Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-08 / 133. szám

Napkelet • A KM hét végi melléklete 1996. JÚNIUS 8., SZOMBAT PROGRAMOK Fővárosi nyár Csepiirágók ünnepe. A hét végén szombaton-vasárnap a Budai Vár a helyszíne az immár hagyományos ko­médiás karneválnak. Szombat reggel 10-től az esti utcabállal egészen va­sárnap estig egy huzamban áll a bál. A színi előadások, bohózatok, rög­tönzések mellett koncertek, divatbe­mutatók is lesznek. A fergeteges ka- valkádban vasárnap a Siklónál lévő színpadon 13.20-tól a debreceni Cso­konai Színház, 14 órától pedig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Szín­ház művészei lépnek a színre. A két nap alatt 12 helyszínen 930 művész előadásában 110 produkciót láthat a közönség a színész-ünnepen. □ 0 □ Michael Jackson szeptemberben Bu­dapesten is fellép. De a június is bő­velkedik számos nemzetközi pop-rock csillag koncertjében. A teljesség igé­nye nélkül sorolunk néhányat: júni­us 13: Simply Red-hangverseny, júni­us 18-án Bon Jovi az Óbudai sziget vendége, másnap a King Crimson a Petőfi Csarnok Szabadtéri Színpadán ad hangversenyt. Június 21-én Mark Knopfler, 25-én a Red Hot Chili Pep­pers, 30-án pedig a Santana lép fel Budapesten. Demeter István emlékkiállítását nyi­tották meg a héten a Budapest Ga­léria Lajos utcai kiállítóházában, s a képek június 30-ig lesznek láthatók. A költő-festőművész 1949-től tíz éven át Újszentmargitán, majd halá­láig, 1977-ig Sajószentpéteren volt plébános. Felvételünkön a „Mada­raknak prédikál” című műve látha­tó □ no Bluesapest és WOMUFE. A hét vége rendkívüli fővárosi zenei kínálata két szabadtéri programsorozatot is ígér. A Tabánban sorra kerülő blues fesz­tiválon szombaton négykor Török Adám és a R.A.B.B. kezdi a műsort, majd két angol banda következik. Va­sárnap két orsztrák és agy ausztrál ze­nész után az est nagy sztárja, a Gram- my-díjas amerikai blues-szaxofonos, Big Jay McNeely zárja a fesztivált. A Budai Parkszínpadon már pénteken kezdetét vette — többek között Se­bestyén Márta és a Muzsikás Együt­tes zenéjével — a háromnapos World Music Fesztivál. □ □ □ Millenniumi fotók. Az ezeréves kiál­lítás százéves fényképei láthatók szep­tember 8-ig a Kiscelli Múzeum ora­tóriumában. A most először bemuta­tásra kerülő fotográfiákat a korszak neves fényképészei — mint például Divald Károly, Klösz György, Wein- wurm Antal. — készítették. Az ere­deti kópiákon, felvételeken kívül lát­hatjuk Klösz György 1896-ban ké­szült üveglemezeinek nagyításait is az ezredéves kiállítás épületegyütteseiről, pavilonjairól és látogatóiról. Vakáció az állatkertben Játékos, ugrifüles majmok, hatalmas, de barátságos elefánt, és a többiek Dombrovszky Ádám A kis orangutánbébi például nincs még egy hónapos sem, de a gorillacsemete sem sokkal idősebb. Vagy ott van „Puszika” a másfél éves kisoroszlán. Mint mondják, van egy nagyon jó barátja. Egy harminc körüli fiatalember naponta bejár hozzá, s órákat tölt el az oroszlánbarlang előtt. Közben beszél, jeleket ad, s az oroszlán lát­hatóan figyel is rá. Ettől aztán mindket­ten boldogak. Úgy látszik, lám ember és állat között sokfajta kapcsolat alakulhat ki... Az állatkerti órákhoz — ha persze van időnk elég — a Vidám Park meglátogatá­sa „illik”. Itt a kisebb gyerekek számára a hagyományos játékok (hullámvasút, szel­lemvasút, dodgem, versenyautók) lehetnek a legszórakoztatóbbak. A nagyobbak pe­dig már keményebb megpróbáltatásoknak nézhetnek elébe. Már tavaly a „Break Dan­ce” sem volt egy lánykáknak való mulat­ság. Ha lehet ezt még fokozni, akkor az idén az is megtörtént. A holland cég által behozott három játék: a Ranger, a Rió csil­laga és a Polip hátborzongató össze-visz- sza forgása valódi izgalmakat nyújthat a legbátrabb fiataloknak is. Ha a nyári vakáció során a család Budapesten jár, akár ha átutazó­ban is, a legkézenfekvőbbnek a vá­rosligeti programok ígérkeznek. Itt a gyerekek egy kupacban válogat­hatnak az érdekesebbnél érdeke­sebb programok között. Lehet csónakázni, cirkuszba menni, s persze az állatkert és a Vidám Park a kihagyhatatlan helyszínek. Az idén 130 éves Budapest Fő­város Állat- és Növénykertjében mindenki megtalálhatja kedvenc állatát. A játékos, ugrifüles maj­mokat, a hatalmas, de barátságos elefántot, a friss szerzeményt, az ausztrál emut, a rettenthetetlen oroszlánokat, medvéket, s a leg­különfélébb egzotikus állatokat. Hosszas felsorolásukra nem is igen vállalkoznánk. Annál inkább szólnánk azonban a néhány hete megnyílt Parasztud­varról és Állatsimogatóról. Mind­azok ellenére, hogy itt sokkal in­kább „közönséges”, a falusi gye­rekek számára pedig különösen is­merős háziállatok találhatók. Mégis, a mai magyar családoknak csak egy kis töredéke tart otthon állatokat, így aztán nem véletlen, hogy az avatás óta e néhány hét alatt is az egyik legnépszerűbb helyévé vált az ál­latkertnek. Hiszen ez az a pont, ahol a legközelebb lehet kerülni az állatokhoz. Simogatni, etet­ni, játszani velük. Ez az, ami eddig a leg­jobban hiányzott. Hiszen a kapcsolatterem­tés itt lehetséges igazán. Nemcsak a rácsok mögött szemlélhetjük a „szegény bezárt” állatokat, nem pusz­tán azok kéregetésével, kunyerálásával ala­kultat ki kontaktus állat és látogató-kö­zött. Persze, ezt bármelyik állattal nem le­het megtenni, de a simogatóban azokkal a háziállatokkal találkozhatunk, akik nem jelenthetnek veszélyt a kisgyerek számára sem. Szamár, póniíó, láma, kecske fordul itt elő, de hétvégeken, jeles napokon — ter­mészetesen gondozói felügyelettel — egzo­tikus állatok is megtalálhatók a simóga- tóban. Mint például az óriáskígyó, vagy az új-guineai kúszó erszényes: a kuszmusz. A szomszédságban lévő Parasztudvarba is besétálhatnak a látogatók, és közvetlen közelről szemlélhetik meg a régi magyar állattartási kultúrát. Tehén, juh, ló, disz­nó, tyúk, lúd... Ott előttük valódi tojást Majoméknál örök a vakáció tojnak a tyúkok, a kakas persze kukoré­kol, itatják az állatokat, ott folyik a kicsi­nyek nevelése, s persze a tehénfejés is. Disz­nóól, istálló, baromfiól, kukoricagóré és gémeskút is épült. A padláson, ahová fa­lépcső vezet fel, a szekérállásból, takar­mánytároló van, ahová beköltözött egy fü­lesbagoly. A kacsák, libák számára kacsa­úsztató épült. Minden állatházból könnyen elérhető a gémeskút, ahol az állatok inni kapnak. Mellette van a kukoricagóré, melynek egyik végfalán üvegen keresztül metszetszerűen láthatók a góréban esetleg megtelepedő rágcsálók is. Itt most éppen csak úgy „véletlenségből” hemzsegnek az egerek. De rajtuk kívül az udvarban „kép­viseltetik” magukat a hívatlan vendégek is: patkány, görény, nyest... S folyik az élet, akár egy régi paraszt- udvarban. A többi állatnak nyilván kevesebb jut eb­ből a szabadságérzetből. De gondozóik mindent megtesznek annak érdekében, hogy az állatok jól érezzék magukat. Hogy ez valóban megvalósul, azt némiképpen jel­zi: gyakran születnek kicsinyek az állat­kertben. A tudomány csodái — gyerekszemmel Óriás mérleghintán ülhetnek a gyerekek, rajzolhatnak a levegőbe, sétálhatnak az űr­ben és belenyúlhatnak a fekete dobozba... Ez egy olyan tudományos múzeum, ahol Interaktív játszóház minden megérinthető, kipróbálható- „In­teraktív tudományos játszóház” — mint a városligeti Globe Színház „Csodák cso­dája” kiállítás ígéri. Nagy Gábor (ISB) felvételei Még mielőtt bárki is megijedne, hogy már megint az iskolával, a tanulással nyag- gatják, szögezzük le: ez egy olyan bemu­tató, ahol az ember észre sem veszi, hogy tanítani akarják. Az unalmas iskolai tan­anyag, az érthetetlen matek, fizika, kémia itt örökre bevésődhet a gyermek (s szülő) fejébe. E játszóház nemcsak a gondolko­dás és önálló véleményformálás örömére ébreszt rá, hanem elűzi a felgyorsult tech­nika újabb és újabb csodáitól való félel­münket is. A kiállítás egyik része a franciaországi La Villete-ből, a XXL század technikájá­nak városából érkezett. Az anyag két té­ma köré épül és összesen 400 négyzetmé­teren 24 asztalon közel 90 interaktív pre­zentáció, 60 panelbemutató és rengeteg já­ték segítségével hozza emberközelbe a bi­ológia és a számítástechnika csodáit. A biológiai részt figyelve nyomon követ­hetjük, hogy a végtelenül kicsiny lények hogyan formálják át környezetünket, kö­zelebb kerülünk a mikroszkopikus orga­nizmusok megértéséhez. A számítógépek gondolkodásába enged betekinteni a másik témakör kiállítása. Já­tékosan juthatunk el ahhoz a felismerés­hez, hogy a computer hihetetlen képessé­gei milyen egyszerű műveleteken alapul­nak, s ezeket ezerféleképpen, lélegzetelál­lító sebességgel kapcsolja össze a gép. A július 14-ig nyitva tartó kiállítást min­den Budapesten járó család figyelmébe ajánlhatjuk. A még könnyebb megértéshez tárlatvezetők is segítik a látogatókat. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom