Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-05 / 156. szám
1996. július 5., péntek HÁTTÉR Aszálytakarta belvízveszély Ki fizesse a révészt? • Újabb teher az önkormányzatokra • Átmeneti állapot Nézőnont Szétszavazás Györke László Dombrád (KM) — Nemrég tartotta taggyűlését a Felső- Szabolcsi Vízgazdálkodási Társulat. A téma időszerű, hiszen a vízgazdálkodásról szóló törvény, illetve a kormány- rendelet értelmében a társulatok 1997. január 1-jéig kötelesek új alapszabályt készíteni és azt a cégbíróságon nyilvántartásba-vétel céljából benyújtani. Solymosi Lászlóval, a társulat elnökével és Tóth László ügyvezető igazgatóval a problémákról, az akadályokról, a veszélyekről és magáról a jogszabályról beszélgettünk. Adatszolgáltatás — A Felső-Szabolcsi Vízgazdálkodási Társulatnak 91 tagja van — mondja Solymosi László. — Ezek közül 39 szövetkezet. 46 polgármesteri hivatal, azaz önkormányzat és hat egyéb szervezet. A terület 92151 hektár,acsatornákhosz- sza összesen 533,5 kilométer. — Az alapszabály mellékletében kell meghatározni a társulat tagjainak nevét, székhelyét, a vonatkozó területrészek nagyságát — veszi át a szót Tóth László. — Annak rendje és módja szerint megkerestük a nyilvántartással rendelkező szerveket, amelyek 90 napon belül díjtalanul kötelesek azokat rendelkezésünkre bocsátani. Levelet küldtünk a polgár- mesteri hivataloknak, a földkiadó és földrendező bizottságoknak, a földhivataloknak. Sajnos, egy-két polgármesteri hivatal kivételével, minden szerv részéről elutasító választ kaptunk. Az indok az volt, hogy még nem rendelkeznek a kért adatokkal, s belátható időn belül nem is tudják kérésünket teljesíteni. — A társulat intéző bizottsáEloltották az elhalást Nyárlőrinc (MTI) — Megfékezték az alma- és körtefákat károsító tűzelhalás fertőzést a Bács-Kiskun Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás irányításával, így valószínűleg megmenekülhetnek a további gyümölcsültetvények, az Erwinia amy- lovora baktérium miatti kiirtástól. Mint ismeretes, Nyárlő- rincen bukkant fel először a rettegett fertőzés, ami után állami eljárás keretében, kiirtották a 40 hektáros almaültetvényt. A település másik részén jelentkezett fertőzést idejében észrevették, így ott csak másfél hektáron kellett áfákat megsemmisíteni. A történtek hatására a helyi almatermelői gazdaköri tagok mentesítő brigádot alakítottak. amely szakember irányításával rendszeresen ellenőrzi az ültetvényeket és elvégzi azok mentesítését. így az utóbbi két-három hétben egyetlen fát sem kellett kivágni. A gazdák nem hivatalosan értesültek róla, hogy az FM-ben folyamatban van az ültetvényük felszámolására kényszerült termelők kártérítésének ügye. ga márciusi ülésén javasolta — mondja Solymosi László — az érdekeltségi hozzájárulás fizetését 1997-től — míg nem rendelkezik a társulat a szükséges adatokkal — a polgármesteri hivatalok vállalnák át a köz- igazgatási külterületük után is. Ha fizetni kell... — Felkerestem az érintett települések polgármestereit — folytatja Tóth László. — Mit mondjak? A polgármesterek megerősítettek abban, hogy a társulat tevékenységére feltétlenül szükség van, ugyanis a vízelvezető rendszerek, azaz a csatornák további romlása egy esetlegesen bekövetkező belvizes időszakban katasztrofális helyzeteket idézhet elő. Csak éppen pénzt nem akar, illetve nem tud adni senki, amit az ön- kormányzatok jelenlegi helyzetében meg is lehet érteni. — Az előzetes számítások szerint 200 forint érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére lenne szükség hektáronként. Mérlegelve az önkormányzatok teherbíró képességét, intéző bizottságunk javasolta 120 forint megállapítását hektáronként. Ha a hozzájárulás befizeA tv elkényelmesíti az embert, csak ülök a fotelben, és bámulok. Régebben volt ez a könyv nevű izé, olyan lapjai voltak mint a kártyának csak hossza- dalmasabban kellett betűz- getni, meg elképzelni, hogy mit is akar mondani. Fárasztó szórakozás volt, afféle faeke a huszadik században. Azóta egy analfabéta feltalálta nekünk a tv-t. Én a tv-ben legjobban a távkapcsolót szeretem. Régebben szólni kellett a gyereknek, hogy nyomja már meg a kettes csatorna gombját. De ma már egyedül is boldogulok. Csak futkos az ujjam a távkapcsolón és ott vagyok az RTL-en. Rossz a műsor, átkapcsolok egy másik csatornára. Halk a hör- gés, felerősítem, életlen a zsilettreklám, kiélesítem. Ölik egymást az emberek, keresek egy üveg sört,—hol meg Tahiti szigetén,—ott meg meghúzok egy rafiaszoknyás bennszülöttet. Hot egy menekülttábor nyomorát bámulom, hol egy milliomos tobzódásait. Egyszer a HBO-on egy akciófilmet, máskor a Kis hableányt. Mára már úgy hozzászoktam a távkapcsolóhoz, hogy el sem tudom nélküle képzelni az életemet. Ez az én meghosszabbított nyúlványom. Néha úgy érzem magamat, mint egy Isten, —- én mozgatásé teljes egészében teljesülne —- amire, valljuk be, nem sok esély van —, akkor ez mintegy 50-60 kilométer csatorna karbantartását tenné lehetővé. Egy fontossági sorrendet felállítva, 5-6 éven belül a leglényegesebb csatornák felújítására nyílna lehetőség. — Komoly problémát jelent az is, hogy a társulathoz tartozó 92 151 hektár területből csupán 31879 hektár után tud a társulat érdekeltségi hozzájárulást kivetni, melynek féléves összege 1 millió 233 ezer forint, s ebből eddig mindössze 691 ezer forint folyt be. Ez az összeg igen kevés ahhoz, hogy a vízgazdálkodási törvényben meghatározott közfeladatokat el tudjuk látni. Lenni avagy nem... Mi történik vajon azokon a területeken. ahol nem működnek vízgazdálkodási társulatok, vagy éppen a társulat nem tud a törvényben megfogalmazott feladatainak eleget tenni? — A kormányrendelet szerint — folytatja Tóth László — amennyiben az érdekeltségi területen vízitársulat nem működik, az állami vagy helyi önkortom a világot. Éhezőket látok, átkapcsolok neki egy főző tanfolyamra. Ez már a huszonegyedik század. Bekapcsolom a gyermekműsort és kikérdezem a lányomtól a leckét. Ha nem érek rá, felveszem videóra. Megnyomom a stop gombot és kap egy pofont— ha későn jön haza — egy thai-boxolótól. Aztán átkapcsolok anyámra. Megkérdezem, hogy van, távirányítóval vágok egy kisfát, kiha- muzom a kályhát és felveszem a panaszkodását videóra. Majd később meghallgatom. Ha végeztem, átmegyek a munkahelyi csatornára. Behívom az osztályvezetőket, referálnak, kiosztom az uká- zokat. Felhangosítom a Mancikát,—ő munkahelyi hír harang —naprakészen tájékoztat az időszerű pletykákról. Behozatok egy kávét a Gizikével és hazakapcsolok, mert kupanap van. A tehetetlen magyar csatároknak mutatok néhány jó példát a spanyol bajnokságból. És természetesen mindeközben kényelmesen fekszem kedvenc fotelemben, lábamat a puffon nyugtatva, a gördülő szervizkocsin konyak, sörök. cigaretta, sütemények, meg ami kell, — nagy találmányzati tulajdonban álló vizek és közcélú vízilétesítmények kezelője, illetve tulajdonosa a közcélú érdekeltségi hozzájárulás megállapítását kezdeményezheti. Vagyis az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni a költségeket az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint; a lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a jegyző veti ki a hozzájárulást. (Érdemes még megjegyezni, hogy a Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása alapján jelenleg a közcélú vízi létesítmények és vízi munkák közérdek mértékéig terjedő költsége 1000- 1500 forint hektáronként.) Ez a „köztes”, átmeneti állapot nyilvánvalóan addig tart, amíg a tulajdonviszonyok nem rendeződnek végérvényesen. Attól kezdve ugyanis a társulat a tulajdonosra, a használóra vagy a bérlőre veti ki a hozzájárulást. — Ha nem teljesítik határidőre a befizetést—mondja végezetül Tóth László —, akkor az intéző bizottság elnökének megkeresésére az ingatlan fekvése szerinti illetékes jegyző az adózás rendjéről szóló jogszabályok szerint hajtja be a hoz- zájárulást.abefolyt összeget— a behajtási költségek levonása után — negyedévenként a társulat számlájára utalja át. Tehát a polgármesteri hivatalok újabb — nem éppen népszerű — feladatot kapnak. Tény viszont, hogy a vízgazdálkodás létesítményeit kezelni kell, ami közvetlen a földtulajdonosok érdeke, hiszen ha például a csatornák tönkremennek, egy esős év hektárok ezrein, tízezrein teheti semmivé a termést. Ha meggondoljuk, a kilátásba helyezett 200 forint sem sok egy hektárra éves szinten a veszteséghez képest, amit a kiázás okozhat. mány ez a távkapcsoló. Az asszony ezalatt általában a konyhában tesz-vesz—szorgoskodik. Főz, mosogat — nem kapcsolok rá —, hagy szórakozzon ő is. A kis bogyós kell most nekem a szomszédból, addig kapcsolgatok, amíg be nem jön. Átlátszó hálóing van rajta, pontosan így szeretem. Majd teszek róla, hogy azt is levegye. Nyomkodom a gombokat, de mi a fene ez — cipzáras? A csaj kezében is távkapcsoló van és pont rám irányítja. A köldökömre és megnyomja: stop. Meg sem tudok moccanni. És behoz a lakásomba, az én képernyőmre egy fiatal Tar- zánszerű fickót, egy arcvízre klómból, és elkezdenek csó- kolózni. De kérem mi ez itt, birtokháborítás? A nő fel- hangosítja magát és azt mondja, hogy neki ez a pasi a bizonyosság, és a többi már nem rám tartozik. Egy kattanás, és kikapcsol. Teljes a sötétség a képernyőmön: zúg a fejem, se kép, se hang. gyhogy azt kell # J mondanom, hogy jó dolog ez a távkapcsoló, de csak akkor ha az én kezemben van a nyomógombja. Balogh József A szocialista párt magára maradt, és ebből le kell vonni a szükséges konzekvenciát — mondta Szekeres Imre az MSZP frakcióvezetője, amikor a házszabály módosításánál az ellenzék természetes módon ellene szavazott, az SZDSZ pedig — ez már sokak szemében nem annyira természetes — tartózkodott, s így megmarad a napirend előtti felszólalások lehetősége. Az igazság az, hogy régóta érett már egy szétszava- • zás ebben a két éve alakult koalícióban, hiszen sok olyan törvényjavaslat készült már, amelyben nem volt egyetértés, sok olyan — főképp kormányfői — ötlet hangzott el, amely nem nyerte meg a szabaddemokraták tetszését, s ha olykor a vezető kormánypárt nem gondolta volna meg magát, akár szakításig is feszülhetett volna a húr. Most nincs szó szakításról, pedig az álláspontok sokkal határozottabbak, mint voltak bármikor. Ez látSzondi Erika L assan már hiányozna, ha nyaranta meggycirkusz nélkül maradnánk. A gondokforrá- sa rendszeresen a felvásárlás illetve a felvásárlói ár. Június végén még úgy tűnt, soha nem látott karriert fut be ez a megyénkben népszerű gyümölcs, hiszen egymást túllicitálva emelték az árakat a kereskedők. Pár nap alatt százötven forintra emelkedett az ár, s az elszabadult árral együtt elszabadultak az indulatok is. Tép- te-marta, aki csak tudta az éretlen gyümölcsöt a nagy haszon reményében. Törvényszerű, hogy ennek aztán meg lett a böjtje, mert a német piac minőséget várt, s nem fanyar ízű csöpögős, ehetetlen gyümölcsöt. Természetes, hogy visszaküldték a kamionokat és nem vették át a meggyet. Hogyan lehetne vajon megelőzni ezt a renomérontást, amely a tisztességes termelőket nagyon könnyen tönkre teheti? Hangoztatjuk, stabil piacra van szükség, biztos értékesítési lehetőségekre. Csak azt nem tudjuk, mikorra valósul meg ez az álom. Miért kel! a magyar termelőnek azért szurkolni, hogy Németszőtt az alkotmánykoncepció leszavazásából, s ez erősödött fel a házszabály módosítására tett indítvány elutasításából is. Az ok a külső szemlélő számára arra vezethető vissza, hogy talán a kormány kétéves munkájának értékelése, talán a megígértnél magasabb infláció, talán a hátralévő két évben még megvalósításra váró nehéz feladatok miatt felerősödött a szocialista párt bal szárnya, hangosabban mondják — főképp a párton belül—: jobban kell ragaszkodniuk a választási programhoz, s nem szívesen vállalnák, hogy, mint annak idején az Antall-kor/nányra, rájuk is rásüthessék a szociális érzéketlenség vádját. Noha a képviselők többsége ezúttal hozzájárult ahhoz, hogy az alkotmánykoncepció még vitás kérdéseit újra tárgyalják, ma már egyre kevesebben mernék határozottan kijelenteni, hogy ebben a ciklusban lesz új alkotmány. Azt viszont egyre nagyobb biztonsággal mondhatjuk: a hatalom túlsúlya ellenére stabilabbnak érezhetjük a demokráciát. országban, vagy Franciaországban lefagyjon a gyümölcs, mert csak akkor van esély az értékesítésre. Miért kell belehajtani az embereket a mesterségesen felvert árakkal egy ilyen mind rövid, mind hosszú távon negatív hatást kiváltó ügyletbe? Miért kell szinte minden téren eljátszani az amúgy is nehezen megszerezhető becsületet, megbízhatóságot? A tisztességes termelők nem estek neki a fáiknak, s várták hogy valóban minőségi árut szüretelhessenek. Becsapottnak, kiszolgáltatottnak érezték magukat a hirtelen bekövetkezett árzuhanás miatt. Szerencsére most újra emelkedett a fel- vásárlási ár, ám minden termelő feje fölött ott lebeg, hogy az elvesztett német piacot a magyar konzervipar szűkösebb kapacitása miatt nem tudja pótolni. S akkor mi lesz munkájukkal, egész éves fáradtságukkal? Éz a szegény gyümölcs még az utóbbi hetek rendőrségi krónikájába is bekerült. Olyan drága volt, hogy érdemes volt ellopni. Mikor jön el vajon az az idő, amikor termelési bizonyítványt kérnek a felvásárlók az áru átvételekor? Ezzel talán mind a minőség, mind a termelők biztonsága javulluitna. A csatornákat rendben kellene tartani Balázs Attila felvétele Kulcsár Attila tárca ia Távkapcsoló Nyári fejőstehén Ferter János rajza Kommentár Meggymizéria
