Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-17 / 14. szám

1996. január 17., szerda Forum olvasóink leveleiből KM-POSTA Sorbanállás Az igaz, hogy mindenhol be­harangozták: új csekkek kerül­nek forgalomba, és a posta ja­nuár elsejétől nem fogadja el a régit. De úgy voltak ezzel az illetékesek, mint a köztisztasá­gi vállalat a hóval. Mindig fel- készülten várják a téli áldást, aztán mikor leesik, megbénul minden. Szóval kiderült az OTP csak jót tesz velünk, ha elfogadja március 31-ig a régi csekkeket. De annak kellene sorban állni, bosszankodni, aki ezt így kitalálta. Szinte már tömegnyomor van a fió­kokban a pénztáraknál, az em­berek türelmetlenek, szidják egymást, pedig csak egyet kel­lene tudniuk, Magyarországon vagyunk! K. Adél, Nyíregyháza Kiáltás Az „Én csak segíteni akartam” című cikk olvasása után, úgy érzem, muszáj tollat fognom és le kell írnom a gondolatai­mat. Végtelenül együtt érzek a családdal, és ha valaki meg tudja érteni őket, én igen. De ez nem jelentheti, hogy egyet is értek azzal a móddal, ame­lyet választottak (az alkoholis­ta félreállításához). Ezzel azt akarom kifejezni, hogy igenis itt a társadalmat és a jelenlegi törvényt ítélem el, mert rá­kényszeríti a családokra az ön- bíráskodást, mégpedig az álta­luk hozott lehetetlen emberi jogokra hivatkozó törvénnyel. Kérdem én, milyen embereket védenek ezzel? Az aljas alkoholistát, aki a napnak minden percében nem is egy, hanem egyszerre több embert is lelkileg öl meg, tesz tönkre. Mindez azért történ­het, mert elitta az eszét, vagy emberi roncs lett belőle. Miért köteles a többi családtag egy agresszív, már-már az elmebaj határán lévő egyént elviselni? Nekik mint rendes és egészsé­ges felfogású embereknek, Miért tűrjük a szemetet A fotót Nyíregyházán a Május 1. tér és az Ungvár sétány közötti lépcsőnél ké­szítettem. A Jósaváros megépítése után hosszú éveken keresztül két konté­ner, de legalább egy mindig volt ezen a helyen, melybe a környéken lakók a kaca- tokat, összegereblyézett szemetet belerakták. A rendszerváltás óta nincs pénz konténerre. Volt egy tábla, amely tiltot­ta a szemét lerakását, de jó magyar szokás szerint, amit egyszer meg­szoktunk, ah­hoz ragaszko­dunk. A ké­pen látható szemétkupac néha szemét­heggyé nő, büdös, meleg­ágya a le­gyeknek, bo­garaknak. Nem messze tőle játszótér található. Több­ször kértem a konténer visszahelyezését, jeleztem a körzet képviselőjének a balkáni állapotot, de semmi nem történt. Talán, ha Önök segítenek, visszakap­ja a környék a szeméttáro­lót, és nem kell nap mint nap látni, hogy kavarja a szél, mossa az eső, a hó és szagolni a belőle áradó bűzt. Villás Tiborné, Nyíregyháza, Május 1. tér Utcai terefere nincs joguk a nyugodt élet­hez? Akik ezt a törvényt hozták, azok még nemigen éltek együtt alkoholistával, és nem tudják, milyen kimerítő és ki­látástalan helyzetet tud terem­teni. Végül, ha nincs más meg­oldás, ez a vége, mint amit a család tett. Ha esetleg időben megfelelő kezelésben része­sült volna (kórház, alkoholel­vonó, stb.) megelőzhető lett volna a tragédia. Egy ilyen embernek nincs joga felrúgni a családja, gyermekei emberhez méltó életét. Ezen nagyon el kellene gondolkodni. Ez azért is érint annyira közelről, mert ugyanebben a hajóban úszom sajnos, már évek óta. Név és cím a szerkesztőségben ígéret szép sző Talán nincs még egy olyan cég, amit annyi sokan szidná­nak mint a Matáv. Mi nyírtele­kiek már oly sokszor elmond­Balázs Attila felvétele tűk, leírtuk, nem lehet, hogy a huszadik század végén, egy a megyeszékhelytől alig néhány kilométerre lévő községben nincs bevezetve a telefon. A kár, ami emiatt ért már ben­nünket, felbecsülhetetlen. Már kezdtünk reménykedni, mikor arról hallottunk, 1995 végére elhelyeznek új telefonfülké­ket, sőt a meglévő közel ötven „kurblis” készüléket kiváltják modem rádiós telefonokkal. A torony el is készült, bár olyan későn, hogy sejteni lehetett, a tervek nem vállnak valóra. Nem tudjuk ki késett, mik vol­tak az akadályok, de számunk­ra már nincs hitele senkinek. Az ígéret szép szó, betartják, úgy jó! — mondja a szólás. Nos a Matáv most nem a leg­jobb oldalát mutatta meg. Már csak abban reménykedünk, a második, harmadik negyedév­re ígért községi bekötések nem csúsznak ennyit. H. Péter, Nyírtelek Szabálytalanságok a szeretetotthonnál Egyre több ember szorul a szociális intézmény szolgáltatásaira Balkányban Balkány (KM — D. M.) — Kiss György Balkányból a nemrég felszentelt helyi gö­rög katolikus szeretetotthon miatt járja a hatóságokat. — A polgármesteri hivatal 1995. augusztus 7-én adta ki az építési engedélyt az otthon­ra — kezdi panaszát. — A munkálatokat az építtető az engedélyezett tervdokumentá­ciótól eltérően végezte el. Erkölcsi vesztes December 5-éré hirdették meg a beruházás műszaki átadá­sát, melyre meghívták az érin­tett hatóságokat. Ezen megáll­apították, a tervben nem sze­repelnek a szomszédos ingat­lan felé néző alagsori abla­kok. A földszinti konyha ab­lakait üvegtáblásra kellett vol­na elkészíteni, nem pedig acélkeretes egyrétegű üvege­zéssel. A tetőtérben elhelyezett nyolc darab nyílászáró mérete 60x60 centiméteres, melyet 1,8 méter magasra engedé­lyeztek. Ehelyett 90x 120 abla­kok készültek, és egy méter magasságban. Az épület ké­szültségi foka nem éri el a mű­szaki átadáshoz szükséges ál­lapotot, a tetőteret csak szer­kezetileg alakították ki, vá­laszfalak nélkül. Ezek alapján a polgármesteri hivatal nem járult hozzá a létesítmény üzembe helyezéséhez. Előír­ták (bár szankciót és határidőt nem szabtak meg), hogy a munkálatokat a jogerős építési engedélyben foglaltak szerint végezhetik tovább, és a tervtől csak a hatósági hozzájárulás­sal szabad eltérni. Az ügy már nem újkeletű, olvasónk gyakran fellebbezett a helyi döntések ellen a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatalhoz, ahonnan rendszeresen azt a választ kapta, hogy az I. fokú hatóság által lefolytatott vizs­gálat szabályos, az eljárása he­lyes. Zavarja még olvasónkat a konyha zaja is. Az az érzése, hogy a hatóságok húzzák-ha- lasztják az ügyvitelt. — Bejelentésemre a mű­szakis már ki sem jön — foly­tatja. — Sőt erkölcsi vesztes­nek érzem magam, mert a hí­vek engem szidnak, amiért tű­röm a szabálytalanságot. A ha­tóságok pedig csak azt hajto­gatják, nincs miért idegesked­nem. Tudom, mennyire fontos az emberek számára ez a léte­sítmény, de meg kell érteni másokat is. Én is szeretnék nyugodtan élni! Kizárólag ah­hoz ragaszkodom, hogy az va­lósuljon meg, amit az enge­délyben jóváhagytak. Szilágyi Zsolt, a település jegyzője jól ismeri a problé­mát: Összefogással — Január 6-án Keresztes Szi­lárd püspök úr szentelte fel a Szent Miklósról elnevezett szeretetotthont és menedékhá­zat. Nagy eredmény ez a tele­pülésen, különösen, ha tudjuk, hogy ezt az intézményt a sze­retet és az összefogás hozta létre. A beruházásban jelentős szerepet vállalt a Népjóléti Minisztérium, a Máltai és a Holland Szeretetszolgálat. Az épület jelenleg mintegy húsz­millió forintba került, s leg­alább tízmillióra lenne még szükség a teljes befejezéshez. A konkrét probléma megérté­séhez vissza kell menni egy kicsit az időben. Valamikor két önálló iskolaépület volt ezen az ingatlanon. Ezért ter­mészetes, hogy egy közművet (víz, gáz) építettek hozzá. Mi­vel mindkét épület üresen állt, megosztották az ingatlant. Az egyiket a görög katolikus egy­házközség igényelte vissza, a másikat Kiss György vásárolta meg. A megosztás után a gáz­csonk az egyházi részre került, mindezek ellenére a panaszos rácsatlakozott, s ebből vita ke­letkezett. — Kiss György rendszere­sen fordult hozzánk az otthon építése közben is birtokhábo- rítási panasszal, hol ezzel, hol azzal az ürüggyel —• erősítette meg a jegyző.— Mi igyekez­tünk mindent kivizsgálni. Vé­gül is a létesítmény nagy része elkészült, de néhány helyen valóban eltértek a tervtől. En­nek a felvetésnek helyt ad­tunk, és köteleztük a kivitele­zőt az előírtak megvalósításá­ra. Azóta a pinceablakokat be­falazták, a konyhaablakot a tervnek megfelelően üvegfalra cserélték ki, a tetőtéri nyílá­szárók cseréjét az időjárás mi­att nem tudta befejezni a tulaj­donos. A felszentelést nem gá­tolta, hogy a műszaki átadás nem történt még meg. Szükség van rá Végül is nehéz a külső szemlé­lőnek eldönteni, ki is hibázott. Az építtető, a hatóság, vagy tényleg csak az olvasónk olyan „kukacos” (mert, hogy a hívek ezzel vádolják)? Az épületre szükség van, hisz a romló szociális viszonyok mi­att egyre több ember kénysze­rül az intézmény szolgáltatá­sait igénybe venni. S mivel a hibákat kijavították (vagy leg­alábbis folyamatban van a ja­vítás), reméljük panaszosunk is megnyugodhat. Az élelmiszerekről... ...szóló 1995. évi XC. tör­vény ez év január elsején lépett hatályba. Ez oly mó­don határozza meg a közfo­gyasztásra szánt nyers, fél­kész vagy feldolgozott élel­miszerek előállításának, forgalomba hozatalának feltételeit, hogy az biztosít­sa a fogyasztók egészségé­nek, érdekeinek, valamint a piaci verseny tisztaságának védelmét, és segítse a ter­mékek országok közötti szabad áramlását — tájé­koztatjuk K. A. mátészalkai levélírónkat. Nagy Sándornénak... ...és Papp Andrásnénak kö­szönjük sorait, örülünk, hogy ügyük elintézésében sikerült közbenjárnunk. A munkaviszony... ...megszüntetésére sem a munkáltatót, sem a munka- vállalót nem lehet kötelez­ni. Ha valaki 50%-os mun­kaképesség-csökkenést szenvedett, abból nem kö­vetkezik, hogy munkáját a továbbiakban nem tudja el­látni — tájékoztatjuk nagy­halászi olvasónkat. Napi 12 óránál... ...többet még ügyeleti mun­kakörben sem foglalkoztat­ható a munkavállaló — vá­laszoljuk tiszavasvári olva­sónknak. Az elfogyasztott... ...italmennyiségtől függet­lenül a munkahelyen való italozás ténye megalapoz­za, akár a rendkívüli fel­mondást is — válaszoljuk E. ő -nek Fehérgyarmatra. A hatályos... ...jogszabályok értelmében a munkavállalónak kell bi­zonyítani, hogy balesetét munkaköri kötelezettségé­nek teljesítése közben szen­vedte el — üzenjük K. And­rásnak Kisvárdára. Mit mond a jog Táppénzigénylés Nemcsak influenzajárvány idején lehetünk olyan bete­gek, hogy munkánkat nem tudjuk ellátni. Ha az orvos keresőképtelennek nyilvá­nít bennünket, a betegség tartama alatt táppénzre va­gyunk jogosultak. Hogyan érvényesíthetjük táppénz- igényünket?— erre szeret­nénk választ adni. A táppénz iránti igényt a munkáltatónál működő tár­sadalombiztosítási kifizető- helynél kell bejelenteni. Ha a munkáltatónál nincs tár­sadalombiztosítási kifizető- hely, akkor a biztosított igénybejelentését továbbít­ják az illetékes megyei egészségbiztosítási pénz­tárhoz, csatolva a táppénz- igény elbírálásához szüksé­ges igazolásokat. Az igény bejelentésének módja a keresőképtelensé­get igazoló orvosi igazolás benyújtása. Ez lehet az is­mert táppénzes igazolás, vagy fekvőbeteg gyógyin­tézeti ápolása esetén az ún. kórházi elbocsátó igazolás. Ha a biztosított kereső- képtelenségét közegészség- ügyi okból történő hatósági , elkülönítés, járványügyi zárlat, állat-egészségügyi zárlat okozta, keresőképte­lenségét a lakóhelye szerint illetékes helyi önkormány­zat hivatali szerve (ill. állat­egészségügyi zárlat esetén a zárlatot elrendelő szerv) igazolása bizonyítja. A táppénzt utólag folyó­sítják. A táppénz iránti igény elbírálását követő 15 napon belül a kifizetés iránt intézkedni kell, amennyi­ben e határidőn belül a táp­pénz kifizetése nem történt meg, a biztosított napi 0,13 százalékos mértékű kamat­ra jogosult. Mint minden társadalom- biztosítási ellátást, a táp­pénz iránti igényt is vissza­menőleg legfeljebb 6 hó­napra lehet igényelni. Ha a biztosított a táppénzes iga­zolásait 6 hónapon belül nem adja le a kifizetőhelyre (megyei egészségbiztosítá­si pénztárnak, kirendeltség­nek), úgy a 6 hónapon túli időszakra igényét nem ér­vényesítheti, mert e határ­idő jogvesztő hatályú. Mit tegyen a dolgozó, ha táppénzes ideje alatt mun­káltatója megszűnt? Táp­pénz iránti igénye ekkor sem maradhat kielégítetle­nül. Ilyen esetben a jogait a lakóhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál (kirendeltség­nél) érvényesítheti. Az idő kedvez a télvégi kerti munkáknak Balázs Attila felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom