Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-24 / 47. szám
IO PROGRAMOK Fővárosi tél Fehér László legújabb fekete-fehér munkáit állították ki a Fészek klubban. Felvételünkön a Lépő című festmény látható □ □ O Hangversenynaptár. Február 29-én a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Állami Énekkar Dvo- rák Requiemjét adja elő a Zeneakadémián. Vezényel: Kobayashi Ken- Ichiro. Másnap ugyancsak a Zene- akadémia a helyszíne Schiff András zongoraestjének, melyen Haydn- és Bartók-művek hangoznak el. Március 2-án a Szent István Király Szimfonikus Zenekar lép fel a Zeneakadémián Haydn Évszakok című művét adva elő. Ugyanitt lesz Baranyay László zongoraestje március 3-án is, s „nem lehet más a helyszíne” a március 4-i Béres Ferenc-dalestnek sem, melyet a művész 50 éves művészi jubileuma alkalmából rendeznek. □ Ód Kolozsvári textilművészek anyaga a Vármegye Galériában. Március 10-ig látható a 17 textilművész kiállítása. Az 1988-ban alakult galéria rendre az erdélyi kultúrát fenyegető veszélyekre hívta fel a figyelmet. Az értékek megmentésének hangsúlyozása során mindig is külön hangsúlyozták az szomszédos népek egymásra találásának fontosságát. □ O □ Kaláka fesztivál az Almássy téri Szabadidő Központban. Március 2-án különböző nemzetiségek népzenei és néptáncegyüttesei mutatkoznak be a művelődési központban. Szinte minden megyéből várnak együtteseket, s emellett Európa számos országából jönnek művészek. Lesz — többek között — ír, szerb, görög és moldvai táncház is. .0 00 Az év óriásplakátja 1996. Február 27. és március 8. között Óbudán a Flórián tér parkjában látható majd a II. Hazai City-light plakátkiállítás. cm o Színházi premierek. Koltai János (képünkön) a címszereplője Ronald Harwood: A karmester című darabjának, melyet a napokban mutatott be a Madách Kamara Színház. A Thália pedig február 25-én adja elő először Steinbeck: Egerek és emberek című drámáját. A produkció érdekessége, hogy az egyik főszerepet (George) Balkay Géza kezdte próbálni, s csak később vette át tőle Gáspár Sándor, aki a premieren játssza Napkelet • A KM hét végi melléklete 1996. FEBRUÁR 24., SZOMBAT A filmművészet klasszikusai Moldovdnyi Ferenc és Báron György filmje a százéves mozi apropóján Moldoványi Ferenc Nagy Gábor (ISB) felvételei Dombrovszky Ad ám Dino Risi, Mario Monicelli, Vladimir Cos- ma... csak néhány név abból a sztárparádéból, akik megszólalnak Moldoványi Ferenc és Báron György filmtörténeti munkájában. A 27. Magyar Filmszemlén a szakma számára is bemutatták A film és... című 14 részes televíziós sorozatot, ami a mozi születésének 100. évfordulójára készült. A film — egy valódi monstre vállalkozás, mely az értékek megőrzésére koncentrál. S talán erre még nem is volt példa, hogy a Magyar Televízió egy sorozatában ennyi híresség szólalna meg. A sorozat rendező-operatőrét, a Debrecenből származó Moldoványi Ferencet e sorozat megszületéséről kérdeztük. — 1994 őszén a Magyar Televízió Művelődési Stúdiója meghirdetett egy pályázatot, amelyre Báron Györggyel közösen neveztünk egy 14 részes, darabonként 50 perces, sorozat elkészítésére — válaszolta Moldoványi Ferenc. — Elképzelésünk szerint 14 téma nyomán kívántuk meginterjúvolni az európai és a tengerentúli filmművészet jelentős alkotóit. A célunk többek között az volt, hogy a mozi születésének százéves jubileuma apropóján a még élő, ma már a filmművészet klasszikusainak számító alkotókat is megszólaltassuk, s kifejthessék tapasztalataikat, véleményüket konkrét témáink kapcsán. □ Milyen témák köré rendeződött a sorozati1 — Témáink között volt többek között a film és a fény viszonya, a film és a tér, a film és a hang, a film és a halál, a film és az emlékezet, a film és az erotika. Az alkotók megszólalását filmidézetekkel, filmbejátszásokkal illusztráltuk. Amilyen művekhez csak hozzá tudtunk jutni, azt felhasználtuk a sorozatunkban, hogy azt minél színesebbé, érdekesebbé tegyük. D Kiknek készült a filmi — Természetesen a filmművészet és a mozi iránt érdeklődő közönség számára. Nem titkolt célunk volt az is, hogy egyfajta oktatási segédanyagot készítsünk. Reméljük, hogy a sorozat megjelenik majd videokazettán is, és így eljut középiskolákba, felsőoktatási intézményekbe. Az interjúalanyokat hosszú előkészítés után értük el nagyon kis stábbal, nagyon kis költség- vetéssel dolgozva. A legnehezebb feladat mindig ezeknek a sztároknak a kamera elé ültetése volt, hiszen ők a legfoglalkoztatottabb, legjelentősebb színészek, filmesek. Franciaországban például egy kéthetes forgatás volt, s ezt gyakorlatilag Budapestről szerveztük saját kapcsolatainkon keresztül. Az egész sorozat elkészítésére durván két hónap forgatást vettünk igénybe, de az előkészítő munkákkal, a vágásokkal együtt nekem egy évem ment rá. De úgy érzem, ez a munka nem volt hiábavaló. □ Hol látható az elkészült fiimi — A 14 részt már sugározta is a Magyar Televízió 2-es csatornája hétfőnként 17.05-kor, azaz egy olyan szerencsétlen időpontban, hogy állítom: az emberek észre sem vették. Szó volt arról, hogy esetleg egy elfogadhatóbb időpontban ismételni fogják. Nagyon sajnálnám, ha erre nem kerülhetne sor, hiszen sorozatunk méltán számíthat a közönség érdeklődésére, többek között azért is, mert riportjainkban számos hírességet: rendezőt, operatőrt, színészt szólaltattunk meg. □ Kérem, soroljon fel közülük néhányat! — Alain Robbe-Grillet-vel és Michel Pic- colival a párizsi mozimúzeumban készítettünk interjút, Claude Chabrolnak részt vettünk egy filmje forgatásán. Módunk volt Ágnes Vardaval a saját produkciós cégénél beszélgetni, Truffaut színésze Claude Jade éppúgy megjelenik sorozatunkban, mint Paul Mazursky, vagy Arthur Hiller, Costa Gavras — szóval a filmművészet legjelentősebb csillagai szerepelnek a filmben. A legérdekesebb az volt, hogy ugyanarról a témáról milyen különböző koncepciók idézhetők fel. A vélemények sokfélesége adja igazán a sorozat értékét. Cl Tehát nem tudományos teóriák szintjén közelítetteki — Nem, hanem arról volt szó például, hogy a film és a fény viszonyáról milyen különböző véleményeket fogalmaznak meg ezek a filmesek. Külön értéke a sorozatnak, hogy ezek a sztárok helyenként anek- dotisztikusan, a saját élményeik, tapasztalataik alapján mesélik el gondolataikat. Véleményem szerint olyan anyagot hoztunk össze, amely évek során fontos kutatási értékkel is bírhat. Ezért lenne fontos, hogy az anyagot megőrizze a Magyar Televízió archívuma, hiszen évek múltán talán nem lehet esetleg már mindenkit megszólaltatni. □ Ön készített már játékfilmet (Hotel West), s számos riport- és dokumentumfilmet is. S ahogy tudom, nemzetközi fesztiválokon is szép sikert aratott. — A dokumentumfilmjeim közül eddig a „Ha megeszünk egy hódot...” szerepelt a legsikeresebben a nemzetközi fesztiválokon, de a ’94-es Magyar Filmszemlén a Zsíros Géza, akkori kisgazda országgyűlési képviselőről szóló A keresztapa című dokumentumfilmem is díjat kapott 1994- ben a 25. Magyar Filmszemlén. A Ha megeszünk egy hódot egyébként a tavalyi filmszemlén rendezői díjat kapott, és Strassbo- urgban az Európa Tanács Nemzetközi Emberjogi Intézetének díját nyerte el. Ezenkívül meghívást kapott Mannheimba és Bi- arritzba, és a rendezői díjon kívül tavaly még a Tolerancia-különdíjat is megkapta. Filmjeim elkészítéséhez jelentős segítséget nyújtott a Magyar Mozgókép Alapítvány és sokat köszönhetek a Magyar Televízió Dokumentumfilm Stúdiójának is. O A televíziós sorozat „elvett” egy évet az életéből. Most mire készüli — Fontos film volt számomra ez a film- történeti sorozat, de tény, hogy már előkészültem a következő filmemre. Most kezdem forgatni francia-magyar koprodukcióban a hazánkban élő kínaiakról. Ez nem egy szociografikus, leíró jellegű riport lesz a tv számára, hanem egy emberi történetekre épített általánosabb kérdéseket feszegető film lenne. Néhány család sorsán keresztül próbálnánk feltárni a diaszpóralét sajátosságait, kerülve minden kuriózumot. Egy olyan típusú filmet szeretnénk készíteni, ami a kínai kultúra, a kínai filozófia, a kínai gondolkodásmód fundamentális kérdéseire építve mai emberi sorsokat mutat meg egy kreatívabb dokumentumfilmes formában. Rejtett összefüggések feltárója Körülbelül 45 Kajánkarikatúrát állítottak ki a budapesti Fészek klubban. A legújabbak szinte kivétel nélkül politikai té- Kaján Tibor májúak, a nagy politikai változásokat ábrázolják. A társadalmi, filozófiai rajzok között vannak régiek is, amelyeket Kalász Tibor (de hát Kaján Tibor néven bizonyára sokkal többen ismerik) szeret és szívesen állít ki. — így kerek az egész: új és régi együtt — mondja, amikor az anyagról kérdezem. — Egy nagyon sajátos műfaj ez a karikatúra, — folytatja — mert tulajdonképpen irodalomból, filozófiából és képzőművészetből van összetéve. Három lábon áll, s egyik sem válhat el a másiktól. A műfaj legnagyobb nehézsége, hogy a szem számá ra kell beszédesen ábrázolni olyan dolgokat, amiket prózában talán nem is lehet elmondani. Rajzaimnak a lényege, hogy rejtett összefüggéseket tárjak fel. □ S van visszajelzési — Igen, nagy meglepetést okoz számomra, hogy ez a kis műfaj ilyen érdeklődést tud felkelteni. Pedig én korábban nem túl sok visszajelzést kaptam. Inkább csak baráti körben, ismerőseim reagálnak a rajzaimra. Meglepett, hogy ennyire széles körben is figyelemre méltónak tartják. □ Valamelyiket különösen szere- ti? — Ötvenéves pályám alatt készítettem vagy háromezer karikatúrát. Ezekből úgy 15 olyan van, amit szeretek, amit úgy érzek, hogy tényleg sikerült. Például nagyon szeretem azt a rajzomat, ami egy templombelsőt ábrázol, ahol a prédikáló pap éppen a Bibliából idéz. Azt mondja: az Isten a saját képére teremtette az embert. A padokban lent pedig a sok-sok markánsan különböző ember ül, az összes vallás képviselői, akik mind magukra értik ezt a hasonlatosságot. De hát persze gondolom, ez nem így szóban elmesélve érdekes... Ismét videofesztivál — diákoknak Egy éve a debreceni Kovács Péter stábja nyerte az I. Goldstar Videofilm Fesztivált, s az L.G. Electrinics Magyar Kft. idén ismét meghirdeti — ezúttal már minden középiskolás számára. Minden diák benevezhet, a részvétel ingyenes, a filmkészítéshez szükséges technikai eszközöket a koreai elektronikai cég budapesti képviselete biztosítja. A cég az ország 946 középiskolájába (tavaly még csak gimnáziumába) elküldte a felhívó leveleket, a pályázat pontos kiírását. A diákok március 8-ig nevezhetnek a jelentkezési lapok visszaküldésével, március 15-én pedig már személyesen kell leadni az elkészített forgatókönyvet, melynek hossza 30-180 másodperces film elkészítésére vonatkozhat. A zsűri döntése alapján a leadott szinopszisokból 50 kerül majd leforgatásra. Előzetes beosztás szerint minden stáb három napig dolgozhat a Goldstar videokamerákkal. Az ünnepélyes díjkiosztó április 27-én lesz, s nyolc kategóriában is komoly értékű videokamera, videomagnó, illetve tv kerül kiosztásra a legjobbak között.
