Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)

1996-04-03 / 79. szám

1996. április 3., szerda MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország 9 Megtartó gyökerek Nyíregyháza (KM) — Megyénk társadalmi, gaz­dasági fejlesztési törekvé­sei kihívást jelentenek az ország távoli pontjain ta­nuló fiatalok számára is, akik bizonyítási lehetőség­hez jutva nagyobb szám­ban térnének vissza sző­kébb hazájukba — hívta fel a figyelmet sajtóbeszél­getésen az a szakértői cso­port, amely térségünk hu­mán erőforrás tudás és készségszintjének fejlesz­tésén dolgozik. Az elmúlt év szeptem­berében megkezdett prog­ram egyrészt feltérképezi a megyében már rendelke­zésre álló szakértőgárdát, másrészt erősíti az után­pótlást jelentő fiatal, jelen­leg még felsőfokon tanuló hallgatók kötődését. Ebben segít számítógépes regiszt­ráció, a Közéleti Kávéház előadássorozatának elindí­tása, az ifjú szakemberek­hez szóló Hírlevél megje­lentetése. Április 4-én öt gazdálko­dó szervezet kezdeménye­zésével alapítványt hoznak létre, mely a megye szak­mai szellemi bázisának gondozásához, fejlesztésé­hez megteremti a feltétele­ket, együttműködve álla­mi, önkormányzati és egyéb civil szervezetekkel. Falufórum Császló (KM) — Falufó­rumot tart április 4-én (csütörtökön) Császlón, a művelődési házban dr. Szi­lágyiné Császár Terézia országgyűlési képviselő. Vita a bűnügyi jogsegélyről Budapest (MTI) — A napi­rend előtti vitát követően az Országgyűlés kedden délelőtt megkezdte az Alkotmánybíró­ság ügyrendjéről szóló tör­vényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztést maga a leg­főbb bírói testület készítette el, a Ház elé pedig a hat frakció- vezető javaslatára került a do­kumentum. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke a páholyból kísérte végig az ál­talános vitát. Az előterjesztők nevében Isépy Tamás (KDNP) emlé­keztetett arra, hogy az évtize­deken át tartó totális diktatúra után nagy szerep várt a leg­főbb bírói testületre, ugyanis rendkívül kényes kérdésekben kellett eligazító döntéseket hoznia. Az Alkotmánybíróság megfelelt feladatának, és haté­konyan járult hozzá a jogál­lamiság kiépítéséhez. A testü­letet lehetett és lehet bírálni, de tudomásul kell venni, hogy működése nélkülözhetetlen és döntései kötelező érvényűek. Ezt követően az Országgyű­lés megkezdte a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslat általános vitá­ját, és ugyancsak ehhez kap­csolódva tárgyalta a törvény- javaslatot azokról a kötelezett­ségekről, amelyek a volt Jugo­szláviában elkövetett emberte­lenségek megbüntetésére lét­rehozott Nemzetközi Tör­vényszék alapokmányából fa­kadnak. Expozéjában Vastagh Pál igazságügy-miniszter elmond­ta, hogy Magyarország is ré­szese annak a folyamatnak, amely alapján az államok két és többoldalú szerződésekkel igyekeznek elejét venni a nemzetközi bűnözésnek. A mostani jogszabály olyan átfo­gó törvényjavaslat, amely szé­les körben rendezi ezzel kap­csolatban az államok közötti viszonyt. A főbb elemek közül kiemelte, hogy részletesen szabályozzák a kiadatás intéz­ményét. Ezzel összefüggésben újítás, hogy magyar állampol­gár akkor adható ki, ha más or­szág állampolgára is és állan­dó lakóhelye külföldön van. Tartalmilag kötődik ehhez a törvényjavaslathoz a Nemzet­közi Törvényszék alapokmá­nyából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény- javaslat. Ezzel kapcsolatban az igazságügy-miniszter utalt arra: az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa azzal a céllal hívta életre a törvényszéket, hogy meg­büntessék a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzet­közi humanitárius jogot súlyo­san sértő cselekményeket. Az ezzel kapcsolatos törvényja­vaslatról Vastagh Pál elmond­ta, hogy minden más nemzet­közi szerződéssel, illetve hazai joggal szemben is elsőbbséget élvez a kötelezettségek teljesí­tése. Megemlítette, a törvény­szék alapokmányának megfe­lelően eljárást folytathat a há­ború jogának és szokásainak megsértői ellen, népirtás elkö­vetői ellen, emberiség elleni bűncselekmények ügyében. Az általános vitában ellen­zékiek és kormánypártiak egyaránt támogatták a tör­vényjavaslatokat. Utaltak arra, hogy a határok nyitottabbá vá­lásával egyetemben a bűnözők is nagyobb szabadságot élvez­hetnek. Ennek egyik hatásos ellenszere lesz a most előter­jesztett törvényjavaslat a nem­zetközi bűnügyi jogsegélyről. Késő délután az Országgyű­lés egyhangúlag részletes vitá­ra bocsátotta a jövedéki szabá­lyozásról és ellenőrzésről, va­lamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvény módosítását és kiegészítését. A T. Ház sürgős tárgyalásba vette a Budapest Bank részére juttatott 12 milli­árd forint állami támogatás kö­rülményeinek vizsgálatával foglalkozó országgyűlési hatá­rozati javaslatot. Ezután a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény mó­dosításáról szavazott a T. Ház. Kiss Péter munkaügyi minisz­ter az előterjesztő nevében el­mondta, a nagy horderejű, há­rom évre szóló közalkalma­zotti megállapodás tükrében különös aktualitása van a tör­vény módosításának. Mint mondta, a kormány számos módosító javaslattal egyetér­tett, s azokat beépítette az egy­séges javaslatba. Kiemelte azt a módosító javaslatot, amely szerint a magasabb vezetői be­osztású közalkalmazott meg­bízásának visszavonását az il­lető kérelmére kell indokolni. A miniszter szerint ezzel elke­rülhetővé válnak a munkáltató és a közalkalmazott között gyakran előálló feszültségek. A kormány azonosulni tudott azzal a javaslattal is, amely szerint ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ügyének ki­vizsgálására zárt tárgyalást kér, azt a fegyelmi tanács kö­teles elrendelni. Kiss Péter fontosnak nevez­te még a közalkalmazotti bér­tábla módosítását. Nagy fi­gyelmet fordítottak az egyes fizetési osztályokhoz tartozó képesítési követelmények egyértelműbbé tételére. Ezért a kormány támogatta azt a ja­vaslatot is, amely szerint az újonnan bevezetett G osztály­ba kell besorolni azt az alkal­mazottat, aki a munkaköre el­látásához szükséges művészeti főiskolai oklevéllel, valamint művészeti díjjal rendelkezik. A kormány úgy foglalt állást, hogy az új besorolást a tör­vény hatályba lépése után 15 nappal el kell végezni. Koncepciós pernek minősítette Másodfokon mérsékelték • Vén István eddig már hat esetben volt büntetve Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Elfogultsági indítványt tett előbb Vén István, majd védője dr. Győrffy Attila a megyei bíróságon dr. Kozma Istvánná dr. Váradi Katalin megyei bírósági tanácselnök ellen. Erre okot egy, a la­punkban megjelent írás adott. Az ügyész az elfogult- sági kifogás elutasítását in­dítványozta. Az elnöklő dr. Kozma Istvánná ekkor szü­netet rendelt el. Az elfogultsági indítványt dr. Péli-Toóth Sándor tanácsa el: bírálta és alaptalannak ítélte, az ítélet ellen fellebbezésnek nem adott helyet. A csalás és más bűncselek­mények elkövetésével vádolt, első fokon kilenc év börtön- büntetésre ítélt Vén István teg­nap kilenc órára kitűzött fel- lebbviteli tárgyalása így csak később kezdődhetett meg a megyei bíróságon — nagyszá­mú érdeklődő sértett jelenlété­ben. Mint ismeretes, az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása­kor súlyosbító körülményként vette figyelembe a vádlott büntetett előéletét, a rendkívül nagy számú halmazatot, s hogy a megtévesztő magatar­tást büntetőjogilag hosszú időn keresztül fejtette ki. Eny­hítő körülményként vette fi­gyelembe idősebb korát és ténybeli beismerő vallomását. Többen felszisszentek teg­nap a teremben, amikor kide­rült: Vén István eddig már hat esetben volt büntetve. 1980- ban sikkasztásért 2 év felfüg­gesztett börtönbüntetésre ítél­ték, 1988-ban — bűnsegéd­ként elkövetett — magánoki­rat-hamisításért 2500 forint pénzbüntetésre, devizagazdál­kodás bűntette miatt 22 ezer forint pénzbüntetésre, 1991- ben zártörésért 18 700 forint pénzbüntetésre, 1991-ben ugyanezért próbára bocsátot­ták, 1994. január 15-én halálos közúti baleset gondatlan oko­zása miatt pedig 1995-ben há­rom év próbaidőre felfüggesz­tett 1 év hat hónap fogházbün­tetésre és 30 ezer forint pénz- büntetésre ítélték, s három év­re eltiltották a vezetéstől. Mielőtt az Első Magyar Ge­otermikus Villamoserőmű Kft.-t megalakította, már je­lentős adósságai voltak Vén Istvánnak. A Budai Főnix Gmk vezetőjeként 4 millió fo­rint hitelt vett fel az OTP-től, amit nem fizetett vissza. 1990 decemberében pedig 20 millió forint hitelt vett fel az Ipari Fejlesztési Bank Rt.-től. Az EMGV Kft.-t — 14-féle tevékenységi körrel — 1993 márciusában egymillió forint törzstőkével hozta létre a MIDBROKER cég és négy is­meretlen kínai részvételével. A fővárosi bíróság egy évre rá jegyezte be a céget, bár az ala­pítói okiraton nem szerepelt minden aláírás. Az alapításkor felsorolt 14 tevékenység közül azonban egyet sem gyakorolt a kft. Kárpótlási jegyek felvá­sárlásával foglalkozott, amelyre viszont nem volt en­gedélye. A hitelfedezeti meg­bízások az elnevezéstől eltérő­en valójában adásvételi szer­ződések voltak. A kárpótlási jegyek felvá­sárlása az ország több pontján folyt a TIB és a Pofosz helyi szervezeteinek közreműködé­sével. Emellett húsz esetben összesen 13,53 millió forint készpénz kölcsönhöz is jutott Vén István. 1993 szeptembere és 1994 március 30-a között 5077 hi­telfedezeti megbízást kötött, s összesen 1 milliárd 218 millió 888 ezer forint címletértékű kárpótlási jegyet vett át. A vál­lalt százhúsz százalékot 1041 esetben kifizette. Megyénkben 2206 hitelfedezeti megbízás­ból 338-at teljesített, 1868-at nem. 1993 júniusától ingatlanok vásárlásába kezdett Vén Ist­ván Gádoros és Nagyszénás térségében. Itt akarta megva­lósítani azt az erőművet, amely a geotermális energiát villamos energiává alakítja. A tegnapi tárgyaláson dr. Győrffy Attila ügyvéd bűncse­lekmény hiányában továbbra is felmentést kért. Hivatkozott Vén István egy korábbi nyilat­kozatára, miszerint eljön az az idő, amikor az erőmű megépül a vádhatóság minden igyeke­zete ellenére is. Egy MTI-hír- ből idézett ezután, ami arról tudósít: megalakult a Magyar Geotermális Egyesület, mely többek között Nagyszénás tér­ségében is végez kísérleti mé­réseket a meddő kutak haszno­sítása érdekében. Kifogásolta azt is, hogy az ügy egyetlen sértettjét sem hallgatták ki. A védelem szerint téves állítás a fedezet hiányára hivatkozni, hisz az ingatlanforgalmi szak- vélemény a Gádoros-Nagy- szénási területet 800 millió fo­rintra értékelte. Az ingatlan je­lenlegi értéke ennek többszö­röse is lehet, a reális piaci for­galmi érték kétmilliárd forint is lehetne. Az ügyvéd ezek után további bizonyítási indít­ványt terjesztett elő. Az ügyész az elsőfokú bíró­ság helybenhagyását indítvá­nyozta, míg Vén István véde­kezésében továbbra is arra hi­vatkozott, hogy fizetési kése­delembe esett. Szerinte egyet­len vállalkozás, az övé kísérel­te meg, hogy rejtett állami va­gyont mobilizáljon, illetve lé­pést tegyen a kárpótlási jegyek értéktartására. Koncepciós pernek minősítette az eljárást, véleménye szerint az igazság­szolgáltatás mindig a kisem­berek ellen irányuló koncepci­ókban gondolkodik. A megyei bíróság délután háromkor hirdetett ítételet. Az elsőfokú ítéletet hét év börtön- büntetésre mérsékelte, s hat évre eltiltotta Vén Istvánt a közügyek gyakorlásától. Az elkövetési kárértéket (az átvett kárpótlási jegyek címletérté­két és az átvételkor kifizetett 20 százalékot figyelembe vé­ve) 621 millió 263 ezer forint­ban állapította meg. Az ügy sértettjeinek száma 3454. Egy hétfőn történt robbanás következtében lángba borult a kaliforniai Martinezben található Shell olajfi­nomító üzem. A tetemes anyagi kár mellett személyi sérülés szerencsére nem történt az utóbbi két hónap immáron második tűzesetében AP-felvétel Búza — exportra Nyíregyháza (KM) — Az FM Agrárrendtartási Hiva­tala közleményt adott ki az 1996. évi termésű élelme­zési célú búza exportjának feltételeiről. A biztonságos belföldi ellátás érdekében csupán 1 millió tonna élel­mezési célú búza kiszállítá­sát engedélyezik. 700 000 tonna exportengedély lehe­tőséget a jelenlegi vetéste­rület arányában. 300 000 tonna exportlehetőséget a kereskedők kapnak. A közlemény alapján a gazdák lehetőséget kapnak a területarányos exporten­gedély megszerzésére, amelynek feltétele, hogy egy kérelmező legalább 100 ha-ra nyújtson be ké­relmet. Ha ez nem teljesít­hető a kisebb területek mi­att, lehetőségük van együt­tesen benyújtani a kérelmet — hívja fel Jakab István a MAGOSZ társelnöke a gazdák figyelmét a sürgős teendőkre. Ez esetben az összterület meg kell hogy haladja a 100 hektárt. Az exportengedély-lehetőség megszerzése a gazdák szá­mára lényeges. A gabona értékesítésénél a vevő első­sorban azt a búzát keresi, amelyikkel együtt a tulaj­donos az exportlehetőséget is biztosítja. A gazdáknak tudniuk kell, hogy az ex- portengedélyező-lap érté­ket képvisel, így azt senki ne adja el. A gazdákat hátrányosan érinti, hogy a közlemény közzétételétől számítva ki­lenc munkanap áll rendel­kezésre az információ és a szükséges nyomtatványok beszerzésére és a közös igénylés elkészítéséhez a megfelelő létszámú terme­lői csoportok kialakításá­hoz. A kérelmet 1996. április 12-én éjfélig kell postára adni az FM Agrárrendtartá­si Hivatala (1860 Budapest 55. Pf. 1). címére. A Magyarországi Gazda­körök Országos Szövetsége kéri tagjait, hogy segítsék a gazdák szerveződését, tá­mogassák a még nem gaz­daköri tagok törekvéseit is érdekeik egységes megjele­nítésében. Baltával tör bordát Nyíregyháza (KM - K. D.) — Csődbűntett alapos gya­núja miatt indult eljárás a nyíregyházi V. András el­len, aki a Metro-Speed Kft. ügyvezetőjeként a megyei bíróság jogerős felszámolá­si végzését követően a fel­számoló többszöri kérése ellenére sem tett eleget be­számolási és iratátadási kö­telezettségének, így maga­tartásával meghiúsította a felszámolást. Csoportos garázdaság miatt vonják felelősségre a kállósemjéni B. Ferencet, aki két, eddig ismeretlen társával baltával és botok­kal felfegyverkezve támadt rá a helyi italbolt előtt egy budapesti férfire. A bántal­mazás következményeként eltörött az áldozat bordája. Ugyancsak garázda volt a nagyhalászi B. László, ő egy záhonyi büfében ittasan kiabált, sörösüvegeket tört össze, megbotránkoztatva a jelenlévőket. Fülön csípték K. Zsoltot, Z. Jánost Z. Ti hamért, A. Jánost és A. Józsefet, az öt férfi ugyanis alaposan gya­núsítható azzal, hogy már­cius 30-án feltörték a me­gyeszékhelyen a Huszár té­ri élelmiszerboltot, ahon­nan 250-300 ezer forint ér­tékű árut vittek el. Márciusban szabadult a korábbi bűncselekménye miatt elrendelt előzetes le­tartóztatásból a csengeri F. Ernő, de ez nem gátolta ab­ban, hogy T. Csabával be­törjön egy helyi presszóba. 167 ezer forint értékű zsák­mánnyal távoztak. Tettükre fény derült, így F. Ernő is­mét előzetes letartóztatásba került. Remélhetőleg ebből már nem engedik ki. Kétszázezer forintért el­adta ingatlanját a nyíregy­házi V. Sándor, ami önma­gában nem lenne bűn. De azzal, hogy korábban ugyanezt másnak is értéke­sítette, csalást követett el. Megmenekült a fenyves Nyírbátor (KM) — Jót tett a tegnapi vékony eső: a gyújtogatok — hisz avaré­getésnél a legritkább eset­ben keletkezik magától, esetleg csikktől tűz — ke­vesebb munkát adtak a tűz­oltóknak. Kisömböly határában kis híján így is csaknem lángot kapott egy ötvenhektáros ti­zenöt éves fenyves, melytől nem messze egy közel húszhektáros nádast-zsom- békost gyújtottak fel. Sze­rencsére a katasztrófa bekö­vetkezte előtt sikerült a nyírbátori tűzoltóknak megakadályozni a tűz to­vábbterjedését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom