Kelet-Magyarország, 1996. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-22 / 119. szám
f2 Kelet-Magyarorszag 1996. május 22., szerda KULTÚRA Dalostalálkozó Könyvtáros szemmel a NAT-ról A könyvtárhasználat az informatika műveltségi terület önálló része (1.) Tiszalökön, a könyvek birodalmában Horányi Zsuzsa felvétele Tiszavasvári (KM - K. J.) — Jubileumi rendezvényre készülődnek Tiszavasvári- ban. Az idén a város immár harmincadik alkalommal lesz a házigazdája a Tisza- parti Dalostalálkozónak. A Megyei Önkonnányza- ti Hivatal és a KÓTA megyei szervezete égisze alatt lezajló fesztiválra május 25-én (szombaton) 15 órától kerül sor a művelődési központban. A szervezői feladatokat ellátó Tiszavasvári Szabadidő Központtól kapott információk szerint: népes lesz a fellépő karok mezőnye. Tucatnyinál több, általában megyeszerte ismert együttes mutatkozik be. Többek között: a nyíregyházi Anonymus Kórus, Pünkösdi... ...királyválasztásra is sort kerítenek azon a nagyszabású gyermekrendezvé-' nyen, melyet május 26-án 9 órától tartanak Tiszadobon, a Gyermekvárosban. A változatos programban — egyebek mellett — jelmezes lovagi torna is szerepel. (KM) Hagyományápoló... ...szakmai napokat tartanak a gyulaházi óvodában. Ennek keretében május 23-án 10 órától dr. H. Tóth István főiskolai docens tart előadást Léleknemesítő jeles napjaink világa címmel. a kisvárdai Arcadelt Kamarakórus, a tiszadadai Glória Kamarakórus, a nyírpazo- nyiak igen népszerű Népdalköre, a Tanítók Kórusa Nyíregyházáról, a tiszavasvári Városi Vegyeskar. A megyén kívülieket a Szerencsi Cukorgyár Rt. Férfikara képviseli. A rendezők körültekintését sejteti, hogy lesznek a nap folyamán — 18 órától — tájoló koncertek is. Ti- szadadán a katolikus templomban, Tiszadobon a református templomban, Tiszalökön úgyszintén a reformátusok szentegyházában hallgathatják a karéneklés kedvelői a változatosan összeállított műsorokat. Két geometriai... ...felületű „Kiss” fúvókák bemutatkozó hangversenyét rendezték meg tegnap a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában. A rézfúvós hangszerek történetében a világon először használták ezt a találmányt. Bach-... ...Bruch-, Franek-, Bartók- és Hubay-műveket hallhatnak áz érdeklődők a nyíregyházi zeneiskolában május 23-án 18 órától lezajló koncerten. A kompozíciókat előadják: Kökényessy Zoltán (brácsa) és Martos László (zongora). (KM) Zsoldosné Cselényi Gyöngyi Nyíregyháza — Az 1995/ 1996. tanév a Nemzeti Alaptanterv (továbbiakban NAT) megismerésének éve. Az önképzés, önművelés lehetősége mindenki számára adott, de központi Finanszírozásból is lehetőség nyilt a NAT téziseinek közkinccsé tételére, egyelőre csak az általános iskolai pedagógusok számára. A felvilágosítás áldásaiból — hogy, hogy nem — kimaradtak az iskolai könyvtárosok. Követelmények Félő, hogy a távoli szatmári, beregi végeken élő kollégák ma sem tudják: róluk is, hozzájuk is szól a NAT. Nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, milyen nagy jelentőségű a könyvtárosok számára a NAT. Ez az első tanterv, amelyben a könyvtárral és a könyvtárhasználattal kapcsolatos ismeretek, jártasságok pontosan megfogalmazott követelményként jelennek meg. A NAT nem tantárgyakra, hanem tíz műveltségi területre bontva tartalmazza mindazon ismeretanyagot, amelyet minden tankötelezettségi korú (6-16 év közötti) magyar állampolgárnak el kell sajátítania, függetlenül attól, hogy 8+4, 8+3, 8+2, 4+8, avagy 6+6 osztályos iskolaszerkezetben jut el az alapvizsgáig. A NAT típusát tekintve ke- rettanterv. Az itt megfogalmazott ismeretanyag az iskolában tanítandó tananyagnak mintegy 50-70 százalékát jelenti. Erre épülnek a kötelezően előírt helyi tantervek, amelyek már tantárgyi és évi, heti óraszámra való bontásban szabályozzák az adott iskolában folyó oktatómunkát. A könyvtárhasználat az informatika műveltségi terület önálló részterülete, de szorosan kapcsolódik a másik részterülethez, a számítástechnikához. A tanterv összeállítói négy spirális elrendezésű (mind magasabb fokon ismétlődő) Karádi Zsolt Nyíregyháza — Hol volt, hol nem volt, volt egyszer három (egykor híres) filmrendező. Annak idején, ifjabb korukban, sikert sikerre halmoztak, ám egyszer csak jött a rendszerváltás, e kegyetlen vasorrú bába, és kíméletlenül elorozta az összes lehetőségüket. Azt vették észre, hogy se pénz, se posztó. Ellenben később, amikor úgy látták, hogy a bankok gomba mód szaporodnak, a magyar kultúrának meg annyi, gründoltak hát valahonnan némi (működő) tőkét, és nekiláttak. Hosszú évek óta először. Mitagadás, elszoktak már a filmcsinálástól. Azonban ők is benne éltek a nagy büdös társadalmi valóságban, tehát rendelkeztek bizonyos fogalmakkal arról, hogy ez a világ (sem) a lehető világok legjobbika, valamint hogy nem mind arany, ami privatizálva vagyon. Olvasták a napi sajtót is, így számukra sem lehetett közömbös mindaz, amit munka- nélküliségről, lecsúszásról, nyomorról, értékálló nyugdíjról, koldusbotra jutott egyetetematikus egységben fogalmazták meg a tanítás anyagát: , 1. Általános könyvtárhasználati ismeretek, 2. Dokumentumismeret, 3. A könyvtári tájékozódás segédeszközei, 4. A szellemi munka technikája, önálló ismeretszerzés. A fentiekből világosan kitűnik, hogy itt zömében gyakorlati, a mindennapi életben (kiváltképpen a felsőfokú tanulmányok során) hasznosítható ismeretekről van szó. Ezeknek az ismereteknek a közlésére hivatott személy a könyvtárostanár. Nagyon fontos viszont hangsúlyoznunk, hogy az általa közvetített ismeretek csak a szaktanárok közvetítésével nyerhetnek megerősítést, az általuk kezdeményezett gyakorlati alkalmazás nyomán válhatnak jártasságokká, készségekké. Száz órában Vegyünk egy szemléletes példát. A könyvtáros megismerteti a tanulókat a különféle katalógustípusokkal, majd a legkülönbözőbb tantárgyak oktatói olyan feladatokat adnak nekik, amelyek teljesítéséhez segédeszközként kell használniuk a katalógusokat. (Természetesen, a két folyamat csak akkor kerülhet szinkronba, ha mi tanárokról közöltek a lapok. Úgy vélték hát, hogy ez a szép új világ hovatovább ugyanolyan kiismerhetetlen, mint az a csúnya régi. Ennyi (felhőtlennek a legjobb akarattal sem nevezhető) tapasztalat után jött a valóságnak az ő (össze)-visszatükrö- zése. E sokat vitatott kategóriáról, persze, ők, az egykor híres rendezők tudták, hogy nem oda Buda! Meg hogy Ugocsa non coronat. Továbbá: irgum- burgum! Lett is haddelhadd, amikor elkészültek az egyenként harminc-harmincöt perces opu- szok! A hajdan híres rendezők és forgalmazójuk, a Budapest Film cinkosan összekacsintottak és Szeressük egymást, gyerekek címmel piacra dobták ezen ízig-vérig mai meséket. Az első darab alkotója Sándor Pál a Sztracsatella (feledhető) párosát, Eszenyi Enikőt és Kern Andrást koldusokká maszkíroztatta. Eszenyi és Kém artikulálatlan szótagokat böfögő nyomorultakként bo- lyonganak a százesztendős millenniumi földalatti vasút alagútjaiban, s amúgy szőra könyvtáros és a szaktanárok kölcsönösen összehangolják munkájukat.) A könyvtárhasználat a már említett műveltségi részterületen kívül kapcsolódási pontként megjelenik szinte valamennyi műveltségi területen belül, elsősorban a tanulás címszóval jelzett közös követelményként (a NAT teljes kiadásában nyitott könyv pik- togramja hívja fel rá a figyelmet). Ezáltal válik a könyvtár- használat tantárgyközi tantárggyá. A könyvtárhasználati műveltségterület kidolgozóinak véleménye szerint a 10 éves oktatási ciklus folyamán mintegy 100 órát kell szánni ilyen irányú ismeretek, jártasságok elsajátítására. A 100-ból csupán 40 órát tart majd a könyvtárostanár, a többit a szaktanárok szervezik: vagy a könyvtárossal közösen, vagy önállóan. (Talán elképzelhetetlen, hogy egy szaktanár egy egész órát szán tantárgya kézikönyveinek és folyóiratainak megismertetésére?) Az 1997/1998-as tanév folyamán minden iskolának el kell készítenie és jóváhagyásra be kell nyújtania saját pedagógiai programját és helyi tantervét (a továbbiakban HT). A NAT és a HT csak 1998-2000 mentén még szexeinek is, miért ne, elvégre Garas Dezső majd csak később zuhan a kissé debil nő ölelő karja közé, miközben a Kern által ellopott karéj kenyerét keresi. A mű sajnos kései utánzata a Sándor Pál-i valós és abszurd lebegésnek; a líra helyét átvette az üresség, az ötletek pedig pusztán ötletek maradtak. A középső mű, a Magyar pizza Makk Károly munkája. Itt még akadnának használható gégék, amelyek azonban nem szervesülnek. A dramaturgiai végiggondolatlanság következtében a film még ott sem hat, ahol esélye lenne rá. A lényeget a Dantéra utaló öreg professzor (Benkő Gyula) mondja ki: „Magyarország: pokol”. A Szeressük egymást, gyerekek harmadik darabjában, A nagy agyhalálban a hősök több hektó sört vedelnek, miközben Jancsó Miklós tévéképernyők között támolygó kamerája előtt nem történik semmi. Hernádi Judit dizőzként énekelget, Iglódi Istvánt meg se lehet ismemi. Miként a világot, amelyről Jancsó nem mond semmit. között indul be, felmenő rendszerrel. Van még időnk, de a jó és eredményes munka megalapozásához idő kell. Nem kétséges, ha a könyvtárhasználat műveltségi részterületként szerepel a NAT- ban, a helyi tantervekben is fel kell tüntetni az erre fordítandó órakeretet. Ez csupán annyit jelent majd, hogy a könyvtáros egy- egy osztályban évente 4, maximum 8 órát tart. Az már a helyi alku tárgya lesz, melyik tantárgyól, tantárgyakból veszik el ezt a néhány órát. Célszerűnek tűnik a számítástechnika tantárgy órakeretébe való beépülés. Egyéb teendők Mielőtt a tisztelt igazgató kollégák pénztárcájukhoz kapnának, megnyugtatásul el kell mondanom, hogy a könyvtár- használati órák megtartása a könyvtárostanár munkaköri kötelessége, beletartozik a számára előírt kötelező óraszámba (ez a jövőben várhatóan 24 órára emelkedik.) Az már a könyvtárostanár rátermettségén, szakmai rutinján múlik, hogy egyéb teendői mellett hogy tud felkészülni az órákra. (Az írás 2. részét lapunk egy későbbi számában közöljük.) Felújítva Budapest (MTI) — Az Országos Idegennyelvű Könyvtár ismét megnyitotta kapuit, beindult a kölcsönzés, várja látogatóit az olvasóterem. Az 1992-ben műemlékké nyilvánított Molnár utcai épületet 1995 február végén zárták be átalakítás miatt. A könyvtár zeneműtárát kiköltöztettek a Városligeti fasorban lévő épületből, így a kották, hangzóanyagok és a könyvek is a könyvtárba kerültek. A 260 négyzetméteres. újonnan kialakított területet néhány hét, múlva vehetik birtokba a látogatók. Az olvasótermek. a kölcsönzők, a nyelvstúdió, a 100 négyzetméteres új katalógustér a főlépcsőházból nyílik. Kialakítottak egy 80 négyzetméteres társalgót is, ahol dohányzó, kávézó és kiállítóhely is van. Araktá- rakat a földszinten helyezték el. Az átalakítás negyvenmillió forintba került! a költségekhez a Művelődési Minisztérium huszonötmillióval járult hozzá. .............................................................. ........................,.............. Néptánckoreográfusok alkotói estjét rendezték meg a közelmúltban Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban. A hatalmas sikerű gálaprogramban a következő együttesek léptek fel: Kállai Kettős, Igrice, Főnix, Babszem, Margaréta, Nyírség (képünkön). Hajdú, Kis Bartók, valamint a BM Duna Művészegyüttes szólistái Harasztosi Pál felvétele A magyarok istene Mizser Lajos E fogalmat nem Petőfi Sándor találta ki a Nemzeti dalban, használták a régiségben is. Ám ha megkérdeznénk valakit, vajon hogy hívták a magyarok istenét, alighanem ezt felelné: Hadúrnak. Ballagi Mór A magyar nyelv teljes szótárában (1868) ezt írja: „a magyarok istene a keresztyénség felvétele előtt”. A korabeli tankönyvek is, mondáink is Hadúr nevét emlegetik. Az okoskodásnak egyetlen hibája az, hogy nem igaz. 1822-ben írta meg Ara- nyosrákosi Székely Sándor A székelyek Erdélyben című, 3 énekből álló hőskölteményét. Idézzünk belőle! „Zágon, Haddúmak Fő- Papja, beszélleni így kezd...” A nevet a versmérték kedvéért két d-vel írta. Mivel a fogalom (a magyarok istene) már létezett, a költő csupán nevet adott neki. Valószínűleg feledésbe merült volna az eposszal együtt, ha négy évvel később Vörösmarty nem írja meg a Zalán futása című eposzát. A helyesírásilag helyrehozott Hadurat átvette Aranyosrákosi Székelytől (ráadásként létrehozta ellenlábasát, Ármányt, a gonosz istenséget). A maga korában hallatlan népszerű- ségű eposz aztán elterjesztette a nem ősi, hanem a legfiatalabb istennevet az egész országban. A Hadúr a költői névadás terméke. Viszonylag hamar „vissza- köznevesült”, és a legfőbb hadúr formájában vált ismertté a közös hadseregben, majd Horthy Miklós neve mellett is. Unalom, unalom, unalom! Koldusok a földalattin • Magyarország: pokol • Zagyvalék...
