Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-08 / 263. szám
1995. november 8., szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Az ünnepért Mint szülő nagyon sajnálom azokat a gyerekeket, akik éheznek, és szegények még restellik is, hogy nem tudnak tízórait vinni. Szeretném, hogyha a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, Család- segítő Központ és minden olyan szerv, amely ebben illetékes, folyamatosan közzé tenné a napilapokban, hogy a ruhagyűjtésen kívül milyen más segítséget akarnak nyújtani a rászorulóknak. Akkor, akik tudnának, biztosan jelentkeznének. Alig két hónap múlva itt a karácsony, a szeretet ünnepe. Ismerek olyan embereket, akik szívesen vinnének élelmet (megszervezett időben és helyre) vagy vendégül látnának idős, egyedülállót, gyermekeket, csak nem tudják hová, kihez forduljanak. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak a rászorulók, hanem az adakozók is boldogabban töltenék az ünnepet. Sajnos, sok esetben látok a szemétbe kidobott nagyon is jó állapotban lévő ruhát, cipőt, bizonyos, hogy ezeknek is meglenne a helye. Van is egy-két jó tapasztalat, például a Családsegítő Központot csak értesíteni kell, s ők elviszik a helyszínről a használt holmikat. Sz. L.-né Nyíregyháza Korán jött az első hó... Tűrni, de meddig?! Nyíregyháza közepén, a Bocskai utca 92. számú házról és környékéről szeretnék véleményt mondani. Édesanyám lakik itt, ami sajnos egy buszmegálló előtt van közvetlenül. Amikor a megállót kialakították, körülbelül 20 éve, akkor sem kérdezték meg, hogy esetleg akarjuk-e, vagy sem. Abban az időszakban még nem volt ilyen nagy forgalom, de most a város legforgalmasabb buszmegállója, hisz az erre haladó vidéki járatok is itt állnak meg. Én mint vállalakozó az udvarban dolgozom. S kénytelen vagyok megállni az előttünk lévő közterületen, mert a busz és az emberek miatt nem tudok befordulni az udvarra. Többször megbüntettek már ezért. Az is előfordult, hogy a közterület-felügyelő cédulát helyezett el az autómon helyszíni bírságként, mely 2500 forintnál kezdődik. A lakás ablakát sem lehet nyitva hagyni, mert közel van a rendelőintézet. Volt már olyan, hogy égő cigarettát, lángosdarabot és fogászati tampont dobáltak be. A buszmegállóban az ülőke le van törve, a szemét állandó Balázs Attila felvétele jelleggel ki van borítva. Nem kell hangsúlyoznom, hogy nyáron ez milyen borzasztó szagot áraszt. A csapadékvíz, télen pedig a hóié áztatja a terméskövet, mely a házunk alapja. Hogyan lehetne ezen az áldatlan állapoton változtatni? Komiszár András Nyíregyháza, Bocskai u. Vállaljuk közösen Napok óta a rádió minden híradásában, a tv-ben, az újságokban arról hallani és olvasni, hogy Budapesten november 1-jétől, illetve 1996. januárjától emelkednek a távhőszolgáltatás és a tömegközlekedési díjak, s a szemétszállításért is fizetni kell a lakosságnak. Nyíregyházán mindezek már bevezetésre kerültek, s nem volt olyan nagy visszhangja, mint most a budapestinek. Pedig az országban Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében él a legtöbb kisnyugdíjas, s itt van a legnagyobb munka- nélküliség. Ha egyszer az ország olyan helyzetben van, hogy a fentiek bevezetése szükséges, akkor a terheket egyformán viselje mindenki. Ne legyen megkülönböztetés Budapest és a vidéki városok, illetve falvak között. Gondolom, hogy sokan mások is egyetértenek az én véleményemmel. Baracsi Jenőné Nyíregyháza, Északi krt. Egy szemtanú visszaemlékezései Nyíregyháza (KM) — Nemrégiben a következőkkel kereste meg szerkesztőségünket Szabó Sándor nyíregyházi nyugdíjas: — Már sokszor és sokféleképpen megírták az újságok a nyíregyházi ’56-os eseményeket, de egy lényeges dologról eddig még nem nagyon tett senki említést. Harminckilenc éves voltam akkor, s mint afféle érdeklődő, elindultam én is gépkocsival a városba körbenézni. Feltűnt, mindenhol nagy a csend. A vasútállomás környéken alig lézengett például két-három férfi. Végül eljutottam a Búza térre, ahol már gyülekeztek az emberek, vidékiek városiak egyaránt. Egyszer csak megindult a tömeg a Rákóczi utcán fel a központba. A Kossuth utca sarkán megállították a Bessenyei térről éppen kiinduló villamost. Az utasok kiszálltak, s a tömeg két férfit és egy nőt „tolt fel” a kocsi tetejére. A nő szavalta a Talpra ma- gyar!-t, míg mögötte állt az egyik férfi, akinek csak a vezetéknevére emlékszem (Auxinak nevezték), és vigyázott, hogy a szavaló le ne essen. A másik, akit Nánási Lászlónak hívtak, a villamos áramszedőjét húzta le és tartotta meg. Nagy volt a lelkesedés, szinte mindenki egyszerre emelte a kezét a versmondóval, amikor az a refrénben elhangzó Eskü- szünk!-öt kiáltotta felénk. Ezután a három személy lekászálódott a villamosról és a tömeggel együtt tovább indultak a Kossuth tér irányába. A további események már ismertek. Még annyit, mikor mentem haza, a Bocskai utcában, az egyik épület ablakai mögött homokzsákokkal elbarikádozott rendőrök tőlem kérdezgették, mi is történt. Aki szegény, az a legszegényebb Nyírmada — KM-Posta rovatunkban általában nem szoktunk ilyen részletesen közölni olvasói leveleket, de úgy érezzük, az itt leírtak, annyira közérdekűek, és olyan sok embert érintenek, hogy most kivételt tehetünk. Tisztelt szerkesztőség! Hogy mennyire igaz ez a szállóigének is beillő versidézet, családi ház építésünk legyen rá a bizonyíték. Építkezni kamatmentes pedagógusköl- csönnel szerettünk volna. Mire összejött a telek ára, megszűnt ez a kölcsönfajta. 1988-ban 3,5%-os kamattal építési kölcsönt vettünk fel, 380 000 forint összegben. Erre kötöttünk az OTP-vel szerződést. A mai napig ezt és csakis ezt írtuk alá. Három variáció Nem tudtuk mire vállalkozunk. Munkáltatóm a községi tanács 40 ezer forint kamatmentes kölcsönt szavazott meg. Az OTP megvétózta, mondván — alacsony jövedelmünk nem nyújt fedezetet — a kölcsön visszafizetésére. Mentő ötletem támadt. Hivatkoztam a már elfogadott 30%os pedagógus-bérfejlesztésre. Ez garanciának bizonyult. Pár éve az OTP módosította az építési kölcsönök törlesztésének módját. Három variáció közöl lehetett választani: Az első variáció lett volna előnyös. Sajnos, nem tudtuk visszafizetni a kölcsöntartozás felét. így tehát elestünk a másik felének eltörlésétől. Maradt a másik két variáció. Bűnhődj, ágrólszakadt! Elengedik a kölcsöntartozás felét, ha a másik fele után vállaljuk a mindenkor esedékes kamatot, vagyis. 32%-ot. Nem vagyunk szakemberek. Nem tudtuk számunkra melyik lenne előnyösebb. A második variációtól elrettentett az OTP által küldött záróegyenleg, ami a mi nyelvünkre lefordítva ennyit jelentett a mai állás szerint: a kölcsöntőke: 380 000 forint. Ebből visszafizetve: 260 000 forint. Kölcsöntartozás: 360 000 forint. Gyönyörű matematikai művelet! Még törleszthetünk 27 évig. Ha addig nem emelnek kamatot az egyenleg így fog kinézni a törlesztőrészlet mai állása szerint: kölcsöntőke: 380 000 forint. Befizetve: 2 479 400 forint. Nem semmi! Hol vagytok ti sokat gyalázott uzsorások? Maradt a harmadik variáció: 12%-os kamat mellett törleszteni a teljes tőke után. Jelzem, mi ekkor semmilyen szerződést nem kötöttünk. Szerződésszegés Nem írtunk alá módosítást. Az OTP kiküldte a felemelt törlesztőrészletet 3600 forintban megállapítva, a 3. variáció szerint. A mai napig becsülettel fizettünk. Időközben férjem és én is nyugdíjba mentünk. A család jövedelme felére csökkent. Harmadik gyermekünk jól tanul, negyedikes gimnazista. 1995 augusztusától az OTP újabb kamatmódosításról értesített. Az építési kölcsönök kamata 12%-ról 25%-ra emelkedett. Nálunk ez havi 6850 forintos havi törlesztőrészletet jelent. 1995 októberétől már a felemelt összeggel kell fizetnünk. Az augusztus és szeptember hó különbözetét ráérünk december 31-éig visszafizetni — plusz 6500 forint. Karácsonyi ajándék kisnyugdíjasoknak. Nem vagyunk járatosak banki ügyletekben, de ha annak idején a harmadik választható variációnál nem a 12%, hanem az újabb 25% van megjelölve, nyilván a második variáció mellett döntöttünk volna. Akkor és ott nem volt leírva, hogy további kamatemelések várhatók, ha netalán a 3. variáció mellett döntenénk. Nem gondolják, hogy ez az adósok becsapása? Egyoldalú szerződésmódosítás, immár másodszor nevén nevezve: SZERZŐDÉSSZEGÉS! Kérdésem lenne: — Foglalkozik-e az alkotmánybíróság az újabb drasztikus építési kölcsön kamatemeléssel, ami jogtalan, nem egyezik meg az OTP és az adós által kötött kölcsönszerződésben foglaltakkal? — Mi történik, ha a drasztikusan felemelt törlesztő részleteket az adós képtelen fizetni? — Nem tudom, hogy ez a kamatmódosítás a stabilizációs program része-e? Nem gondolja a kormány, hogy ez is a legszegényebb réteg megnyo- morítását szolgálja? Molnár Józsefné nyugdíjas pedagógus Nyírmada Kelet*Magyaror$zág 7 ......“ ~~i'Mam A törvények... ...szerint, ha a munkavállalót a munkáltató tanfolyam elvégzésére kötelezi, a munkabérén felül köteles a felmerült költségeket is fedezni — üzenjük A. Csaba vásárosnaményi olvasónknak. Az OÉSZ 5. számú... ...melléklete szerint, belterületen a legkisebb ültetési távolság szőlőnél vagy három méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 méter. Három méternél magasabbra nem növő gyümölcs és fa esetében egy méter, három méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, bokor (élősövény) esetében két méter — tájékoztatjuk M. Andrásnét Nyíregyházán. A kiküldetési díj... ...összege a jelenlegi jogszabályok szerint, vagy a számlával igazolt kiadás, vagy költségátalány (minimálisan napi száztíz forint) — tájékoztatjuk S. János- nét Baktalórántházán. Albérlet, főbérlet Dr. Bartha Sándor Elváltam a férjemtől, négy gyermekemet egyedül neveltem — írja panaszos levelében nyíregyházi olvasónk. Pénzem nem volt, hogy lakást vásároljak. Az ég alá nem mehettünk, ezért albérletet kerestem. Találtam is egy romos szoba- konyhás égre nyíló házat, de nekünk megfelelt. Amikor beköltöztünk, rengeteget dolgoztam az épületen. Sokat költöttem rá, hogy lakhatóvá tegyem. Szerződést nem írtunk, hogy meddig lehetek itt, mert a tulajdonos azt mondta, maradhatok, ameddig a ház bírja. Ha csinálok rajta valamit, magamnak csinálom. Már tíz éve lakjuk az épületet, ami azt bizonyítja, hogy mindig kijavítottam a hibáit. Elképzelhető, hogy milyen nehéz volt négy gyermek mellett, s mennyire sokat kellet nélkülözni. Építeni nem tudtam, mivel munkanélküli lettem, de különben sem lett volna lehetőségem eljárni dolgozni a négy pici mellett. Mára felnőttek, mindegyik éli a maga életét. Kisvállalkozóként én is megpróbálom megkeresni a kenyeremet, de továbbra sem tudok lakást vásárolni, sem pedig építeni. Nem jár a „szocpol”, az önkormányzat sem tud segíteni. A probléma, hogy két hete a tulajdonos kiadta az utamat. Felszólított, hogy távozzak a házból. De hová menjek, mihez kezdjek eny- nyi pénzzel? Ez a lakás százezer forinttal többet ér, mióta benne lakom. Alig egy éve, hogy ismét kikőpo- roztam és beüvegeztettem a verandát. Melléképületet is készítettünk. Rendesen fizetem az albérletet, nem voltam soha lemaradva. A tulajdonos eddig egy szót sem szólt, úgy tűnik, hogy megvárta, amíg mindent rendbe teszek. A kertet is műveltem és most itt kell hagynom. Három hónap haladékot adott... Jogászunk válasza szerint: mindenek előtt azt kell tisztázni, hogy Ön nem albérleti, hanem szabályszerű bérleti jogviszonyban állt a lakás tulajdonosával. Ez több, és több jogot is biztosító jogviszony, mint az albérlet. Hiába van albérletként nevesítve a szerződésben (vagy ilyen címen fizet díjat), ez valóságban mégsem albérlet, hanem lakásbérlet. Ön tehát lakásbérleti szerződés alapján lakik a lakásban, amit a lakásbérletre és a lakástulajdonra vonatkozó szabályok szerint lehet felmondani. Albérlet esetén a tulajdonos nem köteles gondoskodni új albérletről. A bérlőt viszont nem lehet egyszerűen kitenni a lakásból mint az albérlőt, hanem a tulajdonosnak (a bérbeadónak) a felmondása esetén, megfelelő cserelakásról kell gondoskodnia, vagy a bérlővel kötött megállapodás alapján lakásigény bevételi díjat köteles fizetni. A pénzben is meg kell állapodnia, hogy Ön az ilyen címen a bérbeadótól kapott összeg ellenében jusson újabb bérlethez vagy más bérleti jogviszonyhoz. Tehát azt tanácsoljuk, hogy a tulajdonos bérbeadó minden fenyegetése ellenére se költözzön ki a lakásból, mert az Ön elhelyezéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. Ebben az ön- kormányzat Önnek nem tud segítséget nyújtani, akkor sem, ha kiskorú gyermekei lennének, mert ez egyedül és kizárólag a bérbeadó kötelessége. Mivel ez tíz éve tartó jogviszony és nem úgynevezett kényszerbérlet, mint az 1956 előtti lakásoknál, ezekre az esetekre az említett jogszabály vonatkozik. Utón... Balázs Attila felvétele
