Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
1996. január 2., kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország 1995 világpolitikai krónikája Az Európai Unió kibővítésétől a betlehemi változásokig • Sorsfordító események jellemezték az óévet Október 22-24.: New Yorkban a 185 tagország állam- és kormányfőinek részvételével emlékülést tartottak a világszervezet megalakulásának és alapokmánya életbe lépésének 50. évfordulója alkalmából. A képen: az ENSZ New York-i székháza az East River partján Budapest (MTI-Panoráma) — Az 1995. év legfontosabb világpolitikai eseményei: Január 1. — Svédország, Finnország és Ausztria belépésével 15 tagúra bővült az Európai Unió. Január 1. — Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay részvételével megkezdte működését a dél-amerikai „Közös Piac”, a Mercosur. Január 1. — A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) váltotta fel az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményt (GATT). Január 4. — Letették a hivatali esküt az új amerikai kongresszus tagjai. A törvény- hozásban negyven év után először vannak többségben a republikánusok. Január 11. — Összeomlott a mexikói tőzsde, miután egy nap alatt 11 százalékkal estek az árfolyamok és az országból pánikszerűen kezdett menekülni a külföldi tőke. A kormány szabaddá tette a peso dollárhoz viszonyított árfolyamát és a mexikói pénz néhány nap alatt értékének felét vesztette el. Január 17. — A Richter- skála szerint 7,2-es erősségű földrengés rázta meg Japán nyugati részén Kőbe várost és térségét. Az elemi csapás rendkívül súlyos emberi és anyagi áldozatokat (5090 halott, 130 milliárd dollár kár) követelt. Január 18. — Az Európai Parlament plenáris ülése bizalmat szavazott a Jacques Santer vezette új Európai Bizottságnak. Január 22. — Cahal Daly bíboros, az ír katolikus egyház prímása személyében először prédikált ír katolikus püspök a canterbury székesegyházban azóta, hogy az anglikán egyház a XVI. században államegyházzá lett. Január 26-27. — Megemlékezés-sorozatot rendeztek az auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábor felszabadulásának 50. évfordulója alkalmából. Március 6-13. — Koppenhágában az ENSZ Szociális Fejlesztési Világkonferenciáját tartották. Március 13-21. — Az ENSZ fennállása óta először rendeztek nemzetközi közjogi kongresszust New Yorkban, amelyen 146 ország 900 képviselője vett részt. Március 16. — 130 évvel azután, hogy az alkotmány 13- as számú módosító kiegészítésével az Egyesült Államokban törvényen kívül helyezték a rabszolgaságot. Mississippi állam is semmissé nyilvánította a fekete bőrűek kizsákmányolására épülő intézményt. Ezzel a szövetségi államok közül utolsóként formailag is eltörölte a rabszolgaságot. Március 19-26. — Közel fél évszázad után ismét Dél-Afrikába látogatott II. Erzsébet brit uralkodó. 23-án Sowetó- ban felavatta az ország első olyan emlékművét, amelyet fekete katonák tiszteletére emeltek. Március 20. — Tömeges gázmérgezps történt a tokiói metróban, amelynek több halálos áldozata volt és öt és fél ezer embert kellett kórházba szállítani. A merényletet az AUM Sinrikjo nevű vallási szekta tagjai követték el. Március 20-21. — Párizsban az Európai Stabilitási Értekezlet zárókonferenciáján az EBESZ 52 tagállama, valamint több nemzetközi szervezet elfogadta az Európai Stabilitási Egyezményt. Március 26. — Életbe lépett az EU hét tagja — Franciaország. Németország, Portugália, Spanyolország és a Bene- lux-államok — által kötött schengeni egyezmény, amely a személyi forgalomban megszünteti a határellenőrzést, csupán a „kívülről” érkezők esetében tartja fenn és szigorítja a belépők ellenőrzését. Március 28-április 7. — Berlinben az ENSZ szervezésében klíma-világkonferenciát tartottak. Március 31. — Bukarest közelében, felszállás után lezuhant a TAROM román légitársaság brüsszeli járata. A katasztrófának mintegy 60 halá- losáldozata volt. Április 5. — Megalakulásának 50. évfordulóján jubileumi ülést tartott Londonban a 22 tagállamot számláló Arab Liga. Április 19. — Az Egyesült Államok történetének legvéresebb robbantásos terrorakcióját hajtották végre Oklahoma City belvárosában. Május 1-3. — A horvát hadsereg támadást indított a kraji- nai szerbek ellenőrzése alatt lévő Nyugat-Szlavónia ellen. Az akcióra válaszul több — emberéletet is követelő — szerb támadás érte Zágrábot. Május 6-9. — Ünnepélyes keretek között, állam- és kormányfők részvételével emlékeztek meg világszerte a második világháború európai befejeződésének 50. évfordulójáról. Nagyszabású rendezvények voltak — többek között — Londonban, Párizsban, Berlinben és Moszkvában. Május 7. — Jacques Chirac nyerte a francia elnökválasztást. 17-én iktatták be hivatalába, mint a Francia Köztársaság sorrendben 22. elnökét. Május 27. és 28. — A Richter-skála szerint 7,5, valamint 9-10-es fokozatú földrengés volt Oroszország távol-keleti szegletében, Szahalin északi részén, s ennek következtében szinte teljesen megsemmisült a háromezer lakosú Nyeftye- gorszk városa. Június 8. — Az amerikai haditengerészet különleges helikopteres egysége kimenekítette Boszniából a június 2-án Banja Luka fölött lelőtt amerikai repülőgép pilótáját, Scott O’ Gradyt. Június 13. — Jacques Chirac köztársasági elnök bejelentette. hogy országa felújítja a kísérleti atomrobbantásokat. A bejelentést széles körű tiltakozás követte világszerte. (Szeptember 15. óta Francia- ország öt atomrobbantást hajtott végre a csendes-óceáni térségben.) Június 26. — San Franciscóban nagyszabású rendezvényen emlékeztek meg az ENSZ Alapokmány aláírásának 50. évfordulójáról. Június 29. — Az amerikai Atlantis űrrepülőgép összekapcsolódott az orosz Mir űrállomással. Legutoljára húsz évvel ezelőtt került sor hasonló űrrandevúra az Apol- ló-Szojuz-program keretében. Június 29. — Száznál is több halálos áldozatot követelt, amikor Szöulban összeomlott egy ötemeletes, vásárlókkal zsúfolt áruház. Július II. — Az Egyesült Államok és Vietnam húsz évi ellenségeskedés után normali- zálta kapcsolatait: Clinton elnök bejelentette, hogy Washington teljes diplomáciai elismerésben részesíti Hanoit. Július 25. — Nagy erejű robbanás történt Párizsban egy metróállomáson, a Szent Mihály sugárút mellett. A merényletnek 7 halálos áldozata volt és 84-en sebesültek meg, elkövetésével algériai iszlám szélsőségeseket gyanúsítottak. Augusztus 4-7. — A horvát erők általános támadást indítottak a horvátországi Szerb Krajina minden nagyobb városa ellen. A „Vihar” fedőnevű hadművelet keretében megszerezték az ellenőrzést Horvátország nemzetközileg elismert túlnyomó területe felett. Augusztus 8-23. — 14 kelet- és közép-európai állam — köztük Magyarország —, valamint három NATO-ország mintegy 4000 katonájának részvételével a Louisiana állambeli Fort Polkban közös NATO-békepartnerségi hadgyakorlatot tartottak „Cooperative Nugget 1995” elnevezéssel. Augusztus 9. — A német légierő Tornado típusú repülőgépei megkezdték őrjárataikat Bosznia fölött. Ez volt a német haderő első külföldi harci bevetése a második világháború befejezése óta. Augusztus 10. — Jordániába menekült Szaddám Húszéin iraki elnök két veje és családjuk. Augusztus 23. — Pontban éjfélkor világszerte megkezdődött a „Windows ’95” operációs rendszer árusítása. Augusztus 28. — Szarajevó piacterét szerb tüzérségi támadás érte, aminek következtében 41 ember vesztette életét, több mint nyolcvan pedig megsebesült. Augusztus 30-szeptember 8. — Pekingben nem hivatalos női világtalálkozót tartottak, amely — mintegy 25 ezer résztvevővel — a világ addigi legnagyobb nőtalálkozója volt. Szeptember 13. — Moszkvában gránátvetőből tüzet nyitottak az Egyesült Államok nagykövetségének épületére. Szeptember 19. — New Yorkban megnyílt az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének ötvenedik ülésszaka. Szeptember 28. — Washingtonban Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője és Jichak Rabin izraeli kormányfő aláírta a palesztin autonómia ciszjordáni- ai kiterjesztéséről Tábában kötött megállapodást. Október 2. — A Los Ange- les-i esküdtszék ítéletet hozott az egész Amerikát egy évig lázban tartó O. J. Simpson- perben: az esküdtek felmentették az emberölés vádja alól az egykori futballsztár filmszínészt. Október 19. — A belga parlament engedélyezte, hogy Willy Claes NÁTO-főtitkárt vád alá helyezzék az Agusta és a Dassault korrupciós ügyekben. A döntés után Claes 20- án lemondott NATO-főtitkári tisztségéről. Október 22-24. — New Yorkban a 185 tagország állam- és kormányfőinek részvételével emlékülést tartottak a világszervezet megalakulásának és alapokmánya életbe lépésének 50. évfordulója alkalmából. Október 27. — Felrobbant a kassai vasmű magaskemencéje. A szerencsétlenségnek kilenc halálos áldozata volt és a vasmű közelében fekvő Na- gyida ■ község lakosságát ki kellett költöztetni. Október 28. — Tűz ütött ki egy bakui metrószerelvényen. A minden idők legsúlyosabb metrószerencsétlensége 289 halálos áldozatot követelt. November 4. — Tel-Aviv- ban Jichak Rabin izraeli kormányfő ellen gyilkos merényletet követett el a 28 éves Jigal Amir. Rabin november 6-i je- ruzsálemi temetési szertartásán számos állam- és kormányfő vett részt. November 9. — Aleksander Kwasniewski, a Demokratikus Baloldali Szövetség elnöke nyerte a lengyel elnökválasztást. November 10. — A széles körű nemzetközi tiltakozás ellenére felakasztották Ken Sa- ro-Wiwát, az ogoni nemzetiség jogaiért és a környezetvédelemért küzdő, Alternatív Nobel-díjas írót. A kivégzés elleni tiltakozásul több ország visszahívta diplomáciai képviselete vezetőjét Nigériából. November 13. — Bili Clinton elnök megvétózta a kongresszus törvénytervezetét az államadósság felső határának emelésére. A normális működéshez szükséges fedezet híján 13-án éjféltől 20-áig — a Fehér Ház és a kongresszus kompromisszumos megállapodásának megkötéséig — részlegesen leállt az amerikai szövetségi kormányzat. November 15. — A szlovák parlament a Magyar Koalíció és a parlamenti ellenzék súlyos kifogásai, valamint az Európai Parlament nyomatékos figyelmeztetése ellenére elfogadta a magyar kisebbséget hátrányosan érintő nyelvtörvényt. November 20. — Károly brit trónörökös különélő felesége, Diana hercegnő interjút adott a BBC-nek a királyi család életéről és saját problémáiról. November 24. — Franciaországban a közszolgálati szektor országos sztrájkot kezdeményezett, így tiltakozva a társadalombiztosítás tervezett reformja ellen. December 5. — Az Északatlanti Tanács külügyminiszteri ülése a NATO főtitkárává Javier Solana spanyol külügyminisztert nevezte ki. December 14. — Párizsban Franjo Tudjman horvát, Slobodan Milosevic szerb és Alija Izetbegovic bosnyák elnök ünnepélyesen aláírta az egyesült államokbeli Daytonban kidolgozott délszláv békeszerződést. December 16. — A NATO nagyköveti tanácsa kiadta a szervezet kötelékének a hivatalos bevonulási parancsot Boszniába. December 17. — Oroszországban törvényhozási választást tartottak, amelyen az Orosz Föderáció Kommunista Pártja szerezte meg a győzelmet. December 19. — Huszonnyolc ország képviselői Hágában a COCOM (Többoldalú Exportellenőrzés-összehango- ló Bizottság) örökébe lépő megállapodást kötöttek a hagyományos fegyverek és a biztonsági szempontból kényes, csúcstechnológiát képviselő termékek exportjáról. December 23. — Betlehemben a szentföldi görögkeleti ortodox pátriárka, I. Teodo- rosz átadta a jeruzsálemi keresztény templomok felügyeletét Jasszer Arafat palesztin vezetőnek. (Sajtóadatbank) Május 8.: a második világháború befejezésének 50. évfordulója alkalmából 80 nemzet vezetői vettek részt a megemlékezésen — a párizsi Diadalívnél német katona is állt nemzeti lobogójával December 14.: A boszniai béke aláírási ceremóniája a párizsi Elysée palotában. Az ülősorban balról jobbra: Szlobodan Milosevics szerb, Franjo Tudjman horvát, és Alija Izet-begovics bosnyák elnök. Mögöttük áll: Felipe Gonzales spanyol miniszterelnök. Bili Clinton, az USA elnöke, Jacques Chirac francia elnök,Halmut Kohl német kancellár, és John Major brit miniszterelnök AP-felvételek Ifi
