Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-24 / 20. szám

1996. január 24., szerda HAZAI HOL-MI Nézünk, csak nem a moziban Évente már csak egy-két alkalommal megyünk filmszínházba Invitáló Nyíregyháza (KM — K. J.) — Verebes István mint házigazda, Pankotay Éva mint szerkesztő ismét a Móricz Zsigmond Színház Művészkörébe invitálja a könnyed, és mégis „fajsú­lyos” szórakozás, a művé­szetek, az izgalmas be­szédtémák kedvelőit. Az összejövetel január 28-án (vasárnap) 18 órakor kezdődik a művészklub­ban. A nyíregyházi Művé­szeti Szakközépiskola hall­gatói adnak koncertet, majd Verebes István kö­szönti vendégét, beszélge­tőpartnerét: Fehér Ottó karnagyot. A teátrum galé­riájában 19 órakor nyitják meg Huszár István festő­művész kiállítását. A be­mutató^ közreműködik Zubor Agnes színművész. 20 órától a Krúdy Kama­rában Varga Ildikó József Attila-estjére kerül sor. Nyíregyháza (KSH, Mala- kucziné Póka Mária) — A Magyar Televízió 100 éves a mozi című sorozata bizonyá­ra sokakat csal hétvégeken a képernyő elé, vagy marasz­tal ott. Mozizni a tévében, kényelmes karosszékben, belépőjegy nélkül (hacsak a növekvő szolgáltatási díja­kat nem tekintjük annak) kellemes időtöltésnek tűnik. Vajon hányán áldozzák fel ezt a kényelmet és mennek el valamelyik filmszínházba? A statisztikai adatokat vizsgál­va kitűnik, hogy a mozik láto­gatottsága messze elmarad a korábbiaktól. Öt-hat évvel ez­előtt egy lakosra évente átla­gosan öt mozilátogatás jutott. A tavalyi esztendő átlagpolgá­ra mindössze egy-két alkalom­mal váltott mozijegyet. A filmszínházak iránti ér­deklődés 1988-1994 között a fővárosban csökkent a legke­vésbé, de itt is felére esett vissza. Vidéken ’94-ben csak ötödé volt az 1988. évinek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakossága igen ritkán ül a mozivásznak elé. Egy lakos­ra 1994-ben 0,9 mozilátogatás jutott (1988-ban még 4,1). Ennél kisebb értékeket nem, azonosat is csak két megyében (Borsod-Abaúj-Zemplénben és Nógrádban) regisztráltak. A mozik adatait a keresete­kével összevetve kimutatható, hogy a lakosság jövedelmi helyzete és a mozik látogatott­sága között szoros összefüg­gés van. Az ország északi, észak-keleti részén, a recesz- szió által legmélyebben sújtott területeken választhatják leg­inkább ezt a szórakozási lehe­tőséget. Az ország legnyuga­tibb fekvésű megyéiben lakók kétszer több alkalommal men­nek el a filmszínházakba, mint a válságtérségekben élők. A fővárosban élők járnak leggyakrabban (évente átlago­san háromszor) moziba. Jelen­leg azonban a budapesti mozik iránti érdeklődés kisebb, mint amekkora öt-hat évvel ezelőtt a vidékieké volt. Az egy lakosra jutó látoga­tások száma a főváros és a nyugati megyék mellett Csongrádban (2,0) és Bara­nyában (1,6) mutat nagyobb értéket. Ebben nyilván az is szerepet játszik, hogy a diák­városok közül Budapest után Szeged és Pécs a legnagyobb. Érdekes, hogy a legkisebb lélekszámú, legkevesebb szó­rakozási lehetőséget kínáló községekben élők és a legna­gyobb városok lakói átlagosan megközelítően azonos alka­lommal keresik fel a mozit. Ettől eltekintve azonban az jellemző, minél többen laknak egy-egy várost, községet, an­nál gyakrabban mennek az ott élők filmszínházakba. (Grafikon az 1. oldalon.) Mi a véleménye a minimálbérről? Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Febru­ár elsejétől felemelik a mini­málbért 14 500 forintra a je­lenlegi 12 200-ról. A fogyasz­tói és a szolgáltató árak vágtat­nak, ezt mindannyian tapasz­taljuk. S azt is, hogy a megél­hetésre egyre kevesebb jut, különösen azoknak a rétegek­nek, amely a havi fix összeg­ből gazdálkodik. Annak ellenére igaz ez, hogy most nagyobb összegnek írhatnak alá a legalacsonyabb bért keresők. Azt kérdeztük meg az emberektől: mi a véle­ményük a minimálbér-emelés­ről? Kemény Csabáné öltöztető­nő: — Kénytelen voltam meg­szakítani a gyedet és vissza­mentem dolgozni a színházba, mert nem lehet két kisgyerme­ket nevelni ennyi pénzből. Igaz, most levonják a nyugdíj­járulékot és az adóelőleget, s így csupán néhány ezerrel ka­pok többet, mint a gyermek- gondozási díj. Most már ma­gas szintre fejlesztettük — kényszerűségből — a takaré­koskodást, a lemondást, de fo­galmam sincs, meddig lehet ezt bírni. Erről az emelésről csak annyit: csepp a tengerben és még az inflációval sem tart lépést, nemhogy ténylegesen több pénz lenne. Dinó Csaba munkanélküli: — Érettségizett munkanél­külinek mondhatom magam, Kemény Csabáné Jávor Istvánná akárcsak a feleségem. Nyolc- és kétéves fiaink nevelése így igencsak megnehezedett. Jó, hogy emelik a minimálbért, de megélni úgysem lehet belőle. Sokan a csodában reményked­nek, vagy szép lassan beletö­rődnek a nincsbe. Tudja, mi a Oinó Csaba Dr. Bodnár Sándorné A szerző felvételei furcsa? Amikor munkahelyen dolgoztam, sem volt igazán több pénzem. A jövedelem- pótló támogatásból és a csalá­di pótlékból élünk. Higgye el, már a vidéken élő, nyugdíjas szüléink támogatása nélkül nem tudnánk kenyeret adni a gyerekeinknek. Azt éljük fel, amit ők egy élet munkájával tettek félre. Jávor Istvánná rokkant- nyugdíjas: — Szégyentelenül kevés még ez a megemelt összeg is. Szerintem legalább 25 ezer fo­rint bruttó kellene a normális megélhetéshez minden ember­nek. Három gyermeket neve­lünk, a legidősebb szintén mi­nimálbért kap. A nyomor tet­ten érhető, nemcsak a lepusz­tult, elhanyagolt környéken, hanem a lakótelepeken is. A túlélési ösztön munkál a leg­rosszabb körülmények közt élőkben is, de nem tudom, hogy a január elsejétől kezdve folyamatosan dráguló szolgál­tatások mellett meddig bírják a legnehezebben élők ezt a hely­zetet. Dr. Bodnár Sándorné ügy­vezető-helyettes: — Felfoghatatlan, miként jönnek ki családok tucatjai eb­ből a minimálbérből. Az or­szággyűlés elhatározza az emelést, ez rendjén is van. De vajon nem gondolnak bele em­berileg, hogy ők, a képvise­lők meg tudnának-e élni eny- nyi pénzből? Járhatnának jó példával elöl... Tudom, hogy ez nem reális elgondolás, de annyi mindenképpen bizo­nyos, hogy évről évre nehe­zedik a családokra háruló te­her. Az árakkal nem tartanak lépést a szolgáltatások, és le­het itt akármilyen támogatás, ha úgyis ki kell fizetni az árúk­ra. Köszöntő Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi Evan­gélikus Kossuth Lajos Gimnázium volt a házigaz­dája tegnap koraeste a Ma­gyar Kultúra Napja alkal­mából megtartott rendez­vénynek. A Bessenyei Tár­saság, a Megyei Irócsop- port, a Társadalmi Egyesü­letek Szövetsége, valamint a TIT Jurányi Lajos Egye­sülete közös ünnepségének programjában értékes és érdekes előadások hang­zottak el anyanyelvi kultú­ránkról, a könyvtár kultú­raközvetítő szerepéről, a képzőművészet, az ének­és zenekultúra személyi­ségformáló erejéről, funk­cióinak mai teljesüléséről. Cél az újra feldolgozás Nyíregyháza (KM — D. M.) — A Zöld Elefánt Diszkont parkírozójában még sorban is álltak az emberek, hogy le tud­ják adni a hozott hulladékot — hangzott el kedden azon a saj­tótájékoztatón, melyen az É-Misszió és a Beregi Zöld­vonal Bt. szakemberei értékel­ték a hétvégi nyíregyházi la­kossági veszélyes hulladék- gyűjtési akciót. A novemberi tapasztalatok alapján két új helyszínnel (Jósa András Kór­ház melletti ABC és a kertvá­rosi Fészek utcai ABC), vala­mint az átvett hulladékok kö­rének bővítésével várták az ál­lampolgárokat. Az érdeklődés most sem maradt el, a legnagyobb mennyiség (három tonna) ak­kumulátorból gyűlt össze. Meglepő, sokan nem ismerik, mi is a veszélyes hulladék, ezért elhozták a háztartásban keletkezett egyéb szemetet is. Az anyagok egy része mint a fáradtolaj, a használt sütőolaj és az akkumulátorok haszno­síthatók, míg a rossz festékek, a gyógyszermaradékok, fény­csövek az égetőműbe kerül­nek, a szárazelemeket pedig bebetonozzák. A szervezők szeretnék kéthavonta — így legközelebb márciusban — megismételni az akciót. Emel­lett egy hulladékudvar kialakí­tása is szóba került, ahol lehe­tőség lenne a szelektív, újra­feldolgozható termékek össze­gyűjtésére (papír, műanyag, üveg stb). Nagy szerepet szán­nak a felvilágosító munkának is, tervezik, hogy a bekapcsol­ják a mozgalomba a városi és a környékbeli iskolákat is. Összefogás Nyíregyháza (KM) — „Leg­okosabb, ha tudomásul vesz- szük mindannyian, hogy a gazdaság résztvevőit beterel­ték a kamarákba. De ha már így van, a vállalkozói társada­lom legjobban teszi, ha össze­fog, s tagdíj befizetései által is olyan ütőképes szervezetté se­gíti a Kézműves Kamarát, amelyik képes megakadályoz­ni, hogy a vállalkozók feje fe­lett döntsenek minden kérdés­ben” — mondta Simon József azon a fórumon, amelyet a nyíregyházi IPOSZ-székház- ban tartott a megyei Kézmű­ves Kamara. Fontos feladatokat kap a Kézműves Kamara a mester- képzésben, mert 34 szakmá­ban lesz kötelező a mester- vizsga a vállalkozói igazol­vány kiváltása előtt. Vadászok a téli erdőn Nyíregyháza (KM) — Bo­rúra derű — így is össze­foglalható az elmúlt hetek eseménysorozata a vadá­szok, vadőrök szemével. Január első napjaiban tekin­télyes mennyiségű hó hul­lott az erdőkre is, ez az idő pedig kiválóan alkalmas a vaddisznó vadászatára. A vadat cserkelő ember kö­vetheti a nyomokat a hó­ban, megmérkőzhet e rejtő­ző vad ügyességével. Nem véletlen, hogy eb­ben az időben a Nyírerdő Rt. területein is megjelen­nek a külföldi vadászok, hogy a közismerten gazdag állományból puskavégre kerítsenek szép példányo­kat, részesei legyenek az iz­galmas vadászatnak. Gú- thon az első januári napok­ban német, osztrák nimró- dok jelentek meg, de vadá­szok jártak a lónyai terüle­ten is. A vadászat istennője, Diana úgy látszik kegyes volt, hiszen a hazai és kül­földi vadászok gazdag terí­ték mellett örvendezhettek. Általános vélemény, hogy a Nyírerdő Rt. vad­gazdálkodási munkája ki­emelkedő. Az erdészetek szakszemélyzete a téli vad­disznóvadászatok idején is segítette a vendégeket, akik így kiváló vezetőkkel, vad­ismerőkkel cserkelhettek az erdőben, élvezvén a friss hideg, az erdőjárás és a va­dászat együttes örömét. Sajnos, az örömbe üröm is vegyült: az árvíz miatt sok olyan terület került víz alá Beregben és Szatmár- ban, ahol szép számmal él­nek vadak. A lónyai va­dászterületeknek mintegy harmadát öntötte el a Tisza. A hivatásos vadászok igye­keztek menteni az ártérben rekedt vadakat, de nem tud­tak mindenütt segíteni. Még nem mérhető fel a kár, amit a jeges víz okozott. A vas művésze Külföldieket is vár a kiállítótermébe Tiszaeszlár (N. L.) — Mű­vészien formálja az egyik legősibb alapanyagot, a va­sat. Már kész a kiállítóter­me, amelyben legszebb al­kotásaiból kiállítást rendez a honfoglalás 1100. évfor­dulója tiszteletére. O is bán­ja, hogy elmarad a világki­állítás, amely Tokaj térsé­gével együtt az ő tiszaeszlá- ri műhelyét is érintette vol­na. Ám készül és világkiál­lítás nélkül is várja a hazai és a külföldi látogatókat. Vajda László kovács népi iparművészről van szó, aki­nek több ismerőse, barátja van Európa számos orszá­gában. Tiszaeszlár eldugott tele­pülésnek számít, bár Tisza- lök és Tokaj felől szinte percek alatt megközelíthető gépkocsival. Az eszlári jól felszerelt műhelyben forga­tott már a Magyar Televízió stábja, járt itt többek közt litván vendég is. Volt és van itt látnivaló. A közép­korú mester készít ezerféle használati tárgyat, kandal­lóajtókat, díszes csillárokat, harangok készítésével fog­lalkozik, 1991-ben Felső- Ausztriában megtanulta a bronzkovácsolást is. Több évig Ausztriában dolgozott, az osztrákok főleg temető­kapukat készíttettek vele. Hazánkban 1987-ben hozták létre a Kovácsmes­terek Céhét. Ennek alapító tagja. A Nyíregyházi Nép- művészeti Égyesület is tag­jai közé fogadta. Évek óta részt vesz a budai Várban hagyományosan megrende­zésre kerülő, A mestersé­gek ünnepe című rendezvé­nyen, minden év rendezvé­nyén kapott valamilyen dí­jat. Szigligeten 1993-ban nemzetközi kovácstalálko­zót rendeztek, itt munkája második díjat kapott. Né­metországban, Belgiumban és Szlovákiában is van szakmabeli barátja. Mostanában több érdekes munka foglalkoztatja, ha­marosan rendezi kiállítóter­mét, megyénket is repre­zentálva készül a honfogla­lás jeles évfordulójára. Egy út... ...tapasztalatai dalban — ezt a címet viseli a Nyíregy­házi Társaskör január 29-én 18 órakor a házasságkötő teremben kezdődő prog­ramja, amelyen Tárnái Ba­lázs előadóművészt hallhat­ják az érdeklődők. Dávid Mihály meteorológus mini­tárlatát is ekkor nyitják meg. (KM) A határőrség... ...múlt évi tevékenységét értékelik január 26-án a Nyírbátori Határőr Igazga­tóságon. A tiszti értekezle­ten egyúttal meghatározzák a testület előtt álló idei fel­adatokat is. (KM) Egyre több... ...a rászoruló Fehérgyar­maton is, akiknek jól jön a Vöröskereszt városi szerve­zetének segítsége. Kará­csony Margit, a szervezet városi-területi vezetője sze­rint már nemcsak ruhane­műt, hanem használati tár­gyakat és élelmiszert is ad­nak a támogatók. Különö­sen az ünnepek előtt örül­nek a segítségre szorulók a jó szándékú adományok­nak. (KM) Versmondó... ...versenyt hirdet a tiszalöki Kossuth Lajos Általános Is­kola elsőtől nyolcadik osz­tályos tanulók számára. Év­folyamonként legfeljebb három tanuló jelentkezhet. Jelentkezni, s információ­kat szerezni az iskolában lehet. (KM) Polgárosodás... ...és művelődés címmel rendez konferenciát a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület január 26-án és 27-én Sóstófürdőn, a Para­dise Hotelben. Kelet-Magyarország Városról városra

Next

/
Oldalképek
Tartalom