Kelet-Magyarország, 1996. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-21 / 118. szám

1996. május 21kedd KULTÚRA A Primavera útja Nyíregyháza (KM — K. J.) — Hosszas előkészületek, felkészítő táborozások, egyeztetések után végre el­dőlt: a Soong Ching Ling Magyar Gyermekbarátság Alapítvány szervezésében gyermekdelegáció utazik Kínába, melynek tagjai kö­zött ott lesz két nyíregyházi kislány és Feketéné Kun Il­dikó balettmester. A tanár­nőt kérdeztük az utazással kapcsolatos legújabb fejle­ményekről. — Május 11-én voltunk legutóbb Budapesten. Meg­tudtuk: a kínai út rendben; június 27-én indulunk: a Primavera balettegyüttes­ből Bálint Ramóna, Hunya­di Katalin és jómagam. Re­pülővel vágunk neki a hosszú „kirándulásnak”; a Budapest—Helsinki—-Pe­king járattal, átsuhanva Grönland fölött. — Az alapítvány emblé­májával díszített, hófehér, csinos formaruhát megkap­tuk, s szintúgy mindenki­nek megvan már a kínai le­írású neve. A csoport be­mutatta a teljes programot a budapesti kínai nagykövet­ségen. Számomra ez azért volt különösen fontos, mert engem bíztak meg a műsor szerkesztésével, a menet közbeni korrekciók elvég­zésével. Úgy érzem: össz­hangba került minden — a zene, a mozgások, a színpa­di effektusok, a díszletek. Bár a tényleges start még viszonylag messze van, iz­gatottan készülődünk. A lá­nyok rendesen járnak suli­ba, de észrevettem: a drukk azért már növekszik ben­nük. Nem csoda, hiszen nem kis dolgoról van szó. Egy hétig leszünk Peking- ben, egy hetet pedig a má­sik gigapoliszban, Sanghai- ban töltünk. A Soong Ching Ling alapítvány az ún. csá­szári vagyonból tartja fenn magát, illetve működik. Mint megtudtuk: minden szempontból pazar ellátásra számíthatunk. — A legalapvetőbb kínai szavakat megtanultuk: az üdvözlési formulákat, a számokat, néhány, a min­dennapi életben nélkülöz­hetetlen kifejezést. — Eléggé ügyesen bá­nunk már a pálcikákkal, úgyhogy nem fogunk éhen halni. Igaz, a speciális kínai ételeken kívül lesznek meg­lepetések: pl. a hosszadal­mas — állítólag kétórás — reggelizési szertartások. De ez a legkevesebb! A fő az, hogy dédelgetett álmunk — a kínai turné — valóra vá­lik. Iskolatörténeti... ...kiállítás nyílik május 28- án a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium alulá- jában. Ugyanezen a napon avatják fel az intézmény új könyvtárát és olvasótermét. (KM) Honszerző... ...Árpád címmel történelmi mesejátékot láthatnak az ér­deklődők május 28-án, ked­den 14 órától a nyíregyhá­zi városi művelődési köz­pont hangversenytermében. (KM) Tisza-parti... ...dalostalálkozót rendez­nek május 25-én 15 órától a tiszavasvári városi művelő­dési központban. A fellépő kórusok 18 órától tájoló hangversenyeken szerepel­nek Tiszadadán, Tiszado- bon és Tiszalökön. (KM) Kökényessy... ...Zoltán (brácsa) és Martos László (zongora) koncertjét május 23-án 18 órától ren­dezik meg a nyíregyházi Zeneiskola hangversenyter­mében. (KM) Létesülése és működése tizedik évfordulójához köze­ledvén, igen színvonalas jubileumi gálaműsort adott a közelmúltban a nyíregyházi SLIP Tánc-sport Klub a városi művelődési központban. A gálán szerepelt a társulat apraja-nagyja; az utánpótlás, az ifjúsági és a felnőtt csoport Balázs Attila felvétele Szellemi műhely a múzeumban Húszéves a nyíregyházi Jósa András Múzeum Baráti Köre • Sokan támogatják A múzeum egy érdekes — állandó — kiállításának részlete Elek Emil felvétele Papp Ágoston Nyíregyháza — Húsz év egy egyesület életében legfeljebb középkornak számít. Ahhoz viszont elég nagy kort élt meg, hogy eredményei érdemesek legyenek a méltatásra. A Jósa András Múzeum 1974-ben költözött át a me­gyeházáról egy olyan épület­be, amelynek adottságai — a személyi és gazdasági feltéte­lek szintén kedvező alakulásá­val — lehetővé tették, hogy a körülötte kialakult társadalmi bázisra támaszkodva 1976. május 21-én 72 fővel létrejöj­jön a múzeum baráti köre. En­nek elsődleges feladata a mú­zeumügy népszerűsítése a tag­ság propaganda munkája út­ján. Előadások, hallgatók Az alapszabályban rögzített működési rend szerint a tagsá­got ért rendszeres hatás első­sorban az előadások és kiállí­tások útján érvényesül. Az előadások — a három nyári hónapot kivéve — minden hó­nap második hétfőjén hangza­nak el muzeológusok, a tanár­képző főiskola tanárai és az er­re vállalkozó és képes baráti köri tagok — aktuális történe­ti-helytörténeti témakörökről szóló — tájékoztatójaként. 1985-ben a körrel egyesült a TKM-klub. A két egylet foglalkozásain eddig 455 előadás hangzott el 9100 hallgató részvételével. A klubelőadások a hónapok ne­gyedik hétfőjén kapnak helyet a múzeum előadótermében. A húsz év alatti hét állandó és az évenkénti átlagosan 4 időszaki kiállítást a köri, majd a vele egyesült klubtagság is­merte meg legalaposabban. Hosszú éveken át ugyanis az volt a gyakorlat, hogy az elő­adás után — amíg a közbiz­tonság ezt lehetővé tette — a késő estébe is belenyúló záró foglalkozás az éppen megnyílt új kiállítás tárlatvezetéssel kí­sért megtekintése volt. Ezt a gyakorlatot váltotta fel később a protokoll-lista velük történt kibővítésével a köri és klubta­gok meghívása a kiállítások megnyitójára. A tagság ezt annyira megkedvelte, hogy legalább 15 egyesületi tag minden kiállításnyitáson jelen volt és jelen van. Nagyobbrészt a tagság anyagi hozzájárulása tette le­hetővé, hogy a 20 év alatt 11 megyei és szintén 11 megyén kívül, országos kirándulást szervezhettek, mintegy 600 résztvevővel. Kirándulások 1995-ben és 1996-ban a múze­um és a megyei levéltár kisbu­sza igénybevételével oldották meg 24 egyesületi tag ópuszta­szeri kirándulását. Ásatási ki­ránduláson 5 ízben vettek részt a tagság szakszerű tájékoztatá­sával. A kör fennállása óta 19 szel­lemi vetélkedőt rendezett. A 110 köri tagon kívül 70 kívül­álló felnőtt és 225 iskolai tanu­ló vett részt a kiállításokról, TKM-füzetekről, megyei és országos személyiségek élet­művéről szóló vetélkedők döntőjében. A 20 év során 6 vezetőség újjáválasztásra és két részle­ges választásra került sor, az egyik elnök időközben Buda­pestre történt elköltözése, il­letve a másik elnök időközben történt elhalálozása miatt. A húszéves fennmaradást — a tagdíjakon felül — állandó és rendszeres támogatásával a múzeum, a városi tanács, majd a városi önkormányzat, a Jósa András megyei kórház és időnként a budapesti TKM Egyesület biztosította. Több ízben kerültek kapcso­latba a városi oktatási és köz- művelődési intézményekkel, a moziüzemi vállalattal, a mini­könyv-klubbal, a HNF honis­mereti munkabizottságával. Kapcsolatok A kör a TESZ tiszteletbeli tag­ja. Szoros hivatali, illetve szakmai kapcsolatot tartanak fenn a városi önkormányzat humán irodájával, illetve a bu­dapesti TKM Egyesülettel. Legfőbb — máig fennálló — kapcsolat alakult ki a TIT és a múzeumbaráti kör között. A baráti kör 15 éves jubileumá­ról a Jósa András Múzeum 1991/1992-es évkönyvében 25 oldalas cikk jelent meg a kör titkárának tollából. A Kelet-Magyarország és a nyíregyházi rádió cikkek köz­readásával és riportfelvételek­kel tiszteletre méltó módon adott tájékoztatást 10, illetve 15 éves fennállásunkról. Történeti mondáink (2.) Attila elhatározta, hogy égi kardjával meghódítja a világot Erdész Sándor Nyíregyháza — Az ősi mon­dák arról szólnak, hogy a ha­talmas hun birodalomban ún. „kettős királyság” volt. Bende­gúz két fia osztozott a hatal­mon: Buda volt a nagyfejede­lem, Attila pedig a hadvezér. A győztes csaták, hadjáratok Attila tekintélyét egyre növel­ték. Attila egy éjjel azt álmond­ja, hogy az égből egy öregem­ber alászállt és átadta neki a kardját. Reggel hívatja a tálto­sokat, jósokat, hogy mondják meg, mit jelent az álma. Azt mondták, hogy az álom rövi­desen be fog teljesedni, és az Isten kardja Attiláé lesz. Egy pásztorfiú még aznap beállít Attila táborába egy csodaszép karddal, amit Attila urának kí­vánt átadni. A fiú elmondja, hogy egyik üszője megsebe­sült. A vércseppeket követve meglátta, hogy egy kard hegye állott ki a földből. A kard las­san kiemelkedett, közben lán­got vetett maga körül. A pász­torfiút gazdagon megajándé­kozták. Attila pedig elhatároz­ta, hogy az égi kardjával meg­hódítja az egész világot. Attila hun király az Isten kardja birtokában több hadjá­ratot is indított Gallia és az észak-itáliai városok ellen. Midőn Aquilea várost elfog­lalta, egy római küldöttség ke­reste fel. A küldöttség tagja volt /. Leó pápa is, aki békekö­tésre szólította fel a kérlelhe­tetlen hadvezért. Ekkor csoda történt. Attila, az „Isten osto­ra”, a pápa feje fölött egy karddal fenyegetőző szellem­alakot látott lebegni. Attila ezt égi üzenetnek tekintette, s bé­két kötött a római birodalom­mal. Attila hadjáratai idején Bu­da igyekezett hatalmát meg­erősíteni. Felépítette Buda vá­rát, melyet az általa vezérelt hun birodalom központjának szánt. Ezzel betelt a pohár: a két testvér közötti kapcsolat a végsőkig megromlott. Attila, hadai élén elfoglalta Buda vá­rát, bátyját pedig kardpárbaj­ban legyőzte. Buda halálával a kettős királyság megszűnt. Az égi kovácsokról, bűvös kardokról különböző népek mítoszaiban is szó esik. A bű­vös kardokat többnyire a felső világ kovácsai készítették. A történeti mondák Attila kard­ját is égi eredetűnek tartják, azonban égi kovácsról nem tesznek említést. Megemlítem, hogy a magyar mondákban, népmesékben is gyakran talál­kozunk égi kovácsokkal, álta­luk készített bűvös kardokkal. E történetek arról szólnak, hogy a nagyerejű totemiszti- kus hős a világhatalom meg­szerzésére törekszik. A hős a világ első embere akar lenni. Az Isten (Hadúr) ehhez segít­séget nyújt. A bűvös kardot az égi kovács (az ég, ország vagy világ kovácsa) készíti el, melynek segítségével a hős le­győzi az ördögök királyát. Az égi kovácsokkal általában az Égitestszabadító mesetípus változataiban találkozunk. Pa- szabon 1961-ben jegyeztem le egy népmesét, amelyben a Vi­lág Ura nem más, mint Atyám Teremtőm (Isten), Arizon me­sehős a Világ Embere, az égi kovácsot pedig, aki Arizon kardját elkészítette, Füstös Kovácsnak nevezik. Nyilván­való, hogy a magyar népha­gyomány bűvös kardjai — fő­leg eredetüket tekintve — ha­sonlóságot mutatnak Attila kardjával. Attila első feleségének el­vesztése után újra megházaso­dott, feleségül vett egy itáliai királylányt. Azonban a nászéj- szaka tragikusan végződött. Hajnalban, alvás közben a hun király erei megpattantak, s a vére a nászágyra ömlött. Priszkosz rétor tudósítása szerint a nagy királyt hun szer­tartással, titokban temették el a pusztaságban, valahol a Du- na-Tisza között. Koporsóján díszes vas-, ezüst- és aranyve­retek voltak. Azokat, akik At­tilát eltemették, mind egy szá­lig megölték, hogy a hunok ki­rálya örökké háborítatlanul pi­henhessen. A népmondák sze­rint Attila a Tisza medrében nyugszik. Midőn meghalt, a folyót egy szakaszon elterel­ték. Attila testét aranykopor­sóba, az aranykoporsót ezüst­koporsóba, az ezüstkoporsót pedig vaskoporsóba helyez­ték. Temetés után a Tisza vizét visszaterelték eredeti medré­be. Attila sírját máig sem talál­ták meg! Táborok Nagykálló (KM - D. M.) — Nagykálló határában immár (jubileumi) tizedik alkalommal rendezik meg július 10—18. között a Ha­rangod! Kis Téka Tábort. Jó lehetőség ez mindazok számára, akik „nomád kö­rülmények” között kedvet éreznek az önállóságra, és szeretnék feleleveníteni, újraélni a paraszti társada­lom és kultúra hagyomá­nyait, A nyolc nap alatt ki­ki saját belátása szerint dönti el, mivel foglalkozik. A választék óriási, az ének- és tánctanulás mel­lett különböző mestersé­gek alapfogásaival is meg­ismerkedhetnek a résztve­vők. Szabad időben le­het lovagolni, csónakázni, strandolni, a városba és környékére kirándulni. A táborban a szülő és vezető nélkül érkező gyerekek őr­zését is megoldják. Maga a (nagy) Téka Tá­bor július 20. és 28. között működik. Tizennegyedik alkalommal találkoznak a pihenni és szórakozni vá­gyók. Hasonlóan a Kis Té­kához, itt is a népi hagyo­mányok felelevenítése a „vezérfonal”, de a tapasz­talat szerint nagy sikerre számíthat a hangszeres népzenctanulás és a napon­ta hajnalig tartó táncház. Mindkét tábor házigazdái a Téka együttes tagjai és a nagykáilói művelődési központ dolgozót

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom