Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-10 / 134. szám
1996. június 10., hétfő HATTER Táj központ lesz a Nyírségben A vidék szellemi bázisát kívánják megteremteni a szervezők • Fejlesztési program A harangodi víztározó partján már most is ezrek keresnek nyaranta felüdülést Harasztosi Pál felvétele Orémusz Kálmán Nyíregyháza — Nagykálló — Kinek csak térkép e táj, az nem tudhatja, mit jelent ma a Nyíségben élni. Legfeljebb a híradásokból hallott valamit arról, hogy itt kétszeresen fájnak a gazdasági bajok, hogy ide csak elvétve jut el a külföldi tőke. Pedig, természeti adottságait tekintve ez a vidék jóval többet érdemelne ennél. S mivel a kormányzati segítség ma még ugyancsak elmarad az ígéretektől, az itt élők megpróbálnak összefogni. így jött létre többek között a Dél- Nyírségi Fejlesztési Társulás is, melyhez tizenegy település csatlakozott. A dolog egyik érdekessége, hogy ebből három közigazgatásilag Hajdú-Bihar megyéhez tartozik. Hagyományok A társulás eddig is ért el bizonyos eredményeket, de most igazán nagy fába vágta a fejszéjét: a közgyűlés arról döntött, hogy létrehozza a Nyírségi Tájközpontot. A tervek szerint a tájközpont a Nagykálló- hoz tartozó Ludastótanyán jönne létre. A tájközpont olyan integráló, oktatási és tanácsadási szerepet töltene be, mely jóval túlmutat a kistérség határain. Ugyanakkor meghatározó szerepet kapna tájgazdálkodásban és a tájhasznosításban. Amolyan szellemi központ lenne tehát. Nagykálló-Ludastót pedig az isten is erre teremtette. Nem véletlen, hogy már 1911-ben földműves iskolát hoztak itt létre, mely csaknem 160 ka- tasztrális holdon gazdálkodott. Később, mintegy 15 éven át pedig magyar királyi mező- gazdasági szakiskolaként működött az intézmény. A háború után aztán az épületek és a földterületek egy állami gazdaság tulajdonába kerültek, az országos hírű oktatási intézményt pedig elsorvasztották. Jelenleg a föld és az épületek egy felszámolás alatt lévő kft. tulajdonát képezik. A nyírségi települések vezetőinek ebben az esetben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szakemberei siettek a segítségükre. Ők készítették el a tájközpont megvalósításának koncepcióját, illetve egy hasznosítási tervet. Mivel ez a vidék jelentős rozs, burgonya, csillagfürt- és dohánytermesztési körzet, és más mezőgazdasági ágazatok is fontos szerepet játszanak a környék életében a szakemberek elsősorban ebben lámák perspektívát. Lépcsőzetesen Az ipari tevékenység nem számottevő, viszont jó lehetőségek vannak az idegenforgalom fejlesztésére. Az üdülési igények kielégítésére alkalmas adottságok Nyíregyházán (Sóstó-fürdő), a Leveleki-víz- tározón, valamint Nagykálló- Harangodon találhatók meg. Ez utóbbi ad otthont nyaranta a népművészeti TÉKA tábornak, mely már nemzetközi hírnevet vívott ki. A szakemberek szerint a feltételek a tájközpont számára három alaptevékenységre adnak lehetőséget. Az egyik a termelő tevékenység, melyben meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak, illetve a feldolgozásnak. A másik a képzés és oktatás, különös tekintettel a felnőttképzésre, a konferenciák, nemzetközi találkozók szervezésére, valamint egyetemi és főiskolai hal- lagtók gyakorlati oktatására. A harmadik pedig a szolgáltatás, mely többek között a szaktanácsadást, a tudományos kutatásokat, az értékesítést, valamint a turizmust foglalja magába. A terv megvalósítását lépcsőzetesen szeretnék végrehajtani. Elsőként a gazdálkodással kapcsolatos képzési programok indulnának be, valamint az EU-csatlakozással kapcsolatos feladatok megoldását segítő tanfolyamokat kívánnak szervezni. Mindezek mellett szakmai bemutatókra is sor kerül, valamint megkezdődik egy információs bázis kialakítása. Támogatás nélkül A kialakítandó intézmény működtetésében és támogatásában a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen és a Dél-Nyírségi Fejlesztési Társuláson kívül a nagykállói önkormányzat és a megyei közgyűlés is részt vesz. Mint azt Fodor János, Nagykálló polgármestere elmondta, a program csak más szervezetek és kamarák együttműködésével valósítható meg. Egyelőre azonban gondot jelent, hogy kormány még nem készítette el a korábban már beharangozott kistérségi fejlesztési programot. Márpedig országos koncepció és támogatás nélkül a legjobb szándékkal is nehéz létrehozni egy hatékonyan működő tájközpontot. Kamatot csökkent a CIB Hungária Június 10-től átlagosan 0,5 és 2 százalékkal mérséklődik a fizetendő összeg Budapest (MTI) — Csökkenti a vállalatok és magánszemélyek forintszámlájának kamatait a CIB Hungária Bank Rt. A június 10-től érvényes kamatcsökkentés mértéke átlagosan 0,5 és 2 százalék között mozog. Erről a CIB Hungária Bank tájékoztatta az MTI-t pénteken. A jövő hétfőtől változik a Kincsem kötvény kamata is: a 3 hónaposé 22,5, a 6 hónapos és az 1 éves kötvényé egyaránt 23 százalék lesz. A forintra vonatkozó prime rate hitelkamat változatlanul 26 százalék. A vállalatok esetében a folyószámlakamat 1 hét lekötés esetén a korábbi 17-ről 16 százalékra, 2-3 hetes lekötés esetén 20-ról 19-re, 1-5 hónapos esetén 21,5-ről 21-re és féléves lekötésnél pedig 23-ról 22 százalékra csökken. A magánszemélyek 500 ezer forint feletti folyószámla betétjének kamata 1 hetes lekötés esetén 19 százalékról 17 százalékra, 2-3 hetes lekötésnél 20-ról 19-re, 1-5 hónaposnál 21,5-ről 21-re és féléves lekötésnél 23-ról 22 százalékra mérséklődik. A folyószámla kamat 1 millió forint felett 20 százalékról 18 százalékra csökken. Változatlanul 10 százalék viszont a kamat mértéke 1 millió forint alatti folyószámla esetén. r ........................................................................, ...------------------------fr-v--rr-~.'-------------------í \ £sj « r -í i i r j A köpönyegforgatókra Én mindig akkor vagyok nem kommunista, amikor ők kommunisták, és mindig akkor vagyok kommunista, amikor ők éppen nem kommunisták. 168 Óra, 1994. január 11. Nemzedéknyi különbség Én a hatvanas években becsületeseket és becsteleneket láttam, a fiam most csak jobboldaliakat és baloldaliakat lát. Vasárnap, 1994. április 24. Direktor A közönség bizalmára utazom. Zalai Hírlap, 1994. június 11. Verebes István mondja Összehasonlítás Elutaztam nálunknál kulturáltabb és kulturálatlanabb földrészekre, hogy kedvem maradjon magyarnak maradni. Vasárnap, 1994. július 3. Lemondó Minden jó segget úgysem lehet megkísérteni. Vasárnap, 1994. augusztus 14. Alapozás Mi a negyven év alatt, ha mást nem is, de legalább a szocializmus alapjait leraktuk. Nagy baj, hogy öt év alatt nem szedtük föl, hanem ráépítjük a kapitalizmust. Vasárnap, 1995. április 2. A csúcs Ha én szegény lennék, a legteljesebb életet élném, életművem maga az életben maradás volna. Népszava, 1994. október 20. Megértő Akihez semmi közöm, ahhoz sokkal elnézőbb vagyok. Vasárnap, 1995. április 9. Folyékony túszok Sajnos, a magyar színivilágban iszik a színész, iszik a rendező, azt mondhatnám, jó nyolcvan százalékuk rabja a pohárnak. Kelet-Magyarország, 1996. június 1. Energia A legpocsékabb előadás sem kevesebb munka, mint a legjobb. Népszabadság, 1995. július 29. Tökmindegy Minden rendszer gyilkos. Az egyik akasztófára, a másik intenzív osztályra juttat embereket. Magyar Hírlap, 1995. augusztus 22. Zöldi László gyűjtése A, Eladó a világ Györke László y •j annak, akik lassúnak 1 / tartják a privtizációt. \ Vannak, akik szerint kiárulják az országot. És persze akadnak olyanok is, akik szerint kétségbeejtő, hogy ennyire tehetetlenek vagyunk, s bagóért odaadunk mindent a külföldinek, aki aztán röhög a markába, és az utcára tesz ezreket, mert üzleti érdekei így kívánják. A szomorú az, hogy mindez az eddig is viszonylag jól prosperáló cégekkel történik, hiszen csődtömeg nem kell egyetlen külföldi befektetőnek sem. Privatizáció minden áron? Az biztosnak tűnik, hogy nagy ára lesz. Itt van például a gázügy, mely hét megyét — köztük a miénket is — érint az országban. A lefölözés tipikus esete, hiszen az olasz cégnek nem kell az egész gázművagyon, mert annak idővel komoly költségvonzatai lesznek. Úgymond „megelégszik” a szolgáltatással, ami biztos (és nem csekély) profitot jelent számára, míg a dolognak ama részébe, mely inkább költség, mint nyereség, nem óhajt pénzt feccölni. Azaz nem kíván részvényeket sem vásárolni, sem azokat tőzsdére bocsátani. Ez úgy néz ki nagyjából, mintha például egy bérház tulajdonosa kőkeményen behajtaná ugyan a lakbért, ám ha a lakásokkal valami gond adódna (karbantartás, javítás, felújítás stb.), akkor a bérlőt úgy tekintené, mint tulajdonost. Magyarán: az állagmegőrzés költségeit nem volna hajlandó vállalni. Persze, mint minden hasonlat, ez is sántít, ám a törekvést kifejezi: nem azért fektet be nálunk, mert annyira szimpatikusak vagyunk neki, hanem azért, hogy extraprofitot akasszon le. Az is elképesztő, mikor olyan cégek kerülnek külföldi kézbe, amelyek abban a pillanatban, hogy idegen érdekeket szolgálnak, sért- (het)ik, alapvető hazai érdekeinket. Mint például az Akadémiai Kiadó esete. A holland tulajdonosnak ugyanis nem érdeke a negyedik kötetnél tartó Magyar Nagylexikon kiadásának folytatása — hiszen az ilyen jellegű kiadványok nemigen hoznak extraprofitot —, tehát hiába várjuk a folytatást. Hogy mindez hová vezet? Aligha Európába! Dilemma Ferter János rajza Kommentár Templom egere Galambos Béla A tavalyi 75 milliárdos agrártámogatási összeg kevésnek bizonyult, s mint ismeretes anomáliákhoz vezetett az elmúlt évvégén, amikor is egy sor pályázónak — bár az övé is éppúgy „ ült” szakmailag, mintáz addigra már állami pénzjuttatásban részesített gyorsabb másiké — nem jutott már a milliókból. Az igazságosság elve alapján nekik is kellett kapniuk, de már csak az idei költség- vetés terhére lehetett e pályázókat kielégíteni, s három milliárddal még „adósuk” a kormányzat. Hasonló dolog történt az automatikusan kapható exporttámogatásokkal is, amelyek a megnövekedett múlt évi export következtében kimerítették az erre elkülönített keretet. így ugyancsak az idei agrárköltségvetés terhére kellett az áthúzódó ígérvényeket — mintegy 13 milliárd forintot— teljesítenie a Földművelésügyi Minisztériumnak. Miután különböző híresztelések ellenére — az FM minap itt járt politikai államtitkára szerint — egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy az agrárágazat számíthatna valamilyen pénzösszegre a tavalyi privatizációs bevételek kamatmegtakarításiból, csak az erre az évre eredetileg rendelkezésre álló eszközök átcsoportosításával tud „játszani” a tárca. ígérvénye ugyan van az FM-nek a Pénzügyminisztériumtól hat-nyolc milliárd forint kiegészítő támogatási keretre, ám hogy az a pénz honnan kerül majd elő, azt még aligha tudja valaki is. Egérfogóba került tehát az egyre inkább a „templom egeréhez" hasonlító ágazat vezetése, mert már az idei új pályázati rendszer is „ketyeg” — sőt annak normatíváin is karcsúsítás vált szükségessé —, még tavalyról is van egy csomó adóssága. Elsősorban ez utóbbiakhoz kapcsolódóan, vagy inkább következményeként most aztán a legkevésbé sem hiányozna a tárca számára az egyébként jogosnak mondható polgári perek sorozata. E pillanatban az FM csak egyet tud tenni: egy hónapos türelmet kér. ^Kelet-Magyarorszá^^^J tÚÁw nnAnf1 ■ Iw wg# val lí ■ —-------------------------—■— II
