Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-12 / 162. szám
1996. július 12., pentek HÁTTÉR Hitelt érő gabonaraktározás A közraktárjegyet birtokló kezében áruban kifejeződő értékfedezet van Nyíregyháza (KM) — A köz- raktárjegy olyan okmány, amely a közraktárban elhelyezett áruk helyettesítésére szolgál a forgalomban — kezdték alapismeretekkel a tájékoztatást azon a tanácskozáson, amelyet az új köz- raktározási törvény apropóján tartottak a PRIMOM Vállalkozói Központban a múlt héten. — Ebből következően a közraktárjegy által képviselt áru bármikor piacképes, hiszen minősége és mennyisége garantált. Mindenki jól tudja, milyen fontos a bankok számára a hitelkihelyezés biztonsága. Napjainkban az oly vágyott hitel folyósítására, elnyerésére nincs jobb lehetőség, mint a közraktárjegy, amely hitelesen tanúsítja: az ilyet birtokló cég kezében igenis van áruban kifejeződő értékfedezet, ami alkalmas egy hitel biztosítékául. A modem gazdasági élet a hazai árutőzsde fejlődését hozta magával. A magyar tőzsdei forgalomban is polgárjogot nyert a közraktárjegyek forgatása. Ebben az a praktikus, hogy jelentős értékek cserélhetnek gazdát anélkül, hogy az árut raktárból másik tároló helyre kellene szállítani. Sokoldalú jegy Közraktárjegynek több funkciója is van. Lehet adás-vétel tárgya. Aki az áru- és zálog- jegy jogos tulajdonosa, az rendelkezik az áru felett, vagyis pénzé teheti. A tőzsdén, azonnali és határidős ügyleteknél egyaránt felhasználható, mint értékpapír. Szolgálhat hitel fedezetéül. A mezőgazdaságra különösen jellemző, hogy tőkeszegény, ugyanakkor a termelés költségei folyamatosan jelentkeznek, az árubevétel viszont csak periodikusan. A költségek finanszírozására a termelők, termeltetők hitelt kémek a pénzintézetektől, biztosítékként átnyújtva nekik a közraktárban letett árut megtestesítő közraktárjegyet. A pénzintézetek a mai gyakorlat szerint magukhoz veszik az áru- és zálogjegyet, egészen a hitel visszafivisszakerül a vállalkozóhoz, aki benyújtja közraktárnak, és a jegy ellenében a közraktár az árut a tulajdonos rendelkezésére bocsátja. Előbbihez hasonló funkciójaként a közraktárjegy bankgarancia nyújtására is szolgál, aminek elsősorban kereskedelmi ügyleteknél van jelentősége. Az eddigieken túlmenően tárolási gondok áthidalására is alkalmas a közraktár szolgáltatása, amikor a termelő nagy mennyiségű áruját különböző időben akarja eladni, ám nincs biztonságos tárolási lehetősége. Termeltetési konstrukcióban a közraktárjegyes szolgáltatás a termelő védelmére is használható. Célszerű a termeltetési szerződés olyan értelmű kiegészítése, hogy a termelő teszi közraktárba a gabonát, de a vételár és a termeltőé, az azonos összegre kiállított zálogjegy a termelőé. Nem mozgó áru Akinek van olyan csamoktáro- lója vagy silója, amelyben a gabona (vagy más alkalmas áru) elkülöníthető, biztonságos feltételek mellett tárolható, kérje az áru úgynevezett művi közraktározását. Hogy ez mit jelent? A termelő raktárát a közraktár bérbe veszi, ha a raktár megfelel a közraktározás követelményeinek. Az. áru a helyén marad. A közraktár az árura közraktárjegyet állít ki. majd azt a törvény szerint felelősen őrzi a közraktározás teljes időtartama alatt. Az ügyfél az árut eladhatja a közraktár- jegy átforgatásával, vagy hitelt vehet fel rá, hozzá azonban csak akkor nyúlhat, akkor szállíthatja el, ha a közraktárjegyet a közraktár bevonja és az árut felszabadítja. A közraktárra vétel (zárolás) és felszabadítás (átadás) az áru mozgatása nélkül a tárolás helyszínén történik. A művi közraktározás a következőképpen zajlik: Az ügyfé felkeresi valamelyik közraktározó céget. A közraktár szakemberei megtekintik a tárolás helyszínén az árut és a raktározás körülményeit. A közraktár zárolja az árut és megállapítja a mennyiséget. Miután legtöbbször gabona raktározásáról van szó egy elfogadott minőségtanúsító laboratórium megvizsgálja a minőséget, majd megköti a köz- raktározási és bértárolási szerződést és kiadja a közraktárjegyet. A közraktárjegy jogos birtokosa a jegyet annak lejárata előtt visszaszolgáltatja a közraktárnak. A közraktár az árut a tulajdonos számára felszabadítja (átadja). A hitelnek ára van Közraktározással az országban öt cég foglalkozik. Közülük a legnagyobb az a Concordia Rt., amely saját telepein a legnagyobb tároló kapacitással rendelkezik, adott helyeken pedig művi közraktározást is folytat, a feltételeknek megfelelő, s akár a benne tárolt termény tulajdonosától bérelt raktárakban, derült ki a cég tanácskozáson megjelent képviselőjének ismertetőjéből. A közraktározó, és kereskedelmi cégekkel kapcsolatot létesítő, az ezen a téren járatlan termelőket szaktanáccsal segítő, gabonafélékre, repcére, napraforgóra maga is konkrét értékesítési ajánlatokkal szolgáló Hungarolombard Kft. ügyvezetője szintén érvelt a közraktározás mellett. Mint mondta, van olyan lehetőség a közraktározási piacon, hogy meghatározott időre, például 3 hónapra, tonnánként kettőszáz forint költségért le lehet tenni a terményt, miközben az, a termelő tulajdonában marad, aki az érte kapott közraktárjegyet másnak eladhatja, bankgaranciaként szolgálhat, s legégetőbb gondját enyhítendő, arra forgóeszközhiteit vehet fel valamelyik pénzintézettől. zetésének időpontjáig. A hitel tetési előleg különbözeiével visszafizetésekor a jegy megterhelt árujegy a termelteTágítja a termelő pénzügyi mozgásterét a közraktározás Elek Emil illusztrációja UH f* j gi *111 IL'w 4' I J Jig I a «pl j rr j A történet igen egyszerű és közismert. Gyermekkorom kedvenc meséi közé tartozik. Nagyapó húzza a répát. Belecsimpaszkodik az egész csatád, az unokáig bezárólag, aztán a legközvetlenebb háziállatok. Fránya egy répa, nem akar csak úgy kijönni. Aztán csoda történik, mert megjön a kisegér, s hipp-hopp, a répa egyszerre kijön. Két dolog mindenképpen megvilágosodik az emberben. Kicsi a bors, de erős (mondhatni az egér), vagy ahogy felénk mondták valamikor, hogy Erős, mint az oláh ecet. Ezt is úgy örököltük valahonnan, mint a mellébeszélő Bodót, a borával együtt. A másik következtetés az, hogy az egér háziállat. Hiszen ő igyekszik barátságban élni az emberrel, közel furakodni hozzá, mi több, belekóstolni javaiba, ételeibe, úgymond jussot formálni a kamra ínyencségeire. Csak hát. Ez olyan egyoldalú, mint némely tegeződés. Én tegezlek, de te csak magázz nyugodtan. Ez az Egér túlságosan elEgértörténet bízza magát. Gyanítom azért van, mert egekbe magasztaltuk ama erejét és hősiességét, úgymond nagy lovat adtunk alá. És ő él is vele. Bátorsága ugyan annyi sincs, mint egy nyúlnak, de alattomossága, furfangja kimeríthetetlen. Valahogy az egerek túlságosan elszaporodtak. Nem mondható ez el mondjuk a szarvasmarháról, juhról, mert számuk iszonyatosan mélyponton van. Nem is beszélve a manipulált, hízott sertésszámokról, mikor kiderül, hogy mennyi az annyi. Hajaj. Biztosan valaki elbű- vészkedte a disznaját, az a disznó. Legalábbis a matematikai alapműveletek tanításakor biztosan hiányzott. Bezzeg Egér, ő tudja, hogy hol van valami és hogy lehet hozzáférni. Mit sem törődik vele, végzi a maga munkáját, rágcsál, mert az a dolga. Végtére is rágni jó dolog, ha van mivel. Neki ugyan nincs harminckettő, de belátható, hogy sokáig nekünk sem. A logikája sem rossz, mert ameddig nekünk van mit rágni, neki is lesz. És bizony ez a rágnivaló, és nevezzük nevén a gyereket, mindennapi kenyerünk, elérte a bűvös határt, a száz forintot, s mire az új búzából kenyeret sütnek meg is haladja. Nem tesz semmit. A benzinnel is voltak ilyenfajta izgalmaink ma már senkinek sem okoz fejtörést, hogy közel százharminc forint. Egyszóval, az egér. Zseniális gondolatai vannak, mintha ismerné a magyar szólás- mondásokat: „Amit ma megtehetsz (akarom mondani megehetsz) ne halaszd holnapra. Annyira mindennapi gondolat, hogy gyakorta él vele az ember is. Tanulni sohasem késő, lassan már az sem számít, hogy kitől és mit. Kimeríthetetlen az eszköztára ennek a hatalmas rágcsáló s na k, csámcsogásnak, ízlelgetésnek. eiőkóstolásnak, lefölözésnek, mintavételnek, ami végbemegy. Ez bizony rávall. Egértől tanulni, s még módszereiben is kivitelezni, fondorlatosán megdézsmálni, elvenni. Nem a legszebb cselekedetei közé tartoznak az együttélőknek, háziállatoknak, s a közöttük élő szelídített vadállatoknak. Az ember nem is tud képzet- társítások nélkül élni, s bizony az összefércelt, találó fogalmak — egerésző, egérárpa, egres szőlő, egérízű bor stb.—nem éppen jó tulajdonságait dicsőítik Egérnek. O ezzel mit sem törődik, végűt is háziállat, előjogai vannak, kénytelen-kelletlen megtűrik szokásait, s az ellene való küzdelemnek is csak a füstje nagy, lángja semmi. Következésképpen nem is igazán akarják kiirtani, mert mintha valami sandaság lenne mögötte. No, lám, talán egyszer én is lehetek Egér, vállalva az irigykedőket, az ellenem összefogókat. e azt hiszem addigra I 1 kipakolom a gyomromat is. mert túlságosan sok, Egértől megmustrált ennivalót fogyasztok, s ez nem tesz jót, legalábbis az alakomnak. Nézőpont Ha felnő... Páll Géza Y T a a saÍ(It Portánk°n M-—J maradunk, úgy tű- JL J. nik. nálunk mostanában nem úgy. mint rég, tűzoltó, katona, orvos, mérnök, tanár akar lenni a gyermek. Persze vannak ilyenek is, de egyre kevesebben. A gyermekek közül mind többen egy nálunk eddig ismeretlen „hivatást", „szakmát" szeretnének maguknak, milliomosok akarnak lenni... Arad a gazdagság, a könnyen elérhető fényűzés mítosza a tévében látott filmekből. a reklámok agymosással is felérő sokaságából. De a valóság egyes darabjai is a gyermeknek azt sugallják; az ember egyetlen célja az tehet, hogy gazdag legyen. Nem csupán a filmek hozzák köze! hozzájuk a gazdagság kézzel fogható jeleit, tárgyait. Tizen-, huszonéves suhant ok száguldoznak öt-hat milliós kocsikban. a gazdag gyerekek pompás kocsikon érkeznek a suliba és mennek haza. a világ legdrágább helyein nyaralnak szüleikkel, s a legdrágább márkás ruhákat, cipőket viselik. Amíg sok szülő a ma már 8-10 ezer forintot is elérő tankönyveket is nehezen, vagy egyáltalán nem tudja kifizetni, a gazdag gyerekek naponta ezerforintos zsebpénzzel érkeznek az iskolába. Sokan ezzel hencegnek is. Régenrossz annak a társadalomnak, amely a legfőbb értékmérőnek a pénzt teszi meg, — írták jó százszázötven évvel ezelőtt a haladó gondolkodók, írók. Talán ugyanezzel kell szembenéznünk manapság nálunk. S miért kellene okolnunk a gyermeket, ha azt látjuk, mind többen bedőlnek a különböző nyereségi lehetőségeket kínáló trükköknek, hálás és egyéb kupakoktól várják a csodát, hogy megvehessek ők is a márkás pólót, cipőt, focicsukát és egyebeket. Mi leszel, ha nagy leszel? A válasz egyben társadalmi tükör is, csupán érzékelteti az értékkáoszt, a felborult világot, amelyben élünk. S ezen nem a gyermek, a felnőtt képes csak változtatni. Különben csalódott, kiábrándult nemzedéknek adjuk át a stafétabotot, s a cél a semmibe vezet... Kommentár Hogyan tovább? Ferter János rajza Ön-kormányzás Kováts Dénes A z Önkormányzati Szövetségek Tanácsa — áttekintve a jövő évi költségvetés irányelveit — állásfoglalásban fogalmazta meg aggodalmait a tervezett, újabb önkormányzatellenes kormányzati elképzelések miatt. Egyértelműen elutasítják, hogy a személyi jövedelemadóból a mai 35 százalék helyett csak 22 százalékkal részesedjenek, s komolyan tartanak attól is, hogy a jövőben tovább szűkülnek fejlesztési lehetőségeik, így az önkormányzatok pénzügyi kerete csak működésre, azon belül is főként a bérekre lenne elegendő. A TÖOSZ főtitkára szerint az évek óta tartó forrásszűkítések folytatása megkérdőjelezheti magát az önkormányzatiságot is. Veszélybe kerülhet az ön- kormányzatok önállósága azáltal, hogy egyre jobban közelít a kormányzat az előző évtizedek gyakorlatához, azaz a célcsoportos beruházások és a címkézett pénzek világához. Elgondolkodtató szavak ezek. különösen annak ismeretében, hogy egyre több település kerül csődközeli helyzetbe, rendszeresen hallunk híreket intézmények bezárásáról, elbocsátásokról. Az egyik oldalról érthető a kormányzati törekvés a pénzek magukhoz vonására, másrészt igazat kell adni az önkormányzatoknak is, hiszen jogos aggodalom mondatja velük: ha így folytatódik a tendencia, akkor legfeljebb a bérekre futja majd, de lassan már a működtetésre sem, a fejlesztésre pedig talán gondolni sem érdemes. Nem jól van ez így, hiszen az állampolgárok jogos igénye lakóhelyük fejlődése, őket elsősorban a régiójukban érzékelhető dolgok, hatások érdeklik. Ha ezeket nem veszik odafenn figyelembe. ha csorbítják az önállóságot, akkor pedig mire kellenek a lassan kormányzási lehetőség nélkül maradó önkormányzatok?
