Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-08 / 6. szám

1996. január 8., hétfő GAZDASÁG Kelet-Magyarország Ágazatfejlesztés egy füst alatt A dohánygyártók alapítvánnyal segíthetnék a hazai dohányipar fejlődését Dohányfűzők Geszteréden. Az alapítvány rajtuk is se­gíthet Balázs Attila felvétele Budapest (KM) — Megyénk dohánytermesztőit is támo­gatná egy dohánygyári kez­deményezésre létrejött ala­pítvány, amely a hozzá fű­zött reményeket a többi ha­zai gyártó csatlakozása ese­tén válthatja be. A Magyarországon termesz­tett dohány legnagyobb hazai felhasználója a pécsi gyár, ép­pen ezért nem véletlen, hogy kiemelten foglalkozik a ma­gyar dohánytermesztés folya­matos fejlesztésével. A szak­emberek szerint bármilyen ja­vaslatnak, amely az iparág tá­mogatását célozza, közvetle­nül kell ösztönöznie a Ma­gyarországon működő cigaret­tagyártókat a hazai dohány fel- használására. Minden olyan elképzelés, amely csupán készpénzes támogatást tart szükségesnek — nem kapcsol­va ezt össze a hazai dohányra irányuló megnövelt kereslettel —, rövidlátó és alapvetően félrevezető, mivel csak átme­neti hasznot hoz. Ezt a hasznot pedig rövid időn belül meg­szünteti a növekvő dohányim­port, és ennek következtében a hazai dohány iránt szükség­szerűen csökken a kereslet. A csupán készpénz felhal­mozását eredményező javasla­tot. amely egyidejűleg nem késztet minden gyártót hazai dohány vásárlására, úgy kell tekinteni, mint ami eltereli a figyelmet az egyetlen valódi célról: a magyar dohány na­gyobb mértékű vásárlásáról és felhasználásáról. A Magyaror­szágon értékesített és a ma­gyar piac 90 százalékát lefedő öt cigarettamárka hazai do­hánytartalmának vizsgálatából kiderül, hogy ez az érték 15 és 60 százalék között mozog. A kezdeményező BAT Pécsi Dohánygyár is kénytelen do­hányt importálni, mivel a ha­zai ipar jelenleg nem képes ki­elégíteni a cigarettagyártás szükségleteit. A cég szívesen vásárolna több hazai termesz­tésű dohányt, amennyiben ez rendelkezésre állna, de a felté­telek teljesítése esetén más magyarországi cigarettagyártó is növelné felvásárlásait. Azokat a gyártókat, akik maguktól nem keresik a lehe­tőséget jelentősebb mennyisé­gű hazai dohány felhasználá­sára termékeikhez, ösztönözni kellene erre, mert ez növelné a keresletet és fellendítené a ha­zai dohánytermesztést. A pé­csi elképzelések szerint elindí­tott programtól közvetlenül a hazai dohánytermesztés fel­lendülését és ösztönzését vár­ják a szakemberek, ugyanak­kor az alapítvány az ehhez szükséges anyagi feltételeket is megerősítené. Az elképzelés lényege a következő: az im­portált dohány minden kilo­grammja után önkéntesen az alapba befizetett 30 forint a felhalmozás eszközéül szol­gál, ami egyrészt anyagi hátte­ret biztosít a termelők számá­ra, másrészt arra ösztönzi a gyártókat, hogy minél keve­sebb dohányt importáljanak. Ráadásul az az előnye is meg­van a cigarettagyártók számá­ra. hogy amint a hazai dohány- termesztő ipar egyre nagyobb mértékben képes ellátni a megnövekedett igényeket, úgy csökkenthetik hozzájárulásuk mértékét. A BATPD 1996-ban meg­közelítőleg 3500 tonna külföl­di dohányt importál a Magyar- országon forgalomban lévő márkái számára, így ebben az évben a 105 millió forinttal já­rul hozzá az alapítványhoz. A tervek szerint hamarosan összehívják a magyarországi dohánytermesztő és feldolgo­zó ipar képviselőit, hogy meg­vitassák ezen összeg legjobb és leghatékonyabb felhaszná­lásának módjait, annak érde­kében, hogy a magyar dohány mind mennyiségben, mind pe­dig minőségben megfelelően fejlődjön. Az összes hazai gyártó által évente behozott dohány mennyisége egyébként meg­közelítőleg tízezer tonna, ezt alapul véve a termelőknek el­juttatható támogatás összege minimum: 300 millió Ft/év le­hetne. Éppen ezért felhívják a többi magyarországi cigaretta- gyártót, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez és segítsék a magyar dohánytermesztő ipar fellendülését. A BAT Pé­csi Dohánygyár az alapítványt 1996. január 1-jén indítja el és három éven át működteti. Ezen idő alatt az összes ter­mesztett dohány volumene olyan szintre növelhető, amely optimális feltételeket biztosít a dohánytermesztők számára Magyarország sikeres belépé­sekor az Európai Gazdasági Közösségbe. Gazdászokat, fafaragókat képeznek Segít a Friedrich Ebert Alapítvány • Cigányok képzése a szomszéd megyében is Nyíregyháza KM — N. L.) — Munkához, kereseti lehetőség­hez, lakáshoz juttatja a romá­kat a nyíregyházi székhelyű Nyír-Dinamika Kft. Megyénk több településén foglalkozik a társaság a munkanélküli cigá­nyok képzésével, átképzésé­vé}. A Nyíregyházi MEZŐ­GÉP Vállalat központjának helyén létrejött kft. sokirányú tevékenységét segíti a megyei munkaügyi központ, a Nyír­egyházi Regionális Munka­erőfejlesztő és -képző Köz­pont, a nyíregyházi mezőgaz­dasági főiskola, a közeli he­tekben a német Friedrich Ebert Alapítvány támogatására is számíthat a Nyír-Dinamika. A társaság áldásosnak mondható munkájáról Lőkös Sándor ügyvezető igazgató tájékoztat­ta lapunkat. Az Országos Képzési Ta­nács 3 millió forinttal támo­gatta azt a tanfolyamot, ame­lyen 67 cigány származású munkanélküli öt hónapon át tanulta a vályogvetés két for­máját, a betonozást és a falra­kás alapjait. A tanulók által készített vályogból lakóház épült Nagyhalászban és Pasza- bon. Demecserben a közel­múltban fejezték be a gyé­kényfonó tanfolyamot. A ro­ma lányoknak és asszonyok­nak februárban ér véget a gazdasszonyképző tanfolyam Baktalórántházán és Nagykál- lóban. Hamarosan Tiszavas- váriban indítanak gazdasz- szonyképző tanfolyamot, az alapítvány anyagi támogatásá­val. Tavasszal Őzdon és Ede- lényben a kft. szervezésében tanítják a roma nőket korszerű háztartási ismeretekre, egész­ségügyi ismeretekre, a kony­hapénz ésszerű beosztására és egyebekre. Tiszadobon nem rég kezdő­dött és márciusig tart a fűz- vessző- és gyékény tanfolyam. Ennek a képzésnek a kereté­ben január 8-tól fafaragásra és játék-, valamint konyhai hasz­nálati tárgyak készítésére is megtanítják a hallgatókat. Pénzügyi, piaci alapismerete­ket is tanulnak a hallgatók, így az általuk készített tárgyakat piacra tudják dobni, vagyis ke­reseti lehetőséghez juthatnak. A kft. minősített hegesztőket is képez, a végzett hallgatók egy része reménykedhet ab­ban, hogy a volt jugoszláviai terület újjáépítésében részt ve­het. Tavasszal gazdatanfolya- mot indítanak a roma férfiak­nak, itt növényápolási, állatte­nyésztési ismereteket szerez­nek a hallgatók, a kisgépek ke­zelésére is megtanítják őket. Felhasználatlan pénzek a gépiparban Gyorshírek Kereskedelmi... ...irodát létesít Oroszor­szág Tajvanon ez év első felében, hogy előmozdítsa a tajvani tőke beruházásait és bővítse a kétoldalú ke­reskedelmet — így értesült Japán vezető gazdasági na­pilapja. Az irodát konzuli feladatok ellátásával is megbízzák. (MTI) Állami minősítést... ...kapott több martonvásá- ri. illetve közös nemesítésű hibridkukorica Spanyolor­szágban, Franciaország­ban, továbbá Ukrajnában és Oroszországban is. Még az idén... ...bevezetik ukrán remé­nyek szerint az ország új, immár végleges nemzeti valutáját. A hrivnyát ere­detileg a múlt év októberé­ben tervezték forgalomba hozni, de az ország gazda­sági bizonytalansága miatt erre nem került sor. (MTI) Budapest (KM) — Egy-egy új gépipari termék kifejleszté­séhez jelenleg Magyarorszá­gon 30-50 millió forint szük­séges, viszont a fejlesztők évente tíznél is kevesebb új gépipari terméket mutatnak be. A rendelkezésre álló fej­lesztési támogatásokat is ezért csak nehezen lehet elkölteni. Lőrincz Sándor, a “K+F” Ku­tatás-fejlesztési és Termékfej­lesztési Tanácsadó Központ ügyvezető igazgatója elmond­ta: napjainkban hozzávetőleg egymilliárd forint támogatás Stockholm (MTI) — Litvánia egyetlen, ignalinai atomerő­művének biztonságossága je­lentősen nőtt. Ezt a megállapí­tást tartalmazza a svéd kor­mánynak átadott hivatalos je­lentés. Az erőmű két reaktora ugyanolyan típusú (RBMK), mint a csernobili atomreaktor Ukrajnában, s ezek a Nyuga­ton üzemelő reaktorokhoz ké­pest nagyon rosszul vannak áll rendelkezésre a gépiparban termékfejlesztésre. A jelenlegi hatékonyság mellett azonban kétséges, fel tudják-e használ­ni az iparvállalatok. Pedig a technológiai transzfer fontos eleme a termékfejlesztés, hi­szen az ide települő multinaci­onális vállalatok sok magyar beszállítót foglalkoztatnának. ’ A beszállítói tevékenység megköveteli, hogy állandóan korszerű termékeket adjanak a magyar cégek a készárukhoz. A szakemberhiány enyhítése érdekében 1993-ban a Bánki megépítve — tették hozzá je­lentésükben a svéd szakértők. Az ignalinai reaktorokat olyan korszerű berendezéssel szerelték fel, amely lehetővé tette, hogy számos hegesztési hiányosságot kimutassanak és megszüntessenek. A reaktorok tűzvédelmét szintén moderni­zálták: üzembe helyeztek egy automatikus tűzjelző és -oltó rendszert — írja a jelentés. Az Donát Műszaki Főiskolán ter­mékfejlesztési tanácsadó szak- mérnökképzést indítottak. A diplomás szakemberek poszt­graduális képzésen vettek részt, és két év alatt sajátítot­ták el e szakma alapjait. Az oktatás a Munkaügyi Minisz­térium és három megyei mun­kaügyi központ anyagi támo­gatásával valósult meg, mivel munkanélküli mérnököket ké­peztek át e szakterületre. A pénz azonban elfogyott, ezért jelenleg ilyen képzés nem fo­lyik az országban. erőmű műanyag padlóburko­latát éghetetlen anyagból ké­szült burkolattal fogják helyet­tesíteni, s 300 tűzálló ajtót sze­relnek be az épületben. Annak ellenére, hogy a nukleáris köz­pont biztonságosabbá tételére nemzetközi segélyt kapott Lit­vánia, az erőmű biztonságos­sága soha nem fogja elérni a svéd atomerőművekben előír­tat. Atomközpont nagyobb biztonságban Gazdaköri számvetés Budapest (MTI) — A ma­gyar agrártermelés mintegy 40 százalékát ma már a ma­gángazdák produkálják. Ez hozzávetőlegesen 450 mil­liárd forint termelési érték­nek felel meg, s ez a jövő­ben még számottevően to­vább növekszik. Ezt Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szö­vetségének társelnöke hangsúlyozta az érdekkép­viseleti szervezet múlt évi tevékenységét összegző nyilatkozatában. Jól működő „gazda" szö­vetkezet tevékenykedik Tolna, Jász-Nagykun-Szol- nok és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. E szövet­kezetek múlt évi forgalma 500 millió és egymilliárd forint között változott. A szövetkezetek elsősorban a termelési folyamatok meg­szervezésében segítenek a magángazdálkodóknak, megveszik a vetőmagot nagy tételben, beszerzik a műtrágyát, megadják a ter­meléshez szükséges tech­nológiai útmutatásokat, megszervezik a betakarí­tást, s értékesítik a termést. Emellett kedvező pénzügyi lehetőségeket is biztosíta­nak a tagjaik számára. A bankokkal ugyanis a szö­vetkezet előnyösebb felté­telekkel tárgyalhat, mint egyénileg a gazdák. E ked­vező tapasztalatok hatására jelenleg is több megyében szerveződik a beszerző és értékesítő szövetkezet. Eb­ben az évben az érdekkép­viseleti szervezet célkitűzé­se az, hogy valamennyi me­gyében létrehozza ezeket a szervezeteket. A gazdaköröknek vala­mennyi más, agrárérdek­képviseleti szervezettel rendezett a kapcsolatuk, szakmai kérdésekben nin­csenek közöttük vélemény- különbségek. A gazdakö­rök is több támogatást igé­nyelnek a termelőknek, ki­állnak a szervezett piac biz­tosításáért, valamint sürge­tik a kiszámítható agrárpo­litika megfogalmazását, a nemzeti agrárprogram megalkotását. A társelnök nem tagadta viszont azt, hogy nézőpontbeli különb­ségek adódhatnak egyes kérdéseknél. Ilyen az agrár- támogatás rendszere, ami nem szektorsemleges, mert a tőkeerejüktől függően megkülönbözteti a kis- és nagytermelőket. A társelnök a szervezet nemzetközi kapcsolatait jó­nak ítélte. Kitért arra, hogy kifejezetten gyümölcsöző­ek a kapcsolatok a környe­ző országok agrárképvise­leteivel. Ennek eredménye­ként a múlt évben megala­kult a gazdakörök kezde­ményezésére a Közép-Eu­rópai Gazdatanács. Sertések paradicsoma Budapest (MTI) — Az ál­latvédők régi követelését váltja valóra egy németor­szági újítás, amely három „legyet” üt egy csapásra: csökkenti a nagyüzemi ser­téstartás költségeit, meg­nyugtatja az állatok sorsáért aggódókat, és paradicsomi állapotokat teremt a serté­seknek arra a hat hónapra, amely születésük és levágá­suk között megadatik ne­kik. Az újítás lényege: a te­lepen élő malacok egész nap azt tehetnek amihez ép­pen kedvük van. A tetszőle­gesen bővíthető „malacfal­vak” központi eleme az úgynevezett pihenőbox: e fedett, mintegy tíz méter széles kuckókba húzódhat­nak vissza heverészni az ál­latok. A pihenőboxokon kí­vül viszont friss szél fúj az istállóban. Akik már áttér­tek az újszerű malactartás­ra, 50 százalékkal alacso­nyabb fűtésszámlát lobog­tatnak az érdeklődőknek. A friss levegő fokozza az álla­tok jó közérzetét, kevesebb az elhullás. Az ínyenc is ér­zékeli a hagyományos és az új sertéstartás közötti kü­lönbségeket. Kárpótlási jegyi Index (ideiglenes) január 5-én: 1689,71 (+131,80) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. január 5. Valuta Deviza Kanadai dollár 102,30 104,30 103,01 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 463,81 472,75 465,® Német márka 96,07 97,95 96.81 Angol font 215,13 219,37 216,80 Norvég korona 21,80 22,22 21,97 Ausztrál dollár 102,92 104,96 103,82 Olasz lírai 1000) 87,74 89,40 88,57 Belgafrank(IOO) 467,33 476,47 471.02 Osztráksc. 13,66 13,92 13,76 Dán korona 24,84 ‘ 25,32 25,03 Port. esc.t 100) 92,31 94,11 93,09 Finnmarka 31.86 32,48 32,08 Spanyol pés.(lOO) 113,95 116,1! 114,94 Franciafrank 28,10 28.64 28.29 Svájcifrank 119,21 121,55 120.07 Holland forint 85,76 87.44 86.46 Svéd korona 20,95 21,33 21.13 ír font 221,54 225,86 223.62 USA dollár 138,91 141.59 139,94 Japán jen (100) 132,49 135,17 133,21 ECU 177,27 180,73 179,18 Tőzsde«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom