Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-12 / 36. szám
KULTÚRA 1996. február 12., hétfő 12 Kelet-Magyarország Művészeink Salemben Abádszalók (MTI) — Magyar kulturális fesztivált rendeznek az idén április 6- 17. között a németországi Salemben. A program kialakításában a német szervező partnere az abádszalóki székhelyű Tisza-tó Alapítvány. A rendezvény színhelye a Bodeni-tó partján fekvő, hatalmas parkkal övezett festői szépségű kastély, ahol rendszeresek a turistákat vonzó látványosságok. A tavaszi szezont mindig valamilyen nagyszabású produkcióval nyitják meg a többségében német, osztrák és svájci közönség előtt. Hazánk művészei most a magyar honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. A tervek szerint a nyitónapon népitáncosok és zenészek adnának műsort, a további zenei kínálatban jeles magyar szerzők művei csendülnek fel. Ami a képzőművészetet illeti: az Abádszalókhoz kötődő Egyesült Európa Művésztelep tagjai közül húsz festő-, öt szobrász- és egy textil- művész venne részt a sale- mi alkotótáborban. A elkészült munkák egy ottani zárókiállításon és egy stuttgarti tárlaton kerülnének közönség elé. Mint Szarka Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a költségek fedezetét pályázatok útján szerzett vagy a kultúra támogatóitól juttatott pénzekből szeretnék előteremteni. Egyháztörténeti előadások Nyíregyháza (KM — D. M.) — Egyháztörténeti előadás-sorozatot szervez a nyíregyházi Teljes-Evangéliumi, Diák és Ifjúsági Szövetség (TEDISZ). Az érdeklődőket első alkalommal február 20-ára várják, téma: Egyházpolitikai reformok és jelentőségük a XIX. század végén Magyarországon (kötelező polgári házasság, állami anyakönyvezés, az izraelita vallás bevetté nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása). Február 27-én A zsidóság és az antiszemitizmus története a XVIII-XIX. században címmel hangzik el vitaindító. Március 19-én az Állam és egyház viszonyának alakulása a Horthy- rendszerben, ezen belül is a „keresztény nemzeti” ideológia mibenléte és megjelenése a hétköznapi életben, valamint az egyházak szerepvállalása és ennek ideológiai gyökerei lesznek a beszélgetés témái. Valamennyi programnak a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főépületének 3-as körelőadója ad otthont, kezdési időpont 17 óra. Az előadó mindannyiszor Fazekas Csaba, a miskolci egyetem tanára lesz. Hírcsokor Kő-Szabó Imre... ...novellaíró várja szerzői estjére az érdeklődőket február 20-án a nyíregyházi Helyőrségi Művelődési Házban. A rendezvény házigazdája: Horváth Jánosáé. (KM) Meghalt... ...Antonio Ruiz Soler, ismertebb nevén „A táncos”, a XX. századi spanyol táncművészet egyik legnagyobb alakja, aki az egész világon népszerűvé tette a flamencót. Soler Sevillában született, s tánctanulmányai után az egész világot bejárta partnerével, Rosarióval, majd saját táncegyüttest alakított. (MTI) Tizrészes... ...kiállítás és videofilmes előadás-sorozatot indít Szülőföldünk, Magyarország címmel a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére. A program keretében hazánk jellegzetes tájegységeinek természeti és kulturális értékeit, népművészetét mutatják be. (MTI) Liz hetedszer válik Los Angeles (MTI) — A hetes nem bizonyult szerencseszámnak Elizabeth Taylor számára. Az Oscar-díjas filmsztár beadta a válókeresetet: kibékíthetetlen nézeteltérésekre hivatkozva kérte Larry Fortensky építőmunkással kötött házasságának felbontását a Kaliforniai Felsőbíróságtól. A művésznő ügyvédje kijelentette, hogy az ügyet magánjelleggel intézik majd, és mindenki együttműködik. Neil Papiano bizakodott, hogy a válópert sikerül mindenki megelégedésére szolgáló módon lebonyolítani. Honfoglalás, országalapítás Szent László a legnépszerűbb magyar szent • A Turul nemzetség ereje László Gyula Budapest — Milyenek voltak a honfoglalók? Honnan lehet erről több, mint ezer év múltán beszélni? Bizony nagyon kevés, amit tudhatunk, de annál értékesebb. írások, csontvázak, ábrázolások töredékei állnak rendelkezésünkre. Vegyük sorba őket! Anonymus így ír: „Álmos vezér pedig... szép, de barna orcájú volt, a szeme fekete, de nagy, a termete magas és karcsú, a keze nagy, az ujjai vaskosak, ... kegyes, jóakaratú, bölcs, bőkezű, derék katona volt, vidám adakozó...” Szent Istvánról egy késő középkori szerzetes, Laskai Osvát, valamely elveszett forrás alapján azt írja, hogy tömzsi, hirtelen haragú ember volt. A Szent Lászlóról szóló ének pedig így jellemzi a lovagkirályt: „Te arcul teljes, szép piros valál Tekéntetedben, embereknél kedvesb; Beszédben ékes, karodban erős... Tagodban ékes, termetedben díszes, Válladtul fogva mendeneknél magasb... Testedben tiszta, telkedben fényes Szívedben bátor...” Két ellentétes jellemzés. Az egyik magas, a másik tömzsi termetűnek írja le az Árpádokat. Melyik lehet az igaz? Mezei László kiderítette, hogy a ,magas” jelző az őskortól kezdve kijárt a királyoknak, fejedelmeknek. Akárcsak az ábrázoló művészetben, Árpád magyarjainak sítjaiban talált csontvázak is inkább tömzsi termetre vallanak. Honfoglalás kori magyar női viselet Most nézzük a csontvázleleteket. Elsősorban a maga teljes épségében megmaradt III. Béla csontvázát. Törökös jelleg Jelenleg a budavári koronázó templom mellékkápolnájában nyugszik, feleségével együtt. Hozzá kell számítanunk I. Endre tihanyi csontmaradványait és Szent László koponya- ereklyéjét. Mindezek ahhoz a törökös jelleghez állnak közel, amelyet honfoglalóink sírjaiból ismerünk. S amelynek csodás képi megfogalmazása a győri Szent László hermában maradt reánk! Ezzel át is térhetünk a képi ábrázolásokra. Elsőként a koronázási palást Szent István ábrázolását kellene megvizsgálnunk. Sajnos az aranyfonállal történt hímzés idővel annyira összekuszáló- dott, hogy alig sejthetők a részletek. Feltehetően rövid körszakálla volt és eléggé tömzsi a termete. Hogy a kalocsai királyfej az Árpádok valamelyikét ábrázolta-e, kérdéses. rázolja, azzal, hogy feltehetően III. Béla arcvonásait őrizte meg, mert az ő korában avatták szentté Lászlót. Sorrendben ezután következik Szent László leányának, a bizánci császámőnek csodás mozaik arcképe az isztambuli Hagia Sophia katedrális előcsarnokában. E mozaikremekmű nagyjából hiteles ábrázolásként értékelhető. Szent Imréről, Szent Erzsébetről és Szent Margitról nincsen nagyjából sem hiteles középkori emlékünk. Ha összegezzük, amit az ábrázolásokból tudhatunk, azt kell mondanunk, hogy tanulságunk megegyezik a csontmaradványok vallomásával: a törökös jellegű magyar emberek átlagos megjelenésével. Ezeknek az ábrázolásoknak egyike, a herma, leolvasható- an elénk vetíti azt a hitet, amiben a középkor magyarja szentjeinket nézte. Mindenekelőtt el kell mondanunk, hogy az Árpádok családja még a kereszténység meghonosodása vagy szemérmesen átfogalmaztak. Mindenesetre az Árpád-házban a fiúk születését álom előzte meg (pl. Emese álmában a turul termékenyíti meg őt stb.). De nézzük a hermáról leolvasva, hogy mit is tisztelt Szent Lászlóban a magyar nép? előtt is „szent családnak” számított, mert fiúgyermekeikben a turul született újjá. Ez az ősrégi, úgynevezett totemhit, melyet a keresztény krónikaszerzők már nem értettek, Csontvallomások Ellenben a Szent László herma bizonyosan Szent Lászlót ábHonfoglalás kori magyar férfiviselet KM-reprodukció A legnépszerűbb Nos, a herma arca és haja vastagon aranyozott, pedig az élő ember arcszíne nem ilyen. Ám ez azt jelentette, hogy Szent László a mennyei fény (az arany) birodalmába tartozik. A középkorban ugyanis a mo- csoktalan arany — amely nem rozsdásodik — képviselte a Mennyei Jeruzsálemet (ennek következtében a szentek glóriája mind a mai napig arany) régebbi képeken az egész mennyország arany volt! Tehát Szent László az ég küldöttje. De a középkor embere érzékelte azt is, hogy a fejet körzővel szerkesztették, hiszen köztudomású — az egyik legelterjedtebb középkori minia- túra is ábrázolja, hogy az Úristen is körzővel teremtette a világot. Amint a néprajzi gyűjtésekből kiderült, Szent László a legnépszerűbb magyar szent, életében és sírja mellett csodák történtek. Középkori templomaink falán (az északi falon) megjelenik a cserhalmi csata — a magyar leány megmentése és a rabló kun megölése — minden a középkor hétköznapjaiba kapcsolta a szent csodatévő erejét. A Turul nemzetségbeli Árpád-ház olyan erő volt, hogy még a későbbi idegenből jött királyaink is igyekeztek rokonságot kimutatni, hogy ezzel is királyságuk törvényes voltát bizonyíthassák. Elhunyt... ...Mercer Ellington zeneszerző, karmester, trombitaművész — Duke Ellington fia, aki a Duke Ellington Zenekart vezette apja 1974-ben bekövetkezett halála óta. (MTI) Visszapillantás egy tárlatra Nagy Lajos Imre kiállítását a nyíregyházi Városi Galériában tekinthettük meg Papp D. Tibor Nyíregyháza — Negyvenes éveinek közepét elhagyva még az optimista ember is megáll egy pillanatra és számot vet magával. Szerencsés esetben sokáig böngészi, számlálja, mérlegeli a háta mögé került idő, általa hagyott lenyomatait. Elégedett azonban sohasem lesz. Liz Taylor tavaly augusztus végén vált külön hetedik férjétől, akivel 1988- ban, a Betty Ford klinikán ismerkedett meg (mindkettőjüket ott kezelték). Esküvőjüket 1991-ben Michael Jackson Santa Barbara-i birtokán tartották. A filmcsillag e hónap 27-én tölti be 64. életévét, Fortensky 20 esztendővel fiatalabb nála. Taylor előző férjei a következők voltak: Conrad „Nicky” Hilton szállodamágnás, Michael Wilding színész, Mike Todd producer, Eddie Fisher énekes, Richard Burton (két ízben) és John Warner virginiai szenátor. Mindig fölbukkannak az elmulasztott lehetőségek, a tervek álmaiban maradt képek, szobrok, írások. Sokszor számon se kérhetően, de véglegesen. Az átlagos halandó, Tei- resziásszal ellentétben, csak a múlt összefüggéseit sejti, a jövő reszkető, bizonytalan kép marad, amelyet a múltból táplálkozó remény formáz. Nagy Lajos Imre letette a jelképes serpenyőbe fél élete alkotásának javát, s a kortárs mérlegelő zavarban van. Keblek halmairól Óriási munka eredményét szemlélheti. Az érem és a sokszorosított grafikai anyag és jó néhány szobor esetében még hozzáképzeli az itt nem látott szériákat, amelyeknek megmunkálása, elkészítése emberes fizikai munka is, mintegy levezetése az alkotás hasonlíthatatlan fáradalmainak. Nagy Lajos Imre szűkszavú ember, keveset beszélve mond sokat Talán nem állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, legfőbb és legnagyobb ívű, leginkább tiszta szobrászi, grafikusi vizuális kijelentései a női testről, a női testtel szólnak. Bármilyen technikában kutat, a veszélyeket is vállalva, legigazabbat a keblek halmairól, a hullámzó csípőkről, teltekről vagy fiúsán karcsúakról mondja. Ezen belül is fantáziát mozdítok azok, amelyek biztosan meg- ítélhetően megérintik az örökkévalóságot. A kiállítás egyik csúcspontja az a mintegy 45 cm-es bronz torzó, amely szinte uralja a számára kijelölt teremrészt. A karok és a nyak míves törésvonalai szerves kontrasztban állnak a test finom megdolgozásával. A csípő lágy mozdulata, egy elkezdett, kacéran dinamikus mozgásfolyamat része, amely által az egész szobor meglendül. Érdekes ellentétje a terem másik végében álló Lány I. című akt. A teljes alakú figura csábító saszélépése a valóságtól csábít el talán, s szemünk nehezen tudja követni a táncra perdülő testet. Ugyancsak hosszabb időzésre készteti a nézőt a Szögletes forma c. drapériával fedett torzója, vagy a Kis dombormű, amelynek látszólagos asszimetriája bizonyítja a szobrász kompozíciós messzeségét. Szinte törvényszerűen érkezett el, vagy indult el Nagy Lajos Imre a Niké képhez. A sza- mothrakéi előd fejnélküli, szárnyaló istennője minden szobrász számára kihívás. A mellek között omló-feszülő drapéria, a pompás tomporokat inkább feltáró mint fedőanyag megmintázása olyan plasztikai probléma, amely mindenkor megmérettetés. Ravaszkodások... Természetesen a bronz vagy még inkább a papír megenged némi technikai ravaszkodást de a végeredmény már önmagára marad. Hiszen nem kíváncsi senki az áztatások nem éppen fölemelő „tutykolásai- ra”, míg a kemény papír beadja a derekát, a szárítások időrabló folyamataira, a festés esetlegességeinek kompozíciós hogyanjaira. Nagy Lajos Imre az egyik legnemesebb anyag, a bronz megmunkálásán erősödött. Ismereteinek magas színvonalát érmei tanúsítják, a kiállított közel másfélszáz munka, amelyek közül a pozitív-negatív F. Zsuzsa portréja, Frisnyák tanár úr profilja, Tolsztoj robosztus arca, Flóra, Torzó I. a Halotti beszéd ragyogó szöveg-kép társítása külön felkiáltást érdemel. Ismerői talán ezért lepődtek meg a mulandó- nak hitt papír alkalmazása láttán. A másik véglet vonzalma lenne? Hiszen Gatamelata lovas szobra századok óta dacol az idővel, vízzel, hővel, na de a papír? Csak hát ott vannak azok a bizonyos papirusz tekercsek, mondatfoszlányok, kétségbeesett üzenetek, palackokban vagy kövekre követ, a véletlenre bízva de létfontos- ságúan, és bölcs könyvek, melyek miközben saját sorsukat élik, papírhátukon hordozzák a tudást. Nagy Lajos Imre ugyanazt csinálja a papírral is mint a bronzzal. Meglágyítja, elveszi eredeti tartását és új struktúrába gyúrja, s kiderül, a gyötrött papír néha önállóbb, mint a tűzben olvadó bronz. Textúrájának rejtett lehetőségei felszínre bukkannak a kezelés során és párbeszédre kényszerítik az alkotót. A kép, a mű csak akkor friss ha a szobrász elfogadja ezt a diskurzust. Szülőföldem, Kék négyzet, Lebegő. De a papír klasszikus alkalmazását is vállalja Nagy Lajos Imre. Rajzol, karcol, nyomtat rá. A kezét vezérlő belső látás itt is ugyanazt látja, mint a szobroknál a legtöbb esetben. Érzékeny grafikus A fölsejlő, megsokszorozódó nőalakok, redőjátékok a képek vezérmotívumai. A különböző technikák érzékeny grafikust mutatnak a súlyos kezű szobrászban. Csontváz, Elröppenő madarak, Nyáron. Tanítva tanulunk vallja De- vecserivel együtt. A szép katalógusban megemlékezik azokról, akiknek hatását elvállalja ma is. O maga is tanít és nevel, művei alapján mondhatom, szerepelni fog az utódok katalógusainak „mesterem volt” rovatában. De tanul is, az ember számára a legnehezebb, legvégső módon, önmagától. \ 9 1 %
