Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)

1996-04-18 / 91. szám

1996. április 18., csütörtök HÁTTÉR Pontatlan táj, nyitott emberekkel Exkluzív interjú Göncz Árpáddal, a beregi ünnepi hét díszvendégével Göncz Árpád Elek Emil felvétele Otthonunk Bodnár István Vásárosnamény (KM) — Je­les vendége volt kedden Vásá- rosnaménynak Göncz Árpád személyében. A Magyar Köz­társaság elnöke elfogadta a vá­ros meghívását, és aktívan részt vett a bereg ünnepi hét rendezvénysorozatán. Készsé­gesen adott interjút lapunk munkatársának is. / Cl Elnök Úr! Úgy tudjuk, hogy Önnek különösen kedves ez a táj, sok ismerőse él a be­regi régióban... — Sok személyi kapcsola­ton van. szívbéli jóbarátaim élnek és éltek errefelé. Na­gyon sok időt töltöttem Gerge- lyiugomyán. abban a kis fa­házban. az alkotóházban. Unokáimmal hosszú éveken keresztül sehová máshová nem kívánkoztunk. Még akkor is jártunk itt. amikor már el­nök voltam...Vaján is sokszor vendégeskedtem, dolgoztam. Hónapokat töltöttem ott. Em­lékszem. az egyik regény for­dításához nagyon szűk határ­idő volt. 20-25 oldalt kellett fordítanom naponta. Társaság­nak ott volt a kiváló házigaz­da, Molnár Mátyás. O Sok szabolcsi, beregi em­bert ismer. A turisták, látoga­tók azt mondják, az itteniek barátságosak... — Ez egy rontatlan táj. az emberek nyitottak errefelé, és ez érvényes az gondolkodás- módjukra is. De most elsősor­ban ez a gondok tája. És ez űnvádi feljelentést B-c kezdeményezett ifjabb U P Béla idősb. P. Béla ellen. A felperes azzal vádol­ja apját, hogy mindent rosszul csinált az elmúlt évek során. A családfő a rábízott közösséget anyagi csődbe ve­zette, ezért fia kéri a vétkes­ség megállapítását, és kárté­rítést követel. A bíróság ilyenkor szakértő bevonásá­val a családtagokra is kiter­jedő széles körű vizsgálatot végez és a tágabb környeze­tet figyelembe véve hoz ítéle­tet. ,4 szakértés szerint, a ba­jok akkor kezdődnek, amikor P. Béla. — a felperes 1974- ben megszületett. A fiú a szü­lés egy fázisúban rosszul ma­nőverezik és nyakára tekere- dik a köldökzsinór, de végül is megússza. Apja munkatár­saival örömében megiszik egy üveg vodkát. A következő évben az alpe­res vállalati hitelt vesz fel és családi ház építésébe kezd. A fiú az albérletben járni ta­nul. Hamarosan mindent le­ránt. amit elér, a porcelán nippek azóta is töröttek a ko­módon. Három év alatt a felépül a ház a hitelekből, jellegtelen lapos tetővel, kicsi, de a gye­rek külön szobát kap benne. A fiú ezalatt megtanul be­szélni, sokáig selypít. Az épí­tő munkásoktól ráragad né­hány ízes káromkodás, ame­lyekkel társaságban állan­dóan produkálja magát. A következő években a család nyögi a részleteket, az apa túlórákat vállai hétvégeken is dolgozik. A fiú óvodába jár, sok panasz van rá: ve­rekszik, felhúzgálja a lányok szoknyáját. 1980-ban az apa belép a szocialista brigádba. Társa­dalmi munkát végeznek, kol­lektiven moziba járnak. A fiú a korosztályos versenyen el­megérződik az emberek han­gulatán is. De a nyílt mosoly nem változott meg. O Mostanában szerencsére felértékelődött ennek a tájnak a szerepe. A határok nyitottab- bak. a nemzetiségek felé missziós küldetésünk is lehet... — Nagyon fontos, hogy a mostani találkozón szlovák, kárpátaljai, sőt dán és finn résztvevő is van. Az igazga­tásról együtt beszélni nagyon hasznos. Meglehet, nagyon furcsán hangzik, ha azt mon­dom. hogy ezelőtt két-három évvel egy vidéki látogatás csu­pa panaszlista volt. Most in­kább kezd eredménylistává változni. ső díjat nyer egy keménypa­pírra ragasztott, búzaszem­ből kirakott Lenin-portré- jával A nyolcvanas években az alperes cége jelentős sikere­ket ér el. Határidő előtt ké­szülnek el épületeik. Egyszer 5000 forint prémiumot is kap. Persze mint utóbb kide­rül a sietségnek ára van. A házak beáznak, repedeznek. A fiú általános iskolás, írás­ból gyenge, füzetei szamár­fülesek, az úttörőőrsben ő a nótafa. Az apa kezébe egy május elsejei felvonuláson transz­parensei nyomnak, de utána a majálison már jól érzi ma­gát. A felperes ugyanott le­fagy izza az ingét, a fű bele­törik a nadrágjába. P. Béla 1986-ban 300 forint fizetés- emelést kap. ezért a 200 fo­rintosok utálják. A fiú gör­deszkát a kap a nevenapjá- ra. barátai irigylik, nem ad­ja oda senkinek. A következő évben P. úr vásárol egy használt Tra­bantot. szennyezi a levegőt, de kijut vele Bécsbe. Ciga­rettát, orosz pezsgőt visz ki. és becsempészik fiának egy tajvani magnós rádiót. A fiút a tánciskolából kizárják, mert verekszik, a focicsapat­ból kiállítják egyszer, mert szidja a bírót. 1988- ban P. Úr bekerül a vállalati szakszervezeti bi­zottságba. és véleményezési joga lesz a jutalmak odaíté­lésében. ,4 fiú elüti robogó­jával a szomszéd palotapin­csijét. Nagy veszekedések kezdődnek. 1989- ben P. Béla a város szélén zártkertet vásárol és tavasztól őszig jelentős sike­reket ér el a parlagfű elleni harcban, de a tarackkal Cl A tanácskozáson, ame­lyen Ön is részt vett, az önkor­mányzatiságról volt szó. — Az önkormányzatok je­lentik a demokrácia frontvo­nalát. Azt hiszem, a polgár- mestereknek kollektív szobrot kellene állítani, mert a nyitott­ság hozzátartozik az önkor­mányzatisághoz. Sőt az ellen­őrizhetőséghez is. Ha az em­berek látják, hogy a pénzüket jóra költik, akkor hajlandók áldozatokat vállalni. Munkát, anyagi áldozatot. Ha ez az em­beri tényező nem lenne meg. akkor az eredmény jóval keve­sebb volna. Ezt pedig nem szabad kihagyni. Cl Elnök Űr, egy magánéleti szemben alul marad. A fiút nem sikerül befogni a gyom- lálásba. 1990 után felgyorsulnak az események. Az apa a vál­lalati tanács tagja lesz, de egyre rosszabbul mennek a dolgok. Főállás, másodál­lás. fusi. Megromlik az egészsége. doppingszert használ, tovább romlik. A fiú középiskolába jár. diszkók­ba. tüntetésre, gyűlésre, ki­lép, belép, fellelkesül, kiáb­rándul. Az apa cége tönkremegy, felszámolják. Munkanélküli lesz. vállalkozik, nem jól mé­ri fel a keresletet, tönkre megy. Teng-leng, újra kezdi. A fiú főiskolát végez, mindegy milyet, nyelveket tanul, pályakezdő állástalan lesz, — tilosban parkol, hű­séget hazudik, majdnem apa lesz, nem rajta midik. 1995-ben apját leszázalé­kolják, a fia beperli és már helyben is vagyunk. Tisztelt Bíróság! Ebben a generációs perben a körül­ményeket megvizsgálva megállapítható, hogy az al­peres valóban követett el hi­bákat foglalkozása körében, de a felperes sem volt ezalatt makulátlan, a család bűnöző életmódjában kivette részét. Minden tagja annyit hibá­zott. amennyire lehetősége volt. Az anya. akire a vizsgá­lat nem terjedt ki mint bim­se,gédi bűnrészes, orgazda, csendestárs, szintén tagja a bűnszövetkezetnek. érem ezért a tisztelt Bíróságot a legszigo- JL \_ rúbb ítélet kiszabásá­ra: kollektív büntetésként él­jenek szabadlábon, Magyar - országon. 1996-tól — élet­fogy ti gi au. kérdés. Ön irodalmár volt. Jut idő írásra, olvasásra? — Olvasásra igen. Cl Politikusként, egy ország vezetőembereként hatalmas élményanyagra tett szert. Be­járta a nagyvilágot, rendkívül sok élményben volt része. Le­het. hogy születik egyszer egy emlékirat? — Szeretném, de mire befe­jezem ezt a ciklust, ha minden jól megy, 78 éves leszek... Cl Ön királyokkal, elnökök­kel, nagyhatalmak vezetőivel találkozott. Ki volt a legemlé­kezetesebb számára? Ki tett a legmélyebb benyomást Ön­re? — A belga király. Talán két éve találkoztam vele. Hihetet­lenül kiegyensúlyozott és bölcs ember volt. Óriási embe­ri megértés volt benne, vagy mondhatni, emberszeretet. Nagyon, nagyon vonzó em­bernek tűnt, amikor a gondjai­ról beszélt. Gyerekük nem volt, komoly gond volt az or­szág számára az örökösödés. Pedig apafigura volt. aki há­rom nemzetiséget példás egyensúlyban össze tudott tar­tani. Amikor meghalt, azt vár­tam, hogy a királynő összetört lesz. Nem így történt. Fehér ruhában jött a koporsó mögött, átszellemültem Azt mondta: Istenhez ment a férjem. Mé­lyen hívő katolikusok voltak. Hihetelenül szép volt az egész, a ceremóniát nem gyász, ha­nem a glória hangulata jelle­mezte. Cl Köszönöm az interjút. Tantárgy a könyvtár Nyíregyháza (KM — K. J.) — Izgalmas témákról esett szó azon a szakmai tanácskozá­son, melyet tegnap tartottak a nyíregyházi Móricz Zsigmond Könyvtárban. Zsoldosáé Cse- lényi Gyöngyi megyei szakér­tő — többek között — el­mondta: a könyvtár a Nemzeti Alaptanterv koncepciója sze­rint tantárgyközi stúdiumként kap helyet a tananyagban. Mi­vel a bibliotékáknak szinte va­lamennyi tárgyhoz vannak kapcsolódási pontjaik, érthető módon fontos lesz. hogy a ki­munkálandó helyi tantervek­ben — évfolyamonkénti elosztásban — mindig építse­nek be órakeretet a könyvtár- használati technikák, alapis­meretek elsajátíttatására. A balatonfüredi könyvtár igazgatója, Györgyné Juhász Katalin előadásában azt tekin­tette át: célszerű-e fenntartani a könyvtárak területén azt az intézményi struktúrát, mely je­lenleg funkcionál, avagy hasz­nosabb lenne kialakítani egy szabadabb gazdálkodási for­mációt a nonprofit szektor ke­retein belül. Mint mondotta: most országosan a könyvtá­raknak 99%-a önkormányzati költségvetési szervként teszi a dolgát. Az egyelőre még mo­dellként sem említhető, de megfontolás tárgyát képező közhasznú társasági (KHT) forma — megfelelő vállalko­zói. támogatói háttérrel — olyan forrásokhoz juttathatná a médiatárakat, melyek bevé­teleiből anyagi helyzetükön javíthatnának. Megemlítette, hogy a KHT mint új működési szisztéma a művelődési házak közül né­hányban eredményesen funk­cionál. (pl. Hódmezővásárhe­lyen. Tatabányán). Egy biztos, tette hozzá: minden intézmény átalakítása esetében a helyi vi­szonyokból kell kiindulni. Kovács Éva F iacgazdaság meg de­mokrácia van, mond­ják, ilyenkor minden­ki azt csinál, amit éppen akar. Én azt remélem, ez azért nem teljesen igaz. Mert az addig rendben van, hogy mindenki igyekszik, iparko­dik, de a mérték, pontosab­ban a határ mégis csak kor­látozott. A korlát pedig ott végződik, ahol a másik em­ber érdeke kezdődik. Félre a rébuszokkal, az általánosításokkal, lássuk a tényeket! Mostanában mind gyakrabban hallani, hogy egyesek egészen érdekes módját találják ki a pénzke­resésnek. Múltkoriban két­ségbeesett asszony hívta fel szerkesztőségünket, mond­ván, megőrülnek a szagtól és a bűztől, ami lakásaikat egy ideje átjárja. Kiderült, egyik lakástulajdonos mű­szerészműhelynek adta ki otthonát, azóta a petróle­um, a benzin és különféle vegyszerek szaga lengi be életüket, a kuncsaftok jö­vés-menéséről nem is be­szélve. Másik olvasónk a minap amiatt tett panaszt, hogy a város szívében lévő házuk egyik lakásában fo­gászati laboratórium kezd­te meg működését, ami ál­landó zajjal, kopácsolással, kalapálással jár. Amióta a laboratórium működik, oda a kisgyermekek déli csen­des pihenője, az idősek nyu­godt pár órája, ebéd utáni sziesztája. Az jár jól, aki egész nap távol van ottho­nától, mert legalább nem hall a lármából túl sokat. Az is mindennapi jelenség, hogy egyik napról a másik­ra italkimérés, „büfé” ál­néven üzemelő kocsma nyit­ja meg kapuit. Pedig ez így nem igaz. Il­letékesektől megtudtuk: ah­hoz, hogy valaki lakását nem lakás céljára adja ki, igenis szükséges a lakókö­zösség beleegyezése. Kocs­ma, büfé. vendéglátóegység is csak úgy nyitható, ha a szabályoknak, előírásoknak üzemeltetője eleget tesz, s tevékenységével nem zavar­ja szomszédja nyugalmát, nem sérti annak érdekeit, ingatlanja értékét nem csökkenti. Védjük hát ma­gunkat! Legalább nyugal­munkat, otthonunk békéjét őrizzük, mert azt még lehet. Küzdelem a feketegazdaság ellen Ferter János rajza ;--------------------!——r—~'7'—Wi--------’™——”' Jp 3 * Jövőalapozók Galambos Béla F armok határok nélkül címmel úgynevezett páneurópai agrárif­júsági szemináriumot ren­deznek Egerben. Úgy tűnik érdemes rá nekünk is odafi­gyelnünk. Az éppen ma kezdődő konferenciát az a másutt (!) már úgy látszik közismert Agrya agrárifjúsági szerve­zet rendezi, amelyik azzal a céllal alakult hazánkban, hogy a mezőgazdaságból élő fiatalokat tömörítse, számunkra rendezvényeket, programokat szervezzen, s tagjainak érdekeit képviselj je helyi és országos szinten. Ehhez a már köze! száz fa­lusi szen’ezetet magáénak tudható Agrya szövetséghez jelenleg négy agrárfelsőok­tatási intézmény kötődik, köztük a nyíregyházi főisko­lai kara révén nálunk is ér­dekelt Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem. Figyelmet érdemlő a közösség tag- szervezeteinek tevékenysé­ge is. Ez túlmutat az adott egyesületen, hiszen a tele­pülés, a falu életéhez szer­vesen kapcsolódik. Az Agrya hármas tagozódású programja megfelel annak a kihívásnak, amelyet a vi­dék jelent egy ifjúsági civil szervezet számára. E prog­ramban közel azonos súllyal szerepe! az agrár­szakma és agrár-felsőokta­tás. az ifjúsági munkanél­küliség problémája vala­mint a szabadidős, kulturá­lis szervező tevékenység. Nem kis dolog, hogy Ma­gyarország a volt keleti blokk országai közül első­ként rendezheti meg a leg­első páneurópai agrárifjú­sági szemináriumot. Külön­leges lehetőség ez főként azért, mert a Lajtán túli ag­rárifjúsági szervezetek tag­jai. komoly birtokokkal, vállalkozásokkal rendelke­ző fiatal agrárüzletember vezetői megismerkednek a térség mezőgazdaságával, a benne rejlő lehetőségek­kel. De mód lesz megfogal­mazni a kelet-európaiaknak is, mit várnak el az Európai Uniótól, s ugyanez elhan­gozhat vica versa velünk, azaz mezőgazdasági üze­meinkkel, szakképzésünk­kel, vagy éppen falvaink életképességével kapcsola­tosan. Generációs per wBm k *T*Jí_í Jh Kulcsár Attila tarcaja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom