Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-24 / 20. szám

1996. január 24., szerda MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarorszag Bezár a Coca-Cola-gyár A cég igyekszik segíteni a dolgozóknak az elhelyezkedésben A MÁV nem hibás Budapest (MTI) — Nem a magyar vasút hibája miatt várakoztak a múlt héten órákig a határon a magyar IFOR-katonák. A vonatok zavartalan közlekedését megszervező operatív bi­zottságba delegált MÁV- szakértők a magyar IFOR- kontingens előőrsének in­dulása előtti napon, Ercsi­ben felhívták a figyelmet a gépjárművek vasúti kocsin szállítandó gépjárművek megfelelő rögzítésére. Az előírásokat a honvédség késve teljesítette. A ma­gyar katonákat szállító sze­relvény emiatt, és nem a MÁV hibájából indult a tervezettnél később. A MÁV a katonák érde­kében a szerelvényekbe olyan személyszállító ko­csikat állított be, amelye­ket hosszabb várakozási idő alatt is lehet fűteni. Ám ezeket a kocsikat a horvát vasút képviselői nem en­gedték át a határon a ko­rábbi megállapodás elle­nére sem. A kocsicsere azonban nem gátolta meg, hogy a magyar előőrs idő­ben folytassa útját. Kisvárda (KM — K. D.) — Aggódó dolgozóktól kaptuk a hírt: munkahelyek szűn­nek meg Kisvárdán, dolgo­zók állnak a létbizonytalan­ság előtt, mert áprilisban be­zárják a Coca-Cola Amatil Kft. ottani gyáregységét. Az okokról és esetleges megol­dásokról Marosi Zsuzsa, a cég sajtófőnöke adott tájé­koztatást. □ Mi az oka a gyár megszün­tetésének? Ez volt az egyedül üdvözítő megoldás? — Előre szeretném bocsáta­ni, nem arról van szó, hogy Kisvárdán rosszul dolgoztak volna. Sőt, el kell ismemi, hogy tevékenységükkel hoz­zájárultak cégünk sikeréhez. Az élesedő versenyhelyzet, valamint a korszerűsítés az oka annak, hogy néhány üze­münket bezárjuk, ezek közé tartozik a kisvárdai gyár is. Talán sokan hallottak arról, hogy 1993-ban, Dunaharaszti- ban hatalmas fejlesztést kez­dett meg a Coca-Cola Amatil, mintegy 250 millió dollárt fek­tetve be Magyarországon. Ott egy egészen korszerű gyártási központ alakul ki a központo­sítás jegyében, kétségtelen, hogy a szállítási költségek is csökkenthetők ezáltal. Mikor zár be véglegesen a kisvárdai üzem? — Hivatalosan január 12-én jelentettük be a tényt, április közepén zárjuk be. A gépsort másutt hasznosítjuk, az ingat­lan jövőjéről még nem szüle­tett konkrét döntés, minden bi­zonnyal értékesítjük. U Hányán maradnak munka nélkül az elbocsátás, a gyár­bezárás miatt? — A dolgozóknak felaján­lottuk, hogy Dunaharasztiban dolgozhatnak, ezt — különbö­ző okok miatt — eddig négyen fogadták el, öten pedig már ki­léptek a cégtől. A törvényeket betartva cselekszünk, keres­sük a megoldást, hogy másutt munkát kaphassanak. Talán lesz egy-két kisvárdai vállalat, ahová felvesznek közülük, tár­gyaltunk a polgármester úrral is, segítségét kérve. A jelenle­gi adatok szerint 57 dolgozót kell elbocsátanunk. A folya­mat egyébként még nem zárult le, hiszen Dunaharasztiba is keresünk még munkatársakat, s a Nyíregyházi Értékesítési Központunk is vizsgálja a le­hetőségeket. Annyi biztos: fel­vétel esetén cégünk a szakmai tudás miatt előnyben részesíti a kisvárdai munkatársainkat. A helyi Munkaügyi Központ­tal is felvettük a kapcsolatot. Szeretném megjegyezni, hogy a gyáregységben létrehoztunk egy úgynevezett Foglalkozta­tási Bizottságot, számukra iro­dát nyitunk a gyár területén, hogy tájékozódhassanak a dol­gozók az elhelyezkedési lehe­tőségekről. ü A hírek szerint a kisvár- daiak sokáig bizonytalanság­ban voltak, nem kaptak kellő tájékoztatást. Mi ennek az oka? — Közvetve tudhattak róla, hiszen ismert volt a dunaha- raszti beruházás tényé. Ami­kor véglegessé vált a dolog, tájékoztattuk őket. □ Vannak, akiknek csupán pár év hiányzik a nyugdíj kor­határ eléréséhez, ők valószí­nűleg másutt már nem juthat­nak — koruk miatt sem — munkahelyhez. Tesz-e valamit a cégvezetés az érdekükben? És a többiek érdekében? — Említettem: mi is keres­sük sorsuk megoldásának le­hetőségeit. A dolgozók végki­elégítést kapnak, azok, akik közel állnak a nyugdíjhoz, to­vábbi háromhavi átlagbért is. A Boszniában tartózkodó orosz katonák készülnek ebédjükhöz a Tuzlától észak-keletre fekvő ugljeviki bázisukon. A daytoni békeszerződés teljesítését ellenőrző nemzetközi egységből Oroszország 1500 fővel veszi ki a részét. A térség­ben állomásozó csapato­kat az utóbbi napokban több incidens is érte: vasárnap egy Brcko közeli faluban géppisztolyból lö­véseket adtak le egy harc­kocsira, kedden egy Leo­párd típusú dán harckocsi futott aknára. Az utóbbi eset négy könnyebb sé­rültjét amerikai helikopte­ren szállították a tuzlai kórházba AP-felvétel Elnapolták a tárgyalást Halál Nyíregyháza (KM) — Vélhetően öngyilkossági szándékkal vetette magát a Miskolcról Nyíregyházára tartó vonat alá az Északi kitérőnél egy 16 éves fiata­lember. A nyíregyházi ta­nuló a helyszínen életét vesztette. Budapest (MTI) — Elnapol­ták kedden a tárgyalást abban a személyiségi jogi perben, amelyet Boross Péter indított az Esti Hírlap egyik kétrészes cikke miatt. A tavaly októberben közzé­tett írás ukrán maffiakapcsola­tokkal vádolta a volt miniszte­relnököt és fiát. Az elnapolásról azután dön­tött a tárgyalást vezető bíró, hogy a felperesek képviseletét ellátó Boross Ildikó bejelen­tette: a keresetet — az elsőren­dű alperes Hírlapkiadó Rt. mellett — kiterjesztik a cikk szerzőjére, az Esti Hírlap Rt.- re, illetve Aczél Gáborra, a délutáni lap volt főszerkesztő­jére is. A tárgyalás március 19-én folytatódik, a felperes képvi­selője akkor nyilatkozik az igényelt kártérítés összegéről is. Boross Péter rémhírterjesz­tés miatt büntetőfeljelentést is tett, valamint sajtóhelyreigazí- tási pert indított az ügyben. Ez utóbbiban már meg is született — az alperest elmarasztaló — elsőfokú ítélet. Forró nyomon Válaszborítékért — semmit sem küldött Nyíregyháza (KM — Cs. K.) — Drágának találta a fuvart, ezért — miután az hazaszállí­totta — dulakodni kezdett a ta­xisofőrrel a megyeszékhelyen január 21-én az esti órákban a nyíregyházi B. András (aki egyébként a testvérével együtt ült taxiba). A taxis szerencsére csak könnyű sérülést szenve­dett, a támadó ellen viszont el­járást indított a rendőrség. Úgy látszik, még mindig bombaüzletnek számít hirde­tés útján otthon végezhető, jól jövedelmező munkát „ajánla­ni”, mert az emberek (a későb­bi sértettek) nem okulnak má­sok hibájából, s máris jelent­keznek — baleknak. Egy ed­I dig ismeretlen elkövető még tavaly adott fel ilyen tartalmú hirdetést az újságban, azzal az ígérettel, hogy 350 forint befi­zetése után tájékoztatót, szer­ződést és mintadarabot küld a jelentkezőknek. Az ígéretből természetesen semmi nem lett. A nyíregyházi rendőrkapi­tányságon viszont már megin­dították az eljárást az elkövető kézre kerítésére. Kérdés még: vajon hányán dőltek be a hir­detésnek, és hányszor 350 fo­rinttal lett gazdagabb a — két­ségkívül elmés — csaló. Most már bizonyos: nem szívességből szedte be az egyik lakás udvarára kiterege­tett ruhát Beszterecen a hely­béli F. Angéla január 13-án — ugyanis magával vitte a 20 ezer forint értékű ruhaneműt. Meg is indították ellene az el­járást. Százezer forint értékben szerszámokkal távozott isme­retlen betörő január 21-re vir­radóra egy nyíregyházi vállal­kozó műhelyéből. Ugyanezen a napon betörtek egy nyíregy­házi hétvégi házba is, ahonnan motorkerékpárt, műszaki és ruházati cikkeket zsákmányol­tak csaknem 170 ezer forint értékben. Szó nélkül arcul ütött egy 16 éves tiszavasvári fiút a diszkó­ban január 20-án az ugyancsak helybéli D. Zsolt. A sértett orr­csontja eltörött, a támadó ellen pedig eljárást indítottak. Rézcsatomát loptak a nyír­bátori református templomról. A kár nyolcezer forint. Kiraboltak egy élelmiszer- boltot 22-ére virradóra Kisvár­dán. A zsákmány: 30 ezer fo­rint értékű áru. Csak kísérletet tett a behato­lásra a vízügyi igazgatóság besztereci telepén január 16- án eddig ismeretlen elkövető, ám a rongálással is csaknem 30 ezer forint kárt okozott. Egy 30 ezer forint értékű au­tósrádióval távozott a tolvaj Nyíregyházán egy Bethlen Gábor utcai üzletből, miután bezúzta a kirakat üvegét. Keleti György Zágrábban Zágráb (MTI) — A horvát fővárosban Gojko Susak hadügyminiszterrel és a horvát hadsereg vezetőivel tárgyalt Keleti György hon­védelmi miniszter, aki Sza­rajevóból kedden délután érkezett repülővel Zágráb­ba. A magyar-horvát minisz­teri megbeszélés központi témája az IFOR-erők köte­lékében részt vevő magyar műszaki alakulat- tevékeny­sége volt. Keleti György és az általa vezetett magyar küldöttség előzőleg Szarajevóban folytatott megbeszéléseket. A boszniai fővárosban Jad- ranko Prlic boszniai védel­mi miniszterrel tárgyalt a magyar küldöttség, miután találkozott Leighton Smith tengernaggyal, az IFOR- erők főparancsnokával és helyettesével, Michael Walker tábornokkal. Jadranko Prlic boszniai védelmi miniszter a magyar delegációval Szarajevóban folytatott megbeszélés után az MTI-nek adott nyilatko­zatában megerősítette: a magyar műszaki katonákat örömmel fogadják, s a boszniai nép szívélyes fo­gadtatásban részesíti őket. A miniszter köszönetét mondott Keleti Györgynek és a magyar kormánynak azért, hogy a háború idején befogadták a boszniai me­nekülteket. Jadranko Prlic a mostari helyzettel, a muzulmán- horvát ellentéttel kapcsolat­ban közölte, hogy a héten megtartják az utolsó egyez­tető tárgyalást, s ha nem si­kerül megállapodásra jutni, akkor nemzetközi döntőbí­ráskodás lép életbe. A bosnyák miniszter sze­rint már a közeli napokban megérkeznek a városba a hercegovinai, a horvátor­szági rendőrök. Ez az ala­kulat Hans Koschnik mos­tari EU-megbízott felkéré­sére segíti majd a rend fenntartását, s részt vesz a szélsőséges erők megféke­zésében. __............................................................................................... Ernesto Samper... ...kolumbiai elnök hazu­dott, amikor kijelentette, hogy nem tudott a kábító­szermaffia hozzájárulásáról 1994-es választási kampá­nyához. Ezt az államfő egy­kori kampányfőnöke és hadügyminisztere jelentette ki hétfőn. (MTI) Hétfőn és kedden... ....hajnalban a csecsen fegyveresek 19 alkalommal támadták a szövetségi csa­patok állásait Csecsenföl- dön. Groznijban tizenhá­romszor nyitottak tüzet az orosz erőkre. (MTI) Iszlámista... ...fegyveresek két támadás során összesen tizenegy polgári személyt öltek meg Algériában. A gyilkossá­gokról kedden számoltak be az észak-afrikai ország újságjai. (MTI) Jigal Amir,... ..Jichak Rabin merénylője a bírósági tárgyalás első napján tagadta, hogy előre kitervelt gyilkosságot kö­vetett el a néhai izraeli mi­niszterelnök ellen. (MTI) A japán... ...kormány kedden eldön­tötte, hogy felveszi a diplo­máciai kapcsolatokat Bosz­nia-Hercegovinával. Japán ezzel csatlakozott ahhoz a mintegy ■ 100 országhoz, amely a függetlenségét 1991-ben deklaráló orszá­got diplomáciai elismerés­ben részesítette. (MTI) Üres az új Ml-es Becs (MTI) — „Az általá­ban szinte teljesen üres au­tópályán rendkívül kevés magyar autót látni, és való­jában csak a német és oszt­rák személygépkocsik és teherautók vezetői enged­hetik meg maguknak, hogy a negyven kilométeres sza­kaszra kiadjanak átszámít­va 70 schillinget” — írja az Osztrák Autóklub (ÖAMTC) kedden nyilvá­nosságra hozott, az MTI- nek is eljuttatott jelentése a január 4-én Győr és He­gyeshalom között megnyi­tott új Ml-es autópálya­szakaszról. A klub munkatársainak megfigyelése szerint a régi úton négyszer annyian ha­ladnak, mint az új szaka­szon, s a magyarok, vala­mint a kelet-európaiak szin­te kivétel nélkül inkább haj­landók fél órával később el­érni úticéljukat, mint kifi­zetni az úthasználati díjat. Az osztrákok azt tapasztal­ták, hogy a teherautók 70 százaléka, a személyautók­nak pedig 60 százaléka a ré­gi utat használja. „Csak aki nagyon siet, az hajlandó a gyorsabb előrejutásért fi­zetni is” — írja az ÖAMTC jelentése. Hozzáteszi: ezek a megfigyelések meg­egyeznek a nemzetközi ta­pasztalatokkal, valamint az osztrák kormány előzetes vizsgálataival arról, hogy be lehetne-e vezetni Auszt­riában az autópályadíjat. Az osztrák autóklub arra hívja fel a figyelmet, hogy hasonló eredményhez ve­zetne, ha a külföldieknek Ausztriában az idén július­tól az autópálya használa­tért vignetta formájában évente 390 schillinget kel­lene fizetniük. A szakem­berek szerint a díj elkerülé­se érdekében a legtöbb ke­let-európai teherautó és személygépkocsi vezetője az alsóbbrendű utakat hasz­nálná, s ezzel felmérhetet­len környezeti károkat okozna, s rendkívül megnő­ne a balesetek száma is. Ugyanez lenne a helyzet azoknál a szomszédos or­szágokban lakó állampol­gároknál is, akik például csak pár órára ruccannak át síelni Ausztriába, s ezért a pár alkalomért nem akarnak 390 schillinget fizetni éven­te — írja az ÖAMTC.

Next

/
Oldalképek
Tartalom