Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)
1996-04-20 / 93. szám
10 ÍRÓJEGYZET Atomkori népmese Szepesi Attila A z ember fásultan hallgatja a világ híreit. Közöttük lélekemelőt elvétve ha talál. Robbantásokról, merényletekről, járványok újjászületéséről, földi életünk külső-belső nyomorúságáról szólnak a híradások, és gyakorta már nem is a tartalmukat mérlegeljük, inkább azt, közel esnek-e hozzánk vagy távolabb. Legutóbb is csak egy pillanatra hökkentem meg a szörnyűségtől: az oroszok Csecsenföldön a saját csapataikat, saját állásaikat bombázták. Lassan megszokjuk, ahol háború van — és mindig van valahol — előfordul ilyesmi, ahogy megtörtént Boszniában is, Irakban is. így aztán nem is a rettentő bombázás tényén kezdtem el tűnődni, hanem azon a furcsa kifejezésen, hogy saját állásaikat, saját csapataikat. Pedig a dolog, látszatra, pofonegyszerű. Az orosz hadak orosz egységeket bombáztak. Valójában persze az egész história némiképp bonyolultabb. Először is, van a mondatnak egy hétköznapi értelme, s már az is sántikál. Mert hogyan is történt korábban? Elpusztították Groznijt, meg a többi említetleniil maradt települést. Ámde köztudomású, a balsors sújtotta városnak számtalan orosz lakosa is volt. így aztán katona legyen a talpán, aki eldönthette-eldöntheti, kire is vonatkozik az a saját csapatai? És akkor még nem vizsgáltuk az ominózus mondat áttételes értelmét. Nevezetesen azt, hogy minden pusztítás önpusztítás is egyúttal. Hogy mára, az ezredvége borús napjaira, esztendeire, oly parányira zsugorodott talpunk alatt a glóbusz, a Naprendszer harmadik bolygója, hogy aligha lehet tennünk bármit, ami ne hatna vissza ránk. És mindez nem csak a parancsra gyilkoló hadfiakra érvényes — a körülöttünk zajló események mindegyikére. A teljes élővilágra, mely velünk fogant a teremtésben, s melynek minden paránya — József Attilával szólva — az őssejtig viselős. És a glóbusz helyszíneire, folyóira-tengereire, völgyeire-hegyeire, melyeket túlnépesedő emberfajtánk, a maga nyomorúságos életét fenntartó, oly esztelenül pusztít. Saját állásaink? Saját csapataink? Számomra az említett mondatnak nincs értelme. Az atomkor egyetemes népmeséjében nincs többé szent lovag és ádáz varázsló, nincsen többé Hófehérke és gonosz mostoha. Mindnyájan egyszerre vagyunk ez is, az is. Okozói és elszenvedői a tragédiának. Hóhérai és áldozatai az esztelenség- nek. Gyakorta — és ez talán a legszörnyűbb az egészben — már nem is Csernobil tragédiája AP-felvétel egyéni választás, egyéni méltóság dolga, melyik arcunkat állítjuk előtérbe. A pusztítóét-e vagy a hüledezőét. Részei vagyunk egy hatalmas gépezetnek, mely elszabadulton rombolja a zöld bolygót, a teremtett világot. Szennyáradatával, bombái tömegével a földgolyót. Mit tehetnénk? Nem tudom. Egy- egy ritka és reménykedő pillanatomban arra gondolok, tán az is valami, ha felismerjük: az egész glóbusz a saját állásunk, mindnyájan — akik rajta élünk és mozgunk — saját csapataink vagyunk. Napkelet • A KM hét végi melléklete 1996. ÁPRILIS 20., SZOMBAT Kádár Márta Pannonhalmáról azt írja egy helyen Várszegi Asztrik főapát, hogy „...ez a hegyre épült monostor szent és félelmetes hely is. Ezer év óta hirdeti, hogy Isten szereti népét, szereti az őt keresők és az őt szolgálók közösségét, visszaállítja, újraépíti ezt a népet is.” Ezer esztendő tetteit és cselekedeteit, szerzetesek munkáját és oktató tevékenységét, a szétszórást és a mindig sikeres újjáéledést, kulturális és természeti kincseket, építészeti remekléseket, nagyszabású kiállításon mutatja he november 11 -ig a főapátság. Mons Sacer — Pannonhalma 1000 éve — azaz a Szent Hegy címet kapta a látványban, történeti információkban gazdag bemutató, amely lényegében két kiállítást tartalmaz. Miután megismerkedett a látogató a bencés szerzetességgel, Szent Benedeknek, a névadó alapítóatyának életeszményével (imádkozzál és dolgozzál) beléphet az apátság tudományos és művészeti gyűjteményeiből válogatott tárlatba. A levéltár kincse a legrégibb magyar nyelvemlék, a Tihanyi apátság alapítólevele 1055-ből. A könyvtár 9. századi kéziratos kódextöredékkel, 13. századi Bibliával, kéziratos imakönyvekkel büszkélkedik. A reformkorban alakult ki a pannonhalmi képtár, olyan művekkel, mint David Teniers, Pompeo Batoni, Ma- ulbertsch festményei. A kiállításon restaurálva, nemegyszer új meghatározással szerepelnek a legjelentősebb művek. Oktatási céllal hozták létre úgy kétszáz éve Pannonhalma tudományos gyűjteményeit, ásványtárát, ezek a közeli Kisra- vazdon előkerült bronz kincsekkel, római kori tárgyakkal együtt az országos magyar iskolatörténeti bemutató helyi adalékai. E sok kincs és érték a könyvtárteremben és az északi kabinetekben az egyik kiállíTematikus és időrendi sorrendben az alapítástól napjainkig szólóan ismerhetjük meg a monostor és a templom hiteles történetét. A sokszori újrakezdést, a középkori és barokk építészeti remekléseket, a 12. századi nyolcvankötetes korai könyvtárnak, a kolostor íróműhelyének és hiteles helyének emlékeit. A 15. században hanyatlásnak indult a magyar bencés rend megreformálására tett kísérleteket. A Tolnai Máté főapát megrendelésére a pannonhalmi íróműhelyben készült Forgách-kódexet. A főapát breviáriumát, amely már nyomtatott könyv, s amelyről tudni véljük, hogy Pap János budai könyvárus adta ki. A török hódoltság nem kímélte a pannonhalmi apátságot sem. Ám a barokk jegyében újra feléledt a monostor. Barokk kincseket őriz a kincstár — ötvöstárgyakat, szertartásedényeket, miseruhákat. S legrégebbiként egy 15. századi sodrony zo- máncos kelyhet. II. József feloszlatta a magyarországi szerzetesrendeket, a bencésekét is. A 19. század elején a rend újult erővel tér vissza. 1802 után készültek a templomberendezés tervei, a könyvtár és a torony klasszicista épületei, ezeknek tervdokumentációja és Storno Ferenc restaurátori munkássága is részei a kiállításnak. Jelentőségének megfelelően tárgyalják a pannonhalmi iskola, a bencés oktató tevékenység históriáját. Egész termet szenteltek a 19-20. század kiemelkedő bencés személyiségeinek, irodalmároknak, természettudósoknak, történészeknek. Festett arcképek és nyomtatott művek, kísérleti és oktatási eszközök jelenítik meg Czuczor Gergely, Rómer Flóris, Jedlik Ányos és Balatin Gergely munkásságát. Az ezer négyzetméteren bemutatkozó pannonhalmi történeti és művészeti, tudományos kiállítása igazi nagy élmény. Ha tehetik, látogassák meg. Tolnai Máté breviáriuma Szent Benedek ábrázolással MTI-Press-reprodukció tás. A Pannonhalma történetét ismertető bemutatót a könyvtár alépítményében látogathatjuk meg. Es itt is egy alapítólevél a kezdet. Pannonhalma alapítólevele, melynek ránk maradt középkori átirata magában foglalja Szent István 1001-ben kelt eredeti adománylevelének szövegét, közte azt a mondatot, melyben az alapítás tettét apjának, Géza fejedelemnek tulajdonítja. Évezredes örökségünk A török hódoltság nem kímélte a pannonhalmi apátságot sem Már a nyárra készül a rádió Beszéljük meg — háromszázhúszezren • így látja a műsorigazgató Nyerges Mária Nagy Márta, a Magyar Rádió műsorigazgatója nem panaszkodik, de objektiven látja a változások okát. □ Mivel magyarázható a közelmúltban naponta tapasztalható műsorcsökkentés? Pontosabban,'miért kell bizonyos adásoktól elvenni hullámsávokat? — kérdeztük a műsor igazgatót. — Az okot akár egy szóval is megnevezhetem: pénz! A rádió éves költségvetése nyolcmilliárd forint, ebből csupán 380 millió az állami támogatás. A bevétel nem túl sok, az előfizetők adták a zömét. Azért beszélek múlt időben, mert már 1996 januárjában 90 millióval kevesebb volt a bevétel, mint eddig. Ezt átszámítva, 25 százalékkal csökkentették az új műsorok készítésére szánt pénzünket. □ Ezek szerint ez is oka annak, hogy például a Petőfi éjszakai műsorait idén csupán az URH-n lehet hallani? — Többek között igen. A középhullám nagyon drága, és így 120 millió forintot tudunk megspórolni évente. Az ismétlések megnövekedése is pénzügyi okokra vezethető vissza. Például a Kossuthon éjjel, 22.30-kor a Fórum-sorozat többnyire új témákkal jelentkezett. Most inkább az előző napokból válogatunk társadalomtudományi, történelmi témákból. De a felmérések szerint ez talán hallgatói szempontból gazdaságosabb. Napközben dolgoznak az emberek, kevesen érnek rá figyelmesen rádiót hallgatni. Este a késői órákban viszont nem oszlik meg a figyelem. Ugyancsak a Kossuth: vasárnap délutánonként 15-17 óra között dokumentumműsorokat hallgathattunk. Ez továbbra is így lesz, csak éppen gyakrabban veszünk elő régebbi felvételeket, tehát sok lesz az ismétlés. Újdonság pénteken esténként a Napközben című műsorból való heti válogatás. Ez részben kényszer, részben pedig régi hallgatói igény. Mert hallott róla, hogy volt ilyen vagy olyan téma a rádióban, de aznap éppen elszalasztottá. így a közigényre számot tartó témákat megismételjük. Ez feladata is a közszolgálati rádiónak. rt Tudna kifejezetten nagy hallgatottsá- gú, népszerű műsort mondani, amely híven szolgálja a hallgatói igényeket? — A Kossuthon hetenként kétszer volt a Beszéljük meg! Most szeretnénk naponta ilyen vagy legalábbis hasonló műsort sugározni, amelyben politikusok, tudósok beszélgetnének a hallgatókkal. A lényeg a párbeszéd lenne. Bolgár György Beszéljük meg-je igen jó bizonyítványt állított ki a polgárokról. Ebből a műsorból egyértelműen kiderült, az embereknek van véleményük, tájékozottak a belpolitikában. lül Van valami felmérés a hallgatói létszámról? — A Gallup naprakész adatokkal szolgál. A műsort hallgató felnőtt lakosság 1 százalékról 4 százalékra emelkedett. Ez komoly eredmény? — Hogyne! Egy százalék nyolcvanezer embert jelent. Tehát legalább háromszázhúszezer hallgatót vonzott ez a rádiós párbeszéd. A Kossuth adóról egyébként is köztudott, hogy információs, aktuális témákkal foglalkozik. Növeli ezt a jellegét, még akkor is, ha az emberek unják ugyan a politikát, de információszerzésből igenis bekapcsolják a rádiót. □ Viszont alig van úgynevezett igényes szórakoztató műsor. Nevezetesen rádiójáték. — Ennek a műfajnak részben lecsökkent a hallgatottsága, részben igen drága az előállítása, de ez világjelenség. Ennek ellenére hetente jelentkezünk mesejátékkal, és újdonságként mondhatom, az elmúlt évi rádiószínházi drámapályázatra számos mű érkezett, ebből már ki is alakult a királydrámák sorozat. Ezek a művek felölelik a magyar történelmet, István királytól Habsburg Károlyig. Hétfőn és szerdán lesznek adásban és szombaton ismételjük. A rádiószínház aktívan működik, de mint mondtam, ez igen költséges műfaj. □ A királydrámákról jut eszembe: és a millecentenárium? Mivel készült a Magyar Rádió? — Ugyancsak a Kossuthon hallható az egész 1996-os évben a honfoglalástól az államalapításig tartó időszakkal foglalkozó sorozat. Többek között történészeket szólaltatunk meg, akik igen érdekes új momentumokat tárnak fel a hallgatóknak a honfoglaláskori történésekről... És hogy a jelenkorral sem bánunk mostohán, bizonyítja Napló-sorozatunk. Az elmúlt évben volt egy pályázat, amelyre rengetegen küldték be a saját magán naplójukat. Igen sikeres ezeknek a rádiós bemutatása. Áprilistól ismét hallható lesz.
