Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)
1996-04-10 / 84. szám
1996. április 10., szerda HAZAI HOL-MI Eladják a tizenhat nagyot Pártvélemények a privatizáció idei nagy bevételt ígérő, de vitatott tételeiről Nyíregyháza (KM - BG, KE) — A napokban jelentették be, hogy a kormány hamarosan meghirdeti tizenhat hazai nagyvállalat privatizálását, köztük a Taurust, az Ikarust, vagy a győri Rába Műveket. Mintegy százmilliárdos bevételt remélnek ettől, a cégek magánosítását még az idén szeretnék befejezni. Miképp vélekednek erről a pártok szabolcsi képviselői? — érdeklődtünk a hír nyomán. Tukacs István, Magyar Szocialista Párt: — Ilyen nagy horderejű döntésről csak akkor lehet megalapozott véleménye az embernek, ha birtokában van a szükséges információknak. A részletes információk azonban még nem ismeretesek. A hírekben napvilágot látott száz- milliárd forintos vételárat sem lehet minősíteni, ha nem tudjuk, milyen feltételekkel bocsátották áruba a cégeket. Tudnunk kellene például, hány százalék tulajdonrészt szerezhet meg a vevő. Az sem mindegy, milyen kondícióban kínálják őket. A privatizáció tőkebevonást is jelent. Az én véleményem szerint, ha az állami tőke bevonása nélkül is jól működik egy vállalat, akkor meggondolandó az eladása, de ha nem, akkor az ésszerű privatizáció a járható út. Lengyel Szabolcs, Magyar Demokrata Fórum: — A demokrata fórum a privatizáció mellett van, de az ésszerűséget is szem előtt tartja. Márpedig a mostani magánosításban nem sok logikát lehet felfedezni, hiszen az említett tizenhat vállalat többsége felszálló ágban van, már tavaly is huszonötmilliárd forintos eredményt ért el. Ennek tükrében nevetségesen alacsony a tervezett százmilliárd forintos eladási ár. Átnézve a listát, találni persze olyan céget is, mint például az Ikarus, amely tényleg súlyos gondokkal küszködik. A nagy többség azonban jól működik, és a jövője is biztató. Kár lenne elpocsékolni őket, ráadásul az értük kapott pénznek úgyis csak töredéke menne a költségvetés kasszájába, és többezer munkahely kerülne veszélybe. Boroska Miklós, Független Kisgazdapárt: — Egyáltalán nem vagyok meglepve, s ez szerintem nem az első, de sajnos nem is az utolsó eset. Ma már mindenki tudja, hogy ez az MSZP-SZDSZ kormány kiárusítja az országot, elherdálja, elkótyavetyéli a nemzet vagyonát. Én olyan üzletről még nem hallottam, ami az országnak hasznot hozott volna. Az úgynevezett privatizáció megfelelő előkészítés nélkül, a szakemberek véleményének figyelmen kívül hagyása mellett zajlik. Köztudott az is, hogy a privatizációval nem csak az jár jól aki vesz, de az is, aki elad. Az ország kiárusítása egy folyamat, aminek ezzel a mostani akcióval szerintem még nemigen van vége. Tormássy Géza, Kereszténydemokrata Néppárt: — A privatizációról úgy általában sincs jó véleményem, de különösen az energiaszektor „magánosítása” okoz gondot számomra. Nemigen tudok a világban más országot, amely olyan mértékben kiárusította, idegenek kezére juttatta volna energiaiparát, mint Magyarország tette. Igaz, ellensúlyozás és megnyugtatásképp ígérték az Aranyrészvényt, amit azért léptettek életbe, hogy az állam, illetve a kistulajdonosok vétójogot gyakorolhassanak, de ebből semmi nem lett, mert kiderült, az ötlet ellenkezik a gazdasági törvénnyel, így utóbb több cégbíróság már be sem jegyezte ezeket a részvényeket. Lehetséges, hogy a hazánkban zajló privatizáció rövid távon hasznot hoz, hosszú távon azonban kizártnak tartom ezt. Márpedig egy felelős kormány nem csak a pillanatnyi érdeket, de a távolabbit is köteles figyelembe venni. A pénz egy százaléka a miénk A külföldi befektetések sajátosságai megyénkben az 1990-es években Nyíregyháza (KSH, Szabó Sándorné) — A hazánkba áramló növekvő külföldi tőkéről 1989-től a külföldiek befektetéseire vonatkozó jogszabályok hatályba lépését követően beszélhetünk. Azóta a külföldi tőkével tevékenykedő vállalkozások száma növekszik. A külföldiek a magyarországi vállalkozásokba 1994. évvel bezáróan közel 714 milliárd forintot fektettek, legnagyobb részét német (22 százalék), osztrák (20 százalék) és amerikai (14 százalék) befektetők eszközölték. A holland tőke részesedése (11 százalék) volt még jelentős, a többi , francia, angol, olasz és svájci már csak kisebb, külön-külön is legfeljebb 4-5 százalék körüli arányt jelentett. A külföldi tőke iránya évek óta változatlan, a pénz mintegy négyötöde a főváros, Pest megye, valamint nyugat-magyarországi vállalkozások működtetéséhez és életre hívása miatt áramlott az országba, ami feltehetően tovább növeli az országrészenként meglévő, igen markáns fejlettségbeli különbségeket. A külföldi tőke érdeklődése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vállalkozásai iránt csekély, az 1994. év végéig beérkezett 5,7 milliárd forintos összeg még egy százalékos részesedést sem jelent az országosból, Tolna és Nógrád megyék után itt a legkisebb. Ennek alakulását bizonyára befolyásolta megyénk 3 tőkeszegény országgal határos volta Méhészfórum Nyíregyháza (KM) — Előadást és méhészeti eszközökből kiállítást rendez április 13-án az Árok utcán lévő 110. sz. Szakmunkás- képző Intézetben a Magyar Méhészek Egyesületének megyei szervezete. A kiállítók közt lesz egy német vállalkozó, aki a legújabb méhészeti eszközöket mutatja be. — melyek szintén keresik a kilábalás anyagi feltételeit és indokolható azzal a körülménnyel is, hogy mint legkeletibb fekvésű megye nem vonzó a nehézkes megközelítés miatt sem. A megyénkben működő gazdasági szervezetek iránti bizalommal befektetés szempontjából elsősorban a német, az amerikai (USA- beli) és az osztrák tőkések voltak, az invesztálások háromnegyedét ők adták. Az olasz tőke részesedése 7 százalék, a svájciak és az angolok ennél kisebb arányban gyarapították a szabolcsi cégek tőkéjét. A külföldi befektetések egy lakosra vetített összege is rámutat arra, hogy mennyire differenciált az 1994. december végéig beérkezett tőke iránya. A főváros nélkül számított fajlagos megyénkénti átlagot — 35 165 forintot — 13 megye nem érte el, s ezek között is Szabolcs-Szatmár-Bereg kissé lemaradva, 10 053 forintos összegével, az utolsó helyen áll. Eddig különösen 5 megye — sorrendben Vas, Komá- rom-Esztergom, Győr-Moson- Sopron, Fejér és Pest megye (főváros nélkül számítva) — vállalkozásai vonzották a külföldi befektetőket. Vas megyében a befektetések fajlagos összege pl. 94 ezer forintot tett ki és mintegy 57 ezer forint volt Pest megyében. A működő külföldi tőke révén emelkedik évről évre a beruházási tevékenység. Országosan a nemzetgazdasági beruházásból 1992-1994 között 26, 34, 38 százalékkal részesedtek a vegyes vállalkozások, ugyanekkor megyénkben jóval átlag alatti volt — 11, 19 és 31 százalék — a vegyes vállalati teljesítés aránya. A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházási teljesítményértéke a fővárosban és a dunántúli megyékben már 1993- ban 30 százalék feletti arányban körvonalazódott. A Szabolcs megyei külföldi érdekeltségű cégek beruházásának összege 1993-ban 4 milliárd, 1994-ben már majdnem 7 milliárd forintot tett ki. Itt is nagy különbségek vannak az egyes tulajdoni formák szerint az egy beruházóra vetített teljesítményértéket illetően. Míg egy külföldi érdekeltségű vállalkozás átlagosan 49 millió forint, addig egy kizárólag hazai tulajdonú vállalkozás csak 11 millió forint előirányzattal kalkulálta beruházásai költségeit. Az adatok érzékeltetik a külföldi vállalkozások lényegesen jobb pénzügyi pozícióját, legalábbis erre utalnak az elmúlt három év átlagosnál jóval nagyobb összegű beruházásai. A fajlagos teljesítményérték az országoshoz hasonlóan a megyében is a hazai tulajdoni többségben lévő vállalkozásoknál magasabb, talán a jövőépítés esetükben hangsúlyosabb. A beruházások anyagi-műszaki összetétele a térségben is jelentős különbségeket mutat eltérő a külföldi és a belföldi tulajdonban lévő gazdasági szervezeteknél. A kizárólag hazai tulajdonú vállalkozásoknál az építés aránya 1994-ben már a 70 százalékot is meghaladta, a kizárólag külföldi tulajdonú vállalkozások beruházásának 80 százalékát a gépesítés jelentette. Megyénkben is megfigyelhető a teljesen, vagy többségében külföldi tulajdonú cégek gépberuházásán belül az importgép magas aránya. Az 1994-ben a kizárólag hazai tulajdonú cégek 12,5 százalékos import géparányával szemben a külföldi érdekeltségűek beruházásának 27,5 százaléka külpiacról származott. A beruházási teljesítések gazdasági áganként is meglehetősen különböznek. A feldolgozóipari beruházások háromnegyedét 1994-ben a külföldi érdekeltségben lévő vállalkozások valósították meg Szabolcs-Szatmár-Beregben. Fele-fele arányban végeztek beruházást a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágakban. Külföldi és hazai tulajdonú vállalkozásokban. A mező- gazdaságban és a kereskedelem, javítás ágban arányaiban is kisebb a külföldi érdekeltségű vállalkozások szerepe. Az építőipar, az ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás terén 94-95 százalék közötti a belföldi vállalkozások beruházásból való részesedése, de az oktatás, egészségügy és szociális ellátás, a villamos energia-, gáz-, hő- és vízellátás területén is csaknem kizárólagos. A pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatási ágban a beruházások háromnegyedét a kizárólag hazai vállalkozások valósították meg. (Grafikon az 1. oldalon) Támogatás kerékpárútra Nyíregyháza (KM) — Az ön- kormányzati törzsvagyonhoz tartozó kerékpárutakra a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által meghirdetett pályázaton a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, valamint a Belügyminisztérium egyetértésével Barabás, Csaholc, Nagykálló, Kótaj és Rakamaz nyert támogatást. Nyíregyháza (KM — K. E.) — A megye pulmonológiai helyzete a témája annak a tanácskozásnak, amelyet április 12-én délelőtt 10 órától Nyíregyházán, a megyeháza dísztermében tartanak. Az előzetes program szerint Zilahy József, a megyei közgyűlés elnöke köszönti a résztvevőket, majd Szűk Béla megyei tüdőgyógyász szakfőorvos a tüdőbetegségekről, a pulmonológiai hálózat jelenlegi állapotáról, gondjairól számol be. Szó esik majd azokról a döntésekről, határozatokról, melyeket az ismét támadó tbc visszaszorítása érdekében dolgoztak ki az illetékesek, Kovács Attila megyei tiszti főorvos pedig Szabolcs-Szatmár- Bereg pulmonológiai állapotáról, a legsürgősebb tennivalókról ad számot a megjelenteknek. Napirenden a tbc-helyzet Nyerjen velünk! A KM és a Riviera Tours pályázata Rómában. (Autóbusszal Nyíregyházáról, szállodai elhelyezéssel.) Pályázni e szelvény kitöltésével lehet. Egy hét öt szelvényét (most április 9- től 13-ig, az 1-5. számút) együtt, felbélyegzett borítékban a következő címre lehet beküldeni: Kelet-Magyarország (Pályázat) Nyíregyháza, Pf. 47. 4401 Sorsolás április 18-án, csütörtökön, a nyertesek nevét pénteki számunkban közöljük. ........................................................................->•§.............. 3. kérdés: Egyik legbecsesebb történelmi ereklyénk, melyen — az összekuszálódott aranyhímzés ellenére — Szent István „arcképe” látható: A magyar honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a Kelet-Magyarország négyhetes játékot hirdet. Hetenként fődíjként egy-egy társasutazást sorsolunk ki, amelyeket utazási irodák ajánlottak fel. E héten közölt rejtvényünk fődíjasa a __ Riviera Tours Utazási Iroda (Nyíregyháza, Új utca 35. Telefon: (42) 343-770) olaszországi társasútján vehet részt július 4-től 9-ig o| oI Á| Á| |T A1 Á | ~ 4. kérdés: Mely nemzetségből származtathatjuk az Árpád- ház „szent családját" ? ~U| | U | 2. A beküldő neve: címe: ............... irányítószáma:... A tavalyi... ...gazdálkodásról és az idei költségvetésről tárgyal egyebek mellett április 10-i, szerdai ülésén a nagyhalászi képviselő-testület. (KM) A huszonegy... ...megyénkbeli pályázó között öt záhonyi oktatási-nevelési intézmény is megtalálható a „Környezeti Nevelés Iskolahálózat” által meghirdetett közösségi faültetési programban. A pályázatonként tizenötezer forint értékű csemeteállományt az intézmények szű- kebb környezetük „zöldebbé” tételére használják fel. Délelőtt ugrálás,... ...délután nyaralás címmel hirdetnek a szervezők 10-14 éves gyerekek részére mozgásművészeti tábort Tiszavasváriban. Július 29. és augusztus 4. között várják mindazokat, akik a nyaralást szívesen bővítik ki egy kis „ugrálással”. A táborozok megismerhetik a magyar néptáncok alapelemeit, valamint modem-társastáncokat is tanulnak. Jelentkezni lehet április 30-ig Huszárszki László táncpedagógusnál. (KM) Részközgyűléseket... ...tart április 11-e és 19-e között a Nagyhalász és Vidéke ÁFÉSZ. Ezeken a tavalyi évi gazdálkodás az idei célok és ajándéksorsolások szerepelnek napirenden. (KM) Új tűzoltókocsival... ...gyarapodott a nagyhalászi városi tűzoltóság. Korábban a Taurus tulajdonában lévő járművet az ön- kormányzat vásárolta meg jutányos áron. Ezzel a bevethető gépkocsik száma négyre gyarapodott. (KM) Gyér határforgalom Nyírbátor (KM) — A Nyírbátori Határőr Igazgatóság tájékoztatása szerint húsvétkor gyenge volt a határforgalom a hozzájuk tartozó szakaszon. Míg nagyszombaton közel 64 ezren lépték át a határt, vasárnap csak 13 ezren, hétfőn pedig 16 ezren. Ugyanakkor Záhonynál a kamionok várakozási ideje az ünnep alatt is 18 óra volt. A határőrök éberségére az ünnepnapokon is szükség volt — tudtuk meg 7a- nyik József őrnagytól. Ló- nyánál például úgy akart belépni egy ukrán állampolgár, hogy az engedélybe saját kezűleg írta be gyermeke nevét. Barabásnál egy magyar állampolgárnál 170 liter gázolajat és 180 liter benzint találtak, melynek eredetét nem tudta igazolni. Záhonynál egy cseh állampolgár Németországból lopott VW Golfot akart kicsempészni. Tíz ukrán és egy román állampolgár fizetett pénzbírságot túltar- tózkodásért. A határőrök szombat délután és éjszaka tűzoltásban is kivették részüket. A záhonyi Bereg határvadász század a Tiszaszentmárton és Eperjeske közötti erdősávnál keletkezett tűz megfékezésében, a csengeti Szatmár század pedig a Ti- borszállás és Halmostanya közötti füves-bokros terület tüzének oltásában segítettek a tűzoltóknak. K.l.t-Magyatoiszág5| ül i i I I I í wl «S& v-J | Á...J & f , I £ ? § i | : . .:S': '3*3*. fi '■ ■ ^ ||§j|ii; JM.j I..ÉL|..JLrJ..|pt|:v'M. 5.j|1 .j|:. í- JlfÉlfttl
