Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-29 / 176. szám
1996. július 29., hétfő A TermészetBúvár Nyíregyháza (KM) — Szép éjjeli lepke, a kis pávaszem csalogatja a TermészetBúvár magazin most megjelent számának olvasóit. A lepkék, a szitakötők vagy a bogarak iránti érdeklődés érthető. Hiszen a rendszerint dekoratív külsejű ízeltlábúak még a természettel éppen ismerkedők figyelmét is felkelthetik... A hangyákról mindez aligha mondható el. Amivel mégis magukra vonják sokak érdeklődését, az egyebek között az emberi társadalmat idéző társas életük. Erről szól a legfrissebb szám vezető cikke Gallé László tanszékvezető egyetemi docens tollából. Luxus vagy nélkülözhetetlen? — teszi fel a szerző, Vida Gábor akadémikus a kérdést az élőlények sokszínűségéről szóló, igencsak alaposan elgondolkodtató írásában. Új szemléletre van szükség a tudományban és a gyakorlatban egyaránt — állítja kemény következetességgel. A közismert természetíró, Schmidt Egon a folyók és tavak mentén kalandozik egy kicsit, majd a rétek, a legelők és a kultúrtájak felé veszi útját. A perzselő napsugarak elől a dús lombú fák alkotta erdőbe húzódik visz- sza, majd a parkok és arborétumok megannyi kincsét veszi szemügyre. Sétái közben számtalan érdekességgel ajándékozza meg olvasóit. Erdélyi Miklós tanár úr a Tisza virágairól ír. A tiszavirág szó hallatán a legtöbben bizony virágra gondolnak, pedig... Aki kíváncsi, egy szokatlan érdekes állatról tudhat meg fantasztikumokat is. A repülőkutyák földjére utazhatunk gondolatban az ELTE jövendő biológusainak helyszíni megfigyelései, terepgyakorlata alapján. De hol is járunk? A trópusok forró poklában, Nyugat- Malajziában... A TermészetBúvár nyári számának olvasóit megörvendeztetik virágkalendáriummal is, amelyen az örökzöld hegyi rétek káprázatos virágkölteményeit láthatják viszont. Balogh mint név Mizser Lajos Nyíregyháza — Kétségtelenül a leggyakoribb vezetékneveink egyike. Mi okozza a gyakoriságot? A legegyszerűbb megoldás az volna, ha azt mondanánk, hogy a Baloghok szaporábbak voltak, mint a más ne- vűek. Csakhogy a kérdés nem ennyire egyszerű. Ha egy név gyakorivá válik, akkor nem egy névadási indíték határoz, akár gh-val, akár g-vel is írjuk. Ha megnézzük Kázmér Miklós családnévszótárát, azt tapasztaljuk, hogy a Balogh vált legelőször vezetéknévvé, mégpedig 1298- ban. Rokon kifejezései: Balos, Sete, Suta — de ezek jó évszázaddal későbbiek. Az időelhatárolódást nyilván befolyásolta, hogy megyénkben is volt ilyen nemzetségnév (pl. Kállósemjén anyagában is megtaláljuk). A balkezesség eléggé feltűnő. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy eleink az írás tudományát eléggé későn sajátították el, akkor más irányban kell kereskednünk. Jelentett ez a név fél- szegséget, ügyetlenséget, sőt gonoszságot, az egyéb negatív tulajdonságokról nem beszélve. Ezek is a gyakoriságot indokolják. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a balog szó egy adott közösségben a megszokottól eltérő, azaz szokatlan tulajdonságot (negatívot, pozitívat egyaránt) jelölt, akkor egyáltalán nem csodálkozhatunk a gyakoriságán. így tehát a Baloghok őseire nem a balkezességet, hanem csak a szokatlanságot vethetjük. Hírcsokor Rendkívüli... ...testületi ülést tartottak a napokban a tiszavasvári polgármesteri hivatalban. A képviselők számba vették, hogy a kötelező óraszám- emelés milyen hatással lesz az oktatási intézményre. (KM) Nyári tábort... ...szervez a Magyar Ifjúsági Világszövetség Székelyföldön augusztus 6-16 között. A táborba 16-24 éves fiatalok jelentkezhetnek a szövetség debreceni irodájában. (Arany János u. 2. tel: 06(52)414-463.) Tiszalökön... ...rendezvényprogrammal várják a Magna Hungária expedíció „honfoglaló” lovasait augusztus 6-án. A küldöttséget 11 órakor fogadják a város határában, majd a tiszalöki majorettek- kel vonulnak be a főtérre. Az ezt követő kulturális műsorban irodalmi, történelmi összeállítás hangzik el. Romos várkastély Erdélyben Csizmadia Attila linómetszete Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Kellemes egyénisége a magyar színművészetnek Pogány Judit. Érdekes arcával, kedves hangjával, jellegzetes stílusával hamar belopta magát a közönség szívébe. Bár sokáig a kaposvári színházban játszott, mégis sokan ismerik, hiszen gyakran látni őt filmekben, a televízióban. Legutóbb a Szamba című filmben játszott. A múltkorában Nyíregyházán vendégszerepeit, akkor készült vele a beszélgetés. Q Közel három évtizedig volt a kaposvári színház tagja. Annak a társulatnak, amelyik sikert sikerre halmozott, amelyikre odafigyelt az ország. Véleménye szerint mi volt a siker titka? — Ez elég bonyolult kérdés, amelyet nehéz röviden összefoglalni. Egy olyan városban ahol közepesen elvegetál a színház, ott nem tud igazi nagy változás létrejönnni. Kaposvár viszont a hatvanas évek elején az ország legrosszabb színháza volt. Az ilyen helyeken tud valami csoda történni. Kaposváron vezetőségváltás történt és Szegedről Komor István került oda főrendezőnek, majd igazgató lett belőle. Ő volt az első olyan igazgató, aki a nála sikeresebb fiatalokra nem volt féltékeny. Csodálatos ember volt, engedte dolgozni a következő generációt. Nagyon jó rendezőket sikerült megnyernie Zsámbéki Gámbortól Äscher Tamáson át Gotár Péterig. Időközben a társulat is hozzánőtt a rendezőkhöz. □ Harminc évet töltött ott, és most szabadúszó lett. Mi történt? — Nagyon sokat változott a világ, a színház és én is. Az értékrend idővel felborul, a kapcsolatok átalakulnak. □ Tudvalévő, hogy Koltai Róbert, a férje folyton úton volt. Bizonyára Ón is. Nem lehetett így könnyen együtt élni... — Olyan sokat vezettünk, hogy egy taxisofőr nem vezet annyit. Döbbenetes sokat éltünk az országúton, és keresztbe. Gyakran előfordult, hogy amikor ő Kaposváron játszott, akkor én Budapesten dolgoztam és fordítva. Annyira összezavarodott az életünk, hogy nagyon nehézzé vált. Miután Robi eljött Kaposvárról, másfél év múlva én is követtem, szabadúszó lettem. A Játékszínben, a József Attila Színházban és a Katona József Színházban is volt már azóta bemutatóm. □ Mégis a „ szabadúszás" nem bizonytalanság? — Bizony az. Különösen ilyen korú színésznőnek. Úgy is jöttem el Kaposvárról, hogy a teljes bizonytalanságot vállaltam. Azt gondolom, egy férfi bátrabban vállalhatja a szabadúszást, de egy nőnek nem nagyon szabad. Minden társulat tele van hozzám hasonló korú, szerepekben kielégítetlen színésznővel. Örül a színház, ha nekik tud adni jó szerepeket. Egy normális színdarabban van 20-30 férfi szerep, és 4-5 női szerep. Az idő múlásával ez az arány még rosszabb lesz. □ Elárulja, hogy milyen egy színészházasság? Én úgy gondolom, hogy rengeteg konfliktust rejt magában... — Csak akkor, hogyha a házaspár egyik tagja sikeres. De mi egyenrangú színészek vagyunk. A nagy közönség szemében Robinak természetesn nagyobb sikere van. Ő egy abszolút sztárolt színész. De a színháznál húszfillémyi megkülönböztetés sem volt köztünk. Egyébként azt hiszem, én nem is tudnék más foglalkozású emberrel élni. Nem tudom elképzelni, hogy egy civil foglalkozású ember ugyanazzal a lázzal és kíváncsisággal tudjon részt venni az én pályámon az én életemben és én az övében. Semmi sem történik az életünkben, amit ne beszélnénk meg. Egymás legszigorúbb kritikusai vagyunk. Meglehet persze, hogy az egész házasságunk a szakmának van kiszolgáltatva. Például Robi nem várja el, hogy háziasszony legyek, és mondjuk meleg vacsorával várjam. Egy normális házaséletben ez nem lehetséges.. □ Befejezésül megkérdezném, hogy mi a nyári program. Nyaralnak-e például valahol? — Mi nem szoktunk nyaralni. Régebben próbálkoztunk a nyaralással, de kiderült, nem értünk hozzá. Alkalmatlanok vagyunk a nyaralásra. Sem a férjemet, sem engem nem érdekel az életnek ez a része. Csodálattal hallgatom és bámulom az emberek sokszínűségét, hogy ezekért a dolgokért lelkesednek. Minket ez nem köt le, nem érdekel. □ Mégis, mit csinálnak nyáron? — Dolgozni szoktunk. Ha például nyáron két-három nap szabad időm van, akkor beleszakadok otthon a munkába. Olyan hajszolt az életünk, hogy 3-4 órákat alszom most- már harminc-negyven éve... A következő évadban két helyen is rendezek, erre a két munkára kell felkészülnöm ezen a nyáron. Ötezer éves kapu Egyiptomban Kairó (MTI-Panoráma) — Közel ötezer éves halotti kapu maradványaira bukkantak egyiptomi régészek a Nílus- deltában az ókori Bubasztisz területén, a mai Tell-Básztá- ban, a Kairótól 90 kilométerre északra folyó ásatásokon. Bubasztisz, amely a XXII. dinasztia idején az ókori Egyiptom fővárosa volt, a macskafejű istennő (Basztet) kultuszának hódolt. Básztetet az öröm és a termékenység istennőjeként, védőistenként tisztelték. A most meglelt kapu egyedülálló az eddig feltárt építmények között, és Tell-Básztában is a legrégibb. Az Kr.e. 2600 körüli időkből, az Obirodalom idejéből való, amikoris a gízai típusú piramisokat emelték — számolt be a hírügynökségnek az egyiptomi régész. A kapu két méter magas és egy méter széles, geometriai és növényi motívumok díszítik, és valószínűleg temetkezési célokat szolgált. Három méter mélyen, számos akkori időkből való sír mellett találták, amelyekbe a feltételezések szerint főként nemes embereket és papokat temettek. Az ókori Bubasztiszt, amely kulturális központként és a macskafejű istennő kultuszának központjaként szolgált, Théba hanyatlása után rövid időre a birodalom új fővárosává tették. Mára a nagy romváros évente ünnepi játékok színhelye, emléket állítva a Hérodotosz idejében tartott ünnepségeknek, amelyek közül a legjelentősebb éppen itt zajlott. A görög történetíró, aki Kr.e. 540- ben látogatott Egyiptomba (tőle származik az azóta szinte szállóigévé vált mondat: „Egyiptom a Nílus ajándéka”), egy leírást is hátrahagyott az ünnepről. Tell-Básztában, ahol macsakatemető is van, számos macskát és a macskafejű istennőt mintázó bronzszobrot is találtak. A mostani kapu kilenc különböző korú régészeti réteg alól került a napvilágra. ^Történeti mondáinkról (10.) Szent László halottasszekere egyszer csak magától megindult Várad felé Erdész Sándor Nyíregyháza — László király az egyházmegyék szervezésében, az egyházi élet erősítésében Szent István méltó utódja volt. Szent László nevéhez is számos apátság, kolostor és templom építése fűződik. Templomok alapítása László még ifjú herceg volt, amikor Géza bátyját királlyá koronázták. Ezután a két testvér, seregeik élén Vác felé tartott. Ott megjelent előttük egy szarvas, melynek agancsa telis-tele volt égő gyertyákkal. Amikor a vitézek nyíllal rálőttek, a Dunába ugrott és átúszott rajta. Ekkor kérdezte Géza: „Mondd meg nékem, szeretett testvérem, mit jelentettek a szarvas agancsán látott égő gyertyák?” László herceg így válaszolt: „Bizony nem szarvas volt ez, hanem Isten angyala! Nem agancsok azok, hanem szárnyak, és nem égő gyertyák, hanem ragyogó tollak. És azért állt meg ott, hogy a Boldogságos Szűznek ott építtessünk templomot, és ne másutt!” így is történt. Ahol a csodaszarvast utoljára látták, ott építették fel Szűz Mária templomát. Jó néhány legenda szól arról, hogy az Isten angyala szarvas képében mutatja meg az építendő templom helyét. Szent Gellért püspököt szarvas vezette Bakonybélbe, ahol kolostort alapítottak. Bors vezér a Garam mentén lovagolt, midőn egy szarvas futásnak eredt előle és nekivágott a hegytetőnek. Ahol a szarvast nyíllal leterítette, ott építették fel Bars várát. Szent Lászlónak ugyancsak szarvas jelölte meg a létesítendő váradi templom helyét. Hagyomány szerint Szent László király emeltette a kis- várdai Szent Imre templom ősét, miután Bökény faluban a tatárokat leverte. Szent László-mondák Itt említem meg, hogy országszerte számos templomot, kápolnát és települést Szent Lászlóról neveztek el. Szent László a nép emlékezetében kegyes, bőkezű uralkodóként él, mint az alábbi mondák bizonyítják. Egy ízben Szent László a lovas szekerén Dalmáciába utazott. Hosszú volt az út, így hát nem csoda, hogy elaludt. Igen ám, de közben a kocsi egyik kerékszöge kiesett. A kísérők a királyt nem akarták felébreszteni, így hát Balázs jobbágy az ujját dugta helyébe és úgy futott a kocsi mellett. A király minőn felébredt, Balázsnak jutalmul nemességet, egy falut és annyi földet adott, amennyit két óra alatt körül tudott lovagolni. Egy másik monda szerint Szent László, midőn vitézeivel a Nyírségben járt, egy pusztán pihenőt tartott. A király nagyon eltikkadt, ezért frissítőt kért. Emberei rögvest szétszaladtak, de egyikőjük hamarosan visszatért és fél tökben bort nyújtott át. A király jót húzott belőle és így szólt: „De édes a bélé ennek a töknek, megéri ezt a pusztát, amelyiken vagyunk.” A vitéz az ajándékba kapott pusztán maradt, ahol megházasodott, letelepedett és falujának Béltek nevet adta. n ** v ts László király úgy rendelkezett, hogy halála után a váradi templomban temessék el. Ennek ellenére a somogyvári apátságban akarták örök nyugalomba helyezni. Szent László halála Midőn László király meghalt, testét díszes koporsóba helyezték és halottas szekeren, fegyveres kísérettel szállították nyugvóhelye felé. Esténként a kijelölt szálláshelyeken kifogták a lovakat és a kísérők is pihenhettek. Egyik hajnalon azonban nagy volt a riadalom, mivel a halottasszekér eltűnt. Ugyanis azon az éjjelen a halottasszekér megindult és csak a váradi templom előtt állott meg. A szekeret nem lovak húzták, hanem Isten angyalai taszították. így hát Váradon temették el, végső akarata szerint. A váradi templomban, amelynek kriptájában Szent László testét elhelyezték, a csodás gyógyulások már a temetés napján elkezdődtek. A váradi templom hamarosan zarándoklatok színhelye lett.- KULTÚRA _ Pogány Judit Kallus György felvétele Alkalmatlanság nyaralásra Interjú Pogány Judittal a színésznők helyzetéről és a férjéről, Koltai Robiról
