Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-12 / 292. szám

1995. december 12., kedd GAZDASÁG A zóna táguló határai Nem mini Hongkong, hanem vállalkozási övezet lesz, ami Záhonyban létesül Elek Emil felvétele Kovács Bertalan Záhony (KM) — Mint arról már korábban beszámol­tunk, az 50 millió forintos alaptőkével megalapított Zá­hony és Térsége Fejlesztési Kft. — amelyet a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank alapított meg idén nyá­ron — elkészítette a térségi vállalkozási övezetre vonat­kozó üzleti koncepcióját. Nemrégiben a kft. vezetői, Fekete János, a felügyelőbi­zottság elnöke, illetve dr. Kuritár András, a cég ügy­vezető igazgatója a térség önkormányzatainak vezetői­vel ismertette az övezet ki­alakítására vonatkozó elkép­zeléseket. Nyugati mintára A közel húszoldalas tanul­mány bevezetőjében ä külön­leges gazdasági övezet fogal­mát tisztázzák a szakemberek. Különböző a gyakorlat ugyan­is a fejlődő- és a fejlett orszá­gok esetében. Előbbiek eseté­ben az övezet elsődleges funk­ciója a külföldi tőke és a fejlett technológia behozatala, az ex­port fokozása, a külkereske­delmi áruforgalom és a devi­zabevételek fokozása, míg a fejlett országok gyakorlatában az övezetek egy-egy elmara­dott térség fejlesztésével, tu­dományos parkok és technoló­giai kutatási-fejlesztési tevé­kenység fellendítésével kap­csolódik össze. A záhonyi vál­lalkozási övezet leginkább az ötvenes évek Nyugat-Európá- jában elterjedt gyakorlatra ha­sonlít majd — derül ki a tanul­mányból. Mindazonáltal az ilyen öve­zeteknek — olvasható a tanul­mányban — több, az alábbiak­ban részletezett sajátossággal Város, aminek jövője van is rendelkezni kell: a sikeres működés magas színvonalú infrastruktúrát igényel; irányí­tására önálló szervezetet kell létrehozni, amely a különböző szolgáltatások mellett marke­ting- és PR-tevékenységet is végez; az övezet különleges státusát a vállalkozásokat érin­tő befektetési kedvezmények mellett adózási és a szociális terhek enyhítése és az admi­nisztrációs eljárások könnyíté­se is biztosítja; az övezeten be­lül szabadkereskedelmi terület és exportra termelő vámsza­badterület is létesíthető; az övezet kialakítása, illetve ha­tárainak kijelölése állami ak­tivitást igényel és feltételezi a helyi hatóságok támogatá­sát is; az állam garantálja, hogy az övezeten belül nem kerül sor államosításra, kisajá­tításra, illetve közép- és hosszú távon fennmaradnak a befektetőknek nyújtott ked­vezmények. A kedvező földrajzi, vasúti és közúti közlekedési adottsá­gok mellett a Tisza hajózható­vá tétele esetén a vízi közleke­dés lehetősége is adott a tér­ségben, de az infrastrukturális adottságok tekintetében is szá­mottevő eredmények várható­ak a közeljövőben. Ugyanak­kor magas a térségben a mun­kanélküliség, míg a szellemi foglalkoztatottak aránya jelen­leg jóval alatta marad az or­szágos átlagnak. Az övezet határai A program megalkotói szerint az övezet fejlesztésének mo­torja a záhonyi logisztikai köz­pont lehet majd, amely szol­gálhatná a szállítás, a kereske­delem fejlesztését, új munka­helyek létrejöttét és előmoz­díthatná hazánk európai integ­rációját. A majdani övezet te­rületi lehatárolására az adott­ságokat figyelembe véve egy szűkebb és egy tágabb terület jöhet szóba. A szakemberek optimálisabbnak tartják a na­gyobb — Záhony-Domb- rád-Kisvárda-Vásárosna- mény-Beregsurány által hatá­rolt — területet, mert így egy sokszorosan hátrányos térség (Tiszahát) is bekapcsolódhat a programba, illetve Záhony mellett egy másik határforgal­mi csomópont (Beregsurány) is megjelenik a területen. Az övezet határa azonban semmi­képpen sem jelenthet olyan határt, ami kivételes elbírálást, felmentést biztosít a zónának az általános magyar jogrend szabályai alól. A legfontosabb lépések A koncepció megalkotói a ta­nulmány végén pontokba szedve foglalják össze az öve­zet kapcsán megteendő lépé­seket: 1. Az infrastruktúra fej­lesztésére konkrét ütemterv kidolgozása; 2. A jövő évi adószabályozásban megjelenő többletkedvezményeken túl egyéb kedvezmények rendsze­rének kidolgozása; 3. A rész­letes rendezési terv munkála­tainak megindítása: 4. Rész­vénytársasággá alakulás, a szervezet kiépítése (lehetőség szerint a társaság alaptőkéje haladja meg az 1 milliárd fo­rintot); 5. A privatizálható ál­lami vagyon felmérése és hasznosítására egységes kon­cepció kidolgozása; 6. A záho­nyi logisztikai központ fej­lesztési programjának kidol­gozása és a szükséges megál­lapodások rögzítése (MÁV Rt.-vel, potenciális üzemelte­tőkkel, befektetőkkel); 7. A hatósági eljárások rövidítése, egyszerűsítése; 8. Tárgyalások a PHARE-ral, a német kor­mánnyal, az amerikai segély- programmal konkrét külföldi források bevonásáról; 9. Az állami alapok forrásainak a zá­honyi programhoz való kap­csolása érdekében konkrét pá­lyázatok kiírása és a források elkülönítése; 10. Átfogó meg­állapodás a kormány, a megye, a helyi önkormányzatok és a legnagyobb foglalkoztatók részvételével; 11. Megállapo­dás hazánk és Ukrajna között az övezet létesítésével össze­függő magyar és ukrán felada­tokról. A koncepció tehát elkészült, már „csak” az abban foglaltak megvalósítása van hátra. Igaz, ez lesz a munka oroszlánrésze. Gyarmattá sorvadó hazai kutatás A hozzáadott szellemi érték legyen nagyobb, mint eddig Sorra... ...kapcsolják le Ukrajna több keleti megyéjében a fogyasztókat az energiahá­lózatról. mert a téli hide­gek miatt megugrott az energiafogyasztás, és a há­lózati frekvencia kritikus szintre csökkent. (MTI) Évente... ...137 millió tonna, emberi fogyasztásra még alkalmas ételmaradék megy veszen­dőbe az Egyesült Államok­ban, holott a szemétbe ke­rülő „hulladékból” ötven­millió éhezőt lehetne fo­lyamatosan ellátni — véli a washingtoni mezőgazda- sági minisztérium. (MTI) Budapestet... ...Kijevvel összekötő szál­optikai rendszert helyeztek üzembe Ungváron. A nagykapacitású hírközlési átviteli rendszer része a transzeurópai hálózatnak, s nemcsak a kétoldalú, ha­nem a kelet-nyugati irányú tranzitforgalomban is je­lentős szerepet játszik. Minden idők... ...legnagyobb miskolci ka­rácsonyi vásárát nyitották meg — Aranycsamok Miskolc néven — a városi sportcsarnokban. A város­ból, a környező megyékből és Budapestről 115 kiállító hozta el portékáját, a ru­háktól a játékokon át a mű­szaki cikkekig. (MTI) Veszprém (MTI) — Hátrá­nyos helyzetbe került Ma­gyarországon az agrárkuta­tás. A beáramló külföldi tő­ke magával hozza fejlesztési eredményeit és nem tart igényt a nemzeti kutatómű­helyekre. Ezt hansúlyozta a Veszprémi Akadémiai Bizottság közgyű­lésén Papócsi László, a Bábol­na Rt. vezérigazgatója. Kije­lentette: egyfajta gyarmatosí­tás veszélye rejlik abban, hogy a külföldi beáramlás elszegé­nyíti a hazai tudományt és ké­sőbb akkor sem lesz lehetőség az újraélesztésre, ha ismét szükség volna az itteni körül­Párizs (MTI) — Magyaror­szág egyfajta laboratórium­má vált azon közgazdászok számára, akik azt kutatják, hogy a külföldi beruházások milyen hatással járnak a posztkommunista gazdasá­gokban. Ekként vélekednek a külföldi szakértők, rámutatva: 1990 óta a külföldi cégek majdnem ki- lencmilliárd dollárnyi befekte­tést hajtottak végre Magyaror­szágon. A külföldi tulajdonossal működő cégek a hat évvel ez­előtti nulla százalék helyett ma már a magyar GDP 25 száza­ményeket jól ismerő kutató­munkára. Kedvezőtlen lépés­nek tartja azt is, hogy az agrár­felsőoktatást átsorolták a mű­velődési minisztériumhoz. Az agrároktatás eddig szervesen kapcsolódott a mezőgazdasági ágazathoz, ez a lépés megbon­totta a kapcsolatot és a vezér- igazgató szerint súlyos árat kell ezért fizetni. Kosáry Domokos, az MTA elnöke ar­ról az erőfeszítésről beszélt, amely révén sikerült megvé­deni az elmúlt években az Akadémia önállóságát és meg­őrizni értékeiket. Most arra kell törekedni, hogy rugalmas, mozgékony kutatóhálózatot alakítsanak ki, lékát termelik ki, s „a külföldi cégek eljutottak annak határá­ra. hogy átalakítsák az ország ipargazdaságát”. Ezt a véle­ményt a magyar, illetve a kül­földi tulajdonú vállalatoknál tapasztalható dinamizmuskü­lönbséggel magyarázzák: a budapesti Világgazdasági Ku­tatóintézet egyik szakértője szerint a két cégcsoport között 1994-ig nem volt jelentős elté­rés ebben a tekintetben, de mostanra már szemmel látha­tóvá vált a dinamizmusbeli szakadék a magyar és a külföl­di cégek között. — A Tungsram megvétele után például a General Electric amely lehetővé teszi, hogy a tudományos intézményekben a hozzáadott szellemi érték na­gyobb legyen, mint eddig, és ne az anyagi beruházások do­mináljanak. A Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke fel­emelte szavát az áltudomá­nyok terjesztése ellen. Kifogá­solta e vonatkozásában a tele­vízió szerepét. Kijelentette: ha a Magyar Televízió annyi energiát fordítana a valódi tu­dományos eredmények propa­gálására. mint amennyi zöld­séget világgá kürtöl gyanútlan, hiszékeny emberek számára, sokkal nagyobb volna a tudo­mány megbecsülése, elismeré­se Magyarországon. majdnem 400 millió dollárt költött a cég átalakítására, s mindennek eredményeként a magyar cég bevételei 1994- ben több mint 40 százalékkal nőttek, miközben a magyar gazdasági növekedés csak 3 százalékos volt. A külföldi tulajdonban lévő cégeknek általában jobb az irányítása, könnyebben hozzá tudnak jutni a számukra fontos tőkéhez, s gyakran rendelkez­nek nemzetközi eladási háló­zattal is, amely megkönnyíti az exportot — márpedig a ki­vitel a stagnáló magyar hazai piac kulcsfontosságú „gyógy­szerét” jelenti. Hatékonyabbak a külföldi vállalatok Nagy a szakadék a magyar és a külföldi cégek között Lista az alapokról Tiszadob (KM) — Borsod- Abaúj-Zemplén mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indított kísérleti jelleggel területfejlesztési programot az Európai Unió, melyhez illeszkedve 1992-93-ban 14 kistérségi társulás alakult meg me­gyénkben. A kezdeti idő­szakban a megyei közgyű­lés elnöke fölvállalta a kis­térségi társulások folyama­tos támogatását, rendszere­sen összehívta a társulatok elnökeit, kikérte vélemé­nyüket a kísérleti program részleteiről. A kistérségi társulások úgy érezték, egyenrangú részesei a me­gye fejlesztését megcélzó kísérleti programnak. Az érintettek szerint azonban az 1994-es önkormányzati választások után ez a folyaT mat megtört, mivel az azóta eltelt közel egy esztendő­ben egyetlen ülést tartott a Regionális Fejlesztési Ta­nács. A panaszosok úgy látják, a kistérségi társulások ma­gukra maradtak gondjaik­kal, problémáikkal, meg­szűnt közöttük a folyama­tos párbeszéd és tapaszta­latcsere. Ennek égető hiá­nyát érezve kistérségi társu­lásunk a TISZATÉR Terü­letfejlesztési Társulás „Kapcsolattartás a Térség- fejlesztési Társulások kö­zött” címmel pályázatot nyújtott be, melyet a PHA­RE szakértői támogattak. A közelmúltban így került sor Tiszadobon a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Térségfejlesztési Társulá­sok tanácskozására. Eszerint a települések au­tonóm szerveződését, az önkormányzati törvény szellemének megfelelően meg kell őrizni, s továbbra is támogatni kell a régiók természetes kialakulását. Az elhangzott javaslat sze­rint a megalakuló Megyei Fejlesztési Tanács megvá­lasztja elnökét, a megye fej­lesztését célzó munkákban a kamarákat partnereknek és természetes szövetsége­seknek tekintik a társulá­sok. Ugyanakkor nem tart­ják szerencsésnek a Megyei Fejlesztési Tanácsban a munkaadók és munkaválla­lók képviseletét, a Megyei Fejlesztési Tanácsnak pe­dig menedzsment szerve­zetként kell működtetnie az ügynökséget. A kistérségi társulások hatékonyabb munkája érdekében felkér­ték a Megyei Fejlesztési Ügynökséget a pályázható alapok és a területfejlesz­téssel foglalkozó ügynök­ségek listájának elkészíté­sére. Megtörténtek az első lépések a Területfejlesztési Alap által meghatározott hátrányos helyzetű telepü­lések kiválasztási szem­pontrendszerének felülvizs­gálatára. A társulások kép­viselői szavazással erősítet­ték meg a Regionális Fej­lesztési Ügynökség Igaz­gatótanácsában a Térség- fejlesztési társulások képvi­selőinek (3 tag) mandátu­mát a Területfejlesztési Törvény hatálybalépéséig. Fehérjegyártás Körmend (MTI) — Tejfe- hérje-koncentrátum gyárat avattak a napokban Kör­menden. A ciprusi érdekelt­ségű Protexon Ltd. százszá­zalékos tulajdonú magyar üzemének 700 millió forin­tos beruházása egy év alatt készült el. A World Protein Kft. üzemében 30 munkás évente mintegy 2,5 ezer tonna élelmiszeradaléka­nyagot — kazeint — készít német gyártmányú gépe­ken. Az alapanyagot a FÁK országokból fagyasztott, félkész formában hozzák, a poralakú készterméket pe­dig Nyugat-Európában, az USA-ban és Kanadában ér­tékesítik. Amennyiben a hazai piacon megfelelő mennyiségű tejet tudnak vásárolni, akkor a tervek szerint létrejöhet a hazai szállítólánc is. Kárpótlási jegyMBMHWMMM Tőzsde Index (ideiglenes) 1995. december 11-én: 1477,05 (+3,22) Érvényben: 1995. december 11. Valuta Deviza Kanadai dollár 99,44 101,44 100.71 Pénznem______Vétel Eladas Knzeparf. Kuvaiti dinár 458,34 467,28 46331 Német márka 95.15 97.03 96,18 Angol font 210.47 214.71 212.96 Norvég korona 21.62 22,04 21,81 Ausztrál dollár 101,34 103.38 102.37 Olasz lírat 1000 ) 86.34 88.00 87,19 Belga franki 100) 462.52 471.66 467.88 Osztrák se. 13.52 13,78 13.67 Dán korona 24.59 25,07 24.85 Port. esc.l 100) 90,61 92,41 91.57 Finnmarka 31.76 32.38 32.01 Spanyol pes.l 100) II 1.58 113.74 112.84 Francia frank 273 3 28.07 27.84 Svájci frank 117.72 120.06 119.11 Holland forint 84,89 '86.57 85.92 Svédkorona 20,63 21.01 20.63 ír font 218.18 222,50 220.29 USA dollár 137.41 140.09 138.96-Japán jen (100) 135.90 138.58 137.60 ECU 175.20 178,66 176.83 _______________________ ' y 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom