Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-18 / 15. szám
KULTÚRA 1996. január 18., csütörtök Koncert és diplomácia Budapest (MTI) — A Nemzetek Filharmonikus Zenekara — a kelet-európai fővárosokat érintő koncert- körútjának harmadik állomásaként — január 24-én a Budapesti Kongresszusi Központban ad hangversenyt. A zenekar a magyar fővárosban Paganini és Orff legismertebb műveit adja elő. A koncerten fellép az 1994-es Davidoff-díj győztese, a 14 éves Kirill Trous- sow szentpétervári hegedű- művész is. Közölték: az együttest — a nemzetek közötti béke és harmónia megteremtésére — Justus Frantz, neves német karmester 1995-ben ' hozta létre. Az öt kontinens harminc nemzetét képviselő tehetséges fiatal zenészek évente általában tíz koncert- és tumésorozatra gyűlnek össze, mivel a zenekarnak nincs állandó székhelye. Az együttes tagjai szeretnék továbbvinni Leonard Bernstein eszméjét, miszerint a föld népei a zene világának segítségével közelebb kerülhetnek egymáshoz. Ebben az évben a zenekar elsőként Kelet-Európá- ban hangversenyezik. Az együttes Budapesten kívül januárban még Moszkvában, Varsóban, Prágában és Pozsonyban is fellép. A turné a Davidoff Friendship koncertkörút ’96 címet viseli, mivel az előadásokat — a Davidoff-szi- vart előállító — német Re- emstma dohánygyár támogatja. Az 1994-ben elhunyt Zino Davidoff a híres „szivarkirály” ugyanis nagyra értékelte a komoly zenét, és élete során számos kulturális esemény támogatott. Az 1988-ban általa létrehozott, 15 ezer német márkával járó díjat évente egy-egy tehetséges fiatal művésznek ítélik oda. Ki mit tud?... ...elődöntőt tartanak a vásá- rosnaményi művelődési központban január 20-án 10 órától. A vetélkedőn az összes műfaj szereplői részt vesznek. (KM) Bábszínházi... ...előadás lesz a nyíregyházi Kölyökvárban január 21- én 11 órától. A miskolci Kalamajka Bábszínház a Kutyakomédia című játékot mutatja be. (KM) Az Érettségi... ...című darabbal tájol a má- tészalkái művelődési központban a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház január 22-én. A sikerdarab előadása 18 órakor kezdődik. (KM) Szól a nóta... ...pendül a tánc címmel rendeznek magyamóta-estet a nyíregyházi művelődési központban január 24-én. Közreműködik Simonyi Ferenc és a Broodway Duó tánccsoport. (KM) Szabolcsiak a hétvégi gálán Budapest, Nyíregyháza (KM) — Újévköszöntő címmel második alkalommal rendezik meg a Néptánc-antológia kétnapos rendezvényét Budapesten. A hétvégi gálának az Erkel Színház ad otthont szombaton, illetőleg vasárnap délelőtt. A nyitónapi műsorban fellép például a Bihari János, a Nyírség, a Zalai, a Balaton, a Tisza, a Somogy, valamint a Nógrád Tánc- együttes. Láthatók többi között gyimesi és eleki férfitáncok, szatmári, valamint Küküllő menti táncok. Az Erkelben megelevenedik egy somogyi, illetve egy dél-alföldi mulatság is. Pódiumra lépnek az 1995. évi békéscsabai szólótáncfesztivál díjazottjai. Vasárnap az ifjú táncosok mutatkoznak be. Az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület által rendezett gálán palóc karikázót és csárdást, valamint keménytelki táncokat ropnak többek között a gyermekek. Határ menti népfőiskola nyílik A millecentenáriumra színes, gazdag programmal készülnek a Partiumban A köröndi falumúzeum Amatőr felvétel Sike Lajos Szatmárnémeti — Ha nem volna, ki kéne találni! Sokan mondják ezt Szatmárnémetiben Muzsnay Árpád tanárújságíróról, az RMDSZ megyei elnökéről. Nem mint tanárt vagy újságírót, még kevésbé mint RMDSZ-elnököt kéne kitalálni, hisz elnöki posztra mindig akad elég jelölt vagy önjelölt, hanem mint rangos kulturális rendezvények kiváló szervezőjét, kezdeményezőjét a román-magyar közeledésen belül is a magyar-magyar párbeszéd és a művelődési kapcsolatok serkentőjét. A kelleténél kevesebben tudják Nyíregyházán, de még a közelebbi Mátészalkán is, hogy Szatmárnémeti újabban fontos kárpátmedencei kulturális találkozók színhelye. Ilyen például az évente (Ady születésnapján) megrendezett érmindszenti zarándoklat, melyet rendszerint az összmagyarság képviselőinek Ifjú szívekben élek című versmondó vetélkedője szokott bevezetni. Illő, hogy többet tudjunk egymásról, jobban figyeljünk közös dolgainkra. Enhek szándékával kértem meg a napokban Muzsnay Árpádot: tájékoztassa a Kelet-Magyaror- szág olvasóit a millecentenári- um évében és annak jegyében szervezendő nagyobb kulturális rendezvényekről. Mint megtudtam, nem is csak a szatmáriakról beszélhet, hanem az egész Partiumról, hisz egy idő óta ő az EMKE Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület területi alelnöke. — Mindjárt kiderül, miért. Kezdem egy fehérgyarmati találkozóval. Nagyon jó kapcsolatunk van a gyarmati Hármashatár Társasággal. Ennek keretében most létrejön a határmenti kapcsolatok népfőiskolája, Beregszász, Fehérgyarmat és Szatmárnémeti központtal. Ennek első megbeszélése január 20-án Fehérgyarmaton lesz. A folytatás, vagyis a második találkozó Szatmárnémetiben lesz a kora tavaszon. Témájának súlypontja a mezőgazdaság. Előadások hangzanak el a szántóföldi növénytermesztésről, gyümölcs- termesztésről, biokertészetről... O Tehát megvalósul évek óta dédelgetett álmod a népfőiskolával! — Most már úgy tűnik, a millecentenárium ezt is meghozza. Rövidesen találkozom Vinnai Győző tanár úrral, a nyíregyházi népfőiskola vezetőjével, akivel már jól együttműködünk, s megbeszéljük: miben lehetnének segítségünkre a gazdaképzés, a gazdatanfolyam beindításában. Ideje, hogy legalább szakmai ismeretekkel támogassuk földhöz jutott mezőgazdászainkat, a leendő farmereket, ha már a gépekre és beruházásokra szükséges tőkével nem tudjuk őket támogatni. Úgy gondolom, az anyaországgal mind szélesebben alakuló kapcsolatainkban nagyobb teret kell kapjon a vállalkozók, farmerek, gazdák, szakemberek együttműködése, az olyan kezdeményezések, gyakorlatok, amelyek a hétköznapi életet segítik. O E kitérő után; visszakanyarodunk a művelődési rendezvényekhez. Íme egy gyorslista, hátha hasznát veszi sok szomszédoló, szatmári, nagybányai, váradi rokonlátogató, a Partium szépségeire kíváncsi turista. — Mindjárt februárban ökumenikus kórustalálkozó a szatmári római katolikus székesegyházban. Márciusban Petó/i-ünnepségek Szatmáron, Erdődön, Nagykárolyban. Ká- rolyban külön ünnepségen emlékeznek meg arról, hogy ama híres megyei bálon 150 esztendeje ismerte meg Petőfi Szendrey Júliái. Jövőre Szat- már és Erdőd házasságuk másfél százados évfordulóját ünnepli meg. A honalapítás ünnepéhez kapcsolódik az Emese álma történelmi vetélkedője és annak erdélyi döntője, melyre szintén Szatmárnémetiben kerül sor áprilisban. Ugyancsak áprilisban a szatmári békére való emlékezéskor kárpát-medencei kerékasztal lesz az Élő Rákóczi címmel. Május elején Nagyváradon a Varadium '96 nevű Szent László- ünnepségek várják az érdeklődőket. Több színhelyen emlékeznek a nagybányai festőiskola 100 évére. Az EMKE és a Barabás Miklós Céh május 3-án Nagybányán, 5- én Kolozsvárt, július 6-án és 7-én Máramarosszige- ten, szeptember 27-én Szatmáron rendez ünnepséget, emléktáblaállítást, vagy -kiállítást. A Jakab- ffy Elemér Napokat május 17- 18-án tartják. Meghívottak Kiss Gy. Csaba, Tabajdi Csaba, Párizsból Kende Péter, Svájcból Andreas Oplatka és mások. A nyáron régész egyetemisták tábora lesz Erdődön, majd az ősszel megint az érmindszenti zarándoklat. Közben a Szent-Györgyi Társaság és a Kölcsey Kör rendezésében népdalverseny, Gellért Sánufor-szavalóverseny, s a lista nem teljes. Ezekből a rendezvényekből az anyaország is profitál, mondja Muzsnay Árpád. Nem is csak azok, akik eljönnek Szatmárra Miskolcról, Nyíregyházáról, Debrecenből, Budapestről, hanem a határ menti települések. Sok neves meghívott előadó úgy jön, hogy közben csengeri, mátészalkai, nyíregyházi meghívásnak is eleget tesz. Am jó volna: ha jobban tudnánk az évi kulturális programot egyeztetni a szatmári és nyíregyházi illetékesekkel. Ezáltal nemcsak a közönség, de a hatékonyság is nagyobb lehetne. A millecentenárium éve talán ebben is előrelépést jelenthet. A létai kismester dicsérete Nyíregyháza (D. L.) — Különböző utak vezetnek a költészet köztársaságába. A Kislé- tán élő, megyénk több településén is tanító Farkas Oszkár a legkanyargósabb ösvényt választotta, mert egész költészete az empirikus létből sarjad, annak közeliségét váltig őrzi, s csak ritkán röppen föl lírája nagyobb magasságokba. Verseiből is kitetszik, hogy Farkas — nevével ellentétben — visszahúzódó, szelíd alkat. Sajátos, zárt világ az övé. Miliőt kétségtelenül tud teremteni, pontosan regisztrál, ötletesen megjelenít, de aztán a hiánnyal ajándékozza meg olvasóját. O maga befalazva, szája halott madarak fészke. Ezen a ponton azonban időzzünk el kicsit. Ebben a líratípusban ne számítsunk vá- teszi felhangokra. Farkas Oszkár lehet, hogy itt-ott pontatlan, de mindig reális, s paradox módon éppen ez verseinek erőssége. A lényeget, a megér- zékiesíthető lírai magot megragadja, s aztán magára hagyja az olvasóját a gondolattal, a téma bennünk működik tovább. Ezt a sémát szerencsére azonban nem lehet minden poémájára ráhúzni, a Vőlegény fehérben például messze kimagaslik másságával, kegyetlen igazának egyedi dramaturgiájával. A címadó Királyvíz című négysorossal együtt jelzi a költő további potenciális lehetőségeit. Úgy vélem, Farkas legkiér- leltebb teljesítményeit gyűjtötte össze, s hasonló műhelybéli igényességgel lehet, és bizonyára lesz is folytatás. A kiadvány könyvészeti értékét feltétlenül emeli Burai István néhány egyszerű, de ízléses borítóterve. A tavalyi ősz kulturális életének egyik kiemelkedő eseménye volt az őszi tárlat, amelyet a tanárképző főiskolán rendeztek meg. Ott láthattuk Zagyva László Pannon pán című alkotását is Elek Emil felvétele Egy következetes alkotó 75 éve Budapest (MTI) — A nemzedékekre visszamenően értelmiségi-polgári ősöket felvonultató, szekszárdi születésű Mészöly Miklós első könyve ugyan még 1948-ban megjelenhetett, de utána évekig csak meséket közölhetett, s később is csak vontatottan adták ki munkáit. A Kádár-korszak mindvégig ellenségesen szemlélte mind szépirodalmi műveit, mind magatartásbeli kiállását, bár közvetlenebbül politizálni csak a hetvenes években kezdett, amikor kibontakoztak az ellenzéki mozgalmak, akárcsak a korszak fiatal írómen- zedékei, akik benne látták és látják ma is egyik példaképüket, mesterüket. Mészöly Miklós sokműfajú alkotó: epikát, drámát, lírát, esszéket egyaránt írt. . Pályaíve viszonylag későn bontakozott ki, s erre csak részben ad magyarázatot a második világháború, a Rákosikor, s a később is megnyilvánuló gyanakvás. Önmaga sajátosságait korán felismerő, s az érvényes — és a hazai hagyományoktól sokban eltérő — megszólalást viszont sokáig kereső, kísérletező kedvű és hajlamú típus. így mind ftlo- zófiai-világszemléleti, mind stílusbeli-poétikai szempontból külön utakon járt, s ez is magyarázza, hogy csak a rendszerváltozás biztos jeleként kapott Kossuth-díjat 1990- ben. Alkotói szemléletmódjára a nyitottság a jellemző, s mellette a gondolkodás és a magatartás fegyelme. Jelmondata: „Nagy önuralom kell hozzá, hogy az ember vissza ne éljen a korlátozások adta végtelen szabadsággal.” (Érintések). A Magasiskola (1956) már az érett alkotót mutatja, majd további elbeszélések és egy regényhármas jelzi a kibontakozást: Az atléta halála, Saulus, Pontos történetek útközben. Végül a Film című regény (1976) zár le egy pályaszakaszt, amelyre az írói bátorság a jellemző: Mészöly a magyar próza által soha nem járt vagy éppen csak megérintett utakon indult el. A neóavantgárdtól, elsősorban a francia új regény törekvéseitől a posztmodemig, a történetet és a nyelvet, az elbeszélői magatartást is másként értelmező törekvésekig terjedt teremtő érdeklődése. A hetvenes évek műveivel elment az általa kipróbálni szándékozott végpontig: a Film a tárgyias- ság, az abba épített személytelenség, az Alakulások pedig a legősibb epikai formák átminősítése. Legújabb korszakában újabb szintézis figyelhető meg. Ismét hagyományköze- libb prózát ír, de ez nem visszalépés, hanem a lehetőségek termékeny egységének megtalálása (Megbocsátás, Merre a csillag jár stb.). Nincs semmi túlzás abban, csupán ténymegállapítás, hogy Mészöly Miklós életműve a magyar irodalom történetének szerves részévé vált.
