Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-07 / 288. szám
1995. december 7., csütörtök mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm® HÁTTÉR A bank nem adja el a gyárat Az EKO Kft.-nél a karcsúbb szervezet jelentős forgalmat produkált az idén Készül az ivóié Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - M. Cs.) — Korábban több komoly kérője is volt a nyíregyházi konzervgyárat működtető EKO Kft.-nek, de mégsem jött létre adásvétel, mert a legfőbb tulajdonos, a Kereskedelmi Bank Rt. úgy döntött, ezt a nyereséges vállalkozását továbbra is ilyen formában kívánja működtetni. A banki döntés hátteréről és az idei üzletmenetről Partizer László ügyvezető igazgatót kérdeztük. 200 millió nyereség ü Korábban azt az információt kaptuk, törvényi előírás miatt el kell adnia az EKO Kft.- ben szerzett tulajdonrészét a Kereskedelmi Bank Rt.-nek. — A törvény nem azt szabályozza, hogy egy céget mikor kell eladni a banknak, hanem azt, hogy egy banknak mekkora összegű befektetése lehet különböző vállalkozásokban. Azok között a bank szelektál, melyiket tartja meg, s melyiket adja el. A Kereskedelmi Bank Rt. természetesen azokhoz ragaszkodik, amelyek nyereségesek. Azt látni kell, hogy az EKO Kft. nagyon fontos hitelpartnere a Kereskedelmi Bank Rt.-nek, hiszen a nyíregyházi fiók kiemelt ügyfele a társaság, emellett pedig a bank, mint tulajdonos a nyereség nagy részét is megkapja. A tulajdonosi szerkezet tehát nem változik. Várhatóan a bank tartósan megtartja tulajdonában az EKO Kft.-t. Mindezt a számok is igazolják, hiszen a kft. 1993-ban, megalakulásának évében is nyereséges volt, amelynek összege 130 millió, tavaly 178 millió szerepelt a mérlegben. Ebben az évben közel 200 milliós lesz a nyereség. □ Mennyire jelent köny- nyebbséget a cég számára egy biztos banki háttér? — Az EKO Kft. a nyersanyagpiacon nagyon fontos pozíciót tölt be, fizetőképes partner, hiszen a Kereskedelmi Bank Rt. biztosítja azt az anyagi hátteret, amellyel tegyük fel egy másik kft. nem rendelkezne. Nekünk nem kell hitelek után futkározni, hiszen elkészítünk egy korrekt üzleti tervet, amit eddig mindig elfogadott a bank, amely ez alapján megfinanszírozza a tevékenységünket. A kamatoknál nem kapunk kedvezményt, ugyanolyan piaci kamatra kapunk hitelt, mint más vállalkozó. Ez jelenleg 38,5 százalék. A bank folyamatosan vizsgálja a kihelyezett hitel felhasználását, a kintlévőségeket, a vagyoni helyzetet, a fizetőképességet. Ezek alapján folyamatosan informálódik a cégről. □ A cég nyereségességét egyedül az egyszerűbb hitel- felvétel határozza meg? — Havonta a banki megbízottnak egy komplett mérleget adunk át, ami valamennyi fontos számadatot tartalmaz. A cég nyereségességét viszont nem a hitelfelvétel könnyebbsége adja, hanem azzal, hogy jelentősen megkarcsúsodott a szervezet a korábbi vállalathoz képest. Jelenleg 600 állandó dolgozónk van, ami szezonra 1000-1100-ra emelkedik. Ezzel a létszámmal több terméket állítunk elő, mint a legjobb évében a Nyírség Konzervipari Vállalat. Idén az árbevételünk az ötmilliárd forintot is meghaladja. A létszámcsökkenéshez pedig a korábbinál lényegesen hatékonyabb munka társul. Az orosz piac U Eléggé utópisztikus ötletnek tűnt néhány éve az orosz piacra való visszajutás. A stratégiai elképzelés mennyire vált be? — Két éve az orosz piac visszaszerzését tűztük ki célul, ami akkoriban sok ember szemében kicsit nevetséges volt. A megyei vállalkozók is mind a nyugati piacokat és nem a keletit keresték. Napjainkban viszont a többség kelet irányába fordult, amit az is jelez, hogy 1993-ban egyedüli magyar cégként vettünk részt a moszkvai kiállításon, idén hat magyar konzervgyár állított ki és, mellette számos konzerv- cég képviselője is részt vett a vásáron. Az orosz piac rettentő nagy és az ottani árak jobbak, mint a nyugat-európaiak. Az idén a forgalmunk közel ötven százaléka keleti piacokra irányult. A banknak az orosz piaccal kapcsolatban nincsenek fenntartásai, azt kérte, olyan garanciát adjanak a vevőink, ami mindenképpen bankári biztosítékot jelent. A partnerről az információszerzésben a bank segít nekünk. ü Korábban konzervhegyek álltak az udvaron, jelenleg pedig kamionok siirögnek és folyamatosan viszik az árut a megrendelőknek. Ennyire javultak a feltételek? — A cég csak piacra gyárt, elsősorban a külföldi piacokra, de számos hazai üzletlánccal is szerződést kötöttünk, akik biztos partneri hátteret jelentenek az értékesítésnél. Emellett naprakészen érkeztetjük a nyersanyagot. Ami este 22 óráig beérkezik, azt másnap reggel 6 óráig feldolgozzuk. Korábban két-három napig is itt állt az udvaron az uborka és a meggy, emiatt jelentős volt a súlyveszteség és a minőség- romlás. A feltételek sokkal jobbak, azonnal tudunk fizetni a kistermelőknek. Emellett a szezon előtt a feldolgozó vonalakat úgy alakítottuk ki, hogy egy percnyi leállás sem legyen, folyamatosan tudjanak termelni. A kukoricánál például a gépsor hét-nyolc millió készterméket tud gyártani, ebben a szezonban ez a szám elérte a tizenötmilliót. Mindez az önköltségben három-öt forintos megtakarítást jelent, ami egy harmincmillió darabos gyártásnál százmilliós nyereséget nyújt. Idén új termékként elkezdtük a dobozos ivólevek gyártását, amelyből 3 milliót adtunk el, jövőre már 8-10 millió értékesítését tervezzük. Adott lehetőség Q Mennyire terveznek további gyors növekedést? — Olyan gyártmányokban gondolkozunk, amelyeket nagy tömegben és gépesítve készíthetünk. Ilyen például a paradicsomsűrítmények, a zöldborsó- és kukoricakonzer- vek. Ebben az évben mindössze félmillió meggykonzer- vet készítettünk, a kapacitásunk viszont 4 millióra elég, almasűrítményből 3,5 ezer tonnát gyártottunk, ennek több mint háromszorosát is elkészíthetjük. A forgalomnövekedés lehetősége tehát adott, szerintem félmilliárddal növekszik a forgalmunk jövőre, így várhatóan a következő évben 6 milliárd lesz az árbevételünk. ■■■■■■■ , T*I »T»j * I i Más sansszal Szőke Judit-w-^- érdezi a lányom: és K akkor most tanító né- X ni ír egy táblát, amin az áll majd, hogy sztrájk? Megnyugtattam, egyelőre francia típusú látványos tiltakozásról szó sincs. Nem olyan vonulósak, inkább bir- katürelműek a tanárok. Csakhogy—ugyanúgy a lelkiismeretükre apellálva, mint az egészségügyieknél — ezzel mindig is visszaéltek a kormányok. Az előző egy picit emelt néha a béreken, ami arra volt jó, hogy az újabb parányi igény megemlítésekor felhördüljön a többi réteg: már megint?!, a mostani pedig makacsul kitart a majdnem nemnél, sőt további elbocsátásokat helyezett kilátásba. Ma az oktatásban jellemző 30 ezer forintos bruttó alapján valóban elgondolkozik az ember: hogy is van az a napszámos dolog? Merre felé nyújtogatjuk mi jelentkező ujjúnkat? Miközben a felsőoktatásban már jóval kevesebb az oktató, erőteljes spontán igény mutatkozik a hallgatói létszámemelésre: négy év alatt ötven százalékkal többen kerültek be egyetemre, főiskolára, de az idén már negyvenezer fiatal esett el a néhány éves parkolási lehetőségtől. El kellene végre dönteni: vállalja az ország a pályakezdő munkanélküli durván 100 ezer forint évi segélyeztetését, avagy válasszuk inkább az évi 200 ezer forintos taníttatási költséget? Soha nem szabad elfelejteni, hogy más sansszal indul a munkaerő- piacon egy diplomával rendelkező, és más esélyekkel a középfokú végzettségű. S ami fölött mindig elsiklanak, hogy az életpálya kezdetekori munkanélkülivé válásnak a társadalmi költségei szinte felmérhetetle- nek (ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is lehet azt megbecsülni). Tehát az oktatásügy apropóján a legkevesebb, hogy a bérekről, a működési ellehetetlenülésről esik szó; nem kell összetéveszteni azt holmi értelmiségi tűzijátékkal sem. Az alternatíva a következő: szellemi tőkefejlesztés avagy biztatjuk inkább a gyerekünket: thaibokszolj, fiam, mert semmi sem lesz belőled...(sem). Szöveg nélkül Ferter János rajza Kommentár Tisztába tenni Balogh József O lvasom a hírt és örülök: adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt indított eljárást a Győr-Moson- Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság több—részben ismert, részben ismeretlen —tettes ellen. A gyanúsítottak az elmúlt két és fél évben bejegyzett, de tényleges tevékenységet nem folytató társaságok hamis számláival üzemanyagot értékesítettek Győr megyei benzin- kutaknak. A termékeket legálisan hozták be az országba, a fantomcégeket az itthoni értékesítésnél használták, s a számlákon feltüntetett adókat nem fizették be. Ezzel a módszerrel több milliárd forintos forgalmat bonyolítottak, s legalább 100 millió forinttal károsították meg az adóhatóságot, más szóval ugyanennyi jogtalan haszonra tettek szert. Eddig harminc fantomcéget azonosított a rendőrség. Aztán eszembe jut a parlamentben kedd délután lezajlott szócsata, ahol természetesen nem erről beszéltek, ám valahol az emberfejében összeér a két té ma. Három ellenzéki párt képviselői tették szóvá tegnapelőtt (előtte már korábban is): összeférhetetlennek tartják, hogy a magyarorosz államközi szerződésben magyar részről egy amerikai székhelyű és 49 százalékban tulajdonos cég szerepel, amelynek tulajdonosa Patkó András, aki pénzügyminiszter-helyettes volt a rendszerváltás előtt, a moszkvai irodát pedig Dunai Imre jelenlegi 1KM- miniszter fia vezeti. Azt is összeférhetetlennek tartják, hogy a magyar-orosz kereskedelem lebonyolításával Hujber Ottót, az MSZP vállalkozói tagozatának vezetőjét bízták meg. A miniszter azt mondta: Magyarországon nem folytattak tevékenységet, így nincs mit tisztázni az üggyel kapcsolatban. Ha a miniszter mondja, biztosan így is van. De ha belegondolunk, hogy a Győr megyei ügyben is bejegyzett, de tényleges tevékenységet nem folytató társaságok hamis számláival értékesítették az üzemanyagot, akkor mindenkinek érdeke megnyugtatóan tisztába tenni a dolgokat. lip r, | & "y A 4 * f|| wt ■. I III á * JÉ 4 # I ? * * § I