Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-13 / 163. szám
12 _______________ TÁRHAT Kiss György munkáiból Belváros (Esti fények), 1974 A Munkácsy-díjas képzőművész gyűjteményes tárlatát ma nyitják meg a nyírbátori Báthory István Múzeumban. Festmények, érmek, szobrok, grafikák kaptak helyet a közszemlére tett válogatásban. Egy műfaji váltásokban rendkívül gazdag alkotói pálya korszakainak karakterisztikus darabjai. Kiss György munkásságában a festészet a hetvenes évekig megőrizte dominanciáját. Az életműre kiható találkozás a megformálandó anyaggal ezt követően a fertőrákosi kőfejtőben zajlott le. Ezután mondanivalója kifejezésére egyre kevésbé tartotta elegendőnek a festői eszközöket. 1982-83-tól már csak plasztikai kompozíciókat készít. Újabban sokoldalú tevékenységét vert érmekkel is sikerrel gazdagítja. A nagy kapu, 1983 Bethlen Gábor fejedelem, 1990 Tabernákulum a Korpusszal, 1995 KM-reprodukciók Esszük a mérget Most talán nem „ketyeg" a konyhában előkészített zöldpetrezselyem Kovács A tél végén, a fóliában termelt primőrökkel indul a szezon. A piacokon, standokon ilyenkor már hatalmas gúlákban kínálja magát a sokféle zöldség és gyümölcs, a paprika, paradicsom. Mind tele vitaminnal. Meg méreggel — mondják egyesek, akik még emlékeznek arra, amikor az Élet és Irodalom emlékezetes cikke annak idején, a csernobili atomerőmű katasztrófája után azt kérdezte: miért ketyeg a zöldpetrezselyem? A kérdésre adott válaszból aztán kiderült: a sugárfertőzés súlyos mértékét jelentette az a bizonyos „ketyegés”, hiszen a piacon vett zöldség zöldjén, a saláta levelén jócskán kimutathatók voltak a halálos maradványok... Csernobil a múlt, a különféle fertőzésveszélyek, mérgek azonban a jelenben is léteznek. Ha hihetünk a híreknek, némi javulás után mostanában állítólag növényvédő szerrel megint jobban szennyezettek a zöldségek és gyümölcsök. Az országos statisztika szerint ma már a hatóságok által megvizsgált áruminták 1-1,5 százaléka tartalmaz szermaradványokat, szemben a korábbi évekre jellemző 0,5-1 százalékkal. Szerencsére ezek a termékek az egészségre csak kevéssé veszélyesek, az exportőröknek azonban komoly gondot okozhatnak. Különösen akkor, ha tudjuk: az Európai Unióba történő csatlakozásnak igencsak szigorú kitételei vannak, melyeknek betartása alapvető követelmény, nem teljesítése kizáró ok. — Egy ország mezőgazdasága akkor tekinthető jónak, ha a határértéket meghaladó minták aránya nem több mint egy-két százalék. A magyar gyakorlat körülbelül ezt a mértéket mutatja, s ezzel többé-ke- vésbé illeszkedik (kompatibilis) az EU-szab- ványokkal. Mindennek akkor lesz igazi jelentősége, ha egy magyar mezőgazdasági terméket exportra szállítanak. A normák szigorúak, ezért a büntetéseknek is annak kellene lenniük. A termelő felelőtlensége azonban sajnos nem kizárható, és nehezen tetten érhető. Ezért is lesznek jók a kamarai szervezetek, mert szigorú szabályok szerint működnek, s kivetik magukból azokat, akik az ágazat, a termelők biztonságát veszélyeztetik, akik nem tartják be az Szemre is kívánatos, de mi van még benne? Elek Emil felvétele előírásokat. Amerikában, Dániában egyszerűen kiírják a piacokon az ilyen gazdák nevét, s akkor azok meghaltak, hiszen hiába dolgoztak, portékájuk nem kell senkinek. Azt gondolom, ez az igazi retorzió, mert központilag nehéz mindenütt ott lenni, a vizsgálatokat pénzzel győzni — mondja dr. Lantos János, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás laboratóriumának vezetője, aki szívesen kalauzol birodalmában. Az egyes laboratóriumok feladatok szerint sorakoznak, vizsgálat elvégzésére alkalmasak. Az egyik asztalon kémcsövekben a sárgák egész kavalkádja. Mint kiderül, köszmétét, meggyet, újkrumplit láthatunk, ha úgy tetszik cseppfolyós állapotban. Ezeket a mintákat elemzik, vizsgálják a szakemberek, s keresik a választ arra, megfelelő mértékű-e bennük a különféle vegyszermaradék. A gázkromatográf például arra szolgál, hogy bármilyen illékony anyagot kimutasson. A többi készülék foszfor, nitrát, illetve kén kimutatására alkalmas, de pár lépéssel odébb láthatók azok a speciális darálók és keverők, melyekkel a vizsgálandó mintákat állítják elő. A különféle tárolókban és üvegcsékben a folyóvizektől a termőtalajon át az almasűrítményig illetve konzervekig sokféle zöldség, gyümölcs megtalálható. A nyíregyházi laboratórium a MÉM felügyelete alatt dolgozik, s a legjobb minősítésű laboratóriumok egyike. Alapításának célja kifejezetten a növényvédelmi maradékok vizsgálata, kimutatása volt, mely cél maradt ugyan, csak éppen tovább bővült: hatósági mintavétellel, a piacokon kapható termékek vizsgálatával gyarapodott. — A mi feladatunk az importban behozott termények zöldségek és gyümölcsök ellenőrzése is, hiszen ezek a munkák olyan műszerezettséget igényelnek, amire a határokon nincs lehetőség — magyarázza a laboratórium vezetője. Míg a kémcsövek és számítógépek világában barangolunk, szavaiból kiderül: nem könnyű a helyzetük, hiszen ma már többszáz növényvédő szer van forgalomban, melyeknek azonosítása, maradékaiknak kimutatása igen nehéz. Nem könnyíti munkájukat, hogy a cél és az eszköz gyakran eltér egymástól. Az elemzés és tettenérés kritikus pontja, hogy az kerül-e a laboratóriumba, arról állítanak-e ki bizonyítványt, ami valójában a földeken megterem. HAJNÓCZY PÉTER: Hárman együtt Egy házi mulatságon valaki feltett egy Mustaki-lemezt, s az ismerős, sokszor hallott szám a V...i lányokra emlékeztette a férfit. Akkoriban az idősebb nővérnek udvarolt, akinek nemcsak külön szobája volt, hanem özvegy anyjától és idős nénikéitől keserves küzdelmek árán kicsikart szabadságjogai is, többek között a külön szobához való jog, s így történt, hogy a férfi oda költözhetett a lányhoz. A család tudomásul vette a történteket — Elvira maga keresi a kenyerét^ ő tudja mit csinál, csak a kisebb nővér mutatta ki leplezetlen ellenszenvét a nővére és a férfi iránt. „Az ifjú pár!” — kiáltott fel, ha meglátta őket, és bevágta maga mögött az ajtót. Ne törődj vele, mondta Elvira a férfinak, egyszerűen idegesíti, hogy szeretjük egymást. A férfi válófélben volt a második feleségétől, elég sokat ivott, és mindenképpen kényelmesebb volt Elviránál laknia, mint hazamenni a feleségéhez, aki nem tett le róla, hogy még helyrehozhatják a kettőjük dolgát. Andi, a kisebbik nővér is férjezett volt, Elvira szavaival élve: „elvetette magát az első szembe jövő férfival, akivel még össze sem költözött”. Tulajdonképpen még most is az első fiúját szereti, és képtelen elviselni, hogy a nővére igazán tartozik valakihez. Andi, ahogy Elvirától megtudta a férfi, egyszer-kétszer találkozik ezzel a fiúval „jól megértik egymást az ágyban,” ennyi az egész. Valójában csak gyerekes bosszúvágyból ment férjhez, mert a fiúja hallani sem akart a házasságról, és mert félt, hogy huszonnégy éves korára egyedül marad. A fiúnak a kapcsolat il kulá- sa nyilvánvalóan kényelmes és kellemes is — nem érdekelte, hogy változtasson rajta. Andinak viszont lelkiismeret-furdalá- sai vannak a férje miatt, akit megcsal, de ha nem is szerelmes belé: tiszteli, és „legszívesebben szembe köpné magát a tükör előtt azért, amit művel vele.” A férfi legjobban a délutánokat szerette, amikor ott ült Elvira szobájában a he- verőn — keze ügyében egy üveg könnyű » 9t vörös bor és az üveg szikvíz — bekapcsolta a magnetofont és Mustakit hallgatott. (Elvira a konyhában ütött össze valami gyors vacsorát.) A férfi ilyenkor megpróbált elgondolkozni az idősebb nővér és a közte lévő kapcsolaton, különösen az ő szerepén, amit akárhogy csűrte-csavarta a dolgot, enyhén megfogalmazva, kifogásolhatónak kényszerült ítélni. Elvira amolyan házasságfélének tekintette ezt a három hete tartó viszonyt, magányának és a magánytól való félelmének hosszú távra szóló feloldását remélte tőle. A férfi, főként lustaságból, nem törekedett arra, hogy kiterített kártyákkal játsz- szon. Ehelyett úgy tett, mint akinek nagyon is kínos és kellemetlen a kisebb nővér látványos féltékenysége; már-már nemcsak Elvirával, hanem önmagával is elhitette: fél Andi dühkitöréseitől. „Elvégre semmi oka nem lehet, hogy így viselkedjen velem”, mondotta Elvirának és aztán hagyta magát megnyugtatni, hogy Andi egyáltalán nem haragszik rá, sőt a maga módján kedveli is, a kiabálás és az ajtócsapkodás csupán infantilis tiltakozás — lekopoghatja?! — kettőjük szerelme ellen.. A férfi határozottan emlékezett rá, vasárnap volt, és délután öt óra felé járt. Ott ült a heverőn, a helyén, s éppen egy fröccsöt készített magának, amikor hirteI Napkelet • A KM hét végi melléklete