Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

1996. február 1csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Sebesült emberhez hív egy rendőr segítséget Colom­bo robbanás sújtotta utcáján, miután a város egyik forgalmas kerületé­ben járművekbe rejtett robbanóanyaggal ismeret­lenek merényletet követ­tek el. A szerdán, Srí Lan- ka-í központi bank közelé­ben történt terrorcselek­mény végrehajtói öngyil­kos merénylők voltak, akik tettükkel több tucatnyi emberéletet kioltottak. A sebesültek száma megközelíti az ezret, és az anyagi kár is jelentős, mivel a robbanás 500 méteres körzetében össze­omlottak, illetve súlyosan megrongálódtak a házak AP-felvétel A gazdaságot kell rendbe tenni A kapitalizmus nem eszményi rendszer • Horn Gyula nyilatkozata a Le Figarónak Párizs (MTI) — Magyaror­szágon kétségkívül fennáll a veszély, hogy a nemrég élet­beléptetett megszorító gazda­sági intézkedések társadalmi robbanást provokálnak: a pi­acgazdaságnak vannak nyerte­sei és vesztesei, s ez számos társadalmi feszültséget ger­jeszt. Ugyanakkor az ország­nak nincs más választása: vagy meghozzuk ezeket az in­tézkedéseket, vagy pedig az alulfejlettség útjára csúszunk — jelentette ki a Le Figaro cí­mű francia napilapban szerdán megjelent interjújában Horn Gyula miniszterelnök. Horn határozottan cáfolta a francia újságíró azon vélemé­nyét, hogy Magyarország ma­napság már nem számít mo­dellnek a kelet-közép-európai térségben zajló gazdasági re­formok terén. — Ez teljes mértékben téves állítás. Az elmúlt 18 hónapban Magyarország ismét a refor­mok élcsapatába került, s ezt tények bizonyítják: a térség­ben beruházott külföldi tőkék 60 százaléka hozzánk kerül, Segítség titokban Belgrád (MTI) — A Banja Luka-i muzulmán mufti közlése szerint a boszniai polgárháború éveiben szer- bekből álló földalatti szer­vezet jött létre a helyi szerb hatóságok által terrorizált muzulmánok megmentésé­re. Ibrahim Halilovic el­mondta, sok olyan szerb volt, akik titokban segítet­ték muzulmán és horvát szomszédaikat, s felaján­lották otthonaikat az üldö­zöttek rejtegetésére. Na­gyon hálásak vagyunk ezért — hangsúlyozta a 49 éves Halilovic, aki az utób­bi években szerb háziőri­zetben volt kénytelen élni. A muzulmán vallási ve­zető azt is elmondta, hogy ilyen rövid idővel a háború lezárása után nem árulhat el részleteket a szert) föld­alatti szervezet tagjairól és működéséről. Megvoltak a maguk módszerei, de most nem mondhatok többet. A részleteket majd akkor tesszük közzé, amikor a béke ismét megerősödik, s az emberek elkezdhetnek beszélni — mondta Halilo­vic. A polgárháború évei­ben a szerbek mindent megtettek annak érdeké­ben, hogy minden muzul­mán emléktől megtisztít­sák Észak-Boszniát. sokkal több, mint például Csehországba, s Magyaror­szág az, ahol a legmélyreha­tóbbak a reformok. Itt van pél­daként a magánosítás ügye: miközben a térség más orszá­gaiban még alig kezdték el ezt a folyamatot, minálunk mind­ez már a végéhez közeledik. Arra az újságírói felvetésre reagálva, hogy szocialista po­litikus létére liberális reformo­kat kell végrehajtania, Horn úgy vélekedett, hogy neki pragmatikusnak kell lennie. — A kapitalizmus nem esz­ményi rendszer, de pillanat­nyilag nem ismerek jobbat. Nyilvánvalóan nem fogadom el, hogy egy gyerek azért ne mehessen iskolába, mert túl szegények a szülei: de hogy ezen változtassunk, minde­nekelőtt a gazdaságot kell rendbe tennünk — mondta. Hozzátette, hogy miközben őt egy jobboldali politika végre­hajtásával vádolják, valójában arról van szó, hogy vállalt egy olyan kihívást, amellyel még jobboldali elődei sem mertek szembenézni: a nyugdíjrend­Budapest (MTI) — Hamaro­san jóváhagyja a kormány az államhatárról és a határőségről szóló törvénytervezetet és ar­ról várhatóan még az első fél évben dönt a parlament. Erről a belügyminiszter beszélt szerdán tartott budapesti sajtó- tájékoztatóján, azt követően, hogy látogatást tett a határőr­ség országos parancsnoksá­gán. A belügyminiszter 1996-ra fő feladatként a feketegazda­ság elleni fellépést szabta meg a testületnek, valamint azt, hogy erősítse nemzetközi kap­csolatait, összhangban az or­szág európai uniós csatlakozá­si törekvéseivel. Kuncze Gá­Budapest (MTI) — Visszavo­nulóban az influenzajárvány: január utolsó hetében mintegy 10 százalékkal csökkent a be­tegek száma. Ennek ellenére egyetlen hét alatt még mindig több mint 72 ezren kapták meg a fertőzést, tizenöten életüket vesztették. A hat hete tartó jár­vány idején csaknem 340 ezer embernél — a lakosság 3,3 százalékánál — állapítottak meg az orvosok influenzafer­tőzést, a vírus 93 embernél bi­zonyult végzetesnek — tájé­koztatták szerdán az újságíró­kat az Országos Közegészség- ügyi Intézetben (OKI). szer, a társadalombiztosítás, az egészségügyi ellátás, az ok­tatás reformját... A miniszterelnök cáfolta azt a véleményt, hogy a magyar- országi reformokat a Nemzet­közi Valutaalap igényei, illet­ve az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményei magyaráznák. — Ha nem lennénk meggyőződve róla, hogy saját érdekünk e reformok végre­hajtása, akkor nem hajtanánk végre ezeket — szögezte le, hozzátéve, hogy az Európai Unió és Magyarország között az életszínvonal terén hatal­mas, három az egyhez a kü­lönbség, s a magyar vezetés ezt szeretné csökkenteni. — Mellesleg a közép-euró­pai országok eredményeit bi­zonyos rugalmasággal kell nézni... Nem az a fontos, hogy a deficit nagysága megfelel-e a maastrichti szerződés kritéri­umainak, hanem az, hogy két év alatt ezt a deficitet sikerült felére csökkentenünk — mondta. A francia lap interjújára bor szerint az idén előre kell lépni a határőrök szakmai kép­zésében, mert erre eddig nem volt elegendő idő a hivatásos határőrizetre való gyors átállás miatt. Nováky Balázs altábornagy, országos parancsnok többek között arról szólt, hogy a ha­tárőrségi törvény elfogadása stabilitást ad a testületnek és részt tud majd vállalni a köz­rend és a közbiztonság fenn­tartásában is, miután a tervek szerint nyomozati jogkört is kapna a határőrség. Ezzel kapcsolatban Kuncze Gábor megjegyezte: nem oszt­ja azokat az aggályokat, ame­lyeket a rendőrségnél, illetve Az előző időszakhoz hason­lóan január 22. és 28. között is Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom megyében beteged­tek meg a legtöbben; az ott élők 1,0-1,6 százaléka fordult orvoshoz. Viszonylag kevés, a lakosság alig egy százalékát kitevő, influenzást regisztrál­tak viszont Baranya, Heves, Nógrád, Somogy és Tolna me­gyében, valamint a főváros­ban. Mint Straub Ilona, az OKI főorvosa elmondta: a szo­kásosnál még mindig három­szor magasabb a szövődmé­nyes esetek aránya, az influen­zások 9,3 százalékánál tapasz­egyébként azon sorozat kere­tében került sor, amelynek so­rán a Le Figaro igyekszik fel­térképezni: az egyes kelet-kö­zép-európai országokban mi magyarázza a volt kommunis­ta pártok újbóli hatalomrake- rülését. Hóm Gyula nyilatko­zatában elismerte, hogy ő ma­ga másokkal együtt a kommu­nista párt tagja volt, de mint mondta, egyáltalán nincs szó a kommunisták visszatéréséről. — Egyébként maga a kom­munista párt is hozzájárult az egykori rendszer lebontásához — szögezte le, példaként em­lítve a vállalkozási szabadság­ról, vagy éppen a többpárt­rendszer engedélyezéséről szóló törvényeket. Végül arra a kérdésre vála­szolva, milyen mérleget vonna a kommunizmus 45 évéről, Hóm kijelentette: — Összességében sajnálni kell ezeket az éveket, még ak­kor is, ha ezen évtizedek alatt az ország fejlődött, s bizonyos dolgokra büszkék lehetünk; a kommunizmus ugyanis sok kárt okozott. a vám- és pénzügyőrség­nél hangoztattak a határőr­ség tervezett nyomozati jog­körével kapcsolatban. A határ­őrök ugyanis csak meghatáro­zott területen kapnának ilyen jogkört és ez nem sértené a másik két szervezet tevékeny­ségét. Elhangzott az is, hogy ta­valy 104 ország állampolgára­ival szemben léptek fel a ha­tárőrök, összesen 22 724 jog­sértés miatt. Több mint 328 ezer külfölditől pedig megta­gadták a beutazás engedélye­zését. Szó volt arról is, hogy kis mértékben növekedett a korrupciós esetek száma a ha­tárőrök körében. taltak hörghurutot, tüdőgyul­ladást vagy egyéb betegséget is. Ez annak következménye, hogy az emberek jelentős ré­sze már csak akkor megy be­tegállományba, ha súlyosbo­dik az állapota. A szakemberek szerint az influenzajárvány várhatóan még egy hónapon át tart, és végeredményét tekintve való­színűleg nem lesz olyan sú­lyos, mint északi szomszéda­inknál. A Csehországban és Szlová­kiában már véget ért járvány­ban ugyanis a lakosság 16 szá­zaléka betegedett meg. Harc a „feketék" ellen Kevesebb az influenzás Tartós stabilitás ovács László levelét megírta, a nagykövet A. V. Brüsszelben átadta a főtitkárnak. Mindez a nem­zetközi diplomáciában szok­ványos napi munka. Ami mégis más események fölé emeli az az, hogy a magyar külügyminiszter kifejezte a NATO főtitkárának, Javier Solananak hazánk készsé­gét, miszerint készek va­gyunk kétoldalú konzultáci­ót folytatni a szövetség kép­viselőivel a belépés feltéte­leiről. Ily módon a partner- országok közül mégcsak Magyarország jelezte hiva­talosan a konzultációkban való részvételt. Mindenképpen figyelem­re méltó lépés ez a magyar diplomáciától, mert maga Volker Rühe, német védel­mi miniszter is úgy nyilat­kozott a minap, hogy Né­metország keleti szomszé­dai csak akkor tudják elérni és megőrizni a tartós stabi­litást, ha csatlakoznak a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Elutasítva ezzel Borisz Jelcin orosz elnök­nek a NATO keleti bővítésé­vel kapcsolatban a múlt hét végén hangoztatott kifogá­sait, Rühe ismételten leszö­gezte, az új tagok felvétele egész Európa biztonságát növeli. S lám, a hét elején a Kremlből már olyan han­gok hallatszottak, hogy nem élnek vétóval a NATO kele­ti kiterjesztésével kapcso­latban. Ezt pedig az új, ke­ményvonalasnak tartott orosz külügyminiszter, Jev- genyij Primakov jelentette ki. Ezzel természetesen nem azt mondta: egyetértenek a NATO kibővítésével, csak arról akarta meggyőzni a Nyugatot, senki se kérje számon tőlük, hogy egyet- értsenek olyan lépésekkel, amelyek ellenkeznek érde­keikkel. Ezzel szemben Javier So­lana nagy fontosságot tu­lajdonít a kelet-európai or­szágokhoz fűződő viszony alakításának, s személyesen kívánja kézbe venni ezt a te­rületet. Olyannyira, hogy a szövetség tagállamainak meglátogatása után a béke­partnerségi együttműkö­désben résztvevő országo­kat is felkeresi. A megbe­széléseken egyértelművé kí­vánja tenni az Oroszor­szághoz fűződő különleges viszony jelentőségét. Éppen ezért még márciusban az orosz vezetéssel is kíván tárgyalni. A NATO-nak mindenkép­pen nagy jelentősége van a világbéke megteremtésé­ben. Ennek a legfrissebb je­le, hogy az észak-atlanti szövetség az, amely megte­remti és fenntartja a békét Boszniában — de csak az amerikaiakkal együtt. Vagyis, Európa nem mond­hat le az amerikaiak jelen­létéről, tevékeny közremű­ködéséről. Bosznia pedig a példa rá, az Egyesült Álla­moknak a nehézségek meg­oldásában is szerepet kell kapnia. A békefenntartó hadmű­velet egyértelműen megmu­tatja a NATO gyakorlati je­lentőségét, s a maga való­ságában leleplezi az orosz vezetés ellenállását, akik más országok ellenében — ki tudja hányadszor—csak a saját érdekeiket tartják szem előtt. A z természetes, hogy az ismét nagyhatalmi pozícióba került Oroszországgal a Nyugat különleges partneri viszonyt szeretne kialakítani. Ehhez azonban az orosz vezetésnek kell megteremteni a feltéte­leket, csak úgy lehet a nem­zetek közösségének megbe­csült tagja. Mindenesetre Moszkva csecsenföldi ma­gatartása most nem ezt mu­tatja. Fizető-autópálya Bécs (MTI) — Johannes Ditz osztrák gazdasági mi­niszter kedd este az osztrák parlament rendkívüli ülé­sén közölte, hogy a terve­zett időpontnál féí évvel ké­sőbb, csak 1997. január el­sejétől vezetik be Ausztriá­ban az autópályadíjat, illet­ve az éves használatra jogo­sító címkét. Az eddigi el­képzelések szerint sze­mélyautóknak az egy évre szóló címke 390 schillingbe kerül majd, a tehergépko­csik üzemeltetőinek pedig nagyság és környezetvédel­mi kategóriák szerint 5 ezer és 13 ezer schilling közötti összeget kell jövő évtől fi­zetniük az úthasználatért. A kormányzat évi 2 milliárd schillinges bevételre szá­míthat, amit csak az utak építésére és korszerűsítésé­re akar felhasználni. A miniszterelnök... ...és az ipari miniszter ar­ról tárgyalt, hogy miként le­hetne csökkenteni az or­szág egyes régiói között az ipari fejlettségi különbsé­geket. Dunai Imre elmond­ta, hogy Horn Gyulával tartott munkamegbeszé­lésén arról tájékoztatta a kormányfőt, hogy a tárca aktív szerepet vállal azok­nak a tárgyalásoknak a megszervezésében, ame­lyek révén a magyar válla­latok bekapcsolódhatnak a délszláv térség újjáépítésé­be. (MTI) Esély van arra... ...a munkaügyi miniszter szerint, hogy a következő időszakban fordulat követ­kezzen be a kormány és a szociális partnerek közötti együttműködésben. Erről Kiss Péter az OKISZ elnök­ségi ülése után beszélt. A miniszter úgy vélte, hogy a munka világát érintő kérdé­sekben a kormányzati ol­dalnak önmérsékletet kell tanúsítania, a gazdasági kérdésekben pedig a mun­kaadóknak és a munkavál­lalóknak kell rugalmasnak lenniük. (MTI) Sípos Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom