Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-06 / 287. szám
1995. december 6., szerda MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország 11 Magyarország a reformok élén Horn: a térség összes államának félre kell tennie a történelmi sérelmeket Párizs (MTI) — Jacques Chirac francia államfő szerint Magyarország legelöl jár a reformok megvalósítása terén, s ez is arra predesztinálja, hogy a legelsők között kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Franciaország egyébként támogatja, hogy az EU jövőre kezdődő intézményi reformkonferenciáján döntés szülessen a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontjáról — közölte párizsi látogatását záró sajtóértekezletén Hóm Gyula miniszterelnök, hozzátéve: ez utóbbi azért nagyon fontos, mert a francia vezetés álláspontja befolyásolja a mediterrán országok véleményét. Ami a magyar csatlakozás menetrendjét illeti, a kormányfő úgy vélekedett, hogy legkésőbb 1998 első felében meg kell kezdeni a tárgyalásokat, s ezt az időpontot szerinte az EU államainak többsége is támogatja. — Ha ez így történik, akkor 2000-ben csatlakozhatunk az Európai Unióhoz — szögezte le Hóm Gyula, hangsúlyozva, hogy a magyar gazdasági reformtörekvések éppen ezt a csatlakozást akarják előkészíteni, s hogy Magyarország, illetve a kelet- közép-európai országok belépése nem csak az érintett államoknak lenne hasznos, de a piacbővítés, munkahelyteremtés, a versenyképesség fokozása révén a szervezet jelenlegi tagjai is hasznot húznának belőle. Hóm Gyula a Nyugat-európai Unió (NYeU) parlamenti közgyűlésének meghívására érkezett a francia fővárosba, s így a Chirac-kal folytatott megbeszélés mellett az út másik fő programpontját a parlamenti közgyűlés előtt mondott beszéd jelentette. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: a NYeU Magyarország számára egyfajta hidat jelent az Európai Unió, illetve a NATO felé, s a budapesti vezetés valóban nagy jelentőséget tulajdonít ennek a szervezetnek. A beszédben, illetve az azt követő képviselői kérdésekben nagy teret kapott Magyar- országnak szomszédaihoz fűződő viszonya. Horn leszögezte, hogy a térség összes államának félre kell tennie a történelmi sérelmeket, hiszen ilyen sérelmek mindenkit értek, s erre nem lehet az új Európát felépíteni. The Times: Bosznia nem Irak London (MTI) — A boszniai hadszíntér nem tévesztendő össze Irakkal, ahol csak az számított, hogy ki tudja a legnagyobbat ütni — írja keddi elemzésében a The Times, amely az EBESZ szerepével kapcsolatban is súlyos kételyeket fogalmaz meg. Az első számú brit napilap a balkáni tűzfészek kioltására hivatott nemzetközi NATO- alakulatról megállapítja: ha az képtelennek bizonyul elhitetni mindegyik oldallal, hogy a jövő biztonságosabb és ígéretesebb lesz, akkor menthetetlenül belebukik küldetésébe. Az egész vállalkozás legkönnyebb elemének tűnik — jóllehet ez is elég nehéz — a katonai rész. Az európaiak jóval hosszabb időtartamú jelenlét mellett teszik le a garast, mint a fél szemmel már a jövő évi elnökválasztásra tekintő amerikai elnök, mivel úgy tartják: a rendezési megállapodás politikai érvényesítése lesz az igazán kemény dió, nem beszélve a gazdaság újjáépítéséről — írja a The Times. A vezető brit lap nehezményező hangsúllyal említi, hogy az amerikaiak ellenkezése miatt az ugyancsak tervbe vett választási folyamat nem az e területen jóval tapasztaltabb ENSZ, hanem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt zajlik majd. Az EBESZ, amelynek elnöki posztját Magyarország éppen most készül átadni Svájcnak, „tele van jóindulattal, rendkívül kevés azonban a gyakorlati tapasztalata”. E szerény személyi állománnyal és csekély tapasztalatokkal bíró csoport, amelynek még egy irodája sincs Zágrábban, most a világtörténelem egyik legnehezebb választási procedúrájába készül belevágni — áll a The Times elemzésében. A szervezetnek szinte a semmiből kell toboroznia, kitanítania és a helyszínre küldenie választási szakértőket, s a daytoni egyezség alapján ugyancsak szinte azonnal választási bizottságot is életre kellene hívnia — sorolja a brit lap a várható nehézségeket. A lap végső következtetése szerint a daytoni megállapodásra leselkedő legnagyobb veszély az, hogy bonyolultsága, ellentmondásai s a szövetségesek eltérő — ha nem éppen homlokegyenest egymásnak feszülő — törekvései folytán végül is végrehajthatatlan- nak bizonyul. Ez sokai súlyosabbb vereség lenne, mint amelyet az ENSZ szenvedett el a Balkánon; ez a NATO és az egész nyugati szövetség vereségét jelentené — írja a The Times átfogó keddi elemzése. Döntésre várva Brüsszel (MTI) — A NATO jövőre még nem dönt önmaga keleti irányú bővítéséről, de elmélyíti a párbeszédet a jelentkezőkkel — mondta kedden Klaus Kinkel. A német diplomácia vezetője az Észak- atlanti Szövetséghez tartozó államok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán beszélt erről. Nyilatkozatát a dpa idézte. — 1996 a felkészülés és a felkészítés éve lesz. A szövetségnek magának is fel kell készülnie önnön bővülésére, s egyszersmind fel kell készítenie a felvételt kérő országokat is a tagságra. Az utóbbiban jövőre is a Békepartnerség programja játssza a főszerepet — fejtette ki mondandójában a német külügyminiszter. Afgán... ...kormánygépek a tálib milíciák állásait bombázták Kabultól délre hétfőn késő éjszaka. A rajtaütés célja a tálib felkelők várható of- fenzívájának meghiúsítása volt —- közölte kedden az afgán védelmi minisztérium szóvivője. (MTI) A román... ...belpolitika szempontjából fontos döntést hozott a demokratikus ellenzék legnagyobb tömörülését képező Román Demoratikus Konvenció: kedd esti ülésén bejelentették, hogy Emil Constantinescu, a Konvenció elnöke „formailag,” beiratkozik a tömörülés legnagyobb formációjába. a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártba (KDNP). (MTI) A varsói... ...kormány kedden úgy döntött, hogy hozzájárul lengyel katonák Boszniába küldéséhez. Józef Oleksy miniszterelnök a kabinetülést követőn újságíróknak kijelentette: Lengyelország határozottan támogatja a béketörekvéseket, és ezt azzal is jelezni kívánja, hogy 660 fős alakulatot küld a térségbe. (MTI) A maffia... ...104 tagját tartóztatta le jól összehangolt hadművelettel a spanyol és az olasz rendőrség. Olaszországban 79, Spanyolország déli részén, Andalúziában és Valenciában összesen 25 ca- morra-tag került a hálóba; ez utóbbiak között van a helyi zervezet főnöke is. HIRDETÉS Solana sok dolga (MTI-Panoráma) — Nem sok ideje lesz Javier Sola- na-nak a NATO főtitkári munka átvételére. Miként keddi kinevezése nyomán az egyik szövetségi diplomata megjegyezte, nem is kell majd átvennie, nyakába szakad az magától is. A legmunkaigényesebb és egyúttal legsürgetőbb dosszié a boszniai „béketeremtésből” adódó, a NATO történetében példátlan nagyságrendű feladatok sora. Előre látható, hogy a bonyolult műveletsor távolról sem csupán technikai jellegű problémák sorát veti majd fel, hanem akadnak bőven politikaiak is. Hogyan válik majd be a sajátos együttműködés az orosz parancsnoksággal? Miként találják meg a hangot a nem tagország mohamedán államokkal? Sikerül-e kialkudni az ENSZ-nél, hogy legalább valamennyit megtérítsen a borsos számlákból? — hogy csak néhány említsünk. A NATO-orosz kapcsolat önmagában is külön dosszié. A hagyományos fegyverzetek korlátozásáról szóló szerződés (CFE) felülvizsgálati konferenciája jövőre esedékes, s már azt is alig — kompromisszumos javaslatok árán — sikerült csak elérni, hogy Moszkva legalább addig tessék-lássék kötelezettséget vállaljon az öt évvel ezelőtti bécsi megállapodás betartására. De eközben a kiinduló alapállásból — vagyis, hogy a még NATO-VSZ felállásra méretezett szerződés az új körülmények között teljesen elavult — az orosz fővárosban hangsúlyozottan egy pillanatig sem engedtek. Brüsz- szelben pedig többször is jelezték: szeretnék elkerülni egy „újratárgyalási lavina” megindulását. Mindeközben a szövetségi politika egyszerre akar minél szívélyesebb, konkrét együttműködésen alapuló kapcsolatot Moszkvával, illetve újabb és újabb előrelépést elérni a NATO kilátásba helyezett kibővítésében (még ha ez utóbbi terén újabban tapasztalható is némi visszafogottság...). Brüsszeli megítélés szerint e két dolog egymásból következik és egymást erősíti. Moszkvában úgy vélik, hogy éppen ellenkezőleg: egymást kizárják... Közben számolni kell a tucatnyi, bebocsátásra váró kelet-, és közép-európai ország nyomásával is, miként általában a 27 országot magában foglaló békepartneri program menedzselésével. Brüsszeli diplomáciai körökben mind többen számítanak arra, hogy a jövő év közepe tájékán, (az orosz választások után?), nagyon valószínű egy újabb NA- TO-csúcs kitűzése, amely annak idején majd minden bizonnyal mégiscsak mandátumot fog adni az újabb bővítési tanulmány — az immár „mikor?” és „kiket” kérdésre felelő dolgozat elkészítésére. A béke rangot ad Budapest (MTI) — Az EBESZ-tagországok külügyminisztereinek e heti budapesti találkozója — amelyen véglegesítik a boszniai választások megfigyelésének terveit — új lehetőséget ad a szervezetnek arra. hogy jelentős szerepre tegyen szert Európa biztonsági rendszerében — állapította meg keddi budapesti tudósításában a Reuter brit hírügynökség. Az 54 tagú Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) — amely a hidegháború vége óta keresi biztonsági szerepét — megnövelheti nemzetközi tekintélyét, ha sikerrel szervezi meg a daytoni megállapodásban előírt boszniai szabad választásokat — írja a tudósító, Mitya New, diplomatákra hivatkozva. „Ha az EBESZ sikerrel kiállja ezt a délszláv próbát, végre elnyeri majd helyét az európai biztonsági rendszerben” — idézi a Reuter Gyarmati István EBESZ- különmegbízottnak a Magyar Hírlapban múlt héten megjelent interjúját. Az EBESZ tisztségvise lői már korábban elmondták, hogy erejüket Boszniába kívánják összpontosítani, ahol szarajevói központtal és a szerb területeken létesítendő irodákkal 20-30 munkacsoportjuk rója majd a vidéket a választások előkészítése céljából. Méltatják Bokrost Brüsszel (MTI) — „Magyarország legnépszerűtlenebb embere és szigorú gazdaságpolitikai programja győztesen került ki a szocialista párt (MSZP) közelmúltban tartott kongresszusán” —- kezdi rövid magyarországi helyzetértékelését a keddi La Libre Belgique. A „nemzetközi pénzügyi élet kedvencének” e sikere átmenetileg az MSZP keményvonalasainak (így a Nagy Sándor és Kósáné Kovács Magda nevével jegyzett irányvonalnak) a vereségét is jelenti — állapítja meg a lap közép-európai tudósítója, Christine Dupré. A gazdasági realizmusból kiinduló Bokros Lajos- Surányi György tandemnek nyújtott újabb támogatás egyúttal megerősítette a Bokros elődje, Békési László és Horn Gyula miniszterelnök szembenállásának személyes jellegét is — véli a cikk szerzője, és utal rá, hogy Békési (aki „egy időben Horn riválisa lehetett volna” a kormányfői székért folyó versenyben) Bokrosénál kevésbé szigorú gazdasági programot tett le az asztalra idén tavasszal, mielőtt mennie kellett. A magyar politikai élet amúgy „viszonylag nyugodt tél” elébe néz.
