Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-10 / 134. szám

1996. június 10., hétfő HATTER Táj központ lesz a Nyírségben A vidék szellemi bázisát kívánják megteremteni a szervezők • Fejlesztési program A harangodi víztározó partján már most is ezrek keresnek nyaranta felüdülést Harasztosi Pál felvétele Orémusz Kálmán Nyíregyháza — Nagykálló — Kinek csak térkép e táj, az nem tudhatja, mit jelent ma a Nyíségben élni. Legfel­jebb a híradásokból hallott valamit arról, hogy itt két­szeresen fájnak a gazdasági bajok, hogy ide csak elvétve jut el a külföldi tőke. Pedig, természeti adottságait te­kintve ez a vidék jóval töb­bet érdemelne ennél. S mivel a kormányzati segít­ség ma még ugyancsak elma­rad az ígéretektől, az itt élők megpróbálnak összefogni. így jött létre többek között a Dél- Nyírségi Fejlesztési Társulás is, melyhez tizenegy település csatlakozott. A dolog egyik érdekessége, hogy ebből három közigazga­tásilag Hajdú-Bihar megyéhez tartozik. Hagyományok A társulás eddig is ért el bizo­nyos eredményeket, de most igazán nagy fába vágta a fej­széjét: a közgyűlés arról dön­tött, hogy létrehozza a Nyírsé­gi Tájközpontot. A tervek sze­rint a tájközpont a Nagykálló- hoz tartozó Ludastótanyán jönne létre. A tájközpont olyan integrá­ló, oktatási és tanácsadási sze­repet töltene be, mely jóval túlmutat a kistérség határain. Ugyanakkor meghatározó sze­repet kapna tájgazdálkodásban és a tájhasznosításban. Amo­lyan szellemi központ lenne tehát. Nagykálló-Ludastót pedig az isten is erre teremtette. Nem véletlen, hogy már 1911-ben földműves iskolát hoztak itt létre, mely csaknem 160 ka- tasztrális holdon gazdálkodott. Később, mintegy 15 éven át pedig magyar királyi mező- gazdasági szakiskolaként mű­ködött az intézmény. A háború után aztán az épü­letek és a földterületek egy ál­lami gazdaság tulajdonába ke­rültek, az országos hírű oktatá­si intézményt pedig elsorvasz­tották. Jelenleg a föld és az épületek egy felszámolás alatt lévő kft. tulajdonát képezik. A nyírségi települések vezetői­nek ebben az esetben a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem szakemberei siettek a segítsé­gükre. Ők készítették el a táj­központ megvalósításának koncepcióját, illetve egy hasz­nosítási tervet. Mivel ez a vidék jelentős rozs, burgonya, csillagfürt- és dohánytermesztési körzet, és más mezőgazdasági ágazatok is fontos szerepet játszanak a környék életében a szakembe­rek elsősorban ebben lámák perspektívát. Lépcsőzetesen Az ipari tevékenység nem szá­mottevő, viszont jó lehetősé­gek vannak az idegenforgalom fejlesztésére. Az üdülési igények kielégítésére alkal­mas adottságok Nyíregyházán (Sóstó-fürdő), a Leveleki-víz- tározón, valamint Nagykálló- Harangodon találhatók meg. Ez utóbbi ad otthont nyaranta a népművészeti TÉKA tábor­nak, mely már nemzetközi hír­nevet vívott ki. A szakemberek szerint a fel­tételek a tájközpont számára három alaptevékenységre ad­nak lehetőséget. Az egyik a termelő tevékenység, melyben meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak, illetve a feldolgozásnak. A másik a képzés és oktatás, különös te­kintettel a felnőttképzésre, a konferenciák, nemzetközi ta­lálkozók szervezésére, vala­mint egyetemi és főiskolai hal- lagtók gyakorlati oktatására. A harmadik pedig a szolgáltatás, mely többek között a szakta­nácsadást, a tudományos kuta­tásokat, az értékesítést, vala­mint a turizmust foglalja ma­gába. A terv megvalósítását lép­csőzetesen szeretnék végre­hajtani. Elsőként a gazdálko­dással kapcsolatos képzési programok indulnának be, va­lamint az EU-csatlakozással kapcsolatos feladatok megol­dását segítő tanfolyamokat kí­vánnak szervezni. Mindezek mellett szakmai bemutatókra is sor kerül, valamint megkez­dődik egy információs bázis kialakítása. Támogatás nélkül A kialakítandó intézmény mű­ködtetésében és támogatásá­ban a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen és a Dél-Nyír­ségi Fejlesztési Társuláson kí­vül a nagykállói önkormány­zat és a megyei közgyűlés is részt vesz. Mint azt Fodor Já­nos, Nagykálló polgármestere elmondta, a program csak más szervezetek és kamarák együttműködésével valósítha­tó meg. Egyelőre azonban gondot jelent, hogy kormány még nem készítette el a korábban már beharangozott kistérségi fejlesztési programot. Márpe­dig országos koncepció és tá­mogatás nélkül a legjobb szán­dékkal is nehéz létrehozni egy hatékonyan működő tájköz­pontot. Kamatot csökkent a CIB Hungária Június 10-től átlagosan 0,5 és 2 százalékkal mérséklődik a fizetendő összeg Budapest (MTI) — Csökken­ti a vállalatok és magánszemé­lyek forintszámlájának kama­tait a CIB Hungária Bank Rt. A június 10-től érvényes ka­matcsökkentés mértéke átla­gosan 0,5 és 2 százalék között mozog. Erről a CIB Hungária Bank tájékoztatta az MTI-t pénteken. A jövő hétfőtől változik a Kincsem kötvény kamata is: a 3 hónaposé 22,5, a 6 hónapos és az 1 éves kötvényé egyaránt 23 százalék lesz. A forintra vonatkozó prime rate hitelka­mat változatlanul 26 százalék. A vállalatok esetében a fo­lyószámlakamat 1 hét lekötés esetén a korábbi 17-ről 16 szá­zalékra, 2-3 hetes lekötés ese­tén 20-ról 19-re, 1-5 hónapos esetén 21,5-ről 21-re és félé­ves lekötésnél pedig 23-ról 22 százalékra csökken. A magánszemélyek 500 ezer forint feletti folyószámla betétjének kamata 1 hetes le­kötés esetén 19 százalékról 17 százalékra, 2-3 hetes lekötés­nél 20-ról 19-re, 1-5 hónapos­nál 21,5-ről 21-re és féléves lekötésnél 23-ról 22 százalék­ra mérséklődik. A folyószámla kamat 1 mil­lió forint felett 20 százalékról 18 százalékra csökken. Válto­zatlanul 10 százalék viszont a kamat mértéke 1 millió forint alatti folyószámla esetén. r ........................................................................, ...------------------------fr-v--rr-~.'-------------------­í \ £sj « r -í i i r j A köpönyegforgatókra Én mindig akkor vagyok nem kommunista, amikor ők kommunisták, és mindig ak­kor vagyok kommunista, amikor ők éppen nem kom­munisták. 168 Óra, 1994. január 11. Nemzedéknyi különbség Én a hatvanas években be­csületeseket és becsteleneket láttam, a fiam most csak jobboldaliakat és baloldalia­kat lát. Vasárnap, 1994. április 24. Direktor A közönség bizalmára uta­zom. Zalai Hírlap, 1994. június 11. Verebes István mondja Összehasonlítás Elutaztam nálunknál kultu­ráltabb és kulturálatlanabb földrészekre, hogy kedvem maradjon magyarnak marad­ni. Vasárnap, 1994. július 3. Lemondó Minden jó segget úgysem le­het megkísérteni. Vasárnap, 1994. augusztus 14. Alapozás Mi a negyven év alatt, ha mást nem is, de legalább a szocializmus alapjait lerak­tuk. Nagy baj, hogy öt év alatt nem szedtük föl, hanem ráépítjük a kapitalizmust. Vasárnap, 1995. április 2. A csúcs Ha én szegény lennék, a leg­teljesebb életet élném, élet­művem maga az életben ma­radás volna. Népszava, 1994. október 20. Megértő Akihez semmi közöm, ahhoz sokkal elnézőbb vagyok. Vasárnap, 1995. április 9. Folyékony túszok Sajnos, a magyar színivilág­ban iszik a színész, iszik a rendező, azt mondhatnám, jó nyolcvan százalékuk rabja a pohárnak. Kelet-Magyarország, 1996. június 1. Energia A legpocsékabb előadás sem kevesebb munka, mint a leg­jobb. Népszabadság, 1995. július 29. Tökmindegy Minden rendszer gyilkos. Az egyik akasztófára, a másik intenzív osztályra juttat em­bereket. Magyar Hírlap, 1995. augusztus 22. Zöldi László gyűjtése A, Eladó a világ Györke László y •j annak, akik lassúnak 1 / tartják a privtizációt. \ Vannak, akik szerint kiárulják az országot. És persze akadnak olyanok is, akik szerint kétségbeejtő, hogy ennyire tehetetlenek vagyunk, s bagóért odaa­dunk mindent a külföldinek, aki aztán röhög a markába, és az utcára tesz ezreket, mert üzleti érdekei így kí­vánják. A szomorú az, hogy min­dez az eddig is viszonylag jól prosperáló cégekkel tör­ténik, hiszen csődtömeg nem kell egyetlen külföldi befektetőnek sem. Privatizáció minden áron? Az biztosnak tűnik, hogy nagy ára lesz. Itt van például a gázügy, mely hét megyét — köztük a miénket is — érint az országban. A lefölözés tipikus esete, hi­szen az olasz cégnek nem kell az egész gázművagyon, mert annak idővel komoly költségvonzatai lesznek. Úgymond „megelégszik” a szolgáltatással, ami biztos (és nem csekély) profitot je­lent számára, míg a dolog­nak ama részébe, mely in­kább költség, mint nyere­ség, nem óhajt pénzt feccöl­ni. Azaz nem kíván részvé­nyeket sem vásárolni, sem azokat tőzsdére bocsátani. Ez úgy néz ki nagyjából, mintha például egy bérház tulajdonosa kőkeményen behajtaná ugyan a lakbért, ám ha a lakásokkal valami gond adódna (karbantar­tás, javítás, felújítás stb.), akkor a bérlőt úgy tekinte­né, mint tulajdonost. Ma­gyarán: az állagmegőrzés költségeit nem volna haj­landó vállalni. Persze, mint minden hasonlat, ez is sán­tít, ám a törekvést kifejezi: nem azért fektet be nálunk, mert annyira szimpatikusak vagyunk neki, hanem azért, hogy extraprofitot akasszon le. Az is elképesztő, mikor olyan cégek kerülnek kül­földi kézbe, amelyek abban a pillanatban, hogy idegen érdekeket szolgálnak, sért- (het)ik, alapvető hazai ér­dekeinket. Mint például az Akadémiai Kiadó esete. A holland tulajdonosnak ugyanis nem érdeke a ne­gyedik kötetnél tartó Ma­gyar Nagylexikon kiadásá­nak folytatása — hiszen az ilyen jellegű kiadványok nemigen hoznak extraprofi­tot —, tehát hiába várjuk a folytatást. Hogy mindez ho­vá vezet? Aligha Európába! Dilemma Ferter János rajza Kommentár Templom egere Galambos Béla A tavalyi 75 milliárdos agrártámogatási összeg kevésnek bi­zonyult, s mint ismeretes anomáliákhoz vezetett az el­múlt évvégén, amikor is egy sor pályázónak — bár az övé is éppúgy „ ült” szakma­ilag, mintáz addigra már ál­lami pénzjuttatásban része­sített gyorsabb másiké — nem jutott már a milliókból. Az igazságosság elve alap­ján nekik is kellett kapniuk, de már csak az idei költség- vetés terhére lehetett e pá­lyázókat kielégíteni, s három milliárddal még „adósuk” a kormányzat. Hasonló dolog történt az automatikusan kapható ex­porttámogatásokkal is, amelyek a megnövekedett múlt évi export következté­ben kimerítették az erre el­különített keretet. így ugyancsak az idei agrár­költségvetés terhére kellett az áthúzódó ígérvényeket — mintegy 13 milliárd fo­rintot— teljesítenie a Föld­művelésügyi Minisztérium­nak. Miután különböző hí­resztelések ellenére — az FM minap itt járt politikai államtitkára szerint — egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy az agrárágazat számíthatna valamilyen pénzösszegre a tavalyi pri­vatizációs bevételek kamat­megtakarításiból, csak az erre az évre eredetileg ren­delkezésre álló eszközök át­csoportosításával tud „ját­szani” a tárca. ígérvénye ugyan van az FM-nek a Pénzügyminisztériumtól hat-nyolc milliárd forint ki­egészítő támogatási keret­re, ám hogy az a pénz hon­nan kerül majd elő, azt még aligha tudja valaki is. Egérfogóba került tehát az egyre inkább a „temp­lom egeréhez" hasonlító ágazat vezetése, mert már az idei új pályázati rend­szer is „ketyeg” — sőt an­nak normatíváin is karcsú­sítás vált szükségessé —, még tavalyról is van egy csomó adóssága. Elsősor­ban ez utóbbiakhoz kapcso­lódóan, vagy inkább követ­kezményeként most aztán a legkevésbé sem hiányozna a tárca számára az egyéb­ként jogosnak mondható polgári perek sorozata. E pillanatban az FM csak egyet tud tenni: egy hóna­pos türelmet kér. ^Kelet-Magyarorszá^^^J tÚÁw nnAnf1 ■ Iw wg# val lí ■ —-------------------------—■— II

Next

/
Oldalképek
Tartalom