Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-14 / 38. szám
1996. február 14., szerda Fórum KM-POSTA olvasóink leveleiből A Parkoló Kft. kísérletképpen parkolóautomatát helyezett el Nyíregyházán a Szabadság téren Balázs Attila felvétele Meghirdették Bár ügyünk egyéni, de másoknak is tanulságul szolgálhat. Az egykor szebb napokat látott vajai termelőszövetkezet felszámolás alá került. Két éve meghirdették értékesítésre a boglyatanyai tsz-majort, mely a Csiros Kft. és a tsz tulajdona volt. Mi elővásárlási jogunkkal élni kívántunk, s nekünk adták el az ingatlant 1995. március 30-án. Kifizettük a szerződésben rögzített összeget és a nevünkre is írta a mátészalkai földhivatal. A major másik részét (mely már egy másik helyrajzi számon szerepel) egy idős tsz-tag kapta meg. Az út, a villanyhálózat azonban közös maradt. Vitánk támadt a szomszéddal: nem engedtek be sem engem, sem a felszámolót, hogy birtokba vegyem az ottlévő raktárakat. Később ő meg is támadta a földhivatalnál a határozatot és a bíróság levette nevünkről a tulajdont. A pénzt viszont senki sem adta vissza és a szerződést sem bontották fel. Meglepetésünkre a felszámoló mégis meghirdette a Kelet-Magyar- országban értékesítésre az ingatlant. Most itt állunk tanácstalan, se tanya, se pénz. P. L.-né, Vaja Tumultus Szerettünk volna egy kellemes estét szerezni önmagunknak és gyermekeinknek, ezért jegyet váltottunk a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnokba a Republic-koncertre. Legnagyobb meglepetésünkre a hideg, szakadó hó ellenére mindössze egy ajtószámyat nyitottak ki és két masszív ellenőr között engedték be az embereket. Több mint egy félórát kellett vámunk, míg bekerültünk. Nagy volt a tumultus, a tolakodás, a veszekedés, hisz már hét óra is elmúlt. (Bár szerencsére késett a kezdés.) Hatszáz forintba került egy jegy, úgy gondolom ezért kulturáltabb belépést is biztosíthattak volna a szervezők. Én nem hibáztatom a közönséget — az ott lévő jegyszedőkkel szemben — hisz mindenki szeretett volna minél előbb bejutni, és minél jobb helyet elfoglalni. Nemigen lehetett rózsás annak sem a kedve, akitől a gyermekét elsodorták, vagy őt magát nekipréselték a falnak. Tudom, a bliccelést szerették volna ezzel kiküszöbölni, de ha az ajtó közelében felállítanak egy kordont, vagy kinyitnak több bejáratot, már megoldódik a probléma. A koncertről különben annyit, bár fél órával később kezdődött, háromnegyed tízig egész jó volt a hangulat, de utána már sokan felálltak és hazamentek. Szerintem sok a három, négy óra a gyerekeknek. Név és cím a szerkesztőségben Autók a téren Az elmúlt években szépen kiépült Nyíregyházán a Kossuth tér és környéke. Sokan szemére vetették akkor a pazarlást a vezetőknek. Most már mindegy, megszoktuk, s talán büszkék is vagyunk rá egy kicsit. Egyet viszont nem értek. Az autókat egyértelműen kitiltották a térről, és mégis gyakran ott állnak. Azt tapasztalom, hogy néha még vasárnap is keresztül-kasul közlekednek a járművekkel, pedig akkor még árurakodásra sem lehet hivatkozni. Még egy problémára szeretném felhívni a figyelmet. Nem értek azzal sem egyet, hogy a Rákóczi utca elején felállított bódékból még csak néhány tűnt el. Különösen azért bosszantó ez, mert azt ígérték, megszüntetik ezeket az alkalmi létesítményeket, különben is nagy részük már üresen áll. K. Mihály, Nyíregyháza Kicserélték A házunk előtt két szemeteskonténer található. Mindkettő a lakóközösség tulajdona. Az egyik eldőlt, mert a jobboldali kerekéből elveszett az anya. A napokban a köztisztasági kft. alkalmazottai a szemetesedény körül takarítottak, rakták be a mellédobált hulladékot. Megemlítettem a vezetőnek a problémát, és másnap már ki is cserélték az edényt. Úgy tűnik, vannak még rendes dolgozók, akik a lakosság és a vállalat ügyét szívén viselik. Köszönet ezért nekik. Rétközi András Nyíregyháza, Észak krt. 23. A város szélén a Kistelekiszőlőben lakunk. Sokat fejlődött ez a rész. Élvezhetjük a közművesítés egyes előnyeit, sőt, van ahol ösz- szefogással már a kövesút is megépült. Többen vagyunk viszont, akik szeretnék, ha a lakásukban ott csörögne a telefon is. Vajon számíthatunk-e ezen a részen a közeljövőben bekötésekre? Másik problémánk, hogy a Tábor utca 20. szám előtt lévő villany- oszlopon a világítótest hol jó, hol rossz. Ha egy napig világít a lámpa, utána két- három napig biztosan sötétségbe borul a táj. Többször jeleztük a hibát, hiába javították, a helyzet nem változott. Kistelekiszőlő lakói Most aztan se pénz, se poszto Volt egyszer egy osztalék • Üzletrész visszavásárlása húsz százalékon • Patt Gyürke László Nyíregyháza (KM) — A történet nem egyedi. Bár a problémát egy eseten keresztül mutatjuk be, lényegében így vagy úgy mindenkit érint, aki bármilyen szövetkezet külső üzletrész-tulajdonosa. Még 1995-ben vált ki az Elek- terfémből a Villamosgép-javí- tó Szövetkezet. Ennek 1989 októberéig, nyugdíjba vonulásáig volt az elnöke Beleznay József. Itt dolgozott felesége is. Az 1992. évi szövetkezeti törvény értelmében a szövetkezeti vagyont nevesíteni kellett, s Beleznayék üzletrészét mintegy egymillió forintban állapították meg. Felajánlás — Kiválásunk után, azaz 1985. január 1-jétől — mondja Beleznay József — öt éven keresztül jól ment a szövetkezetnek, a vagyont megnégyszereztük, a dolgozói létszám elérte a 100-120 főt. Aztán a rendszerváltással járó ismert okok miatt csökkent a dolgozói létszám, a vagyon nem gyarapodott, viszont nőttek a bérek. A lényeg, hogy osztalék a külső üzletrész-tulajdonosoknak sosem volt. Úgy intézték, hogy ne legyen. A szövetkezet tagjainak béren kívüli kifizetéseket juttattak. Illetve 1995-ben az előző évi eredmény után fizettek egy százalékot az üzletrész után. Nevetséges! Csarnok Az 1995. február 24-ei közgyűlés határozatban úgy döntött — erről tavaly március 22- én értesítették Beleznayékat —, hogy az üzletrészek megvásárlására ajánlatot tesz a névérték 20 százalékán. — Mi ezt rendkívül méltánytalannak tartottuk — teszi hozzá panaszosunk. — A névérték ötven százalékáért ajánlottuk fel, de ezt nem fogadták el. Miután jelentősen csökkent a megrendelések száma, a termelés is visszaesett, egy csarnok eladási listára került. Panaszosunk szerint a csarnokot a nyilvántartási érték felett sikerült eladni. Többek között a csamokeladás is szerepel abban a „kérdéscsomagban”, melyet Beleznay József eljuttatott Szalai Istvánnak, a szövetkezet elnökének. A válasz január 26-ai keltezésű: „A szövetkezet által értékesített csarnok vételáráról sajnos nem áll módomban adatokat szolgáltatni, miután a vevő kérte a szerződés tartalmának üzelti titokként való kezelését.” Hozzáteszi még, hogy „a csarnok vételárának hozadéka sajnos nem állapítható meg, mert az összeg nem elkülönített bakszámlára került, hanem a szövetkezet egyébként is létező pénzeszközei közé, amiből a szövetkezet jogszabályok által adott keretek között gazdálkodik, fedezi a kiadásait és kötelezettségeit”. Felfüggesztették — Tudnék én pozitív példákat is felhozni — mondja Beleznay József. — Itt van például a fodrászszövetkezet, ahol szétosztották a vagyont. Most itt állunk tehetetlenül, mert tavaly év végén tudtunkra hozták, hogy most már 20 százalékon sem kell az üzletrészünk. Akkor most elvesztettünk egymilliót? Természetesen megkerestük Szalai Istvánt, a szövetkezet jelenlegi elnökét. — Beleznay József részt vett a közgyűléseken, tájékozott volt. én személyesen nem egyszer levélben is értesítettem. Való igaz, hogy a külső üzletrész-tulajdonosoknak 1995 elején felajánlottuk a lehetőséget, hogy a névérték húsz százalékán visszavásároljuk tőlük az üzletrészeket. — Az első vásárlás márciusban, az utolsó december elején zajlott le. Tehát több hónap gondolkodási idő állt rendelkezésre. Ezt a húsz százalékot a közgyűlés fogadta el, hagyta jóvá. Nyilvánvaló, hogy a Beleznayék által felajánlott 50 százalékról a szövetkezeti tagok hallani sem akarnak. A külső üzletrész-tulajdonosoknak mintegy kétharmada élt a lehetőséggel. A visszavásárolt üzletrészeket a szövetkezet eladta tagjainak változatlan árfolyamon. A törvények ugyanis nem teszik lehetővé, hogy azokat a szövetkezet egy éven túl birtokolja. — Megmondom őszintén, ettől a szövetkezetnek se jobb, se rosszabb nem lett a helyzete — teszi még hozzá Szalai István. Sajnos, Beleznayék és a hozzájuk hasonló cipőben járók helyzete viszont egyáltalán nem kecsegtető. Hiszen a szövetkezet december 8-ai közgyűlésén bizonytalan időre valóban felfüggesztették az üzletrészek visszavásárlását. Úgy is mondhatnánk: se pénz, se posztó. Az viszont talány, miként jutottunk ide... Kelet-Magyaiország 7 Szerkesztői üzenetek A Primom... ...Vállalkozói Irodában, Csenger, Ady Endre u. 14. sz. alatt (telefon: 44/341 - 444, ill. 44/341-235) Juhász Zsolt területi igazgató tud felvilágosítást, adni az ön kérdéseire — üzenjük Nagy Istvánnak Csenger- be. A lakásbérleti... ...jogviszony egyes kérdéseit szabályzó 1993. évi LXVIII. tv. 2. paragrafusa (4) bekezdése szerint a fizetendő lakbérben a szerződés megkötésekor kell megállapodni — válaszoljuk „Fészek” jeligére. Az új... ...Munkatörvénykönyv az önállóan gazdálkodó vállalatoknál nem teszi kötelezővé a korábban rendszeresített jubileumi jutalom kifizetését — válaszoljuk K. J.-nak Baktalórántházára. Az önkormányzat... ...képviselő-testülete annak is megállapíthat közgyógyellátásra szóló jogosultságot, aki szociálisan rászorult, és a gyógyszer költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes elviselni — tájékoztatjuk Sz. Imrét Vásárosnaményban. Munkajogi tanácsok Rendkívüli munka Nagy Mihály Nyíregyháza — Egy időben két azonos tartalmú levelet kapott szerkesztőségünk — a téma állítólag több száz embert érint —, mely az ügyeleti-készenléti jellegű munkakörökkel kapcsolatosak. Mindenekelőtt tisztázni kell: az „ügyeleti jellegű munkakör” olyan elfoglaltságot jelent, ahol a munkavállaló állandó jelenléte ugyan szükséges, de folyamatosan munkát végezni nem kell. Ilyen többek között az őr, portás, vagy egy hibaelhárítói beosztás. Ezekben az állásokban a napi törvényes munkaidő nyolc óra helyett tizenkét óra is lehet, ettől hosszabb viszont nem. A munkaidővel összefüggő hatályos jogszabályok a munkáltatók részére széles körű intézkedési lehetőségeket biztosítanak. Ennek indoka, hogy a munkarendet a helyi igényeknek és sajátosságoknak megfelelően lehessen kialakítani. A jogszabály megkülönböztet rendes és rendkívüli munkaidőt. A rendszeres munkaidő általában napi nyolc óra, amit törvényes munkaidőnek is nevezünk. Az ezen felül végzett munka rendkívüli munkaidő, ami lehet: túlmunka, készenlét, vagy ügyelet. Rendkívüli munkát a munkáltató elrendelése szerint kell végezni, melyet a tárgyhót megelőző hónap 20-ig kell közölni. A készenléti időt a munkáltató által kijelölt, illetve ismert helyen kell eltölteni. A készenlét ideje alatt — az elrendelés helyétől függetlenül — végzett munka túlmunka, és azt ennek szabályai szerint kell díjazni. Az elrendelt ügyeletet mindig a munkahelyen kell eltölteni, mert az előre nem látható feladatot is el kell végezni. Általános szabály, hogy rendkívüli munkát csak olyan mértékben lehet elrendelni, hogy az a munka- vállaló egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, és rá, valamint családjára aránytalan terhet, sérelmet ne jelentsen. Nem lehet rendkívüli munkát elrendelni a terhesség megállapításától a gyermek egyéves koráig, fiatalkorú részére, egészségre ártalmas (veszélyes) munkakörökben. Ettől a szabálytól érvényesen eltérni csak kivételes esetben, baleset, elemi csapás, súlyos kár megelőzése érdekében lehet. Csak beleegyezésével szabad rendkívüli munkát elrendelni a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló részére a gyermek négyéves koráig. Közalkalmazott havonta legfeljebb hat ügyelet ellátására kötelezhető, kivétel a rendkívüli körülmény. Egyes esetektől eltekintve az ügyeleti szolgálat legfeljebb a napi munkaidő befejezésétől a másnapi munkakezdésig tarthat, de a tizennyolc órát nem haladhatja meg. A minősített ügyeletben eltöltött tizennyolc óra után négy óra pihenőidőt kell, egyéb ügyeletekben „lehet” biztosítani. Készenlétet követően pihenőidő nem jár. Kivétel ha a készenlét, az ügyelet és a munkanap együttes mértéke a huszonnégy órát meghaladja. Ilyenkor huszonnégy óra után legalább nyolc óra pihenőidőt kell kiadni. Nem köteles a munkavállaló a munkáltatói utasítást teljesíteni, ha annak végrehajtása jogszabályba, illetve munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ez utóbbin a kollektív szerződés szabályai is értendők. De jó lenne nekem is kint hancúrozní a finom hóban! Elek Emil felvétele Mikor foa csöröani?
