Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-31 / 26. szám

1996. január 31szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Újra itt a tél, érdemes meghódítani a havas tájat, de azért jó lesz vigyázni kezünk­re, lábunkra Balázs Attila felvétele Az Országházban Iskolánk decemberben pályá­zatot nyert egy budapesti ki­rándulásra. Nagyon örültünk, hiszen ebből a távoli kis falu­ból nem sokan juthatnak el a fővárosba. A gazdag progra­mok sok gyereket csábítottak az útra. Először a Szépművé­szeti Múzeumba mentünk. Különböző korok és festők ké­peiben gyönyörködhettünk. Legérdekesebb az egyiptomi kiállítás volt. Nemcsak fény­képről, hanem valóságban is láthattunk múmiát, megismer­hettük az egyiptomiak szoká­sait, kultúrájukat. Ismét buszra szálltunk, hogy utunk legérde­kesebb célját, az Országházat megnézzük. Végre kinyílt a hatos kapu! Olyan kép tárult elénk, ami a gyerekek és fel­nőttek számára is csodálatos volt. Idegenvezető kalauzolt végig az épületen. Láthattuk a kupolatermet, megpihentünk a társalgóban és leülhettünk az országgyűlés termében is. To­vábbhaladva láttuk a budai vá­rat, a Mátyás-templomot. Az est fénypontját a Halászbás­tyáról elénk táruló, fényben úszó Budapest jelentette. Az éjszakát Csillebércen az Ifjú­sági Szállóban töltöttük. Más­nap délelőtt a planetáriumban megnéztük a „Nap családja” című filmet. / Varjú Éva, 5. oszt. tan. Túristvándi Két nappal hamarabb Nincs szándékomban Grósz Károly a magyar lapokban ja­nuár 9-én megjelent központi nekrológját bírálni, de nagyon fontosnak tartok egy pontosí­tást, ha már említésre került az elhunyt érdemei között a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem 1956-os diákparla­menti szereplése. Ez a szá­munkra felejthetetlen ülés nem október 24-én, hanem ok­tóber 22-én volt, tehát a sza­badságharc előestéjén. Ezzel a javítással ismételten szeret­ném igazolni és kihangsúlyoz­ni, hogy 1956, az ötszáz évvel korábbi Nándorfehérvári dia­dal után nemzeti történelmünk igazi csodája volt. Nem a fő­város, nem a vidék szervezett és megosztott megmozdulása, hanem az ifjúság általános egyidejű felkelése volt. Demcsák József okleveles gépészmérnök Későn ébredők Még 1992 májusában megvá­sároltuk részletre az addig ön- kormányzati tulajdonban lévő lakásunkat. Ez már több mint három éve történt, viszont a Házkezelő Kft. most küldött egy egyenlegközlő lapot, me­lyen kéri, hogy fizessük be a víz- és csatornadíj-tartozásun­kat, több mint 3 ezer forint. Nem tudom, hogyan lehetsé­ges, hogy mindez ennyi idő után derül ki? Hiába érdeklőd­tem az illetékesnél, nem adtak felvilágosítást. Nem értem, és nem is akarom kifizetni az összeget, hisz elévülési idő is van. N. Mihály Nyíregyháza, Ferenc körút A panasszal kapcsolatban László József, a Házkezelő Kft. gazdaságvezetője elmondta: az átszervezések és a munka- torlódás miatt a megszűnt bér­lemények egyenlegének vizs­gálatára csak 1995 évvégén került sor. A nyilvántartott tartozások (víz- és csatorna­díj) 1992. május, június és jú­lius hónapokban lettek ki­számlázva, de a március, ápri­lis, májusi fogyasztási időre. Tehát a vízdíj a lakásvásárlást megelőző időszakban merült fel, így követelésük jogos, melynek behajtására öt évig van lehetőségük. Méltányos­ságból viszont hozzájárulnak, hogy a tartozást két részletben fizesse meg olvasónk. Hogy is van ez? Van Vitray Tamásnak a te­levízióban egy műsora, amelynek Hogy is van ez? a címe. Fel lehet tenni ezt a kérdést a nyíregyházi Csa­lád utcai forgalmi viszo­nyokra is. Mint tudott, az utcát felújították már egy jó hónapja, elvonultak a gé­pek, az útépítők, de a kihe­lyezett jelzőtáblákat a mai napig kint felejtették. így az utca páros oldalán 40 km/óra sebességkorlátozás, előzni tilos és útszűkület stb. táblák vannak még ki­téve. A páratlan oldalon nincs jelzés, csak az elején egy rövid útszakaszra vo­natkozóan az útszűkület, de ebben az irányban már 50 km/óra sebességgel lehet közlekedni, és előzni sem tilos. Tehát hogy is van ez? Egyszerűen kint felejtették a táblákat! Senki sem veszi figyelembe, hogy már nem indokolt az ottlétük. Ezzel bizony elveszik a közleke­dési jelzőtáblák a „becsüle­tüket”, értelmüket, hiszen senki sem veszi őket komo­lyan. Különben is milyen utca az, ahol az egyik olda­lon 40, a másikon 50 kilo­méteres sebesség a megen­gedett? Az egyik oldalon lehet előzni, a másikon nem?... T. László, Nyíregyháza Hideg vizet ihat a pénzére Negyvennégy százalékkal számoltak magasabb fogyasztást, mint az átlag Nyíregyháza (KM - D. M.) — Úgy tűnik, a társasházak vízdíj körüli huzavonája ki­meríthetetlen. Bizony, sok­szor hallani, hogy az embe­reket nemcsak anyagilag, hanem idegileg is megviseli egy későn küldött, horribilis összeget tartalmazó számla. Hasonló cipőben jár Paizs Lászlóné Nyíregyházán, a Ka­levala sétány 26. szám alatt la­kó olvasónk is: Kölcsönből — Társasházunkban 1992 áp­rilisában tizenhat családból ti­zennégynek vízórát szereltet­tek fel. Két tulajdonosnak, köztük nekünk, nem voltak meg az anyagi lehetőségeink a mérőműszer beépíttetésére. A vízdíjat (1150 forintot) 1992. november 1-ig havonta térítet­tük. Ekkor, az októberi gyűlé­sen a lakók úgy határoztak, hogy ezt ne fizessük, csak a 350 Ft-os közös költséget, s az épületben lévő nagy vízórán felmerült fogyasztást kell majd nekünk állni. Azt hittük, marad a megszokott összeg, hiszen semmivel sem használ­tunk többet, mint eddig. Az egyezség szerint az órát a kö­zös képviselő fogja leolvasni és számunkra kiszámítani a fi­zetendő összeget. Először má­jusban szólt, hogy van egy 1830 forintos számlánk, majd hosszas kérlelés után október­ben adott egy 2400 forintról szóló csekket. Ezután hiába ri- mánkodtunk, nem volt hajlan­dó kiszámolni és megmonda­ni, mennyi a vízdíjunk. Másik lakótársunkkal együtt azt hit­tük, majd év végén, egy összegben fogja a tartozást be­nyújtani, de ez nem történt meg. Tavaly szeptemberben egy­szer csak arra lettek figyelme­sek, csökkent az épületben a víznyomás. S az egyik szom­széd felindultan adta olvasónk tudtára: mindez miattuk van, mert nincs vízórájuk. Kiderült, a társasháznak a kamatokkal együtt valóban háromszázezer forint a tartozása. Végül is a lakógyűlésen kiszámolták, hogy nekik kilencvenegyezret kell leróni. — Kölcsönt vettünk fel, és befizettük a tartozást a saját nevünkre — emlékszik vissza panaszosunk. — Cselekedtük ezt mindazért, mert azt mond­ták a vízműnél, ha leteszünk százezret, visszakapcsolják a vizet. Aztán szoroztunk, osz­tottunk, a számok tükrében két és fél évre nagyon soknak ta­láltuk az összeget. Egy négy­tagú család ennyit képtelen el­fogyasztani, de szinte fizikai lehetetlenség ennyi vizet a mi rendszerünkön átfolyatni. Átlagon felül — A férjem közben megtudta, a közös képviselőnek már ko­rábban is küldtek felszólításo­kat, hogy rendezze a díjat, de ő erre nem reagált. A felszólító levelekről a többi lakó sem tu­dott. A mai napig sem értjük a történteket: mi fizetni akar­tunk, de nem hagyta. Neki tu­domása volt arról, hogy ezt valahogy rendezni kell; miért nem szólt, miért nem számolta ki az összeget; és miért hagyta így megnőni a kamatokat? Ér­demes lenne megvizsgálni azt is, vajon hová folyt el az a ren­geteg víz, hisz a házban nincs olyan közös helyiség, ahol csap volna. A tények tisztánlátásához hozzátartoznak Móricz István, a Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Vállalat igaz­gatója által előadottak is. Bár a fizetendő összeget nem ők (hanem a lakóközösség) álla­pította meg, de támpontként annyi azért tudható: a nyíregy­házi önkormányzat rendelete pl. arra az esetre, ha a felsze­relt vízmérő nem működik, nem olvasható le, és a fo­gyasztás a korábbi időszak vagy műszaki becslés alapján nem állapítható meg, 180 li­ter/nap fogyasztás számlázást ír elő. Panaszosunk családjára vonatkozóan ez mintegy 900 köbmétert jelentene a két és fél évre, mely az átlagos víz- és csatornadíjjal (82,50 Ft/nr1) számítva 74 ezer forint. Ezek alapján tehát a közös képvise­lő mintegy 44 százalékkal szá­molt magasabb fogyasztást, mint a szokásos átlag. Külön­ben a fővízmérőt megvizsgál­ták, ép, hiteles. Viszont az óra utáni vezetékrendszert és a mellékvízmérők fogyasztását -— ha szükségesnek tartják — a lakóközösségnek kell ellen­őriztetni. Majd azt is hozzátet­te az igazgató, bízik benne, a felek az ügyet békésen, egy­más között rendezni tudják. Nem hibáztak Olvasónk egyik szeme sír, a másik nevet. Nevet, mert úgy érzi, az igazgató válaszából egyértelműen kitűnt, ők többet fizettek, mint az előírások sze­rint kellett volna. Számára ki­derült az igazság, valahol el­folyt a víz, csak nem náluk. S ok nélkül haragudtak rájuk a szomszédok, nem miattuk volt a gond, ők nem hibáztak. Ami­ért pedig sír, valószínű „hideg vizet ihat a pénzére” — hiába van igaza. Hä nem történnek meg a felelőtlen mulasztások, nem kerülnek ilyen helyzetbe. Jogaszszemmel —^.................................................. ..................................­Munkanélküli... ...járadék illeti meg azt, aki a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt fő­foglalkozású munkaviszo­nya alapján keletkezett já­rulékfizetési kötelezettsé­gének legalább 360 napig eleget tett — válaszoljuk C. Ferencnek Vásárosna- ményba. A lakás... ...rendeltetésszerű haszná­latának akadályoztatása mi­att birtokháborítás jogcí­men az önkormányzat jegy­zőjénél kezdeményezhet­nek eljárást — tájékoztat­juk 5. Józsefné kedves olva­sónkat. A dolgozónak... ... az utolsó munkában töl­tött napon ki kell fizetni munkabérét és egyéb járan­dóságát — üzenjük K. J- nek Kisvárdára. Az Alkotmány-... ...bíróság 36/1991. (VI. 20.) AB határozata alapján sem a társasház-alapító okirat, sem a közgyűlés határozata nem korlátozhatja a tulaj­donos rendelkezési jogát — válaszoljuk B. A. tiszavas- vári olvasónknak. Külföldiek ingatlanszerzése Dr. Kovács Mihály Nyíregyháza — A devizá­ról szóló 1995. évi XCV. tv. átmeneti rendelkezései között a 89. § (6) bekezdése módosította a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 88 §-át. Ez a módosítás azt je­lentette, hogy a külföldi jo­gi vagy magánszemély, ter­mőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát — öröklés kivételével — a de­vizatörvény fizetési szabá­lyainak betartásával az in­gatlan fekvése szerint ille­tékes fővárosi, illetőleg me­gyei közigazgatási hivatal vezetőjének engedélyével szerezheti meg, vagyis az ingatlanvásárlásra vonatko­zó engedélyeket \f996. ja­nuár elseje után nem a Pénzintézeti Központhoz kell benyújtani. A törvényi rendelkezések végrehajtására a kormány a közelmúltban alkotta meg a 7/1996. (I. 18.) Korm.-ren- deletet, melyben meghatá­rozta az ingatlanszerzés fel­tételeit, az engedélykére­lem benyújtásához szüksé­ges mellékleteket, valamint azt, hogy a rendelet alkal­mazásában ki minősül kül­földinek. A rendelet szerint az in­gatlanszerzést engedélyez­ni kell, ha az önkormányza­ti vagy egyéb közérdeket nem sért, és külföldi be­vándorlási engedélyt ka­pott; az ingatlanának tulaj­donjogát kisajátítással sze­rezték meg; a tulajdonában lévő belföldi ingatlanát má­sik belföldi ingatlanra cse­réli el; a tulajdonszerzés célja közös tulajdon meg­szüntetése; a közeli hozzá­tartozója (Ptk. 685 paragra­fus b. pont); munkavégzés céljából, igazoltan, leg­alább öt évig életvitelszerű­en Magyarországon tartóz­kodik. Az ingatlanszerzés meg­tagadható, ha a külföldi ho­nossága szerinti állam nem­zetközi szerződés, vagy vi­szonosság alapján nem biz­tosít a magyar állampolgá­roknak, illetve magyar jogi személyeknek a belföldiek­kel azonos elbírálást. Erről a Külügyminisztérium nyi­latkozata az irányadó. Az engedélyt meg kell tagadni, ha a polgármester nyilatko­zata szerint a külföldi ingat­lanszerzése önkormányzati érdeket sért. A közigazgatási hivatal vezetőjéhez benyújtott ké­relemhez a következő ok­mányokat kell csatolni: a külföldi honosságát igazoló iratot, az ingatlanszerzésre irányuló szerződés egy pél­dányát, három hónapnál nem régebbi adó- és érték­bizonyítványt, három hó­napnál nem régebbi tulaj­doni lapot. Visszterhes in­gatlanszerzés esetén a vé­telár rendelkezésre állását igazoló pénzintézeti igazo­lást, a polgármester nyilat­kozatát az ingatlanszerzés önkormányzati érdeksérel­méről, ajándékozás esetén a szerződő felek közötti ro­koni fok igazolását. A kormányrendelet mó­dosította a külföldi magán- személy fogalmát is a ko­rábbi 171/1991. Kormány- rendelethez képest, ugyanis a földtörvény 38 c. és d. pontjában foglaltak az irányadóak, ami szerint csak a bevándorlási enge­déllyel és a menekült stá­tussal rendelkezők nem mi­nősülnek külföldieknek az ingatlanszerzés esetében. Rájuk a magyar állampol­gárokra vonatkozó szabá­lyokat kell alkalmazni. A közigazgatási hivatal veze­tőjének határozata ellen ál­lamigazgatási úton nincs jogorvoslatnak helye, azt bíróság előtt lehet kereset­tel megtámadni. Egy tál étel... Balázs Attila felvétele :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom