Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-22 / 145. szám

1996. JUNIUS 22., SZOMBAT Inkubátorban (Képünk önálló illusztráció, nem az írásban szereplőkről készült.) Balázs Attila archív felvétele a rendellenes gyermeket szült anyák vala­mennyien ettek a kémiailag szennyezett ha­lakból, ráadásul a terhesség kritikus idő­szakában. A vizsgálat nyomán a Fiiból és a Malachit zöld szereket betiltották. 1990- 94-ig harminc gyermek született Ri- nyaszentkirályon. Mind egészségesen. S még egy adat, ami bizonyára legtöb­bünket érdekel: a csernobili atomreaktor­balesetnek (1986. április 26.) Magyaror­szágon nem látszik hatása. Legfeljebb oly módon, hogy kilenc hónappal később fel­tűnően csőként a szülések száma... Egyéb­ként a sellafieldi atomerőmű környezeté­ben észlelt gyermekkori leukémia gyako­risága óta az egészségügyi világszervezet (WHO) javaslatára minden atomerőmű környezetében mutáció-epidemiplógiai vizsgálatot végeztek. Ilyen vonatkozásban Paks környezete semmilyen eltérést nem mutat a magyar átlagtól. Juhannus éj Lapföldön nyaraló berendezése is egyszerű, de prak­tikus, fából készült. Természetesen szauna várja a vendége­ket, amelyeknek előkészítése már napok­kal korábban megkezdődött, amikor a nyírfacsokrokhoz szükséges ágacskákat összeválogatták, és csokorba kötötték. Ugyanis egy valamirevaló szauna elmarad­hatatlan kelléke a nyírfacsokor, amellyel szaunázás közben testünket csapkodván jól felfrissíthetjük vérkeringésünket. Bár a ma­gyar vendégekre való tekintettel a szaunát alig kilencven fokra hevítették, így is túl­ságosan hamarosan megfutomadtunk, de kíváncsian figyeltük a házigazdák szertar­tásos szaunázását, amelyben a hosszas ül- dögélés, a természetbe való belefeledkezés, Archív felvétel a tóparti meditáció, a hideg vízben való megmártózás és a söriszogatás is ugyanúgy beletartozik, mint a forró gőzben való iz- zadás. Az estebéd füstölt sügér, kaporral. Körbejárjuk a parányi szigetet, ami nem könnyű, hiszen itt minden olyan, mint év­századokkal, évezredekkel ezelőtt. A sűrű fenyőerdőt csak itt-ott tarkítják nyírfák, de a figyelmes kiránduló lába előtt mindun­talan érdekes, ritka növényeket pillanthat meg, amelyből néhányat, mint a mocsári gyapotot, később le is préselünk. Jó órás út után jutunk el a sziget csücskébe, ahon­nan a sziklák tetejéről nagyszerű kilátás nyílik, és megsejtünk valamit a belátha­tatlan tórendszer méreteiből és titkaiból is. Gyorsan eltelt a nap. Közeledett az es­te. Június 23-a volt, a nyári napfordulás viliája. Régi pogány szokás szerint ilyen­kor itt is, mint számos más országban tü­zet gyújtanak, hogy fényével meghosszab­bítsák a már rövidülő napokat. Finnország­ban még inkább él ez a szokás, hiszen itt még rövidebb a nyár; tíz hónapi várako­zás után alig több mint két hónapig tart. De akkor legalább igyekszik bőkezű len­ni. Tudvalevő, nyáron nincs is igazi éjsza­ka, csak lassan halványuló esti szürkület. Lebeg a fény, lebeg az árnyék: csillagtalan az éj. A szó és csönd eggyé elegyül, az al­konyat muzsikája alighogy lehalkul, már kezdődik is a hajnal, pedig néhány perce még este volt. Mintha a hossszú téltől szen­vedő északiakat így, ezzel a természeti tü­neménnyel, a fehér éjszakák csodájával sze­retné kárpótolni az idő. A szentiváni tüzet valamikor a lebegő al­kony táján gyújtják. Lobog, lobog a tűz egyre magasabbra, mintha az égiek kegye­it keresnék, maradjon örökre ilyen varázs­latos az idő. Percekig, órákig nézzük áhí­tattal, amikor megtörténik a csoda. Szem­ben, a másik szigeten szintén máglya lob­ban, s a harmadikon újabb. Üzen a tűz. Mintha az egyik tóban is tűz égne, megle­het, egy régi bárkát gyújtottak meg a föl­diek áldozataként. Csönd van. Áhítattal nézzük a lángokat, amikor valaki énekel­ni kezd egy melankolikus hangulatú dalt. A többiek is bekapcsolódnak az éneklés­be, és mi is velük dúdolunk, hiszen olyan ismerősnek tűnik a dal. Varázsigéket mor­molunk. Kérik, mi is énekeljünk valami­lyen magyar dalt. Az este van már késő es­tével próbálkozunk gyámoltalanul. Rabul ejt minket az idő tengere. Már hajnal le­het, amikor ocsúdunk, az egyik fa tetején megszólal egy madár. Tegnap volt-e vagy már ma, lényegtelennek tűnt, nem létezett számunkra az idő. 15 MÚZSA Jim Morrison: a zenének vége A zenének vége, a zenének vége. A zenének vége. Oltsd ki a fényt! Oltsd ki a fényt, oltsd ki a fényt. A zenének vége, a zenének vége. A zenének vége. Oltsd ki a fényt! Oltsd ki a fényt, oltsd ki a fényt. Mert furcsa barát a zenéd, Táncolj a tűzben, mint illenék, Egyetlen barátod a zenéd, Míg jön a vég, míg jön a vég, Míg jön a vég! A feltámadok névsorából húzz ki engem, Igazold az alibim a börtönömben, Pár barát még benn vár. A tükörben az arc nem hagy, Az ablakban a lány nem kap, Az élők tora, — kiált a lány: Valahol kinn vár rám. Mielőtt elnyel engem, Mielőtt a nagy álom elnyel engem, Hallanom kell, hallanom kell, Hogy sír a lepkekirály. Gyere vissza, karom téged vár! Elfárasztott minket a túl sok csavargás, A földig hajtott fejű várakozás, Játszik egy nagyon szelíd hang, Nagyon közel, de távol még, Nagyon halkan, és nagyon szép, Jöjj ma még! Jöjj ma még! Mit tettek veled, óh Földi Mit vétett nékik a gyönyörű nővéri Szétdúlva, kifosztva, széttépve, Leszúrva fekszik a hajnal oldalán. Befonja testét a sok szögesdrót. Szólít egy nagyon szelíd hang. Fejed a földre hajtsd! A világ kell és akarjuk! A világot akarjuk és most! Most! Perzsa éj! Lásd a fényt! Ments meg! Jézus! Ments meg! A zenének vége! A zenének vége! A zenének vége! Oltsd ki a fényt, Oltsd ki a fényt! Oltsd ki a fényt! Mert furcsa barát a zenéd, Táncolj a tűzben, mint illenék, Egyetlen barátod a zenéd, Míg jön a vég. Míg jön a vég! Míg jön a VÉG! Földes (HOBO) László fordítása (Negyedszázada jelent meg Jim Mor­rison — a The Doors együttes énekese, szövegírója, képünkön — The Lords című versgyűjteménye. Földes László így vall a rock-poézis halhatatlan alakjáról: „írt pár jó ver­set, pár rosszat. Nyilván röhög, hogy annyian járnak a sírjához. Ha meg ott van, biztos pipa, hogy nem hagyják aludni.”) Szabolcs-Szatmár-Bereg: átlaghoz közel ■ " ■, .. ' Nincs számottevő eltérés a veleszületett dongalábbal születettek száma viszont rendellenességek országos és a Szabolcs- az előző évi 6-ról 15-re emelkedett, szatmár-beregi átlaga között. 1993-ban 1'993-ban megyénk 140 bejelentésé- ■ számban a legtöbb bejelentés szív- és bői 64 származott a Nyíregyházi Jósa . nagyér-rendellenességről érkezett (22), András kórházból (abból is.24 volt nyír- de országos vonatkozásban ez a legked- egyházi lakos gyermeke). íme a tóváb- vezőbb adat, mert a 4,05 ezrelékes or- bi bejelentők: Mátészalka 29,Kisvár- szágos átlaggal szemben a megyénkben da 25, Fehérgyarmat 12, Vásárosna- ez mindössze 2,79 ezrelék. A húgycső- mény 5, Kemecse 3 és Nyírbátor 2. • rendellenességek (21) mellett a lágyék- 1994 adatai szerint Nyíregyházáról sérv (17), a rejtett heréjűség (15) és a 65 (20-an nyíregyháziak),Mátészalká- csípőficamhajlara (12) a leggyakoribb ról 36, Kisváráéról 20, Fehérgyarmat­■ megyénkbeli veleszületett probléma. ról 10, Vásárosnaményból pedig 6 be­Az 1994-es előzetes adatok ugyané- jelentés érkezett a Veleszületett Rendel- zeket a rendellenességeket mutatták. A lenességek Országos Nyilvántartásába. W * f Ilii Mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom