Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-19 / 142. szám

1996. június 19., szerda MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Vidám hangulatban került sor kedden Borisz Jelcin Kreml­ben bejelentésére, mely sze­rint az elnökválasztás első for­dulójának harmadik helye­zettjét, a 15%-ot elért Alek- szandr Lebegy tábornokot ki­nevezte a biztonsági tanács titkárává és nemzetbiztonsági tanácsadójává. A jelenlegi orosz elnök egyúttal menesz­tette Pavel Gracsov védelmi minisztert, s helyére Mihail Kolesznyikov eddigi vezérkari főnököt jelölte ki. A döntést követő nyilatkozatok szerint a lépés nem érte váratlanul Jel­cin legfőbb vetélytársát, a kommunista Zjuganovot, és a NATO brüsszeli illetékesei is előreláthatónak nevezték Gra­csov leváltását AP-felvétel Titkos metróhálózat Moszkvában (MTI-Panoráma) — Az orosz főváros alatt két metróhálózat létezik: az egyik közismert, s nap mint nap hétmillió utas használja, a másik viszont tit­kos, s csak a kormányzat veze­tőit szolgálja — írja a Le Figa­ro című francia napilap. A hír első hallásra megdöbbentő: a Le Figaro azonban nem a plety­kalapok kategóriájába tartozik, s információit általában komo­lyan veszik az olvasók... A lapszerinte „második met­ró” kiépítése 1947-ben, még Sztálin ideje alatt indult meg, nyilván katonai célokból: a szovjet párt és kormány veze­tői így akarták biztosítani, hogy még egy esetleges atomtá­madás esetén is biztonságban közlekedhessenek a különböző stratégiai jelentőségű intézmé­nyek között. A hálózat mind a mai napig működik, sőt: a Le Figaro azt írja, hogy most ép­pen egy új alagutat fúrnak, méghozzá Borisz Jelcin elnök nyaralójához... A „fantommetró" teljes hossza egyébként 320 kilomé­ter, az állomásokat, a bejárato­kat különleges biztonsági ala­kulatok vigyázzák, s a teljes rendszer körülbelül kilencezer embert foglalkoztat. Ez utóbbi kifejezést szó sze­rint kell érteni: a különleges fontosságú utasok szolgálatára metrószerelvények állnak ké­szenlétben, amelyek kívülről ugyan a hagyományos moszk­vai metróra hasonlítanak, belül viszont luxuskörülményekkel várják az utazókat: a kocsik bőr és faborítást kaptak, minden vagon hangszigetelt, kódolt te­lefonnal rendelkezik, s még oxigénmaszkokat is felszerel­tek bennük. A „titkos metró” két vég­pontján egy-egy föld alatti he­likopterkikötő található, ame­lyek — mint a lap írja — le­hetővé teszik a vezetők számá­ra, hogy súlyos veszély, vagy éppen egy felkelés esetén el­meneküljenek Oroszország végtelen tájainak valamelyiké­re... Hol vannak az útlevelek? Őrző-védő tolvajok Esztergom (MTI) — Leg­alább 15 millió forint érté­kű alkatrészt loptak el a Su­zuki Rt. Esztergomi Autó­gyárából éppen azok, akik­nek vigyázni kellett volna az értékekre, azaz egy őrző­védő kft. tagjai. A gyárban már régebben észrevették a fokozatosan növekvő hiányt, de a rend­őrség csak most jutott a tol­vajok nyomára. Az eltulajdonított érté­kekre a gyár közelében lé­vő öt raktárban bukkantak rá. Mivel az elkövetők idő­közben értékesítették az al­katrészek egy részét, a kár valószínűleg meghaladja a 15 millió forintot. Budapest (MTI) — A Külügy­minisztérium az alábbiak köz­lésére kérte fel kedden a távira­ti irodát: „Az Új Magyarország című napilap ez év június 18-i számának első és negyedik ol­dalán félrevezető, hamis infor­mációt tartalmazó cikk jelent meg „Négyszáz útlevél tűnt el a Külügyminisztériumból” címmel, Rozgics Mária aláírás­sal. A tudósítás szerint „néhány napja csaknem négyszáz—né­mely információ szerint há­romszáznyolcvan — kitöltet­len útlevél tűnt el a Külügymi­nisztériumból”. A cikk több he­lyen is azt sugallja, hogy az eset a napokban történt. Ez az állítás minden alapot nélkülöz. 1994 júliusa, a kor­mányváltás óta a Külügymi­nisztériumból egyetlen útlevél sem tűnt el. A cikk rosszindu­latú feltételezésével szemben a tények a következők: A Külügyminisztérium Kon­zuli Főosztálya a diplomata és külügyi szolgálati útleveleket állítja ki, a magánútlevelek ki­állítása a BM Adatfeldolgozó Hivatal feladata. Ugyanakkora Külügyminisztérium korláto­zott számú magánútlevéllel lát­ja el a nagykövetségeket és fő­konzulátusokat. A biankó útle­veleket a képviseletek kézzel töltik ki központi engedély alapján azon magyar állampol­gárok részére, akik külföldön útiokmányukat elveszítik, vagy útlevelük megrongálódik, és nem közvetlenül utaznak vissza Magyarországra. A kormányváltást követően, 1994 júliusában az ORFK fo­lyamatban lévő vizsgálata nyo­mán jutott a Külügyminisztéri­umjelenlegi vezetésének tudo­mására, hogy a Külügyminisz­tériumnak korábban átadott magánútlevelek közül egy, 1994. április 21-i dátummal, hamis adatokkal kitöltve, hasz­nálatba került. Az ennek nyo­mán elrendelt vizsgálat során kiderült, hogy további magán- útlevelek is hiányoznak. Idő­közben további, 1993 októbe­rében és 1994 februárjában ki­állított, hamisított útlevelek ke­rültek a magyar hatóságok bir­tokába. A Külügyminisztérium adatai szerint valamennyi jog­talanul felhasznált útlevél ab­ból a csomagból került ki, me­lyet a Konzuli Főosztály ügy­intézője 1993. március 12-én vett át a BM Adatfeldolgozó Hivataltól. Tehát nem néhány napja, hanem 1993 márciusa és 1994 nyara között tűntek el út­levelek a Külügyminisztérium­ból.” Öregdiák-találkozó a Kossuthban Százkilencvenedik születésnapjára készül a nyíregyházi evangélikus gimnázium Nyíregyháza (KM — B. J.) — Fennállásának 190. évforduló­ját ünnepli ebben az évben a Nyíregyházi Evangélikus Kos­suth Lajos Gimnázium. Az év­fordulót augusztus 17-én jubi­leumi öregdiák-találkozón kí­vánják az intézmény vezetői és az öregdiákok megünnepelni, ami egyben a gimnázium mil- lecentenáriumi ünnepsége is lesz. A programról tartott sajtótá­jékoztatót dr. Bánszki István, a gimnázium igazgatója, dr. Margócsy Józseféi dr. Kecskés Mihály öregdiák. Elmondták, hogy eddig viszonylag kevés, a kiküldött ezer meghívóból alig több, mint kétszáz melléklet ér­kezett vissza, ami azért nem szerencsés, mert az osztályta­lálkozók programozásánál fon­tos lenne tudni az intézmény­nek, melyik évfolyamból hány öregdiák kíván részt venni a ta­lálkozón. A meghívottak körét negy­ven éve szűkítették. Az első korosztály az 1927-ben érettsé­gizetteké, az utolsó meghívott évfolyam pedig az 1966-ban végzettek voltak. Június 30-ig várják vissza a jelentkezési la­pokat, ami azért is sürgős, mert az iskola emblémáját, valamint az Erkölcs és tudomány című könyvet adnak minden öregdi­áknak, s a példányszám meg­rendelésénél fontos a résztve­vők számának ismerete. A program 11 órakor az evan­gélikus templomban áhítattal kezdődik Szebik Imre püspök, Lábossá Lajos püspökhelyet­tes és Bán István öregdiák lel­készek szolgálatával. Az osz­tálytalálkozók a gimnázium harminc tantermében lesznek fél 12-től 13 óráig. Arra külön ügyelnek az intézmény vezetői, hogy meghitt hangulatot bizto­sítsanak a harminc, negyven, ötven évvel ezelőtt érettségizett öregdiákok találkozásához. Délután fél 2-től Kossuth La­jos emléktáblájának és a Me­mento tábla koszorúzása lesz a program. Az emléktáblánál Margócsy József, a Memento táblánál Borsi Zoltán mond be­szédet, itt tisztelegnek az el­hunyt tanárok és diákok emlé­kének az öreg-, s a mai diákok. Újdonság lesz az Erkölcs és tudomány iskolatörténeti kötet bemutatása, melynek szerzője Bánszki István igazgató. A kö­tet az intézmény legújabb éve­inek történetét örökíti meg, s egy rövid korábbi iskolatörté­netet ad közre. Ezután kezdődik a tudomá­nyos ülésszak, ahol inkább lí­rai, mint száraz, tudományos hangvételű előadások hangza­nak el, de arról beszélnek majd a korszakokat reprezentá­ló felkért előadók — Bernáth Zoltán, Margócsy József, Bor­si Zoltán, Kemény Lajos, Re­ményi Mihály, Kecskés Mihály, Bodrog Miklós, Tárnái Kál­mán, Szlávik Ferenc, Prékopa András, Nagy László, Balczó András, Berecz József, Lábos­sá Lajos, Tárkányi József — milyen indíttatást kaptak az is­kolától tudásban, érzelmekben, szeretetben, gondoskodásban. Az 1933 és 1956 közötti évek­ben érettségizett öregdiákok a felsorolt előadók, sajnos több előadás megtartására nem jut idő. A záróprogram Hetey László színművész előadása lesz, aki természetesen szintén öregdiák. A programról videofelvételt készít Szita Miklós öregdiák, s az évforduló alkalmából az is­kolát ábrázoló képeslap is for­galomba kerül. Reklámízű, de művészeti ér­téke van, hogy az előadások szünetében tombolát rendez­nek, ahol olyan nyeremények lesznek, mint Vietórisz József 1923-ban kiadott Orgonazúgás című verseskötetének vágatlan példánya, a diákok által készí­tett tűzzománc és a Kossuth di­ák egyéves előfizetése. Újdonsága a programnak, hogy erre az alkalomra az 1949- ben érettségizettek kezdemé­nyezésére és anyagi támogatá­sával közös bronz plakett ké­szül Adriányi Lászlóról és Pa- zonyi Béláról. Forint fejpénz Kovács Éva F izessen minden hoz­zánk érkező külföldi állampolgár fejen­ként négyszázforintot!—ja­vasolta nemrég az egyik par­lamenti párt képviselője, egykori belügyminiszter, aki ágy gondolja, ebből a pénz­ből lehetne finanszírozni a rendőrök rég aktuális fize­tésemelését. Az ötletgazda kivételek le­hetőségét is megfogalmazta, elképzelése szerint a négy­százforintos taksa aló! len­nének felmentettek. Mint utóbb kiderült, a javaslat az érdekeltek körében nem ara­tott osztatlan sikert, a jelen­legi belügyminiszter se tar­totta a belépő-fizetést, az egyfajta fejpénzt helyesnek. Én sem tartom annak. Igaz, tudom, hírünk a világ­ban egyre rosszabb, a köz- biztonság —bár a hivatalok az ellenkezőjéről győzköd­nek bennünket, nem látszik javulni. Mind rémesebbek, szinte napról napra durváb­bak a bűnesetek, ma már nem számít ritkaságnak, ha a nyílt utcán úgy lőnek le egy embert, akár a kutyát, egész családokat irtanak ki egyet­len éjszaka alatt, s a tettese­ket mindhiába keresi a rend­őrség. Különös pikantériát köl­csönöz az ötletnek, hogy azoktól a külföldiektől is szednék a bűnmegelőzésre szánt pénzeket, akik közül mind nagyobb számban épp azért jönnek hazánkba, hogy itt bűnözzenek, öljenek, ra­boljanak, kocsikat lopjanak, s beszednék azoktól is, aki­ket azután határainkon be­lül meglopnak, leütnek, ki­fosztanak. Egy biztos: a hazai köz- biztonságot sem határon be­lül, sem határon kívül nem övezi nagy elismerés. Már­pedig ha előbbrelépést, kül­földi tőkét, nyugati befekte­tőt akarunk, akkor ezekre a dolgokra se fordíthatunk a szükségesnél kevesebb fi­gyelmet. Amúgy pedig—talán nem tévedek nagyot—a rendőr­ség eltartása nem a hozzánk érkező külföldieknek, ha­nem nekünk, itt élőknek a dolga. Az átalányadózás... ...anomáliáira hívta fel a fi­gyelmet Barsiné Pataky Etelka a parlament ülésén. Az Magyar Demokrata Nép­párt képviselője elmondta: a kisvállalkozókat érintő áta­lányadózás köréből kima­radt az építőipari termék- jegyzék, ezért e tevékenység esetében nem választható az átalányadózás. (MTI) Horn Gyula... ...miniszterelnök meghívá­sára június 25-27. között lá­togatást tesz Magyarorszá­gon Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi kancellárja. (MTI) Lángokban áll a Mississippi állambeli Kossuth nevű település feketék látogatta baptista temploma. Mivel a tűz oka egyelőre ismeretlen, és a környéken már sor került hasonló esetre a közelmúltban, a megyei seriff az FBI nyomozóinak segítségét kérte AP-felvétel HIRDETÉS _________________________________________________ ■ rMnaain leather 2y$c7WASTERj BŐR-MESTER ÚJÍTSA FEL BŐR GARNITÚRÁJÁT! AZ ORSZÁGBAN CSAK NÁLUNK! HA ITT VÁSÁROLJA BŐR GARNITÚRÁJÁT, AJÁNDÉKBA BŐR-MESTER-t ADUNK! JgPQMUS-LÁNC KFT. Nyír-Domus Áruház 4400 Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 20. Nyitva tartás: hétköznap 9—17.30-ig szombat: 9—12-ig. -wmiw

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom