Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-05 / 286. szám

1995. december 5., kedd HAZAI HOL-MI Kelel-Magyarország 5 Sortüz-ügyek és feketegazdaság Beszélgetés Györgyi Kálmán legfőbb ügyésszel az igazságszolgáltatásról Dr. Györgyi Kálmán Balázs Attila felvétele Balogh József Nyíregyháza (KM) — Az Ukrajna és Magyarország közötti jogi együttműködés aktuális kérdéseinek megvi­tatására legfőbb ügyészi ta­lálkozót tartottak a múlt hét végén Nyíregyházán. Dr. Györgyi Kálmán, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze ekkor adott interjút lapunk­nak. O Épp, hogy hazaérkezett leg­főbb ügyész úr Oroszország­ból, másnap itt az ukrán leg­főbb ügyésszel találkozott. Mi­től vált ilyen fontossá a keleti kapcsolat? — Az ukrán ügyészséggel nem volt eddig kapcsolata a magyar ügyészségnek, jogse­gély-kapcsolatainkat az a szer­ződés rendezi, amelyet annak idején még a Magyar Népköz- társaság a Szovjetunióval kö­tött. A régi együttműködést szabályozó rendelkezéseket korszerűsíteni kell, de célszerű azzal a folyamattal összekap­csolni, amelynek eredménye­képpen Ukrajna várhatóan az Európa Tanács tagjává válik. Akkor Ukrajna is aláírja az Európa Tanács többoldalú bűnügyi szerződését, ami a jogsegélyre, a kiadatásra, az elítéltek átadására vonatkozik. A hajdani Szovjetunió utódál­lamai közül az orosz föderáció legfőbb ügyészével épp a kö­zelmúltban került sor egy ilyen találkozó lebonyolításá­ra. Nagy az érdeklődés az otta­ni jogászok részéről a magyar- országi alkotmányjogi, igaz­ságszolgáltatási, főképp a bün­tető eljárás tervezett reformja iránt. Q Ezen a vidéken már csak azért is lehet ennek a találko­zónak kedvező hatása, mert naponta érzékelhető az ukrán bűnözők jelenléte. Milyen ada­tai vannak erről a legfőbb ügyész úrnak? — A bűnügyi ügyforgalom eléggé aktív. 1994-ben az uk­rán legfőbb ügyésznek 14 ügy­ben 29 ukrán állampolgár cse­lekményével kapcsolatos bün­tető eljárást ajánlottunk fel. Ez azt jelenti, hogy a magyar ha­tóság a bizonyítékok rendelke­zésére bocsátásával felajánlja a büntető eljárás lefolytatását az ukrán hatóságoknak. Az idén 12 ügyben 26 ukrán ál­lampolgárral szembeni eljárás lefolytatását adtuk át rablás, lopás, zsarolás, emberölés, sú­lyos testi sértés, ittas vezetés, emberrablás, orgazdaság mi­att. Érdekes módon ezeknek a cselekményeknek jelentős ré­szét az ukránok egymás sérel­mére, illetve a FAK-beli álla­mok állampolgárai sérelmére követték el. Van adat arra is, hogy ukrán szervezett bűnel­követők tevékenységüket ki­terjesztették Magyarországra is. □ Evezzünk hazai vizekre. A sortűz ügyében több hónappal ezelőtt születtek ítéletek. On a Legfelsőbb Bíróság elnökével miért csak most fordult az Al­kotmánybírósághoz ? — Az eljárások jogorvoslati szakban most kerültek a Leg­felsőbb Bíróság elé, s a Leg­felsőbb Bíróság büntetőjogér­telmezési kérdésekkel találta magát szemben, amelyek a törvény hibáira vezethetők vissza, a bírói jogértelmezés szokásos módszereivel nem küzdhetők le. Magyarul, ez a törvény alkalmazhatatlan, ha pedig az, akkor a magyar jog­rendben egy érdemi módja van ennek, az alkotmánybírósági eljárás. A jogszabály, amit ki­hirdettek, nemzetközi szerző­désbe ütközik. Természetes, hogy az ügyészség is és a bíró­ság is abból indult ki, hogy az országgyűlés által elfogadott 1993. évi 90. törvényt végre kell hajtani.. Nem másról, nem jogon kívüli megfontolásról van szó, hanem egy kényszer- helyzetről. □ Ha már az Alkotmánybí­róságnál tartunk, mi a legfőbb ügyész úr véleménye arról az össztűzről, ami most a Bokros-csomag néhány szelete miatt e testület ellen megnyil­vánul? — A tévedhetetlen­ség mítosza nem tar­tozhat az ember által létrehozott képződmé­nyekhez, mert ami em­beri alkotás, az lehet hibás. Az Alkotmány- bíróság döntései is le­hetnek hibásak, az Al­kotmánybíróság is té­vedhet. Sajátos helyze­tet az eredményez, hogy az Alkotmánybí­róság döntésével szem­ben jogorvoslatnak he­lye nincs, tehát határo­zata mindenkire kö­telező. Döntéseikről azonban a jogászoknak, meg a politikusoloiak nyilván lehet kritikai észrevétele. Nekem is vannak egyes döntésekkel kapcsolatban olyan nézeteim, amelyek eltérnek a döntésben leírtaktól. Ez mindegy. A lé­nyeg az, hogy az Alkotmány- bíróság működése önmagában egy olyan alkotmányos érték, amelyet el kell fogadni, és amely az országban végbeme­nő demokratikus átalakulás­nak egyik nagyon pozitív té­nyezője. Q Az utóbbi időben felerő­södött a feketegazdaság elleni küzdelem hatékonyabbá tétele iránti igény. Milyen eszközei vannak az ügyészségnek er­re? — A kormány eltökélt szán­déka a feketegazdaság vissza­szorítása, s az eddigi intézke­déseit nagyon sikeresnek te­kintem. Úgy tűnik, beváltotta a hozzá fűzött reményeket a koordinációs bizottság létesí­tése. A feketegazdaság persze egy nagyon leegyszerűsítő gyűjtő fogalom, általában a gazdaság körében végzett gaz­dálkodó tevékenység, terme­lés, szolgáltatás, kereskede­lem, közlekedés szférájában elkövetett bűncselekményeket értik ezen. És ez minden piac- gazdaság velejárója. Ami Ma­gyarországon patologikus, en­nek a nagyobb aránya. Azt szokták mondani, ha 10 száza­lékot nem halad meg az illegá­lis gazdasági tevékenység, az nem veszélyezteti a piacgaz­daság normális működését. Magyarországon becslések szerint ez a 30 százalékot is meghaladja. A feketegazda­sággal együttjár az, hogy an­nak a résztvevői nem vállalnak részt a közterhekből, és ez költségvetési, sőt azon túlme­nően alapvető politikai kérdés. A társadalom tagjai rosszul to­lerálják azokat a szerencselo­vagokat, akik a magyarországi átalakulás, a privatizáció hasz­nát lefölözik. — Versenyfutás folyik a bű­nözők és a bűnt üldözők kö­zött, de hiba volna leegyszerű­síteni rendőrség és bűnöző re­lációjára. A rendőrség akkor tud jól működni, ha van egy kiegyensúlyozott jogértelme­zési gyakorlat, amelynek a ki­alakításában az ügyészségnek meghatározó szerepe van. Na­gyon nagy jelentősége van an­nak, hogy viszonylag hamar szülessenek ítéletek. Sajnos ezek nagyon szakértőigényes ügyek, és a szakértői bizonyí­tás miatt sajnos olykor elhú­zódnak. □ Nyilvánvalóan a legfőbb ügyész úr által említett okok miatt is lassú az ítélkezés. Sok­szor azonban jogi, inkább jo­gászi trükkök miatt húzódnak el, emiatt fordulhat elő, hogy évekig kint sétál a vádlott, s amikorra kitűzik a tárgyalást, véletlenül mindig be kell fe­küdni a kórházba valamilyen „betegség” miatt. — Tapasztalati tény, hogy a védelem minden követ meg­mozgat az eljárás elhúzódása érdekében. Ez érdeke a véden­cének. A bűntető eljárás re­formja során arra kell töreked­ni, hogy az eljárások időszerű­ségét javítsuk. Úgy gondolom, az eljárásban részt vevők fe­gyelmét erőteljesebb eszkö­zökkel, például nagy összegű bírságok kiszabásával kell biz­tosítani. Az orvos magatartá­sának megítélése ennél nehe­zebb feladat, hiszen azt kelle­ne bizonyítani, hogy szándé­kosan vezette félre az igazság­szolgáltatást azzal, hogy iga­zolta: a vádlott betegsége mi­att képtelen a tárgyaláson részt venni. □ ...aztán négy év múlva, az ítélet kihirdetésekor enyhítő körülményként értékelik, hogy eltelt az idő... — Igen, az eljárás elhúzódá­sa önmagában enyhítő körül­mény. Viszont ha az eljárást a vádlott magatartása húzta el, arra vezethető vissza, akkor nem értékelhető az idő múlása enyhítő körülményként. Alkotmánybíróság kereszttűzben Horváth Magdolna Budapest (ISB) —Hamaro­san — 1996 január 1-jén — hatodik születésnapját ünne­pelheti az Alkotmánybíró­ság. A hazai demokratikus berendezkedés talán legfon­tosabb védőbástyájának tar­tott grémium egyelőre nem élvezi azt a tiszteletet, és megbecsülést, amelyet hosszú évtizedek alatt a nyu­gat-európai demokráciák al­kotmánybíróságai már ki­vívtak magukkal. Támadták a testület döntéseit már az első szabadon válasz­tott parlament kormánypárti képviselői is, de ugyanígy, a jelenlegi kormányzat sem minden bírósági határozat­tal elégedett. Szélsőségesebb megnyilvánulások odáig is el­merészkedtek, hogy megkér­dőjelezzék az Alkotmánybíró­ság létét, szükségességét. Ha nem lenne a testület annyira biztos törvényben rá­bízott szerepében, mint amennyire működése hat éve alatt világossá vált, úgy pusz­tán az is adhatna támogatást további létéhez, hogy tudja: amíg a mindenkori kormány­zat szót emel határozatai ellen, amíg több oldalról is szórják a nyilakat, addig jó ösvényt ta­posnak. A „Bokros-csomag” számos pontjának alkotmányellenessé nyilvánítása kavarta meg is­mét a testület körül éppen szunnyadó állóvizet. A pénz­ügyminiszter túlhatalommal, politikai töltetű döntéshozatal­lal vádolta a bírákat, miközben továbbra sincs megállapodás a parlamenti pártok között a to­vábbi alkotmánybírák jelölé­séről. A helyzetet még az is bo­nyolítja, hogy jövőre több al­kotmánybíró eléri a nyugdíj- korhatárt, így helyükre is új jo­gászokat kell jelölni. Ameny- nyiben továbbra sem lesz kon­szenzus az új bírák személyé­ről, úgy a testület létszáma a kritikus alá csökkenhet, műkö­désképtelenné téve ezzel a működést. A jelenlegi törvények nem szabályozzák elég szigorúan a jelölés rendjét, ezért csak hat­párti konszenzussal lehet al­kotmánybírót jelölni. A taláros testületnek mindeközben máig nincs elfogadott ügyrendje. Ezt maguknak kell kidolgoz­niuk, de az érvényben lévő szabályok szerint azt csak a parlament fogadhatja el. Az Alkotmánybíróság 1991 -ben már benyújtott egy javaslatot, amely parlamenti elfogadásra nem került. Időközben a testü­let észlelte a rá vonatkozó tör­vény hiányosságait, ezért kez­deményezte annak módosítá­sát. Ám mind ez idáig sem ezt, sem az Alkotmánybíróság ügyrendjét nem tárgyalták a képviselők, s ezzel mulasztá­sos alkotmánysértést követ el a T. Ház. A kisebbik kormányzó párt ügyvivője, Dombach Alajos önálló képviselői indítvánnyal az alkotmánybírák választásá­val kapcsolatosan törvénymó­dosítást nyújtott be a parla­menthez. Az ellenzék most at­tól tart, hogy a kormánypártok felrúgják az alkotmányozási moratóriumra kötött megálla­podást, amennyiben az új al­kotmány megszületése előtt olyan jogszabályt módosíta­nak, amely egyben a hatályos alaptörvény rendelkezéseit is érinti. Márpedig az Alkot­mánybíróságról szóló törvény módosítása mindenképpen ez­zel járna — így az ellenzék. Szakértők szerint politikai döntés kell ahhoz, hogy az al­kotmánybírák jelölésére és vá­lasztására vonatkozó szabá­lyokat megváltoztassák. Azzal mindenki egyetért, hogy az ügyrend, és a működésről szó­ló törvény megváltoztatása semmiképpen nem választható el az alkotmányozás folyama­tától. A kormánypártok szerint viszont azt is figyelembe kell venni, hogy az új alaptörvény megalkotása késik, és így — szabályozás hiányában — veszélybe kerülne az Alkot­mánybíróság működése is. India házhoz jön Nyíregyháza (KM — K. J.) — A szó szoros értelmé­ben: India házhoz jön. Már­mint a nyíregyházi városi művelődési központba. Ott rendezik meg ugyanis — egy nagyszabású országbe­mutató sorozat első esemé­nyeként — december 11 -tői 17-ig az Indiai Hetet. A „Globus” elnevezésű széria kiötlői arra törekszenek — fogalmazták meg a decem­ber 4-i sajtótájékoztatón —, hogy az egzotikus napok alatt minél átfogóbb, tartal­masabb képet adjanak a földrésznyi ország kultúrá­járól, életmódbeli szokásai­ról, gazdaságáról, társadal­mi viszonyairól. A megnyitó napjára (de­cember 11. 15 óra) várják India nemrég kinevezett magyarországi nagykövetét Satnam Jit Singh urat, vala­mint a követség kulturális és gazdasági attaséját. A nyitónaptól kezdődően te­kinthető meg a VMK-ban az indiai népművészet kiál­lítása, melynek „sztárjai”: két embemagyságú, népvi­seletbe öltöztetett baba. Rajtuk kívül fotók, poszte­rek, zászlók reprezentálják az ősi, jóllehet hazánkban kevésbé ismert kultúrát. .. Alternatív... ...tankönyvbemutató lesz december 11-én (hétfőn) 11-től 15 óráig Nyírbátor­ban a 4. sz. Általános Iskola és Zeneiskolában. A szer­vezők várják a város és a környező községek oktatási intézményeinek képviselő­it.(KM) Felújítják... ...a Záhony és Győröcske közötti útszakaszt. Az 1,7 millió forintos korszerűsí­téshez a két érintett önkor­mányzatnak 400 ezer fo­rinttal kell hozzájárulnia, a további költségeket a me­gyei közúti igazgatóság fi­nanszírozza. (KM) Családi... ...vetélkedőt rendez decem­ber 17-én délelőtt 9 órától a Közösség az iskoláért, is­kola a közösségért Alapít­vány a csengeri sportcsar­nokban. Az ügyességi játé­kokban családonként a két szülő és alsó tagozatos gyérmekük vehet részt. (KM) Az iparűzési... ...adót a törvényes határo­kon belül a vállalkozás jel­legétől függően differenci­álják Újfehértón — döntött legutóbbi ülésén a képvi­selő-testület. Újdonságnak számít, hogy azokban az ut­cákban építenek a jövőben elsősorban szilárd útburko­latot, ahol a lakosság na­gyobb arányban járul hozzá a kiadásokhoz. (KM) Nagyváradra... ...utazik december 9-én a nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola immár nyolc éve komoly eredmé­nyeket elérő Tini Show-ja. Utak és pályázatok Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisz­térium közúthálózat és jár­daépítésre kiírt pályázatán megyénk több települése is támogatást nyert. Nyíregy­házán a 41-es főút és a Csa­lád utca csomópontjának kiépítésére, illetve a Szegfű utcára fordítják a nyert összeget. A kivitelezésre a pályázatot jövő évben hir­detik meg. Gemzsén a Jókai utcának mintegy 750 méteres szaka­szán építenek szilárd bur­kolatot. Komlódtótfalun a komlódi Petőfi utcát hoz­zák rendbe. Jékén az 1993- ban megkezdett Úttörő ut­cának mintegy 100 méteres szakaszát fogják a pályázati pénzből rendbe hozatni. Ha a saját költségvetésük lehe­tővé teszi, akkor a Dózsa György utcát is befejezik. Csengersimán egy rövid bekötőút építésére fordítják a támogatást, mely a főút és a falu régi központját köti majd össze. Sikeresen pályázott még Tivadar, Csaholc, Gacsály, Penyige és Vámosoroszi önkormányzata is. Eltűnt, keresik Nyíregyháza (KM) — Újabb eltűnt személyt keres a rendőrség. Horváth Elvi­ra Uszka, Fő út 50. sz. alat­ti lakos a rendelkezésre álló adatok szerint november 6- án lakásán szüleivel azt kö­zölte, hogy a községben élő nagyszüleihez megy láto­gatóba, azonban oda nem érkezett meg és tartózkodá­si helye ettől kezdve isme­retlen. Az eltűnését megelőző napokban egy Kovács Zol­tán nevű fiatalember járt la­kásukban és közeli barát­ságba kerültek. A férfi Hor­váth Elvira eltűnését meg­előzően néhány órával tá­vozott a lakásból. Horváth Elvira kb. 165 cm magas, vékony testalka­tú, haja világosbarna, mely hátközépig ér, bőre fehér, szeme kék. Az arca jobb oldalán, va­lamint az alsó ajkán himlő után visszamaradt sebhely Rendőrségi felvétel látható. Utolsó ismert ruhá­zata: rózsaszín betétes, mintás steppelt dzseki, fe­kete kötött pulóver, kék szí­nű melegítő alsó fehér-ró­zsaszín betéttel, légtalpas edzőcipő, fehér kötött zok­ni. Ékszert nem visel, sze­mélyi igazolványát magá­val vitte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom