Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-30 / 177. szám

996. július 30., kedd A HIT VILÁGA Keiet-Magyarország 7 Ilyen lesz a győri pápai oltár (ülönvonat is indul szeptember 5-én a szentatya látogatásának színhelyére Győr (KM) — Több ezren utaznak Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből Győrbe, hogy részt vehessenek II. Já­nos Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából itt be­mutatott szentmisén. Sokan buszra szállnak, de különvo- natot is indít a MÁV a zarán­dokoknak, így kevés pénzért jutnhatnak el a pápalátoga­tás színhelyére. A nagyszabású előkészületek rég elkezdődtek Pannonhal­mán, de különösen Győrött, ahol a pápai szentmise helyéül a győri ipari parkot választotta ki a pápai megbízott. A hat­vanöt hektáros területből húsz- hektárnyit kerítenek le az ün­nepség lebonyolítására. A fennmaradó részen parkolókat létesítenek. Az oltár a szentmise kiemel­kedő jelentőségű helyszíne, ezért az építész, Czigány Ta­más úgy helyezte el, hogy az a tér minden pontjáról jól látha­tó szakrális jelként jelenjen meg. Formájában egy harang­lábra emlékeztető torony és az ahhoz kapcsolódó tető alkotja az építményt. A könnyed fém- szerkezetű tető a torony felé magasodik és ívesen keske- nyedik. A torony talapzatára erősítik a győri székesegyház Mária- kegyképét, a torony tetejére pedig egy aranyozott keresztet illesztettek. Három méter magas és hat­száz négyzetméteres pódiumra épül az oltár, éppen azért, hogy mindenhonnan jól láthassák a szentmise eseményeit. A szer­tartás figyelemmel kísérését segítendő a hívek mindegyike misefüzetet kap, amelyben az imák, az énekek és a liturgia fe­jezetei több nyelven — magya­rul, latinul, németül, horvátul — követhetők. A szentlecke és az evangéli­um, a könyörgések és a beve­zető ima magyarul hangzik el. A kánon latinul és az egyete­mes könyörgés három nyel­ven. Mielőtt megkezdődne a szentmise, a szentatya pápa- mobillel körbejár a szektorok között, hogy a hívekkel köze­lebbről is találkozzon. Alapítvány a templomért Könnyűzenei hangversenyeket is rendeznek nyaranként Remény Mátészalka (KM) —- Az Evangéliumi Pünkösdi Kö­zösség i994-ben indította el sátoros programsoroza­tát. Ennek része az a hatna­pos rendezvény, amely jú­lius 23-án kezdődött, s köz­pontja Mátészalka város volt. Süveges Imre a Sátoros Ünnep ’96. házigazdája el­mondta, hogy Magyaror­szágon összesen harminc helységben szerveztek egyhetes programot ameri­kai fiatalok segítségével, akik hazájukban egy pün­kösdi gyülekezet tagjai. Vallják: a kereszténység nem egy vallás, hanem személyes kapcsolat a te­remtő Istennel. Sitke — Egy templom pici, amolyan várkápolna jellegű. Hiszen amikor a múlt század közepén építették, akkor a szomszédos sitkei kastélyt a Felsőbüki Nagy család kisne- mesei lakták. S azért emelték a kápolnát, hogy a család ott részesüljön az egyházi szer­tartásokban, és az altemplo­mában temetkezzenek. Ám erre nem került sor, az al­temploma ma is üres. Természetesen a sitkei kastélyt is megviselte az idő, a romos herceghegyi épület a Vas me­gyei kastélyprogramban talált gazdára. Kovács Ferenc min­den vagyonát, energiáját arra fordította, hogy felújítsa a ba­rokk kastélyt, amelynek előd­jéről már az 1200-as években említést tett a krónika. A hon­foglalás korában a jáki nemzet­ség települt a vidékre. De ró­mai falmaradványok, avar kori sírok is fellelhetők a sitkei ura­dalom helyén. Mindezt a kastély mai váru­rától tudtuk meg, aki nemcsak a helyreállítással, működtetés­sel, de az emlékek felkutatásá­val is megszállottan foglalko­zik. Meg akarta menteni a mé- regraktámak használt kápolnát Kovács Ferenc, és a környék lakói ehhez jó partnerek vol­tak. De ki kellett találni az eh­hez megfelelő formát. Mindez még az 1980-as évek elején történt, amikor alapítványt jó­szerivel csak sportcélok meg­valósításáért lehetett létrehoz­ni. Ezért született meg 1984- ben a Kápolnáért Kulturális és Sport Alapítvány. Ezerkétszáz ember társadalmi munkája nyomán sikerült helyreállítani az 1869-ben épült és 1872-ben felszentelt kápolnát, amelyet azóta újra műemlékké minősí­tettek. Ugyanezen alapítvány jóvoltából tudták megmenteni a sárvári római katolikus temp­lomot is. És hogy az alapítvány to­vább működhessen, Sitkén könnyűzenei hangversenyeket rendeznek nyaranként. A hét­száz lakosú falu két éve némi plusz idegenforgalomhoz is jut a sikeres koncertek idején. Mi­közben tovább ápolják a ha­gyományokat is. Elköszönt az encsencsi lelkipásztor Baracsi István lesz ezután a nyírségi település református gyülekezetének papja Virágh László, Baracsi István, és Sipos Kund Kötöny (balról jobbra) A búcsúzó lelkipásztor hívei között Flarasztosi Pál felvételei Encsencs (KM — K. D.) — Sokan jelentek meg július 29- én azon a búcsú-istentisztele­ten az encsencsi református templomban, melyen a Nyírsé­gi Református Egyházmegye, a települési önkormányzat és a hívek köszöntek el 32 évi mun­kálkodást követően Virágh László lelkipásztortól. Az is­tentiszteleten az egyházmegye esperese, Sípos Kund Kötöny szolgált, s idézte Sámuel sza­vait: megőszültem, megöre­gedtem... Sámuel példáját idézve emlékezett meg az idén 67. életévét betöltő Virágh László tevékenységéről, akit a hívek szeretete övezett, s aki emelt fővel vonulhat nyugdíj­ba úgy, hogy átadja a munkát utódjának, Baracsi Istvánnak. A köszönet hangjai szólaltak meg nemcsak az imádságban, de a gyermekek által elmon­dott versekben is, hiszen — mint ahogy a település polgár­mestere, Kóródi László is el­mondta: lelkészük a több mint három évtized alatt sokat tett (feleségével egyetemben) a közért, nagy szerepe volt ab­ban, hogy a történelmi egyhá­zak és az önkormányzat kap­csolata országosan példamuta­tó volt. Találkozó előtt Nyíregyháza (KM) — A Partium és Erdély, Temes­vártól Máramarosszigetig, a Bánság szórványvilágától a kálvinista Szilágyságig, Bi­har, Szatmár, s az egész a határon túlra szakadt részek várják a vendégeket a Ma­gyar Reformátusok III. Vi­lágtalálkozójára. Az au­gusztus 3. és 10. között meg­rendezésre kerülő világta­lálkozó régóta, tulajdonkép­pen a hely kijelölése óta vi­hart kavart Romániában, mert politikai töltetet adtak az egyházi találkozónak a politikusok. Különösen amiatt emeltek szót, hogy mindez a millecentenárium évében történik, amikor a magyarok arra a honfogla­lásra emlékeznek, amely a Kárpát-medencét, benne természetesen Erdélyt is magyar földdé tették. Tria­non óta ennek kimondása is sérti a románok érdekeit. Pedig nem sértegetésről van szó. Ahogy a Magyar Reformátusok III. Világta­lálkozójának központi gon­dolata fogalmaz: a világta­lálkozó felekezeti és világ­nézeti hovatartozás nélkül, az egész magyarságnak és a vele együtt élő népeknek is szól, jó alkalmat teremtve a népek és nemzetek közötti megalkuvás nélküli megbé­kélés keresésére, annak az evangéliumnak a lelkiségé­ben, mely Krisztus Jézusra mutatva vallja: „O a mi bé­kességünk, aki... az ő testé­vel lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést” (Ef 2,14). „Mindez pedig Is­tentől van, aki megbékélte­tett minket önmagával és nekünk adta a békéltetés szolgálatát” (2 Kor 5,18). Az egész térség politikai fe­szültségében és romló gaz­dasági helyzetében a szoká­sosnál is nagyobb az olyan rendezvények jelentősége, amelyek az emberi közös­ség szellemi-erkölcsi-lelki értékeinek újrafelfedezését és megőrzését, valamint az egyetemes keresztyén érté­kek felmutatását szolgálják. Bízunk benne, hogy világta­lálkozónk sikere biztatást fog adni mindnyájunknak az összefogásra és helyben maradásra. Püspöki áldás Martfű (MTI) — Ünnepé­lyes hálaadó istentisztele­ten a martfűi református gyülekezet tagjai birtokuk­ba vették új templomukat. Az eseményen részt vett Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki áldását adta a templomra és a híres őr- bottyáni Gombos család ál­tal öntött harangra. A temp­lomban emléktáblát leplez­tek le, amely tanúsítja: a Martfű régi és új városrészét összekötő téren emelt épít­mény a honfoglalás 1100. évfordulóján készült el. Hívő emberek töretlen bi­zalma és kitartása kellett ah­hoz, hogy a martfűi refor­mátusok dédelgetett terve megvalósuljon. A templom alapkövét a rendszerváltás után, 1990-ben rakták le a korábban egyházi életet nél­külöző városban. A kivite­lezés azonban pénz hiányá­ban abbamaradt, és az épü­let két évig torzóként me­redt az égre. Újabb lendületet az ügy­nek az 1994-ben Martfűre költözött első lelkész adott. Szervező munkájának illet­ve a külföldi és hazai ado­mányozók önzetlen segítsé­gének köszönhetően sike­rült befejezni a félbe ha­gyott művet. Röviden Vereckei... ...zarándoklatot szervez au­gusztus 15-én a görög kato­likus egyház. Az utazók és az ünneplők lehetőséget kapnak az egymással való találkozásra, s ily módon is megerősíthetik hitüket, ha- zafiságukat és a közösségi összetartozás érzését. A busz augusztus 15-én reggel 5 órakor indul a nyíregyhá­zi görög katolikus templom elől. A zarándoklat költsége 1100 Ft. (KM) A Kárpátalján... ...működő egyházak, isko­lák, társadalmi szervezetek képviselőit kívánja meg­ajándékozni a görög katoli­kus egyház a millecentená­rium alkalmából rendezen­dő vereckei zarándoklaton. Ötven újszövetségi Szent­írást visznek Vereckére és Benedek Elek: Magyaror­szág története című könyvé­ből is ötven példány lesz az ajándék. (KM) A 100 éves... ...templomért és orgonáért tett alapítványt a nyíregyhá­zi római katolikus egyház- község, hogy a centenáriu­mi ünnepségre kijavíthas­sák a templompárkányzato- kat és a tornyon keletkezett hibákat, továbbá, hogy megújulhasson a templom orgonája. A költségvetés szerint 3 millió forintra len­ne szükség. (KM) A nyár elején... ...kezdte, azóta szombaton­ként rendszeresen folytatja működését Nyíregyházán a Kossuth téri plébánián a ka­tolikus kör. A keresztény ér­telmiségiek szövetségének baráti társasága által szerve­zett klubba az olvasni, be­szélgetni, kártyázni, sak­kozni kedvelőket várják. (KM) Alapítványt... ...hozott létre a nyíregyházi római katolikus egyházköz­ség a Szent Imre gimnázi­umban tanuló gyerekek ta­nulmányainak támogatásá­ra. Egyre több jó képességű gyerek szeretne tanulni, de mivel az államtól kapott pénz nem elég a tanulmányi költségekre, az önkormány­zat elsősorban saját intéz­ményeit és nem az egyházi iskolákat támogatja, így az intézmény működését csak a vallásos emberek segítsé­gével vagy a szülők terhei­nek növelésével lehet fenn­tartani. Ötszáz forint támo­gatást kémek olyan egyéni és közületi jótevőktől, akik átérzik a gimnázium mű­ködésének fontosságát. (KM) Czigány Tamás építész tervei alapján készül a pápai oltár Tervrajz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom