Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-29 / 176. szám
1996. július 29., hétfő HÁTTÉR Keiet-Magyarország 3 Az MTV és a kisvárdai Várszínház közös produkciójaként augusztus 2-3-4-én történelmi kor elevenedik meg, a törökvilág Görgey Gábor: Fejek Ferdinándnak című komédiájában. A határon túli színészekből álló társulat dramaturgja és rendezője Bodolay Géza. Felvételünkön a társulat tagjai a rendező instrukcióját hallgatják meg Vincze Péter felvétele Rudi és Robi Mátészalkáról A konkurens tejipari cégek is képesek pár nap alatt új termékkel előrukkolni Mézőooüt ■ ..... Keserédes Sánta János Nyíregyháza — A frissen kifejt tejet faluhelyen is csak kevesen ihatják. Legtöbbjük viszont már másnap hozzájuthat kedvenc fehér italához — a boltban. A Szabolcstej- nél évente mintegy 76 millió liter tejet dolgoznak fel, s ebből 60 féle terméket állítanak elő. Közülük jó néhány a fővárosban és a Dunántúlon is keresett árucikk. Nagy Miklóst, a Szabolcstej termelési és gyártmányfejlesztési osztályának vezetőjét a tej útjáról kérdeztem. Átvétel, begyűjtés — A nagyüzemek adják a felvásárolt tej 59 százalékát. A kistermelőktől a készlet 36 százalékát gyűjtjük be, míg a többit (5 százalék) közvetlenül a termőhelyeken vesszük át. Ez utóbbi formát két éve alkalmazzuk azoknál a tehenészeteknél, ahol alkalmanként legalább 2-300 liter tejet adnak át részünkre — mondja az osztályvezető. Tavaly 76 millió liter tejet dolgoztak fel. Idén ezt várhatóan meghaladják, ugyanis az előző év hasonló időszakához képest már 107 százalékos szintnél tartanak. A megye 205 felvevőhelyéről naponta egyszer gyűjtik be a tejet. Az 5—10 és 20 ezer literes rozsdamentes tartályé gépkocsik reggel 6- kor indulnak útjukra. — A gyűjtőhelyeken plusz 10 fok alatti hőmérsékletre hűtik le az átlagosan 3,7 százalék zsírtartalmú tejet. Itt bent naponta mintát veszünk, ellenőrizzük. Ettől függetlenül a tíznapos időciklusok valamelyikén, szúrópróbaszerűen a regionális nyerstejminősítő labor (Budapesten, Szekszárdon, Veszprémben és Debrecenben van ilyen) munkatársai végeznek komplex vizsgálatokat. Akár ők, vagy mi észlelünk rendellenességet, azonnal beavatkozunk a termelési folyamatba. A felvásárlási árakat diszkréten kezelik a Szabolcstej Rt.- nél. Nagy a konkurencia. Más forrásokból szerzett adatok alapján az átlagár 33 forint literenként. A legjobb minőségű tejért 40 forintot is megadnak. Hatmilliárd A cég mátészalkai üzemébe érkezik az összes felvásárolt tej hatvan százaléka, a negyven százalékát Nyíregyházán dolgozzák fel. A két helyen hatvanféle terméket állítanak elő. — A minősítés során savfok, zsírszázalék, fajsúly, szárazanyag- és idegenvíz-tartalom, valamint mikrobiológiai szempontok alapján megvizsgált és minősített tejet a beérkezés után két órával feldolgozzuk. Nyíregyházán készülnek a friss fogyasztású termékek, úgymint a különböző zsírtartalmú tejek, kakaó, habtejszín, tejföl (különböző kiszerelésben), joghurtok. Mátészalkán a túrót, a Túró Rudit, citromos, csokoládés, meggyes és kókuszos ízesítéssel a Túró Robit gyártják. — A Túró Robi más ásványi anyagokkal, vitaminokkal, nyomelemekkel dúsított termék. A tejporgyártást is a szatmári városban végezzük: presszó, turista, kilós és zsákos kiszerelésben. Azt elárulom, hogy sovány tejből 345 liter kell 30 kilogramm tejpor előállításához, zsíros tejből elegendő 255 liter. Innen szállítjuk a sűrített tejet a Szerencsi Csokoládégyárba, a Jacobs számára, de bérgyártást is végzünk a Maresi osztrák cég részére. Ez ultrapasztőrözött, hat hónapig eltartható, sorszámozott termék, mely dobozán minden lényeges információ megtalálható. A Szabolcstej éves árbevétele 6 milliárd forint. A mindössze kétszázalékos eredménykulccsal dolgozó üzem adózás előtti teljesítménye 100-120 millió forint. A 850 fős tejipari cég szigorú létszám-, anyag- és bérgazdálkodást folytat, ahol 120 gépkocsi áll csatasorban, hogy biztosítsa a tej beszállítását és a késztermékek üzletekbe való eljuttatását. — A 2,8 százalék zsírtartalmú tej átadási ára 49 forint plusz áfa (55 forint). Az üzletekben ez 64 forint. A többi termékre 30 százalékos hasznot is rátesz egyik-másik kereskedő. A saját hűtőgépkocsijainkon szállítjuk a megrendelőinknek az árut. A legkisebb tétel tíz darab. Vásárlók a Balatonon — A legnagyobb fogyasztók 2-3 ezer liter tejet is kémek, és a megye 2-3000 kereskedelmi egységébe szállítunk, de viszünk a termékeinkből a szomszédos megyékbe, szállítunk a fővárosba, Baranyába, Szombathelyre, Győrbe és a Balaton partjára is. Sípos Béla Y-jr ^enc hatvan. Nem tudom kinek mit ta- JL \_ kar ez a szám, nekem egy valami ugrik be ennek hallatán: a cukor. Valamikor, úgy húsz-harminc éve ennyi volt az ára a kristálynak, de nem is az a lényeg hogy valamikor, hanem az, hogy sokáig. Ez úgy megmaradt az emberben, nem is nagyon foglalkoztatta. Egy tízes egy kiló cukor. Azután mikor szép lassan, mikor nagy ugrásokkal, de biztosan emelkedett az édesség ára, s most ott tartunk, hogy egy százas alatt már nem igen lehet vásárolni. Sőt, amint hírlik, rebesgetik, vagy inkább kész tényként tálalják: nem ússzuk meg ősztől nagyobb mértékű emeléssel. Tíz-tizenöt százalékot mondanak első lépésként az okosok, majd ezt újabb tíz százalékkal spékelik meg a későbbiekben. Vagyis, ez már húsba, pontosabban cukorba- vágó emelés lesz. Mi várható addig? A lakosság felvásárol, mert a cukor korlátlan ideig eltartható. Evekig. Évtizedekig? Ki tudja, mindenesetre a kamrák cukroszsákokkal telnek meg. Legalábbis ott, ahol hely van rá. Mert mondjuk Jósavárosban, vagy Örökösföldön nem hiszem, hogy valaki azt a pár négyzetcentiméteres spájzát cukortárolásra használná ki. Szóval, a lakosság bespájzol, a nagy édességgyártók olcsóbb cukorbehozatalán törik a fejüket: mindenki úgy próbál megfogni néhány forintot—kilónként —, ahogy tud. A cukorgyártó pedig azt mondja: az ötvenszázalékos költségnövekedéshez viszonyított huszonhárom százalékos áremelés messze nem fedezi a termelés kiadásait. Meg különben is, mi az, hogy a cukor olcsóbb, mint a kenyér. Két alapvető élelmiszerről van szó. Hetente, havonta tíz és tíz kilók fogynak mindkettőből egy-egy háztartásban. Tényleg napi cikk a cukor, nem mindegy egy családnak mennyit kell kiadni érte. S úgy gondolom, a fogyasztókat nemigen érdeklik a cukorgyárak problémái, mint ahogyan— az érzékelhető — a gyártók egyáltalán nem vesznek tudomást a családi költségvetésről. Ezek után az sem mindegy, ősztől keserű, vagy édes lesz a szánk íze. Meglepetés Ferter János rajza Peter Huber krimije , < íí ** ___ A magas, szőke hajú lány — zöld szemekkel és pompás alakkal — vadászó pillantása egy magányos, jólöltözött férfin akadt meg. Menedzser lehet, gondolta és felcsillant előtte a lehetőség. A férfi is nézte, majd nyilván felbátorodva, megállt előtte: — Táncolna velem? — Szívesen. —Bocsánat, de még be sem mutatkoztam. Harald vagyok. Harald Rupp. — Én Miriam vagyok. —Javasolnék egy jobb helyet ennél a zsúfolt diszkónál — suttogta a lány fölébe. — Mit szólnál egy italhoz, nálam? Miriam nem kérette magát. A lakás csodálatos volt és a lány tudta, hogy nem hiába jött. Harald gyertyát nyújtott, majd kitöltötte az első pohár pezsgőt. — Felteszek valamit, ami neked is tetszeni fog—mondta és a távolabbi zenegéphez ment. Miriam gyors mozdulattal egy kicsiny üveget húzott elő a táskájából és két cseppet a férfi poharába ejtett. Jól dolgozott, az ital fejbe vágta vendéglátóját. Amit keresett, a könyvszekrény mögött volt: a falba rejtett páncélszekrény. A kulcsot Harald tárcájában találta meg. Elállt a lélegzePénz, számolatlanul te: a szekrény tömve volt kötegelt papírpénzzel! Felkapta a közelben lévő irattáskát, tartalmát a padlóra hajította és teletömte kötegekkel. Harald Rupp kábultan ébredt. A közeli templomban delet harangoztak. Kábulatából a látvány térítette magához: mintha forgószél zúdult volpa a lakásra. A könyvszekrényhez sietett. Amikor az üres páncélt megpillantotta, elkáromkodta magát. A telefonhoz rohant és tárcsázott. — Kiraboltak. A százasokat mind elvitték. —Aztán elmondta a történetet a lánnyal. — Azonnal gyere ide! Meg kell fognunk azt a dögöt. Talán egy héttel később Edith Bugner — aki Miriam Kroll néven is bemutatkozott olykor — miután fél napot töltött a kozmetikusnál, azon tűnődött, hogy melyik világváros adna biztonságot a megérdemelt pihenéshez. Jeleztek a kaputelefonon. — Ki az? —A Braun és Társa cégtől jöttünk. A házkezelőség a tapétacseréhez felmérést rendelt. —Jöjjenek. Amikor ajtót nyitott, még mielőtt bármit is szólhatott volna, betaszították és belülről bezárták az ajtót. — Egyedül vagy? — kérdezte Harald. A lány ijedten bólintott. — Akkor beszélj. Hol a pénz? — Miféle pénz? — kérdez te naivan. — És egyáltalán mit hülyéskedsz? —Na idefigyelj. Fél percet adok, vagy a haverom kiszedi belőled a választ. —A másik szobában, a bőröndben. A szekrény tetején. — Nézd meg — szólt a tétlenül várakozó társának, aki azonnal indult és nyomban vissza is jött. — Ott van. — Mennyit szórtál el belőle? — Talán egy ezrest. Harald cinikusan felnevetett. — Hogy te milyen hülye vagy! Meglépsz a pénzzel és itt sétálgatsz a városban. Nem gondoltad, hogy az egész országot is tűvé tesszük érted? Azzal, hogy a hajadat átfested, csak magad számára vagy más, akkor is csak a tükörben. — Mit akartok tőlem? —Amit nem tettél meg. Velünk jössz és aztán eltüntetünk. Csak nem azt képzeled kedvesem, hogy megvárjuk, míg a nyakunkra hozod a zsarukat? Amikor az utcára léptek, civil ruhás urak vették körül őket. — Rendőrség! A fegyvereket eldobni! — kiáltotta az egyik, de abban pillanatban néhányan már rájuk is vetették magukat. A bilincselés azonnal megtörtént. —- Szerencséje volt kisasszony—jegyezte meg a felügyelő. A lány némán bólintott. —De, mondja felügyelő úr, honnan tudták, hogy ki kell menteniük engem a karmaik közül? — Kiábrándító, amit mondok. Nem magát mentettük, hanem a pénzt. Maga csak a lehetőséget adta a régen keresett urak elkapásához. Honnan tudhattuk volna, hogy a két fickó hamisított százasait kiskegyed lopta el? — Hamisak voltak? — Igen, maga ellopta, gálánsán fizetett, mi pedig ezt követően keresni kezdtük a pénztárcát. A címet a kozmetikus adta meg. — Most mi lesz velem? —Nyílván elítélik, de feltételesen szabadlábra is helyezik. De az biztos, hogy az életével játszott kisasszony és ebben a játékban most piszkos szerencséje volt. ICommentár napénzekből végre komolyabb beruházásokba kezdjenek. A vártnál gyengébb a termés, a gabonászsákban futókkal teli gabonapiacon is érezteti hatását. A felvásárlási árak az ország különböző vidékein eltérően alakulnak. A termelők és kereskedők között (tulajdonképpen természetes folyamatként) árviták dúlnak. Előbbiek szeretnének minél előbb jó pénzhez jutni, míg utóbbiak vagy az árat igyekeznek lejjebb szorítani, vagy a fizetési határidőt későbbre tolni. Az exportkvótarendszert a megbuktatás veszélye fenyegeti, hiszen az alacsony kalászosgabona-termésát- lagok és a várhatóan hasonlóan alakuló takarmánygabona-hozamok miatt sok termelő nem mer értékesíteni annyi búzát, amennyi exportkvótája van. A kereskedők pedig búza nélkül nem akarnak kvótát vásárolni, s elképzelhető, hogy azt kiviteli engedélyre váltani sem. Sajnos azzal is számolni kell a termelőknek, hogy az új kukoricáig átmeneti takarmányszűke és ehhez mérten növekvő takarmányárak alakulhatnak ki. Galambos Béla O limpiai hasonlattal élve célegyenesbe fordult az aratás, már a termés kétharmada a magtárakban van. A Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének Gabona Választmánya az eddigi adatokat elemezve azonban forró pontokat érez a gabona- ágazatban, s a jövő évi garantál búzaár azonnali meghirdetését sürgeti a miniszternél. A termelők számára szinte az ország valamennyi vidékén csalódást okoznak a hozamok. Az országos búza termésátlag 3-3 fi tonna között várható hektáronként, megyénkben viszont nem éri el a 3 tonnát sem. Egyetlen vigasz, hogy a tavalyinál jobb a búza minősége, magas sikértartalma alapján jó minőségű kenyér előállítására alkalmas. A termelők — s közöttük is különösen a szabolcsiak—úgy látják: az előző évek aszályai okozta terheket ez az esztendő sem vette le a vállukról. Elszállt az a tavaszi reményük, hogy az idén kasszírozott gaboi L Zsákban-futás
