Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-16 / 296. szám
1995. december 16., szombat HÁTTÉR Györke László Nyíregyháza (KM) — Akár SOS-jelzésnek is felfogható az, amiről a minap egy sajtó- tájékoztatón beszélt Nemes Gáborné. a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet megbízott igazgatója és He- tey Vilma, a megyei közgyűlés gyermek- és ifjúsági bizottságának alelnöke. Az elhangzottak — melyekből a teljesség igénye nélkül szedtünk össze egy csokorra valót —, úgy véljük, közérdeklődésre tarthatnak számot. — Döbbenetes, milyen mértékben emelkedett az utóbbi időben az állami gondozottak száma intézetünkben — kezdte a tényismertetést Nemes Gáborné. Lebegnek A gyermek- és ifjúságvédő intézetnek — közismert néven: GYIV1 — ma 3037 neveltje van. Ekkora számra az utóbbi évtizedekben nem volt példa. Közülük mintegy 2700-an tizennyolc éven aluliak. Az állami gondozottak közül igen sokan képtelenek nagykorúvá válásuk után az önálló életre: sem a család, sőt, sokszor a település sem vonzza őket. Ebben nem kis szerepe van annak, hogy sem a család, sem a települési önkormányzat nem várja, úgymond, tárt karokkal őket. Ezért aztán lebegnek. Megtörtént, hogy egy 32 éves volt állami gondozott — aki jelenleg Pesten él családjával — fordult segítségért az intézethez, mert úgy érzi (bár jelenleg még van munkája is), hogy menthetetlenül lecsúszik, ha nem támogatják. Elrettentő tény, hogy az idén például egy fillér életkezdési támogatással sem tudták segíteni a nagykorúvá váló volt intézeti fiatalokat, akiknek száma ma 540, de jövőre 400-zal több lesz. (Ennek a támogatásnak az összege korábban 10- 12 millió forint volt összesen.) Perspektíva? Az egyik igen komoly negatív tendencia, hogy csecsemőket naponta kell állami gondozásba venni. Ennek háttere, hogy a szülők életkörülményei gyakorlatilag alkalmatlanok a gyermeknevelésre. Az új társadalombiztosítási törvény ráadásul megoldhatatlannak látszó feladat elé állítja az intézetet január 1-jétől, ami a recepteket illeti. Tendenciák Igen szembetűnően növekszik a serdülő bűnelkövetők száma. Ez is jelzi, hogy a jelenlegi védőrendszer képtelen ellátni alapvető feladatát ebben a gazdasági helyzetben. E helyzet, sajnos, nem teszi lehetővé a jövőbe látást, mert nem hosszú távú megoldásban gondolkodunk, hanem azt vesszük figyelembe, hogy jelen pillanatban mi olcsóbb. De vajon nem fog-e többe kerülni tíz év múlva, ha a most utcára került gyerekek bűnözőkké válnak, a társadalom perifériájára sodródnak? A másik elrettentő tendencia a gyermekprostitúció. Sajnos egyes szülők maguk futtatják fiatalkorú gyermekeiket. — Az említett problémák együtt kezelhetetlenek — mondta Nemes Gáborné. A kialakult gazdasági helyzetnek segnek vegsosoron a gyermekek isszák meg a levét. Veszélyek Félő, hogy a '96-os takarékos költségvetés miatt a szakmai innovációs tevékenységben komoly megtorpanás következik be. Olyanokban, mint a családotthonok megteremtése, a nevelőszülő-hálózat kialakítása. A megyei gyermekotthonokban igen nagy a zsúfoltság, a 110-120 százalékos kihasználtság szakmai szempontból komoly visszalépést jelent. Egy hónapja olyasmi fordult elő, amire korábban évtizedekig nem volt példa: testvéreket választottak el egymástól. Ez szakmai szempontból megengedhetetlen lenne, ám a körülmények ilyesmire is rákényszerítik a nevelőotthonok vezetőit. A nevelőszülő-hálózat pedig nemhogy bővülne, hanem inkább szűkült. Sajnos, ennek a hátterében is az egyre romló életkörülmények húzódnak meg. Ott tartunk, hogy a nevelőszülő, akinek saját gyermeke is van, visszaadja a nevelt gyermeket, mert az övére sem jut elegendő pénz, amióta sok településen a tankönyveket és tanszereket is a szülőknek kell Balázs Attila felvétele megvenniük már előző tanév májusában. Látni kell, hogy ezek a gyerekek, ha kikerülnek az intézetből, nem képesek az önálló életre, ők a holnap hajléktalanjai. alkoholistái, bűnözői, ha ma nem tudunk tenni értük többet. Az alulfinanszírozás nemcsak a nevelteket, hanem a nevelőket is keményen sújtja. A túlhajtott nevelők, akiknek sem szabad hétvégéjük, sem ünnepük nincs, egy vasárnapi, egy karácsonyi ügyeletért 350 forintot kapnak! Ezen csak úgy lehetne változtatni, ha a normatíva differenciált lenne, s a halmozottan hátrányos helyzetű régiók — mint például Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye — kiemelt állami támogatást kapnának. A megyei önkormányzat gyermek- és ijfúsági bizottsága 1 millió 700 ezer forintot pályázat útján juttatott az intézményeknek, gyermekszervezeteknek. Jellemző, hogy tízszer annyira volt jogos igény, mint amennyire pénz jutott. Valószínű, 1996-ban még ennyi sem lesz. Ami ugyancsak elrettentő példa, hogy az állami gondozásba került gyermekek 80 százaléka testi sérült. Tíz év múlva duplán fizetünk Nem telik el nap, hogy csecsemőt ne vennének állami gondozásba és az abból fakadó pénztelenHull a pelyhes !------■ *. t - '.*j ■■■I i £ i I <9| Nyéki Zsolt rí gy fővárosi egyetem i-j sajátos gyűjtőtége- I J Ive az ország fiataljainak. akik az együtt eltöltött öt (-hat) év alatt egymás megismerésével megbízható képet kapnak a különböző tájakról, az ott élők szokásairól és gondolkodásáról. A szegediek tájszólása, a szabolcsiak ízes beszéde sok tréfára adhat alkalmat, de az ország keleti szegletéből érkezett hallgató számára döbbenetes újdonsággal is szolgálhat a nyugati vidéket reprezentáló társa. Evek óta feledhetetlen „ élményt" nyújtott egy szombathelyi csoporttárs, aki az országjáró tanulmányi kirándulás tapasztalatait összegezve szent meggyőződéssel vallotta: Szabolcsban, meg úgy általában keleten azért fejletlen a gazdaság, s azért élnek itt rosszabbul az emberek, mert igénytelenebbek az ország más területein élőkhöz képest. Etnikumát tekintve ez az ország Trianon óta viszonylag homogén, határain belül ismeretlen fogalom az elszakadási törekvés, a nemzetiségi háború. Tehát magyar és magyar között ne akarjon senki olyan különbséget tenni, amely tagadhatatlanul jellemezte északi vagy déli szomszédaink népeit. A nyugati országrész gazdasági fejlettségét magyarázó állításokat egy éppen aktuális kérdés torpedózta meg: a Dunántúlt a hetvenes évek elejétől autópályán szelheti át az utazó, akár turista, akár üzletember. A szabolcsiak életét a következő évezredben. talán 2010 környékén teszi könnyebbé hasonló utazási lehetőség. A közel fél évszázados lemaradást senki sem írhatja az itt élők számlájára, főleg egy olyan ember, aki a közös kasszából finanszírozott beruházások révén született a jóba. S ha ilyen szellemben nő fel az ifjúság, az ország köny- nyen követheti a széthullott szövetkezetek példáját. Ott, ahol a közös pénzből felépített és nyereségessé váló ágazatban dolgozók önállósodtak, mert a megszerzett javak birtokában kellemetlenné vált a közös vagyon gyarapítása. Szöveg nélkül Ferter János karikatúrája Berezeltünk Balogh József A z ember nem is tudja örüljön, vagy bosszankodjon, amikor azt hallja: 2800 milliárd forint értékű kincset rejt a recski föld, s természetesen lenne is rá több vevő. Örülhetünk, hogy nem tárták fel, s bányászták ki, amikor nem biztos, hogy haszna a miénk maradt volna, hiszen ásványkincseink javarészét nem hazai kohók dolgozták fel, s ki tudja, utólag mennyit kaptunk vissza belőle. Örülhetünk amiatt is, hogy épp azokban az években derült ki, mekkora hatalmas is ez a kincs, amikor a legnagyobb szükség van rá. De bosszankodhatunk is, mert az első hírek szerint 10 milliárd dollárért majdnem sikerült egy külföldi cégnek megvenni. Az elmúlt két napban váltak ismertté ezek az információk, azzal együtt, hogy kanadai és amerikai kutatók feltáró munkájának eredményeképp megélénkült az érdeklődés a recski réz és a föld mélyén lévő arany iránt. S ez nemcsak azt jelenti, hogy a 10 milliárdos vételi ajánlat nemcsak a tulajdonos, a Magyar Köztársaság számára lett nevetségesen alacsony, hanem a venni szándékozók is belátják: nem tehetnek a korábbihoz hasonló komolytalan ajánlatokat. Most persze a magyar állam előtt két lehetőség van. Az egyik: meghirdetni, s a lehető legjobb áron eladni a kibányászás jogát, hiszen ez a vételáron túl sok magyar embernek jelent hosz- szú évekig munkát, vagy el- földelni a bányabejáratokat, s várni a kincs értékesítésével azokra az idéikre, amikor még nagyobb ára lesz. Az utóbbi napokban, hetekben nagyértékű privatizációs üzletekről szóltak a hírek. Elkelt néhány gáz- szolgáltató és új gazdája lett az energiaipar egy részének is. Ezekből többszáz milliós bevételhez jutott a költségvetés, ami lehetővé teszi, hogy ne legyen majd több a hiány, mint amit megterveztek. De ahhoz, hogy a külföldi adósság is csökkenjen, s a pénzügyminiszter se készítsen jövőre újabb csomagot, talán a rézzel is köthetnének egy aranyüzletet. mm y iffh't.r Irtvlvtmtmr'JS Együtt másért