Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-19 / 298. szám
1995. december 19., kedd HÁTTÉR Az ábécétől az érettségiig Három iskolatípus • Olimpikonnevelő tanoda • Feljövőben van a Goldinka kórus Az Arany goldinkásai — középen Rinyuné Varga Judit tanárnő, a csoport vezetője Balázs Attila felvétele Sánta János Nyíregyháza — Szakmai berkekben sokáig mamutiskolának nevezték a jósavá- rosi kilencest. Még a tanácsi rendszer utolsó évében gimnáziumi osztály indítására kaptak engedélyt. A hagyományos négyosztályosra. Két évre rá belevágtak a nyolcosztályos gimnáziumi képzésbe is. Keresztelőt tartottak. Az intézmény új neve azóta: Arany János Gimnázium és Általános Iskola. Egyharmad átmegy Az általánost 1976-ban alapították. Az ötszintes, 24 tantermesként nyilvántartott épületben ezen kívül még voltak külön előadó-, napközis- és technika termek, játék- és közösségi szobák, könyvtár és olvasóterem. valamint 25 méteres uszoda, hatalmas méretű tornaterem, 1500 adagos konyha, 500 fős ebédlő. Az udvaron kézi-, kosár- és röplabdapálya, ugróhelyek, 100 méteres síkfutópálya és egy azóta kialakított még egy kisebb méretű tornaszobát is. — Az 1981/82-es tanévben 1758 általános iskolás járt a kilencesbe. Ez volt a csúcs. Ma ezer tanulónk van a három iskolatípusban. A városi tanács 1989 márciusában döntött a gimnáziumi osztály indításáról — emlékezik vissza Szondy György igazgató. — Szeptembertől már két elsős gimnáziumi osztályt indítottunk. A tantestületünkben 7 kollégának volt egyetemi végzettsége és további 9 pedagógus vállalta, hogy megszerzi a magasabb diplomát. Aztán az eddigiekkel párhuzamosan 91- től évfolyamonként 1-1 osztállyal elindítottuk a nyolcosztályos gimnáziumot. Jelenleg 12 gimnáziumi és 23 általános iskolai osztályunk van. A négyosztályosban ’93 óta 184- en mondhatják magukról, hogy az Arany János Gimnáziumban érettségiztek. — Az általános 4. osztálya után a tanulóink 1/3-a átmegy a saját nyolcosztályos gimnáziumunkba — folytatja a bemutatást Tóth Ferencné, az általános iskola igazgatóhelyettese. — Ebből persze az is következik, hogy az általános felső tagozatában maradók tanulmányi átlageredménye bizony egy kicsit visszaesik. Házon belül a 4. osztályt végzettek közül csak a kitűnők juthatnak be a gimnáziumba. A jelesek, jók a többi külső jelentkezővel együtt felvételiznek. Sport és tudomány Nyíregyházán a hagyományosnak számító négyosztályos gimnáziumok mellett négyre nőtt azon intézmények száma, ahol nyolcosztályost is működtetnek. Ilyen a tanárképző főiskola Eötvös gyakorlója, a Kossuth (evangélikus), a Szent Imre (római katolikus) és az Arany János. A Krúdy pedig az egyetlen, ahol hatosztályosban is tanulhatnak a diákok. — Úgy érezzük, jó úton haladunk. Büszkék vagyunk az OKTV-n helyezést elért diákjainkra. Különösen a kémia, az angol és a német viszi a prímet. A nyolcosztályos gimnazistáink matematikából, történelemből jeleskednek. Énekkarunk, a Goldinka pedig egyre inkább méltó versenytársa a Zrínyi, vagy a Kodály iskolák kórusainak — mondja a tőle megszokott szerénységgel Romáimé Balogh Gizella, a gimnázium munkaközösség-vezetője. — Az általános első három osztályában fontos szerepet kap az úszásoktatás. A gyerekek heti négy alkalommal 1-1 órát úsznak. A legtehetségesebbek előbb sportiskolái keretben, majd az NYVSC-ben folytatják versenyzői pályafutásukat. Tízéves korukig itt edzenek. Nálunk kezdte Szabó Tünde olimpiai ezüstérmes, Kovács Rita Európa-bajnok, vb 2. helyezett, Csabai Judit szöuli olimpiai kerettag. Jelenleg is több, korosztályos válogatott úszónk van. A sport más területén is jók az eredményeink. Kézilabdában, leány röplabdában volt tanítványaink a válogatottságig vitték. Volt birkózóink, súlyemelőink — Német László, aki 6. lett a barce- lóniai olimpián — szintén remekeltek. Nincs szégyenkezni valónk tanulmányi téren sem. Egykori tanítványaink között van, aki már tudományos munkával foglalkozik, más a kémiai olimpián ért el szép helyezést. Nyugodt feltételek Mióta minden osztály önálló tanteremmel rendelkezik, családiasabb a légkör. így van ez annak ellenére, hogy ma 1004 diáknak teremt nyugodt feltételeket az Arany János Gimnázium és Általános Iskola. Előfutam Kállai János-w-k öngészvén a múlt i-c hétvégi lapokat, ol- U vasiam valahol: ezt is letudtuk... Mármint a pedagógussztrájkot. Hozzáte- hetném: túlvagyunk rajta.de mégsem. Ezt az igét legalább annyira nem kedvelem, mint a letudtuk-ot. Mert bennük rejlik valami kényszeredett- ség, valami muszáj-felhang, olyasmi, amit ki kell pipálni, márt sak a megcselekedtem tisztességéért, az óvott presztízsért. A magyar oktatásügy történetében mindeddig egyedülálló napon, a munkabe- szüntetős pénteken minden érintett — óvónő, tanító, tanár, felsőoktatási dolgozó — önként, saját elhatározásából vett részt. Persze, akadtak — kevesen —, akik nem csatlakoztak. A legtöbb megkérdezett tiltakozó kinyilvánította: a: iskolasztrájknak ez az egy napos változata csupán előfutam: csak jelzés, hogy végre mozduljon már el a holtpontról a sok-sok ata- visztikus, a neveléíkre-okta- tókra, pontosabban valamennyi tevékenységükre, az egzisztenciájukra rámerevedett. csontosodott dolog. Az elkeseredettek segélykiáltása hangzott sokezer torokból az elnéptelenedett tanodákban. Voltak számosán, akik az összefogásban felmutatható erődemonstrációként fogták fel az egészet, voltak, akik a siker (merthogy: megvolt!) ellenére sem rejtették véka alá aggodalmaikat, félelmeiket. Nem, nem az elszántság, az elérhető eredményekbe vetett hit ingott meg; sokkal inkább az eddigi rossz tapasztalatok motívumai derengtek elő az eljövendő január-február- március távolából. A tévé vasárnapi nyilatkozóinak egyike erre még rá is tett egy lapátocskával, mondván: a jelenlegi iskolahálózat ezzel a pedagógus-létszámmal, ilyen struktúrával, az általános és szakoktatás tartalmainak változatlanul hagyásával nem működtethető távlatokban. Az ember csak nyel egy nagyot, és eltöpreng: tehát újabb elbocsátások, tehát újabb átcsoportosítások, ismét összevonások, faragások. Dehogyis tudtuk le azon a bizonyos ötödik napon! A neheze még ezután következik. Szöveg nélkül Ferter János rajza P;jj| ................ Közös felelősség Kováts Dénes-m—1 rdekes tanulságokig kai szolgált a hétvé- I J gi rendőri ellenőrzés. ami nem egyedi eset, hanem egy folyamat állomása volt. Ezúttal (is) az éjszakai szórakozóhelyek ellenőrzése, a diszkóbalesetek megelőzése volt az elsődleges cél. s ha azt vesszük, hogy ezúttal nem történt rendkívüli esemény, azaz komolyabb verekedés, súlyos bal- 'eset, akkor eredményesnek nevezhetjük az akciót. A szórakozni vágyó fiatalok egyik kedvelt helye a diszkó., és bár az igények különböznek, azért nem mindegy, milyen körülmények között múlatják az időt hajnalig. Volt. ahol igen sokan gyűltek össze, másutt meglehetősen kevesen. Megdöbbentő volt az, amit az egyik felkapott helyen tapasztaltunk: mindössze egyetlen ajtó volt nyitva a ki- és bejárásra. Nem tudom az igazi okot, csupán sejtem: így kevesebb ember kell a jegyek ellenőrzéséhez. könnyebben megoldható az ellenőrzés, kiszűrhetők az esetlegesen potyázni akarók. A dolog másik oldala azonban elgondolkodtató: Ita pánik tör ki tűz. verekedés vagy más okok miatt, akkor a menekülés esélye igen kicsi, hiszen a tömeghisztériában a keskeny kijáraton nem sokan hagynák el épségben a —jelek szerint nem diszkónak épült — helyiséget. A nagyobb (vész-)kijáratok ugyanis zárva voltak, ráadásul úgy, hogy hosszabb ideibe tellett, míg kinyitották, volt, amelyiket csak kívülről lehetett. Nemcsak a szórakozó fiatalok felelőssége nagy abban, hogy épségben érjenek haza. s ne gátolja semmi épségüket, biztonságukat. Részt kell vállalniuk ebből a diszkókat üzemeltetőknek is. A felkapott helyek tulajdonosai bizonyára nem kis bevételre tesznek szert vendégkörük révén, ezért kellő figyelmet kellene fordítaniuk azokra, akikből élnek. Megtéve legalább az alapvető (óv)intézkedéseket. Ha a tragédia bekövetkezik, akkor már késő a bánat...
