Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-06 / 287. szám

1995. december 6., szerda Fórum olvasóink leveleiből Ismét hosszú a kamionsor Záhonynál Harasztosi Pál felvétele Emelés helyett Ebben az évben is az volt a gyakorlat, hogy a nyugdíjakat az év folyamán két meghatáro­zott időpontban emelték. Az 1995. évi IX. hó 1-től esedé­kes 4 száazlékos nyugdíjeme­lést és a visszamenőleges eme­lési különbözetet volt, aki hiá­ba várta. Kérdésemre a Nyug­díjfolyósító Igazgatóság meg­nyugtatott, hogy nem történt tévedés. Ugyanis a 88/1995. (VIII. 4.) Kormányrendelet ér­telmében a 4 százalékos nyug­díjemelés a hadigondozotti pénzellátás összegét nem érin­tette. Vajon miért nem? Sem­mi indoklás. Megszületett egy Kormány- rendelet másfél hónappal az életbe léptetés előtt. Nem tu­dom, hány hadiözvegy várta a második lépcsőben a 4 száza­lékos nyugdíjemelést? Őket nem terheli az infláció? 80-90 éves emberek, akik talán egye­dül kénytelenek az egyre ne­hezülő életkörülmények kö­zött küzdeni a létért. Kis összegről van szó, de talán épp a téli tüzelő beszerzésében se­gített volna. Miért akar a szo­ciálisan érzékeny kormány ezeknek a hányatott sorsú em­bereknek megrövidítésével stabilizációs morzsákra szert tenni? Ők nem fognak tüntetni a Parlament előtt. Az utazási kedvezményt sem használják ki már évek óta. De a nyugdíj- emelést számon tartják, és 1995 szeptembere számukra emelés helyett csalódást ho­zott. Molnár Józsefné, Nyírmada Ki fogja fizetni? Jövedelempótló támogatáson voltam, (vagy továbbra is le­szek) a MÁV-nak a rendszeres vonatkésése miatt. Mint jöve- delempótlós, állandóan az új­ságot néztem az álláshirdeté­sek miatt (is). Végre akadt egy megfelelő állás, 8 órától 4-ig. Elsején indult a varroda. Igen ám, de egy hétből, vagyis öt munkanapból háromszor kés­ve érek be, mert amelyik vo­nattal utazni tudnánk, annak itt Bashalomon 7.22-kor lenne az indulása. Sajnos ez csak 8-kor, 8.10-kor, vagy egyáltalán (péntek) nem is jött. Nem tudjuk, mi az oka az ál­landó késésnek, az időre nem lehet fogni, mert nyáron is ez a helyzet a 7.22-es vonattal. Nem értem, hogy kinek volt jó, hogy elvegyék azt a járatot, ami 6.45-kor volt itt, most 5.50-re tették. Sok az iskolás és az egyműszakos, aki kény­telen az 5.50-es vonattal men­ni és már fél hétre Nyíregyhá- •zán van. Az egyműszak is álta­lában fél 8-kor kezdődik, az is­kola is 8-kor. Nem lehetne megoldani, hogy ezt a járatot (a 6.45-öst) visszaállítsák, hisz így is vígan beértek a munka­helyre és az iskolába. Vajon lehet-e a vasutat kár­térítésre kötelezni, ha kitesz­nek a vonatkésés miatt? Na­gyon sok az OTP törleszté­sünk, két kiskorú gyermekünk van, férjem 67 százalékos rok­kantnyugdíjas. Sajnos nagyon nagy szükségünk lenne az én keresetemre. Ha az 5 óra 50-essel megyek 8 óráig hol legyek? Nem szer­veztem aláírásgyűjtést, de aki­nek gyereke van és eljár Nyír­egyházára dolgozni, az kény­telen vinni magával az iskolá­ba. K. J.-né, Bashalom A lebunkózott gazda Igaz, hogy évekkel ezelőtt történt, de most is időszerű. Tél van, hideg, a disznóölé­sek szezonja. Akkor is így volt, hajnal, sötét, az ilyen­kor illő melegítő védőital elfogyasztása után. Keve­sen voltak férfiak, ekkor az a szokás, hogy a gazda ki­hajtja az ólból a disznót, a böllér pedig egy bunkóval jól fejen vágja az állatot. Előtte visítozás, ordítozás, ahogy történni szokott. Mindössze a helyzet fordult meg, a disznó űzte ki a gaz­dát az ólból. Ahogy megje­lent a fej, óriásit ütött a kan- csi hentes. Operáltuk is a gazdát órákig, a disznóról nincs tudomásunk. Azt vi­szont tudjuk, hogy a sértett hónapokig lábadozott. A mostani disznóölési szezon kezdetén idejében szeret­nénk szólni! Vegyen sapkát a gazda, mert tudtunkkal a (négylábú) disznó nem hord ilyet. így talán nem le­het összekeverni. Ellenkező esetben a gazda szalad bele a késbe, igaz, hogy a mi­énkbe. A bunkóról nem is beszélve. Dr. Mihályi József baleseti sebészadjunktus Nyíregyháza Ml MNHHMHNHI Élettársak öröklési lehetőségei Dr. Bartha Sándor Nyíregyháza — Manapság sokan nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a boldogító igent anyakönyvezető előtt mondják ki. Úgynevezett élettársi viszony aztán több jogi problémát vett fel. Kö­zülük most kettővel foglal­kozunk. Lakás ajándékba A Dunántúlról költöztem haza élettársammal együtt — írja H. M. nyíregyházi olvasónk. — Itthon sajnos, munkanélkü­li lettem. Szülői és rokoni tá­mogatással (háromszázezer forintért) vásároltunk egy sze­rény, régi kis lakást. Az volna a kérdésem, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján az élet­társ — az esetleges életközös­ség megszakítása esetén — jo­gosult-e valamilyen juttatásra ebből az ingatlanból, és hány év együttélés után válik közös tulajdonná? A törvény szerint az élettár­sak együttélésük alatt a közre­működésük arányában szerez­hetnek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem ál­lapítható meg, azt azonos mér­tékűnek kell tekinteni. A ház­tartásban végzett munka, a szerzésben való közreműkö­désnek számít. Ennek alapján az élettársa — mivel leveléből kitűnően már korábban együttéltek — az együttélés ideje alatt, akár külön, akár együttesen szerzett tulajdont, közöstulajdonnak kell tekinte­ni. Mindenesetre annak külö­nösen jelentősége van, hogy a lakást szülői és rokoni támo­gatással • vásárolták meg. Ha kizárólag a támogatással, a ka­pott háromszázezer forintból vették, akkor tulajdonképpen nem közösen fizették ki a vé­telárat. így az Ön tulajdonjoga állapítható meg, mert a szülők, illetőleg a rokonok természe­tesen csak az ő gyermeküknek akarták adni az ajándékot, s az élettársát nem kívánták abban részesíteni. Amennyiben Ön és élettársa a háromszázezer forint előteremtésében részt vettek, akkor már az együtt­élés alatt történt szerzésnek minősül a vásárlás, és így ab­ban az arányban szereznek kö­zöstulajdont, ahogy a szerzés­ben közreműködtek. Tehát, háromszázezer forint együttes vételár kifizetése mellett, az egyharmad az Öné és az élet­társáé. Mindenesetre tisztázni kell, hogy kik adták össze a vételárat. Magától az élettársi együtt­élés bármilyen időtartamából nem következik olyan jogi tény, hogy az idő múlásával az ingatlan közös tulajdonná vá­lik. Az végig megtartja, vagy a különvagyon jellegét, vagy ha az élettársak a szerzésben tényleg közreműködtek, akkor mint a szerzés aránya szerinti közöstulajdon marad fenn. Ha Önnek írták a szerződést az okiratban, az élettárs nem lép­het fel igénnyel, hogy az együttélés alatt szerezték kö­zösen az ingatlant. Ebben az esetben bizonyíta­ni kell, hogy a teljes vételárat a szülők és a rokonok fizették ki. Ezért jó lenne, ha okirat ké­szülne az ajándékozásról, ami­ben Ön, illetőleg élettársa elis­merné, hogy a teljes vételárat a szülők és a rokonság fizette ki helyettük. így fel sem merül­het majd az élettársi tulajdoni igény. Kié a biztosítás? Több éve éltünk férjemmel élettársi kapcsolatban — ke­reste meg szerkesztőségünket S. Antalné Nyírbátorból. — Sajnos, élettársam ez év nya­rán meghalt. Köztünk semmi probléma nem volt, megbe­csültük egymást, betegségében is gondoztam. Amikor meg­halt, kiderült, hogy magas összegű életbiztosítást kötött korábban. Most nem tudom felvehetem-e én az összeget, vagy a testvérei kapják, mert ők már bejelentették igényüket a pénzre. Nem lehet pontos választ adni arra, hogy élettársa halála után a biztosítás összegére ki, vagy kik a jogosultak. Az élet- biztosításnál ugyanis a köt­vényben meg kell határozni a kedvezményezettet. Amennyi­ben ilyen a biztosítási köt­vényben fel van tüntetve, ak­kor kizárólag az jogosult az összeg felvételére. Ha nincs kedvezményezett megjelölve, akkor az öröklési szabályok az irányadók: vagy az örökli a biztosítási összeget, aki a vég- rendeleti örökös, vagy pedig a törvény szerinti örökösök kap­ják meg. Amikor már együttéltek, s élettársa akkor kötötte a bizto­sítást, lehetséges, hogy Önt je­lölte meg a biztosítási köt­vénybe kedvezményezettként. Meg kell tehát nézni pontosan a kötvényt, hiszen ez dönti el, hogy ki jogosult a pénz felvé­telére. Különben a biztosító nem fi­zeti a díjat a törvényes örökös­nek, ha a kedvezményezett a kötvényben meg van jelölve. Ez esetben a biztosítótól a kedvezményezett kérheti az összeget. El kell menni a biz­tosító helyi fiókjába, és meg kell érdeklődni, hogy a köt­vényben kedvezményezett volt-e megjelölve. Szerkesztői üzenetek _____________________ _ A jelenlegi... ...jogszabályok szerint a törvényes munkaidő napi nyolc óra. Ezen felül vég­zett munka túlmunkának számít, ami munkanapokon 50 százalékos, szabad és munkaszüneti napokon 100 százalékos pótlékkal kell megfizetni — üzenjük bal- kányi olvasónknak. A lakóépületnek... ...a telekhatártól lévő távol­sága attól függ, hogy az in­gatlant a területre vonatko­zó rendezési terv milyen építési körzetbe sorolta — tájékoztatjuk K. A. kisvár- dai levélírónkat. A táppénzes... ...állomány időtartamára ugyanúgy jár alap- és pót- szabadság, mintha munkát végzett volna az illető — tájékoztatjuk B. Imrét Nyír­egyházán. A Munka... ...törvénykönyve 95. par. (2) bekezdése szerint: nem jár végkielégítés a munka- vállalónak, ha nyugellátás­ra szerzett jogosultságot, vagy korengedményes nyugdíjat állapítanak meg részére — válaszoljuk V. Józsefnek Fehérgyarmatra. A munkanélküli... ...járadék folyósításának időtartama munkaviszony­ban töltött időnek számít, így a szolgálati időbe is be kell számítani. A jövede­lempótló támogatás időtar­tama nem munkaviszony­ban töltött idő és nem szol­gálati idő — tájékoztatjuk ifj. Zubály Lajosnét Aja- kon. Válaszol «12 iffetélies Emberfán teremnek! A Kelet-Magyarország no­vember 29-i számában Győzött a hivatástudat cím­mel cikk jelent meg, mely­ben a forgalmi ellenőrzést végző munkatársaimat övön aluli ütés érte. A való­színűleg humorosnak szánt anekdotázó bevezetés is meglehetősen gunyorosra sikerült. Nem igaz, hogy munká­juk semmihez sem hasonlít­ható. Feladatuk az indokolt szabályok betartásának se­gítése, ez az utasok döntő hányadának is érdeke. Erre vállalkoznak, ezt kell tisz­tességesen tenniük. Nem tagadható, a körülmények folytán — kánikula, más­kor esős, hideg idő miatt ré­teges öltözködés, zsúfolt busz — a napi munkaidejük sokadik órájában valószí­nűleg nem a „party”-ra in­dulók illata lengi őket kö­rül. Tény az is, hogy az ille­tő kollégának nem hamvas bababőre van, de erről nem tehet, időnként orvosi ta­nácsra a borotválkozást is mellőznie kell. Az is igaz, kezén meglátszik a lakását maga építőkre jellemző nyom, ezzel együtt mint ar­ról meggyőződtem, külle­me gondozott. Megjegyzem, nem va­gyok maradéktalanul elége­dett az ellenőrök munkájá­val, sajnos előfordul, hogy hibáznak. Nem megenge­dett, hogy eseteket, szemé­lyeket minősítsek, kötelező az udvarias viselkedés. A cikk írójának módjában volt vitami az ellenőr meg­állapítását, hiszen mint mondja, a vonaljegyén lát­ható nyomot hagyott az ér­vényesítő készülék. Ezzel a lehetőséggel nem élt, a pót­díjat megfizette, azt kell mondanom, ezzel elismerte hibáját. Amennyiben a je­gyét megőrizte, a tények tisztázhatók. Kérem, keres­sen bennünket! Mi fán terem az ellenőr? — kérdezi a cikk írója. Nem fán terem, ha mégis, akkor emberfán, mint vala­mennyien, akik embernek valljuk magunkat. Ignácz László, vezérigazgató Szabolcs-Volán Rt. Nyíregyháza Rongálok ellen közös összefogással Nemrégiben a Kelet-Ma­gyarország KM-Posta rova­tában cikk jelent meg Csak nyeli a pénzt címmel, mely a levelekiek telefonproblé­máját ecsetelte. Örömmel tájékoztatom a település la­kosságát, hogy terveink szerint még ebben az évben két újabb nyilvános telefont telepítünk közterületen, egyet pedig a polgármesteri hivatalban. Az olvasók által jelzett többi panaszt is kivizsgál­tam: Leveleken a postahi­vatal mellé telepített érmés nyilvános telefonkészülé­künk sajnos, valóban gyak­ran esik áldozatul különbö­ző rongálásoknak. Ez év jú­lius, augusztus, október hó­napokban több alkalommal feltörték a készüléket, és munkatársaim tapasztalata szerint szinte mindennapos a különböző típusú rongá­lás, többek között az érmét visszaadó nyílás elzárása dróttal, gyufaszállal, fada­rabbal. Tekintettel arra, hogy ellenőrzésünk azt bi­zonyította, hogy a készülék tarifabeállítása szabályos, így csak a fenti rongálások okozhatják a bedobott pénz elnyelését. A nyilvános állomások műszaki állapotáért felelős dolgozóink minden beje­lentett hibát a leggyorsab­ban igyekeznek elhárítani, ezért kérem Önöket, hogy a készüléken történő rongá­lást rögtön jelentsék az in­gyenesen hívható 03 hiba- bejelentő számon, hogy a javítást minél kisebb idő- veszteséggel elvégezhes­sük. A rongálókkal szem­ben azonban mi nem tudjuk megvédeni a nyilvános te­lefonokat. Úgy gondolom, a helyi közösség összefogá­sa, odafigyelése viszont nagyban csökkentheti a vandál pusztítások számát. Bízom benne, közös erővel a jövőben folyamatosan biztosítani tudjuk a telefo­nálás lehetőségét Levele­ken. Balogh János, igazgató Matáv Rt., Debrecen KM-POSTA —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom