Kelet-Magyarország, 1996. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-08 / 107. szám
1996. május 8., szerda Kelet-Magyarország J Fórum KM-POSTA olvasóink leveleiből A nyíregyházi mezőgazdasági főiskola elsőéves közgazdaság szakos hallgatói hagyományteremtő szándékkal fát ültettek a főiskola parkjában. Szeretnék, ha a későbbiekben minden évfolyam hasonlóképpen cselekedne Balázs Attila felvétele Faültetés A Kelet-Magyarország január 4-i számában megjelent Szűcs István „Hétvezér, hétfa” felhíváshoz óvodánk is csatlakozott. Április 12-én délutánra községi fa- és cserjeültetési akciót szerveztünk a honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére. Az akcióba a település lakossága aktívan bekapcsolódott. Az óvoda udvarán 35 gyümölcsfát, 4 pusz- pángbokrot. I platánfát, 5 nyírfát, 5 fűzfát és 50 díszcserjét ültettek el szorgalmas kezekkel, vidám hangulatban. Itt szeretnénk köszönetét mondani a község lakosságának az ingyenes facsemetékért, díszcserjékért és az aktív kétkezi munkáért. Orbán Lajosné, vezető óvónő, Kálmánháza Szennyezik Április 11-i számukban megjelent „Örökbefogadott patak” című íráshoz volna kiegészíte- nivalóm. Szeretném a sajtón keresztül az illetékesekkel (önkormányzattal, környezet- védelemmel és a Nyírvízzel, mint üzemeltetővel) az alábbi tényeket ismertetni. A gyógyszertári központ és a sóstói erdő sarkán működik egy nagyteljesítményű szennyvízátemelő. Az átemelőnél és az az előtti szakaszon a szennyvíz bejut az esővízcsatornába és az belefolyik az erdő szélén és a Vietórisz úti lakások között — esővíz elvezetésére kialakított — nyílt csatornába. A nyílt csatorna a sóstói Igrice patakba ömlik, így a szennyvíz az Igrice mocsárba kerül. Ez a vízmennyiség több száz köbméter. A nyílt csatorna folyási feneke a talajvíztől kb. 30 cm-re van, így a szennyvíz bejut a talajvízbe és azt erősen szennyezi. Az elvezető csatorna elzsírosodott, s a meleg időben tűrhetetlen bűzt áraszt. A tényekről az illetékeseket értesítettük, de érdemleges választ nem kaptunk. Sőrés János, Nyíregyháza, Vietórisz u. 12. Halott CSÉB-je Minden családnak nagy fájdalmat jelent a hozzátartozó elvesztése, s a jelenlegi árakkal nem kis gond egy temetés költségének előteremtése. Ami a levél megírására késztet, az a temetkezés utáni hagyatékkal kapcsolatos. A közelmúltban három ismerősöm halt meg és hozzátartozói egy sokszorosított sablonlevelet kaptak a polgármesteri hivataltól, melyben kérik egyéb iratok mellett az elhunyt CSEB tagsági könyvét is. Miért? A PTK 561. szakasza értelmében a biztosítási összeg nem része a hagyatéknak. A CSÉB tagsági könyv szabályzata rögzíti a haláleseti kedvezményezést, mely a következő lehet: együttélő törvényes házastárs, a biztosított (elhunyt, még életében) által jelölt kedvezményezett, ha egyik sincs, úgy a törvényes örökös. Ez utóbbi esetben van szükség az elhunyt törvényes örököseinek ismeretére a biztosítási összeg kifizetéséhez. Ehhez azonban, ha az elhunytnak nincs hagyatéka, úgy a közjegyző által készített öröklési bizonyítvány is elegendő, (rö- videbb az elkészítése, illetéke nem nagy összeg.) Amennyiben az elhunytnak hátrahagyott vagyona miatt szükséges a hagyatéki eljárás lefolytatása, úgy az arról kapott jogerős végzést kell bemutatni a biztosítónak a kifizetéshez. Ez esetben sem szükséges a biztosítás tárgyalása. P. É., Nyíregyháza Anyám, édesanyám Valószínű, még számosán élnek hasonló körülmények között mint mi, amikor is az édesanya egyedül neveli gyermekét. Anyák napján őket szeretném köszönteni egy kis verssel (részlet): Anyám, anyám, édesanyám / nincs nálad jobb, / mert csak te vagy nékem és más senki... Angyal Dániel, 2. oszt. tanuló, Nyíregyháza Rákóczi nyomán A nyíregyházi ÁFÉSZ Nyírpazonyi Népdalköre és a Gyermektánc-csoport tagjai a millecentenárium alkalmából II. Rákóczi Ferenc utolsó megyebeli útját járták be. Látogatást tettek a vajai Vay Ádám Múzeumban, és voltak Tarpán is. Útjukat megszakítva Nyír- parasznyára érkeztek, ahol a község kultúrházában nagy sikerű előadást tartottak. Iváncsó Dénes karvezető és felesége Sárika néni 55 évvel ezelőtt itt kezdte a tanítói pályáját. A község nagymamái és nagyapái örömmel fogadták egykori tanítóikat, és együtt énekelték a kórussal az ismert népdalokat. Ezúton is szeretnénk megköszönni a népdalkömek és a tánccsoportnak az emlékezetes estét. Laczkó Istvánná, tanító, Nyírparasznya Kamatból fizetett 13. havi bér A község pénzét kockáztatják a perrel • Nem zárkóznak el, de nem vállalják Vaja (KM-D.M.) — Korunk egyik legfontosabb vívmányával, a telefonnal kapcsolatos panaszok nem az elsők, de valószínűleg nem is az utolsók. Különösen azok emelik fel szavukat, akik hiába várnak a vonalra... Vajáról többek nevében keresték meg szerkesztőségünket. A levél aláírói sérelmezték: 1993 decemberében 40 ezer forintot befizettek az önkormányzat számlájára azzal a céllal, hogy azt majd a telefon bevezetésére használják fel. A polgármester írásban vállalta, hogy a beruházás elkezdéséig a pénzt kamataival együtt külön számlán kezelik, s egyben visszaigénylik az összeg után járó , 15 százalék közműfejlesztési hozzájárulást. Kamatostul — Múlt év novemberében a Matáv hozzálátott a hálózat kiépítéséhez, természetesen a mostani 37 500 forintos áron — foglalja össze az egyik panaszos. — Az önkormányzat ezt az összeget a számláról ki is fizette. A pénzünket addig viszont különböző célokra használták. Tudomásunk szerint például a közalkalmazottak 13. havi bérére is az elkülönített számláról vették fel a fedezetet. Mi nagyon sokan OTP-hitelt kértünk, hogy időben meglegyen a telefonunk. Ha nem törlesztjük, jön a letiltás, de a hivatal két és fél év után sem hajlandó az írásban vállalt kamatokat visszaadni. A környező községben a közműfejlesztési támogatást is megkapták, mi nem. Pedig egy időben kezdődött a beruházás és központilag ők is Vajához tartoznak. Jogos-e az önkormányzat magatartása, vagy forduljanak bírósághoz? — teszik fel a kérdést. Mert erre is volt már példa, amikor egy fő a per nyomán kapott nyolcezer forint kamattérítést. Nem értik az emberek a hivatal hozzáállását, hisz ha ők nem fizetik pontos időben az adókat, nekik kamatos kamatot számolnak fel. — Ha a bíróságra is kerül az ügy, és az önkormányzat veszt, akkor is a község pénzét kockáztatjuk — jegyzi meg egy nyugdíjas asszony. — Viszont ez nagyon hosszú időbe telik, nekünk pedig most lenne szükség az összegre. Hiába érdeklődünk, nem kapunk választ. A hivatkozásuk sem fogadható el, hiszen majdnem ugyanazok állnak a község élén, akik akkor régen. Egymillió hiányzik S bár a telefonfejlesztés szervezése és építése nem tartozik a helyi önkormányzatok hatáskörébe, a vajai testület 1993. november 30-án — félve, hogy a telefon bővítésének költségei megemelkednek, és remélve, hogy ezzel hamarabb hozzákezd a Matáv a munkálatokhoz — minden családot megkért, fizesse be azt a bizonyos 40 000 forintot. Arról is szó volt a kiküldött tájékoztatóban: ha a hálózat bővítése nem valósulna meg, a befizetett összeget kamatostul visszaadják. A fentieket megerősíti Tisza Sándor alpolgármester is: — A telefonberuházást az akkori polgármester és képviselő-testület önkormányzati vállalkozásban szerette volna megvalósítani. 192 fő tett eleget a felhívásnak, melynek nyomán közel 5,5 millió forint került lekötésre a mátészalkai OTP-nél. Menet közben harminchétén visszaléptek, nekik visszaadták a negyvenezret. 1994. november 29-én a pénzt áthozták a Vajai Takarékszövetkezethez, de már akkor kiderült, nem lett jóváírva a tőke és a kamat közel egyéves növekménye. A Vajai Takarékszövetkezet átlag 20 százalékos kamatot fizetett, így az elhelyezett 5,5 millióra 1,2 millió forint került. Végül is összevetve, hogy mennyi pénz lett és mennyinek kellett volna lenni, a különbözet közel egymillió forintra rúg. Az önkormányzat a beruházás elkezdésekor átutalta a Matáv-nak az igénylőkén- ti bekötési díjat, a 2500 forint különbözetet pedig visszaadta az érdekelteknek. Elvileg létezik — Ez persze nem a jóhiszeműen kötelességüket teljesítő lakosok hibája — teszi hozzá az alpolgármester — hanem azé a vezetésé, akik az elkülönített számlán lévő összegből önkormányzati kifizetéseket eszközöltek. A ténylegesen nem keletkezett — de elvileg létező — kamatok visszafizetésétől nem zárkózunk el teljesen, de ezt jelenlegi anyagi helyzetünkben nem tudjuk felvállalni. Minderről a tavasz elején megtartott közmeghallgatáson tájékoztattuk is az állampolgárokat. jmm m| — mm m »« m Szerkesztői üzenetek Az étkezési... ...hozzájárulást a munkatörvénykönyv nem teszi lehetővé, a munkáltató saját elhatározása alapján járulhat hozzá a dolgozó étkezéséhez, amit a kollektív szerződésben kell szabályozni. Munkaruha azok részére jár, akiknek a saját ruházata munkavégzés alkalmából nagymértékű szennyeződéssel járhat — üzenjük K. Sándorné csengeri levélírónknak. A munka-... ...viszonyból eredő igény három év alatt elévül, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, ami annyit jelent, hogy a kár kifizetését bíróság előtt sem lehet kikényszeríteni — válaszoljuk M. Ferencnének Nyíregyházára. Az örökbefogadás... ...a gyermek számára ugyanolyan családi kapcsolatot hoz létre, ugyanolyan jogokkal és kötelességekkel jár, mintha őt a vér szerinti szülője vagy szülei nevelnék családi körben — üzenjük vásárosnaményi olvasónknak. (KM) A Megyei... ...Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság új címe Nyíregyháza, Szabadság tér 4. sz. Telefonszámuk: 407-130 és 408-734 — tájékoztatjuk tiszaeszlári olvasónkat. A lakásépítési... ...kedvezményt a lakáscélú támogatásokról szóló többször módosított 106/1988. (XII. 26.) MT sz. rendelet szabályozza, amelyet 1995. május 2-től a a 45/1995. (IV. 24.) sz. Korm. Rendelet módosított. E jogszabály szerint a kedvezményt a gyermek(ek) után csak egy alkalommal lehet igénybe venni. Ezzel tulajdonképpen megszűnt a kedvéz- ménykülönbözet nyújtásának lehetősége — válaszoljuk — V. L.-nének Fehér- gyarmatra. A hadigondozásról Dr. Kovács Mihály Az Országgyűlés 1994-ben alkotta meg a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényt, amelyben szabályozta a hadigondozásra való jogosultság személyi feltételeit, azaz meghatározta, hogy a törvény alkalmazása szempontjából kik a hadigondozottak, és milyen ellátási formákra jogosultak. A hadigondozottak közé tartoznak a hadirokkantak, valamint akiket hadigyá- moltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. A felsoroltak közül a hadirokkantakat. a hadi eredetű fogyatkozásuk alapján — melynek mértékét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének illetékes elsőfokú Orvosi Bizottsága állapítja meg — öt járadékosztályba sorolja a törvény. Az öt járadékosztály szerint került megállapításra az egy összegű térítés mértéke is, ami 75 000 forinttól 250 000 forintig terjed. Az egy összegű térítés megállapításánál — mely megilleti a hadiözvegyeket és hadiárvákat is — két lényeges feltételnek kell meglenni: 1. A hadigondozotti pénzellátást 1949. január 1. előtt kellett megállapítani; 2. 1949. január 1. után politikai okból kellett megszüntetni. Az eddigi tapasztalataink szerint ennek a két feltételnek igen sokan nem felelnek meg, mert a hadigondozotti pénzellátásukat nem_ politikai okból szüntették meg, hanem azért, mert betöltötték a 16. életévüket és nem tanultak tovább, illetve amikor a tanulmányaikat befejezték. Igen sokan azért nem részesülnek az egy összegű térítésben, mert a hadigondozotti pénzellátásukat nem 1949. január 1. előtt állapították meg, illetve nem is lett részükre hadiözvegyi, illetve hadiárva-ellá- tás megállapítva, így azt nem lehetett megszüntetni. Sajnos sok esetben az egykori iratok meglétének a hiánya miatt kell a kérelmet elutasítani, mert sem az ügyfél, sem a polgármesteri hivatal, sem a Nyugdíjfolyósító nem rendelkezik a korabeli iratokkal. Ezekben az esetekben a bizonyítási teher az ügyfél feladata, neki kell bizonyítania azt, hogy a politikai okból történő megszüntetés valóban megtörtént. Bizonyítékként csak írásos dokumentumok fogadhatók el. A halál hadi eredetével kapcsolatos iratokat a Magyar Honvédség Központi Irattárából (1027, Budapest, Fekete sas u. 4.) is lehet beszerezni. (Folyt, köv.) Öreg autó nem vén autó, ha műszakilag is rendben van Harasztosi Pál felvétele Jogászszemmel ■
