladásokat és a versenytárgyalásokat részesítette előnyben a kuponos privatizációval szemben, amely a továbbiakban csupán mint kiegészítő módszerként szerepelt. Márpedig az 1994-es előrehozott választásokig csupán a privatizációra szánt vagyon jelentéktelen része került magánkézbe. A dolgok 1994 decemberében lendültek mozgásba, amikor a parlament felülvizsgálta a privatizációs törvényt. A törvény- módosítás értelmében a közvetlen eladásokról való döntés jogát a kormány helyett a szlovák „ÁVÜ”, a Nemzeti Vagyonalap (FNM) kapta meg. Az FNM védnöksége alatt 1995 februárjában folytatódott privatizáció, amikor is az elnökség jóváhagyta a Skloobal Inc. cég 67 százalékának az Obalsklo Ltd. részére történő direkt értékesítését. 1995 végéig 370 újabb közvetlen eladásra került sor, azaz háromszor annyira, mint amennyire a vagyonalap elnöksége az év elején számított (1995-re az FNM 120-150 eladást tervezett). Az 1995-ös és az 1996-os esztendőt egyaránt a többéves részletekben történő fizetések révén megvalósuló direkt eladások többsége jellemezte. Az FNM rendületlenül elzárkózik attól, hogy nyilvánosságra hozza döntéseinek részleteit. Az első befizetendő részlet a vételár 10-20 százaléka. Ezekből 1995-ben összesen 7 milliárd szlovák korona folyt be, amely a teljes vételár (36,9 milliárd szlovák korona) mintegy 19 százaléka. Száznapos cukorkampány Kaposvár (MTI) — Szeptember utolsó hetében kezdődik az idei cukorrépa-feldolgozó idény a Kaposcukor Rt.-nél. A kaposvári gyárban a tavalyihoz hasonlóan ebben az évben is száznapos kampányra készülnek, de a múlt évinél többet, összesen 50 ezer tonna cukrot szeretnének termelni. Jelenleg még mintegy ötezer tonna cukor van a raktáraikban, de szeptember végén már az újonnan gyártott cukor is a boltokba kerülhet. Az idén mintegy 30 tonna cukrot adtak el belföldön, és.,4000 tonnát exportáltak, elsősorban Horvátországba, ahová 21 ezer tonna sűrűlevet is szállítottak. A kaposvári cukorgyárban jelenleg még tart a felkészülés a kampányra, de az igazgató szerint szeptember közepére minden munkával végeznek, így a csaknem 250 millió forintos rekonstrukcióval is. A beruházásokkal elsősorban a répából kinyerhető cukor mennyiségét, vagyis a cukor- kihozatalt szeretnék növelni emellett az elkövetkezendő három év alatt a kapacitásukat napi hatezer tonnára bővítik, a tavalyi 4,4 tonnához képest. A rekonstrukció fontos része az energiafelhasználás csökkentése is. Az idei kampány során félmillió tonna répát vásárolnak fel a Somogy, Tolna, Zala és Baranya megyei termelőktől, átlagosan mintegy 4500- 5000 forintos tonnánkénti áron. Mindez azt jelenti, a tavalyi árakhoz képest csaknem 15 százalékkal többet fizetnek a nyers répáért. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy ezek után mennyivel drágul a cukor, és ha igen, mikortól, az igazgató azt válaszolta: a cukorár-emelkedésre októberben vagy novemberben kell számítani, és nemigen haladja majd meg a 15 százalékot, de mindezt a Cukorpiaci Rendtartással egyeztetve érvényesítik majd. A pénzügyi összeomlás szélén Oroszországnak pénzügyi mentőcsomgra lesz szüksége Washington (MTI) — Amerikai szakértők megítélése szerint fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország rémisztő gazdasági összeomlás felé sodródik, és az ősz folyamán esetleg olyan hatalmas pénzügyi mentőcsomagra lesz szüksége, amely mellett a Mexikónak két éve nyújtott ötvenmillárd dolláros nemzetközi szanálási program valósággal eltörpülhet. Állítólag a rövid lejáratú tartozásokon kívül szeptemberben és októberben válik esedékessé jó néhány, korábbról elhalasztott hosszú távú hiteltörlesztés teljesítése is, olyan irdatlan pénzügyi feladat elé állítva Moszkvát, amelyet nem biztos, hogy egymaga meg tud oldani. A szakemberek csütörtökön úgy vélelekedtek, hogy a nemzetközi közösség — leginkább az Egyesült Államok — előtt két választási lehetőség nyílik majd: vagy igyekeznek Oroszország hóna alá nyúlni — kerül amibe kerül —, vagy pedig sorsára hagyják. Az utóbbi megoldás azonban könnyen odavezethet, hogy az adósság- válság általános, az 1991-92- es összeomlást felidéző gazdasági krízisbe csap át. Amerikai adatok szerint Oroszország három és hat hónapos lejáratra kibocsátott kötvényállományának az értéke május végére meghaladta a huszonnyolcmil- liárd dollárt. A Szovjetunió felbomlása nyomán a moszkvai kormány eleve százhárommil- liárd dolláros adósságtömeget örökölt, ezt még az utóbbi öt évben megtoldotta 17,5 milliárd dollárnyi hosszú távú hitel- felvétellel. Az esetleges orosz gazdasági összeomlás a lehető legrosszabbkor következne be a washingtoni kormányzat számára, hiszen a novemberi elnökválasztások küszöbén kellene kiállnia a közvélemény elé azzal az igénnyel, hogy az amerikai adófizetők pénzéből mentőövet dobhasson Moszkvának. Bírói szerepben Nyíregyháza (KM — N. L.) — „A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat csak kollektív munkaügyi vitákban (érdekvitákban) jogosult eljárni. A közvetítő-döntőbíró célja a vitában álló felek között a bizalom helyreállítása, a munkahelyi béke megőrzése...” Az idézet abból a rendeletből való, amely szabályozza a július 1-től működő intézmény feladatait. Az országos hatáskörű szolgálatnál Szabolcs megyéből két közvetítő-döntőbíró tevékenykedik: Rusin József, a Megyei Munkaügyi Központ igazgatója és Drimba János, a kisvárdai kórház személyzeti, bér- és munkaügyi osztályának vezetője. A kellő iskolai, szakmai végzettséggel és gyakorlattal rendelkezők az Érdekegyeztető Tanácsnál pályázhattak a közvetítő-döntőbírói posztra. Négyszáz- hatvan pályázat érkezett be, ám az intézményt 98 szakemberrel alakították meg. Minden döntőbíró tevékenysége országos hatáskörű, a vitázók név szerint is kérhetnek bírót vitájuk eldöntéséhez. A Szolgálat tagjai jogi tanácsadással, valamint vélt, vagy valós egyéni sérelmek elbírálásával nem foglalkoznak. A működési szabályzat kimondja: a Szolgálat igénybevétele önkéntes, a vitában állók szabad akaratán nyugszik. A Szolgálat kiígészíti a munkaügyi viták rendezésének jelenlegi útjait. A bírósághoz fordulás alkotmányos jogát a döntőbíráskodás meghonosítása nem sérti. A közvetítő-döntőbíró általános feladatai között szerepel, hogy megállapodik a felekkel az eljárás lefolytatásának alapvető szabályaiban, a két fél között ingázva fenntartja a kapcsolatot, a kommunikációt a vitában állók között, segíti a probléma értelmezését, igyekszik eloszlatni a félreértéseket, kezdeményezheti a közvetlen tárgyalások folytatását, új módszereket ajánlhat a sikeresebb megbeszélések érdekében, mindkét félre azonos időt, energiát, figyelmet fordít. A döntőbíró igénybevételének kötelező esetei: „ha vita merül fel a munkáltató és a szakszervezet között a szakszervezet által szükségesnek tartott információk, felhívások közzétételében, ha vita merül fel az üzemi tanács (közalkalmazotti tanács) és a munkáltató között az üzemi tanács indokolt működési költségeinek mértékében, ha vita merül fel a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű ingatlanok hasznosítása tekintetében.” Expo farmereknek Debrecen (MTI) — Minden korábbinál nagyobb az érdeklődés az idei Farmer Expo iránt, amelyet augusztus 17. és 20. között rendeznek meg Debrecenben. Vaszkó László, az expót szervező V-Trade Bt. ügyvezetője csütörtöki debreceni sajtótájékoztatóján elmondta: az ötödik Farmer Expóra 230 kiállítót, s több mint harmincezer látogatót várnak. Szép számmal vesznek részt a rendezvényen Romániából, Kárpátaljáról, Belorussziából és Lengyel- országból is. A Farmer Expo — Keletmagyarországi Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiállítás —programjában számos érdekes szakmai rendezvény szerepel. Ezek közül Vaszkó László kiemelte a baromfitenyésztési konferenciát, a nyilvános sertésbírálatot és tenyészsertés- árverést, a szarvasmarha ivadékcsoport-bemutatót. Árfolyamo Él Kárpótlási jegyi Tőzsde Index (ideiglenes) augusztus 9-én: 3060,33 (+8,91) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. augusztus 9. Valuta Deviza Kanadai dollár 111.08 113,30 111,81 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 508.60 518.80 51278 Német márka 102.64 104.70 103,75 Angol font 236,32 241.08 238,31 Norvég kanna 23,75 2473 24,00 Ausztrál dollár '11851 'TO! 119,35 Olasz lírat 1000) 100,28 10230 101.17 Belgafrank(IOO) 498,12 508,14 503,38 Osztrtsc. 14,58 1438 14.74 Dán korona 2633 27.07 26,82 Pon.escdOO) 99,71 101,71 100,85 Finn márka 34,03 34.71 34,34 Spanyol pes.üOO) 120,67 1233» 121.83 Francia frank 303» 30,69 30.37 Svájci frank 125,88 128,40 127.42 Holland forint 91,47 93,31 92.47 Svaikéra» 22,96 23,42 23,12 ír font 245,22 250,16 247,26 USA dollár 152,22 155,28 153.48 Japán jen (100) 140,52 143,34 142,05 ECU 192,89 196,77 194,98 S• \J •/ |
