Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-14 / 294. szám

1995. december 14., csütörtök HATTER Légrugósított piacbővülés A Taurus Pálma Kft. jövő évi üzleti tervében 1,7 milliárd árbevétel szerepel Nyíregyháza (KM - MCS) — A piac felmérése után jövőre mintegy 370 millió forinttal nagyobb árbevételi tervet határozott meg a Taurus Pálma Kft. Az elképzelések alapján a cég árbevétele a növekedéssel 1996-ban meg­haladja az 1,7 milliárd forin­tot. Az 1996. évi üzleti terv tár­gyalását hétfőn tartotta a Tau­rus Pálma Kft., amelyen a tár­saság ügyvezetése mellett részt vett Tóth László, a Tau­rus Rt. vezérigazgatója is. Az árbevétel emelését az idén végzett igen erőteljes piaci munka indokolja. Főleg az ex­port értékesítések 50 százalé­kát adó légrugópiacon nőtt a kft. részesedése. Több nyugat­európai és amerikai cégnél az elsőszerelői listán szerepel a Taurus Pálma Kft. neve. Ilyen cégek közé tartozik például a Mercedes-csoport. Ezzel mintegy kiváltotta a kelet-eu­rópai piacokat a társaság, ahol egyre több fizetésképtelen céggel találkoznak a nyíregy­háziak. Magasabb fizetés Az árbevétel-növekmény azt is jelenti, hogy az idén reali­zált 80 milliós adózás előtti eredmény a tervek szerint 120 millió forintra módosul. Mind­ezzel párhuzamosan a cég ve­zetése a kft.-nél dolgozó 450 munkatárs (325 fizikai és 125 szellemi foglalkozású) jövede­lemszintjét a várható infláció­nál magasabb mértékben eme­li- A jövő évre tervezett plusz árbevételből kiemelkedően magas, 33 százalékos az ex­port árbevétel bővülése. A kü- lönbözetet egy részről mennyiségi bővülés, más rész­ről a termékösszetétel változá­sa adja. Az export árbevétel több mint felét a légrugó, a másikat a jelentős mennyiség­ben és külföldön jól értékesít­hető tennék, a légágy jelenti. Ezenkívül járműipari harmo­Könyvek Kárpátaljára Budapest (MTI) — Ki­lencven háromezer kötet könyv indul szerdán Bu­dapestről Kárpátaljára a Duna Televízió szervezé­sében. Mint azt Csermák Zoltán, az intézmény kereskedelmi igazgatója az MTI-nek el­mondta, a Duna Tv szep­temberben meghirdetett „Könyvet könyvért Kár­pátaljára” felhívására kéte­zernél is több személy ado­mányaként összesen 105 ezer gyermek- és ifjúsági könyv gyűlt össze. Közü­lük 93 ezret találtatott al­kalmasnak az ajándéko­zásra. A könyveket mintegy 100 kárpátaljai magyar ok­tatási intézmény — első­sorban óvodák és iskolák — kapja, egy részük pe­dig a beregszászi főiskola és az ottani gimnázium könyvtárát gazdagítja majd. Az ajándékok a Máltai Szeretetszolgálat kamion­jával várhatóan pénteken érkeznek meg a helyszínre, és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetsége veszi át az összesen 1182 dobozba csomagolt köny­veket. A légrugó exportját jelentősen növelik nikát, különböző gumilemeze­ket és egyéb termékeket érté­kesítenek a hatáfon túl. Piacra dobás — A légrugó mennyiségi nö­velése abból a termékből adó­dik. amelyet a nyíregyházi fej­lesztők alkottak meg - magya­rázza Lengyel Lajos ügyveze­tő igazgató. - A terméket, a roppanton peremű légrugót, a tehergépjármű-előállítók fo­gadták elismeréssel. Eddig is jelentős pénzeszközt áldoz­tunk a műszaki fejlesztésre, ami 1996-ban 76 millió forint lesz. A követő fejlesztések után az új termékek piacra do­bása a cél. A belföldi beruházási és fo­gyasztási stop miatt a hazai pi­acon stagnálást prognosztizál a kft., ami egyben termékár­emelést is csak szerény mér­tékben jelent, mert hazánkban és a kelet-európai piacon meg­jelentek a konkurensek. A kft. Budapesten működtet egy ke­reskedelmi irodát, ahol 15-en az értékesítéssel, a marketing­munkával foglalkoznak, a tár­saság összes többi tevékenysé­gét Nyíregyházán végzi. A Pálma továbbra is jó kapcsola­tot tart az egy kerítésen belül lévő, szomszédos Taurus Me­zőgazdasági Abroncs Kft.-vei. hiszen előbbi a pneutömlőke- verék-gyártásban végez a má­siknak bérmunkát, utóbbi energetikai szolgáltatást ad. — Idén sikeres évet zárt a Taurus Pálma — elemzi az 1995-ös esztendőt az ügyveze­tő igazgató. - November 30- án a cégünk megszerezte a TÜV Hannover által auditált ISO 9001-es minőségbiztosí­tási rendszert. Ebben az évben elkezdtünk egy 160 millió fo­rintos beruházást, amelynek befejezése 1996 júliusára vár­ható. A fejlesztések között egy termékkorszerűsítési beruhá­zási program is szerepel, amelynek értéke 120 millió fo­rint. Emellett egy plusz 70 milliós beruházás is zajlik. Összértékben jelentős, több mint 300 millió forintos beru­házás szerepel a tervekben. A Taurus Rt. árbevétele 1993 óta folyamatosan növek­szik. tavaly 14 milliárd volt. idén meghaladja a 20 milliár- dot. jövőre a szám elérheti a 27 milliárdol. A részvénytár­saságot alkotó kft.-k közül a Pálma nem igazán az árbevé­Harasztosi Pál felvétele telével eminens, hanem az adózás előtti eredményével. A kft. árbevétel-arányos nyere­sége ugyanis 7 százalék, ami világviszonylatban is jelentős. A kft. hatékonysági mutatói (a bér, az állóeszköz, a jövede­lem) 1996-ban is javulni fog­nak. Nagyobb létszámmal — Dolgozóink 1995-ben az átlagnál nagyobb jövedelem­hez jutottak - folytatja az ügy­vezető igazgató. - A héten fi­zettük ki a 13. havi jutalmat. Emellett tanszersegélyt adtunk a nyáron, üdülési támogatás­ban részesültek munkatársa­ink, valamint a cég vala­mennyi dolgozója kap étkezé­si hozzájárulást. A segélyeket és támogatásokat 1996-ban is meg akarjuk tartani. A megnö­vekedett árbevételt a jelenlegi­nél nagyobb létszámmal kí­vánjuk elérni, ezért 10 fővel növeljük a dolgozóink számát. Ugyanakkor jövőre jelentős termelékenységjavulással szá­molunk. aminek honorálása sem marad el, hiszen az egy főre jutó átlagbér jóval meg fogja haladni a 600 ezer forin­tot.-» j orbit, a rokonságban J\J a legkisebbet, ma- JL V gasra emelem. Mo­solyog a kis lurkó, s huzigál­ná is a Hajamat, ha elérné. Mily könnyen tudom emelni. Mert én vagyok az erős. a Her- citles. Aztán dadogni volna kedvem, mert eszembe jut. hogy a hatalmasnak milyen könnyű az emelés. Mert régen a fejünk fölé emelték már a sú­lyokat. bokáig járunk benne, minta friss hóban. Mégis mi­csoda különbség: a hó elol­vad. újra indul minden. De amit egyszer felemeltek, az már nem olvad el. az úgy ma­rad. csak újak rakódnak rá. mint most. Nézem a jövő évi árindexeket, a prognózist. Bár olyan lenne, mint a mete­orológiai. Van esély arra is. hogy nem jön be. Itt semmi. Ha egyszer kijön valami, mint az egér a lyukból, az minden­kire rátelepszik, s csámcsog javaiban hol itt. hol ott. Csak néha akad kődarabra, s csor­bul meg a foga. mint az újabb kamatadónál. December van. Készülő­dünk az ünnepekre. És tele van az ember szorongással hogy tud-e valamit venni a családnak, megajándékozni szeretteit, lesz e az ünnepi asztal olyan, mint valamikot volt. Nagy bűvészmutatvá nya ez a háziasszonyoknak Örömet szerezi a családnak Emelés lefogva az élet fegyelmező kezét, s bízva abban, hogy ta­lán jövőre. Mert kel! hogy le­gyen eredménye az örökös nagy lemondásnak. Ekkor eszébe jut az emelés, a sok­szorosan kétjegyű indexszá­mok. melyek ugyan csak ter­vek. de biztosan teljesülni fognak. Bár az ember elkép­zelései jönnének be így! Számvetések idejét éljük. Hol rontottunk, ho! pazarol­tunk. hol kfll majd újra összébbhúzni magunkat. Mi­közben milliárdok tűnnek el szőrén-szálán, s a hatóságok tehetetlenek a törvények ki­játszóival, a csalók és sik­kasztok. úgy tűnik jól szer ve­zett hadával. Gyanítom, hogy az első spekulációs szá­mításukat már elvégezték, hogyan is lehet az árak után menni, lefölözni, amit lehet, mielőtt mások is rátenyerel­nének. Mert ők is tőlünk ve­szik el az újraírt, többszörö­sen felszorzott árakon ke­resztül. s legyintenek az in­dexszámokra, mert nekik ak­kor is meglesz, amit eltervez­tek. Legfeljebb a nagy közös kasszába kerül kevesebb. Lassan hozzá kell szok­nunk, hogy újfajta életvitelre kell berendezkednünk, mert minden kiszámíthatatlan. Vágyaink lehetnek csak. amik elérhetetlenek, osztódni sem tudunk, mert nincs mi­ért. s a megmaradásért való küzdelem kikezdi a családo­kat. Állampolgári fegyelme­zetlenségről beszélünk, ami­kor nem tudunk lakbért, kö­zös költséget. OTP-t és más számlákat kifizetni. Miköz­ben sokan fűtetlen lakásban várják a tél enyhülését, mert elterjedt a szolgáltatások ki­kapcsolása. a kilakoltatás is lóg a levegőben... Ilyesmi motoszkál az em­ber agyában, amikor jövő évi kilátásait feszegeti. S a költő jut eszébe, aki a nagy ma­gyar pusztán bámulja a csi­kósokat s imigyen, sopánko­dik: ..Csikósbojtár is lehet­nék. / karikással csördítenék. / de nincs karimás kalapom, I ostorom sem. lovam, zabom. / apostolok 'lován járva. I bandukolok a pusztába... " Itt ugyan még nem tartunk, de a minimális életvitelhez szük­séges javakat alaposan meg­nyirbálja az emelés. Norbi ezt nem érzékeli. Úszik a boldogságban, hogy olyan magasról, ahová emel­tem herculesi erőmmel min­denkit lenézhet. Pedig in­kább őfogná meg a hajamat, mint én kapkodjak majd a fe­jemhez. Akkor biztosan keve­sebb hajszál maradna a ke­zében. Kenyér helyett Dankó Mihály M ár majdnem meg­született. legalább is úgy tűnt, hogy a hatpárti egyetértés meghoz­za gyümölcsét. Aztán a kis­gazdák. majd a keresztény- demokraták is meggondol­ták magukat. Nincs még egy olyan téma. mely annyi vi­hart kavart volna, mint a mé­diáról szóló jogalkotás. A külső szemlélő nem so­kat ért az egészből, csak azt hallja, látja, néha elcsende­sül, majd felerősödik a vita. s hol itt, hol ott egyezked­nek a honatyák. Pedig meg­van az oka, hogy miért nem született konszenzus. A mé­diát minden hatalmon lévő párt vagy csoport szeretné magáénak tudni, s ne adj Isten, a maga emberét beül­tetni a vezetői székekbe. Persze, a jól értesültek azért tudják, igazán csak az állami televízió és a rádió körül forog a kérdés. Azt hi­szem. erre is könnyű ma­gyarázatot találni. Aki bele tud szólni példáid a televí­zió irányításliba. műsorpo­litikájába, annak komoly adu van a kezébe. Nem hinném, hogy na­gyon érdekelné az egyszerű szabolcsi munkást, vagy in­kább munkanélkülit, hogy koncesszióba adják-e vagy nem a kettes csatornát! O a televíziót már családtagnak tekinti, ez maradt az egyet­len szórakozása, tájékozó­dási eszköze. Valahogy könnyebb a korgó gyomort is elviselni, ha jön a Dallas, vagy nyomoz Colombo. A saját nyomorúságát elfe­lejtve izgulhat az amerikai milliomoscsemeték szerel­mi kalandjain. Ha hiányzik a kenyér, legalább cirkusz legyen. A parlamentben most fo­lyó vita alig egyharmadán vannak túl a képviselők, mégis néhány furcsaság szóba került. Égyik kérdés: miért veszteséges a rádió és a televízió? A felvetések kö­zött szerepeltek: a nagy ap­parátus, a magas bérek (ál­lítólag egyes sztárriporte­rek fizetése magasabb mint a minisztereké?!). A másik, — .v azt már a saját bőrün­kön érezhetjük majd — a bevétel nagy részét a tv-tu- lajdonosok által fizetett dí­jak adják. A tervezett sze­rint ezután nem számít a ké­szülék, mert minden vil­lanyórával rendelkezőnek fizetni kell tv-díjat. És aki­nek nincs?! Őszinteség Ferter János rajza Szennyvíz Balogh Géza Y y a megyénk valami­i—i ben felveheti a ver- 1 JL senyt az ország töb­bi területével, akkora vízhá­lózatával mindenképp. Gya­korlatilag Szabolcs-Szat- már-Bereg minden települé­se rendelkezik közműves víz­zel. ezt kevés régió mondhat­ja el magáról. Igaz. a vízmű- vágyon kezelésében történt változásokat követően akad­nak működtetési zavarok, sokkal nagyobb gond azon­ban ennél a szennyvízháló­zat kiépítetlensége. Az ember ma lépten-nyo- mon a derítők tartalmát ci­pelő szippantókocsikkal ta­lálkozhat, ami nem is cso­da. hiszen alig több mint harminc településünk büsz­kélkedhet szennyvízhálózat­tal. a helyzet tehát több mint aggasztó. Az elképze­lések szerint azonban az állapotok gyökeres javulá­sára számíthatunk hamaro­san. hiszen beruházási programot dolgoz ki a me­gye szennyvízhálózatának teljes kiépítésére a megyei önkormányzati hivatal, amely a Nemzetközi Pénz­ügyi Társaság (IFC) inf­rastrukturális főigazgató­sága befektetési ajánlatá­val rendelkezik terve meg­valósításához. A tenek alapján regionálisan, egy- egy körzet több települését összekötve építik ki a háló­zatot. mely a számítások szerint három-öt milliárd forintba kerül. Szép. szép. mondhatják erre a kétkedők, de honnan lesz erre ennyi forintja az itt élőknek? A falvak többsége már így is fejebúbjáig el­adósodott, az embereknek pedig lassan kenyérre sem futja, nem pedig szennyvíz- vezetékre. Az elgondolások szerint viszont a lakóknak nem kerülne mindez pénz­be. A beruházás költségei­nek felét a költségvetéstől kapnánk, további harminc százalékra a Nemzetközi Pénzügyi Társaság tett ígé­retet, a magántőke is jelen­tene tíz százalékot, a hiány­zó összeget pedig kedvez­ményes kölcsönnel is bizto­sítani lehetne. Nagy áldás lenne, ha megszabadulnánk a szennyvíztől. Várjuk tehát a folytatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom