Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

Szilveszter a szülőszobán Az idei év legelső kisbabája Lakatos Elizabet, mindössze öt percet kellett rá várni A mama a kislányával Harasztosi Pál felvétele Kelet-Magyaroiszág Illúziók nélkül Nyíregyháza (KM - T. K.) — Csendesnek indult a szil­veszteri ügyelet — mondta dr. Orosz László adjunktus, ám annál jobban felgyorsul­tak az események a megyei kórház szülészetén szilvesz­ter éjszaka, s az azt követő újév napján. Az idei esztendő legelső kis­babájára mindössze 5 percet kellett várni: a napló tanúsága szerint éjfél után ötperccel lát­ta meg a világot Lakatos Eli­zabet. A 3100 grammos kis­lány késedelmeskedett egy pi­cit, mert már december 28-ára várták jövetelét. A vállig érő szőke hajú édesanya, Lakatos Erzsébet arcán csupán a fáradtság utal rá, hogy második gyermekét az imént szülte. Mint mondja, a kétéves fia, Benjámin és az élettársa már nagyon várták a kis jövevényt. A tervek szerint pénteken már együtt lesz a család Újfehértón. A hirtelen melegre fordult időben, az újév első napján megnövekedett a szülések szá­ma — hallottuk dr. Kokas At­tila főorvostól. — 1995 re­kordévként vonul be a szülé­szeti történelembe: most elő­ször haladta meg a születések száma a 4 ezret, pontosan 4146 újszülöttnek adott életet a mama. Tavaly majdnem pontosan 4 ezren születtek a megyei kór­házban, a szülőotthonok meg­szüntetése nyomán tovább emelkedett ez a szám, s már Balogh József Nyíregyháza (KM) — Az utóbbi időben megcsappan­tak azok a híradások, me­lyek a. Politikai Foglyok Or­szágos Szövetségéről, tagjai­ról, a szervezet munkájáról szólnak. A helyzet változott körülöttük, vagy maga a szervezet? Kevésbé látvá­nyos a munkájuk, netán fá­rad a tagság? Ilyen kérdé­sekről beszélgettünk Bagó Ferenccel, akit nemrég vá­lasztottak meg a megyei szervezet elnökévé. □ Lehetséges, hogy a szerve­zetet napjainkban már az álló­víz ismérvei jellemzik? — Ez korántsem így van. Szervezetünk továbbra is ér­dekvédelmi tevékenységet folytat, s ezt törekszik sallang­mentesen, a tagság érdekeit reflektorfénybe állítottan meg­oldani. Különben is nem jel­lemző az egyesületi tagokra, illetve az általuk választott el­nökségre a látványosságra va­ló törekvés, a közszereplésbe- ni tülekedés. A tennivalókat megosztja az öttagú elnöksé­günk, talán úgy is lehetne fo­galmazni, hogy kialakultak a testre szabott teendők, ame­lyek elvégzését hetente érté­keljük. □ Sokat lehet hallani a PO- FOSZ tagság elöregedéséről. Igaz ez? — Sajnos igaz! Példakép­pen említhető meg, hogy a kö­zelmúltban megtartott nagyvá- lasztmányi ülésünk alkalmá­val tizennyolc meghívó érke­zett vissza MEGHALT jelzés­sel. Ez utóbbi találkozásunk óta is több halálest történt, sok a betegünk. Ennek ellenére nem jellemző a több mint 300 tagot képviselő szervezetre a évek óta az országban Nyír­egyházát jegyzik be leggyak­rabban születési helyként az anyakönyvbe. ♦♦♦ Szilveszter éjjelén éjfél és 1 óra között összesen kilenc vi­déki és két budapesti csecse­mő születéséről érkezett beje­lentés az ÁB Aegon Biztosító­hoz, ahol éjfél és 2 óra között fogadták a kórházak és szülé­szetek hívásait. A csecsemők közül köz­jegyző jelenlétében sorsolták sebek nyalogatása, az elesett- ség vagy éppenséggel a dep­resszió. A mi tagságunk általá­ban olyan emberekből tevődik össze, akik optimista élet- szemléletűek, van elfogadható jövőképük. Itt jegyezhető meg, hogy a sok évig tartó börtönt csak akkor lehet elvi­selni, ha van az emberekben kilábolási készség, és hisznek sorsuk jobbrafordulásában. Nagyon sok emberre jellemző országunkban — így me­gyénkben is — a szegénység, azonban ez csupán állapot, amelynek jobbrafordulásában reménykednünk kell. Általá­ban leszűrhető a tagság, de nem utolsósorban az elnökség életszemléletéből, hogy isme­retlen közöttünk az úgyneve­zett bosszú vagy visszavágás képlete, s ebből következik az a nézőpontunk — reméljük ez nem giccses —, hogy az átvo­nuló felhők mögött mindig süt a nap. □ Mi a véleménye az elnök­ségnek arról, hogy a különbö­ző nemzeti rendezvényeken (március 15., október 23. stb.) évről évre csökken a megjelen­tek létszáma? — Úgy véljük, hogy ebben a témakörben bizonyos mérté­kig politizáló választ kell adni, mert a lakosság ez irányú megnyilvánulásai nagyon ösz- szetett eredőkből állnak össze. Az emberek többségét elfog­lalják a napi anyagi gondok. Sokan úgy tartják, hogy hasz­nosabban is el lehet tölteni az ünnepi megemlékezés napját, mint például a koszorúzás, vagy a megemlékezésekkel kapcsolatos ünnepi beszédek végighallgatása. Konkrétan nem tudjuk, de szórványosan halljuk, hogy a pedagógusok­tól általában keveset hall az if­júság a különböző történelmi eseményekről, különösképpen ki azt a szerencsés négy vidéki és egy budapesti újszülöttet, akik egyenként egy egyszeri díjas 100 ezer forint érté­kű Aranyfonal életbiztosítást kapnak. Papp Sára (3900 gramm) Budapesten, a SOTE I. számú szülészeti klinikáján 0 óra 30 perckor, Sarankó Bianka (2750 gramm) a balassagyar­mati Kenessey Albert Kórház­ban 0 óra 25 perckor, Fáradi Szilveszter (2300 gramm) Miskolcon, a Megyei Kórház­ban 0 óra 45 perckor, Csizma­akkor, ha azok időpontja az utolsó ötven évre esik. Szomo­rúan érzékeltük például, hogy ez évben már több állami szerv maradt távol azokról a koszorúzási ünnepekről, ame­lyeknek részbeni szervezője éppen egyesületünk volt. Mi nem keresünk emögött ten­denciát és hiszünk abban, hogy a különböző intézmé­nyek, szervek élén álló veze­tők nézőpontja polarizálódik majd. □ Miért nincs egység az el­nökség szerint a volt politikai elítéltek vagy üldözöttek ál­tal létrehozott társulások kö­zött? — Valahogy mellőzni kelle­ne szerintünk az egyesületi ve­zetők látóköréből a szereplési vágyat, le kellene vedleni a mindenki mindenki ellen saj­nos gyakran felbukkanó meg­nyilvánulásokat. Sokszor az a megállapításunk, hogy a kü­lönböző kommunikációs esz­közökben szinte mindig az je­lenik meg ezekről a szerveze­tekről. ami negatív. Ezt meg­haladóan szerepet játszanak az ilyen egyesületek vagy szerve­zetek életében az anyagiak, hisz nincs erőforrásunk arra, hogy havonként például kiad­ványokat szerkesszünk és azt postázzuk. Ha valahol lehető­ségünk nyílik rendet és békes­séget sugárzó gondolataink ki- nyilvánítására, arra a sajtó, de az egyéb más kommunikációs szektorok csak pillanatokat ál­doznak. □ Milyen szerepet játszott a POFOSZ Megyei Szervezete a lapunk hasábjain is nagy nyil­vánosságot élvező Vén-ügy­ben, vagyis a kárpótlási je­gyekkel összefüggő visszaélés­ben? — Semmilyet! A Kelet-Ma- gyarország illetékesei példá­ul megígérték, hogy néhány dia Mária (3000 gramm) a me­zőkövesdi Városi Kórházban 0 óra 5 perckor, Radics István (2800 gramm) a kiskunhalasi Semmelweis Kórházban 0 óra 15 perckor született. A biztosítási kötvényt a vi­déken született babáknak és édesanyjuknak az ÁB Aegon munkatársai még január 1-jén elvitték a kórházakba, míg a szerencsés budapesti ÁB-bébi január 3-án kapja meg Kepecs Gábortól, a biztosító vezér- igazgatójától az Aranyfonal életbiztosítást. mondatos korrekciós szöveget tesznek közé ebben az ügyben, hisz az országban köztudottan mindössze két igen távoli vá­rosban támogatta a helyi szer­vezet ezt az akciót. Mi ezt az ügyet nem favorizáltuk és részben az országos sajtóban, részben a Kelet-Magyaror- szágban úgy tolmácsolták az e témával kapcsolatos történése­ket, mintha ezt a POFOSZ komplexen tette volna. Úgy véljük, hogy a rendőrségi és ügyészi szervekre történő hi­vatkozás valamilyen félrehal- láson alapult, s ha a lap most megjelenteti ezt a válaszunkat, úgy a témát rehabilitált kate­góriaként kezeljük. □ Végül hadd kérdezzem meg, hogy képzeli el az elnök­ség az 1996-os esztendőt? — Remélnünk kell, hogy az ország és a megye vezetőinek életében zsinórmértékként je­lenik meg az adott szó és a tett szinkronja. Ha a jogalkotók és jogalkalmazók azonos módon lélegeznek, s az állampolgárok pedig magukénak érzik az ön­kéntes jogkövetés követelmé­nyét, akkor lesz kibontakozás. Mi a legszorosabb együttmű­ködésben dolgozunk a Politi­kai Elítéltek Közösségével, akik közül nagyon sokan kül­földiek, nyugaton élnek. Min­denütt törekszünk elhinteni, hogy a világ ezen tájáról kevés segítséget kaptunk, s orszá-v gunkon belül pedig minden eszközzel keresni kell a gazda­sági kibontakozás lehetőségét. Kifejezetten költségkímélés szempontjából megragadjuk az alkalmat, hogy tagságunk­nak, s a velünk szimpatizáló tudtunkkal nagy létszámú me­gyénkben embereknek és nem utolsósorban a Kelet-Ma- gyarország munkatársainak boldog új esztendőt kíván­junk! Nyíregyháza — A decem­beri szocdem politikai fó­rumának előadója dr. Egri Imre tanszékvezető főiskolai tanár volt. A té­ma vitája: „A megye élel­miszergazdaságának helyzete és kitörési lehető­ségek” címen nagy érdek­lődés mellett folyt. Az összejövetel hangulatát a címben megfogalmazot­tak adták meg. A rendszerváltás volt a ki­indulópont. A nagy remé­nyek időszaka. S aztán sok minden elromlott. Széthul­lott a tsz és az állami va­gyon, s romjaikon lassan indul az építkezés. Mára megint az útkeresés, a kitö­rés maradt. Megpróbálunk új házat építeni, hogy az még fel sem épült, de már szétvertük a régit. Felemá­san sikerült a privatizáció, majd sorolták a hozzáértő szakértők az elhibázott lé­pések egész sorát. A beszél­getés végül mégis arról szólt, hogy milyen kitörési lehetőségek vannak itt a megyében, mire kell felké­szülni, felkészíteni. Egyöntetű volt a véle­mény, hogy a legnagyobb megrázkódtatás a durva és gyors koncentráció révén következik majd be. A kis, pár holdas gazdaságok egész sora megy majd tönk­re, mert nincs tőke, s még remény sincs arra, hogy az ipari, kereskedelmi finan­szírozási lehetőségek újra­termelődjenek. Gond to­vábbá, hogy még csak gyer­mekcipőben jár az agrárfel­dolgozó ipar megteremtése. Szolgáltatásokkal együtt kellene a termékeket elad­ni, nagy élelmiszerlánco­kon keresztül, mint aho­gyan a nyugatiak csinálják nálunk. Itt terem a dohány, itt kellene előállítani a szi­vart, nincs bőrgyár a me­gyében, alapanyag viszont van bőven, bőrgyárat kelle­ne hát építeni. Esszük a kül­földi csomagolt élelmisze­reket, gyorsbüfékben az idegen ízű szendvicseket, ahelyett, hogy mi is előállí­tanánk hazai ízeknek meg­felelőeket. Mindezekhez természete­sen meg kellene tanulni ke­reskedni is, s bármilyen fur­csán hangzik is, még a fal­vakban is elkelnének a bró­kerek. Szükség volna me­gyei kereskedőházakra is, amelyek megakadályoz­A telefonhálózat... ...bővítése mellett az utak javítását és egy hulladéktá­roló építését tervezi a jövő évben Záhony önkormány­zata. (KM) Napokban... ...tartották az új fehértói polgárőrök vacsorával egy­bekötött ünnepi évadzáró ülésüket. Forró Zoltán, az egyesület elnöke értékelte az elmúlt év tapasztalatait, majd a legjobban dolgozó nyolc polgárőrnek jutalmat adott át. (KM) Az előrejelzések... ...szerint 1996 második fe­lében Csengerben és kör­nyékén növekszik az állás­talanok száma. (KM) A Szabolcsi... ...Szinfónikus Zenekar ad koncertet Tiszavasváriban, nák, hogy aláajánlásokkal megcsorbítsák a termelő­ket. Aztán szükség volna az elkergetett régi szakember- gárdára is, akik ki tudja, hol vannak már, és természete­sen az újakra is. Az oktatási rendszert jobban rá kellene építeni a mezőgazdaságra, innen lehetne aztán szak­embereket képezni, pl. Uk­rajnába is. Nagy szükség volna az újraszerveződő kutatóbázisokra is. Ma ele­gáns marketing irodák mű­ködnek, jól fizetett vezetőik itt töltik napjaikat, vagy fe­lesleges külföldi utazásokra költik a pénzt. Az egyik je­lenlévő részt vett egy ilyen külföldi „szakmai úton”, ahol az öt utazóból csak egy volt a szakember. Mint a ré­gi időkben. Tanulni vágyó fiatalokat kell kiküldeni — hangzott el — ha kell hosszabb időre is, olyan or­szágokba. ahol tanulni le­het. Sok szó esett a külföldi piacokról is. A keletiről ke­vesebb. mert az ismertebb, s talán adott is. A nyugati­ról annál inkább megoszlot­tak a vélemények. Valaki például úgy fogalmazott, ne legyenek illúzióink, a nyu­gatnak nincs szüksége me­gyénk élelmiszeriparára, nekik piacra van szüksé­gük. Ezért vannak blokkol­va termékeink máris nyuga­ton. Más valaki erre úgy rea­gált, hogy éppen ezért kel­lene minél előbb bekerül­nünk a nyugati közösségbe, hogy birtokban legyünk mi is. Ehhez természetesen fel kell készülni a versenyké­pességre is, amihez tartozik például olyan „apró” dolog is, hogy meg kell tanulni csomagolni. Szó esett a tőkehiányról, a bankokról is. Szintén egy­séges volt a vélemény, hogy tőke is odamegy, ahol már bizonyítottak. Ha pl. 20 holdon már produkáltak, jön a tőke magától is. Már több mint három órája tartott a vita, de a je­lenlévők nem távoztak. S amikor végül mégis, egyetértettünk abban, hogy tenni ugyan konkrétan nem sokat tudunk, de egymástól is tanulva, másként látunk egész sor dolgot, s új isme­reteink birtokában ezen a területen is tehetünk a me­gyéért. a Városi Művelődési Köz­pontban. a város jubileumi ünnepségsorozatának meg­nyitóján, január 5-én. (KM) Repülni... ...vágyó fiatalokat vár a Nyíregyházi Légisport Egyesület sárkányrepülő szakosztálya. Érdeklődni a 06-20-457-252-es telefo­non, vagy személyesen le­het a repülőtéren. (KM) Félmilliárd... ...forintba kerül a szenny­vízberuházás, amelyet még 1995-ben sikerült elkezdeni Nyírbátorban. Petróczki Ferenc polgármestertől tudjuk: ilyen nagyarányú beruházásra nem is számí­tottak a tavalyi, megszorítá­sokkal terhes esztendőben, így viszont hosszú időre megoldják a város szenny­vízelvezetési gondját. Nem a sebeket nyalogatjuk Beszélgetés Bagó Ferenccel, a POFOSZ megyei szervezetének elnökével Oláh Gábor Városról városra , HAZAI HOL-MI. 1996. január 2., kedd Q

Next

/
Oldalképek
Tartalom