Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-06 / 261. szám

1995. november 6., hétfő HÁTTÉR Szigorú jövedéki szabályozás Lefoglalt jövedéki termékek a vámraktárban Kováts Dénes felvétele Nyíregyháza (KM) — A ci­garetta, a szeszes ital, a tüze­lőolaj és a kávétermékek csempészete, feketekereske­delme jelentős vám- és adó­bevétel-kiesést okoz. Az utóbbi időben rendkívül megnövekedett a jövedéki törvénnyel való visszaélések száma, ezért lényegesen szi­gorították a jogi szabályo­zást. A törvénymódosításról, annak gyakorlatban történő alkalmazásáról kérdeztük Soltész Józsefet, a nyíregy­házi vám- és pénzügyőrség parancsnokát. A jogszabálymódosítás július 12-én lépett hatályba, a jöve­déki engedély megszerzésé­hez, illetve kiadásához több feltételt szab. — Ezentúl csak akkor adha­tó ki ez az engedély termelési, nagykereskedelmi és önálló raktározási tevékenységhez, ha az ügyfél jövedéki biztosí­tékot ad, amely különböző nagyságú lehet. Egy szeszfőz­dénél például a biztosíték ér­tékhatára minimum egymillió forint, abban az esetben, ha az évi termelése meghaladja a 15 ezer hektoliter fokot. Kőolaj- termékek gyártása esetén az értékhatár nyolcvanmillió fo­rint. A biztosítékot szeptember 30-ig kellett igazolniuk az érintetteknek. Azok a jövedéki alanyok, akik nem tudnak megfelelni az új követelmé­nyeknek december 31-ig mű­ködhetnek, január 1 -tői azon­ban csak a záradékolt jövedéki engedélyekkel folytathatják tevékenységüket. Sokan feladják £7 Elég magasnak tűnik a biz­tosíték összege. A nagykeres­kedők fedezetként tudtak-e bankgaranciát benyújtani, avagy tehermentes ingatlantu­lajdont? — Erre vonatkozóan nincs pontos információm. Az vi­szont tény, hogy jó néhányan meg fogják szüntetni tevé­kenységüket, mert nincs erre pénzügyi hátterük. A kft.-k megalakultak egymillió forint­tal, miközben működésük alatt több millió forint tartozást csi­náltak, amely behajthatatlan volt. A biztosíték adása felte­hetően megszünteti ezt a lehe­tetlen állapotot. De a jogsza­bály más követelményt is állít, a kőolajtermékek nagykeres­kedelménél például meghatá­rozott űrtartalmú tárolótartályt kell létesíteni. Eddig ugyanis előfordult olyan eset, hogy egy kőolaj-forgalmazónak, ki­csit túlzóan fogalmazva, de a tizedik emeleten volt a telep­helye. Nem rendelkeztek sem­milyen tároló kapacitással, s a benzint valójában még a kocsi tartályából, vagonokból adták el. Lánckereskedelem — A jövedéki termékek gyár­tóinak havi jelentéseket kell készíteni az előállított termé­kek készletváltozásáról, me­lyet a tárgyhót követő hó 10. napjáig kell az ellenőrzést végző vámhivatalnak írásban beadni. Az ügyfeleknek min­dez pluszmunkát jelent, de így a vámhivatal a készletmozgá­sokat jobban tudja ellenőrizni és a „fekete ügyleteket” ki­szűrni. O A szeszes italokra is új szabályok vonatkoznak? — A jövőben meg kell szün­tetni a szeszes italok kannás, demizsonos előállítását, ame­lyek a kereskedelemben leg­feljebb még december har­mincegyedikéig forgalmazha- tóak. Ez öt-, tízliteres kanná­kat jelent, melynek használa­tával hatékonyabban dolgoz­tak a feketekereskedők, azon­ban január elsejétől csak két li­ternél kisebb űrtartalmú gön­gyölegben lehet szeszes italt értékesíteni. O Ha valaki egy kiskereske­dőtől nagyobb tételt kíván vá­sárolni, milyen számlát köteles az eladó adni? — A kiskereskedők helyze­te eleve más, mint a nagyke­reskedőké, rájuk más szabá­lyok vonatkoznak. A kiskeres­kedők csak a végfelhasználók­nak értékesítenek, továbbela- dásra nem. Továbbforgalma­zókat nem szolgálhatnak ki, tehát egy másik kereskedőnek nem adhatnak el. A számlára rá kell vezetni, „továbbértéke­sítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas”. Az áru ezáltal „elvont terméknek” minősül, ami jövedéki bírságot vonhat maga után. Végül is ezzel ko­rábban egy olyan lánckereske­delem alakulhatott ki. mely­ben nagyon nehéz volt megáll­apítani, honnan indult ki a ter­mék. Korábban voltak soroza­tos átszámlázások és egyálta­lán nem lehetet tudni, kitől származik az áru. Szétválasztva O Milyen fontos változás tör­tént még? — Külön választódott a nagy és kiskereskedelmi tevé­kenység abban az értelemben, hogy a nagykereskedő telep­helyén kiskereskedelmi árusí­tást nem folytathat, illetve csak abban az esetben, ha erre külön engedélyt kér. Lehetnek egy épületben, de más helyisé­get kell kialakítani. Ez szintén azt a célt szolgálja, hogy a jö­vedéki termékeknek a szárma­zását tisztán lehessen követni. A nagykereskedőnek ugyanis pontosan kell vezetni, lőnek, mit adott el. S a nagy- és kis­kereskedői tételnek nem sza­bad összekeveredni. — A törvénymódosítást ille­tően érdekes még megjegyez­ni: a postahivatalok a jogsza­bály alapján dohánykészítmé­nyeket és kávétermékeket áru­síthatnak, de csak kétezer lé- lekszám alatti településeken. O Emelkedett-e a bírság összege? — A vámhivatal nemcsak bírságot szabhat ki a jogsza­bálysértőkkel szemben, ha­nem ideiglenesen bezárhatja az elárusítóhelyet, a raktárát: a jogtalan cselekmény első el­követése alkalmával 10, a má­sodik és minden további alka­lom után 30 napra. De többek között, ha a kereskedő zárjegy nélkül forgalmaz bizonyos árut, akár véglegesen is lezár­hatják a helyiséget. A hamis zárjegyek előállítását bünteti a törvény, továbbá a hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyek birtokban tartását is. Jövedéki bírságként a megta­lált zárjegyek darabszámával és díjtételével számított összeg ötszörösét kell megfi­zetni. A bírság minimum és maximum határértéke egyéb­ként lényegesen emelkedett. M egmondom őszin­tén, örültem amikor bevezették az él­sportban a doppingellenőrzé­seket. Megengedhetetlen az. hogy a siker és az eredmények hajszolása érdekében, egye­sek egészségüket károsítva, jogtalan előnyökre tesznek szert. A tisztességes verseny­ző szüleitől öröklött fizikai és szellemi adottságaival, és szorgalmas munkával, fá­radságos edzések árán jut el a csúcsra, nem pedig felpum­pált izmokkal, lecserélt vér­rel, feltuningolt szervezettel. Irreálisak azok az eredmé­nyek, amelyeket így érnek el és erkölcstelenek, sportsze­rűtlenek az így szerzett győ­zelmek. Én nagyon is helyeslem a versenyeken az ellenőrzések szigorítását, hóigy pozitív doppingteszt esetén megsem­misítik a világcsúcsokat is, és visszavonják az aranyérme­ket. Ha nem állítják le ezt a folyamatot, egy napon meg­érjük, hogy egy kenguru-hor­monnal kezelt távolugró ki­ugrik a stadion homokjából is, és egy benzinüzemű futó Doppingellenőrzést mindenütt! állva hagyná a legjobbakat is. De hát kérdezem én, em­beri teljesítménynek számíta­nak ezek? Na de nem is erről akar­tam beszélni. Csak a példa kedvéért hoztam fel. Én nem vagyok sportoló. Tornából fel is voltam mentve. Nekem lelkem van — Gólyamadár kelepel a fészkén, nem kell hozzá se hitel, se készpénz. Ebből ugye mindenki kitalál­hatja, titulálhatna, költő va­gyok. Afféle szótornász, hogy sporthasonlattal éljek. Sajnos a mi szakmánkban is nagy visszaélések történtek és történnek napjainkban is. Ideje volna az írószövetség­nek, és a Nobel-díj-bizott- ságnak. a sportvezetés min­tájára a doppingellenőrzése­ket bevezetni. Mert kérem a tisztességes költő sportszerű életet él. Nem iszik, nem dohányzik, otthon ülő, családszerető, fe­leségével harmonikus házas­életet folytat. Itt vagyok pél­dául én. Es dolgozik. Es tol­lából olyan remekművű ver­sek születnek, mint mondjuk az enyémek. Ezzel szemben egyesek meg nem engedett eszközöket használnak. Isznak mint a ke­fekötő, és persze hogy olyan furcsa hasonlatok, és asszo­ciációk jutnak az eszükbe, amilyeneket józan ésszel ki se lehet találni. Aztán meg mindenféle fia­tal nőket csípnek fel múzsá­nak. Próbálnának meg sze­relmes verset írni huszonöt évi házasság után az én fele­ségemnek. Máskor meg di­rekt megbetegítik magukat. Vérbajt, tüdőbajt meg dilinót használnak. így aztán olyan mély érzelmeket, belülről fa­kadó fájdalmakat csiholnak ki magukból, amilyeneket egészséges, épeszű ember nem tud megélni, nem képes kifejezni. Én amikor egyszer odacsíptem az ujjamat a wc- ülőke fedele alá, direkt nem írtam meg, pedig a frász majd rám jött, mert ez egy ki­erőszakolt, ha úgy tetszik, dopping alatt született érzés volt. Egyes költő kollégák meg koplalnak. Éhségsztrájkot folytatnak, hogy kicsikarják a honoráriumemelést, az el­ismerést. így könnyű olyan verseket írni, hogy — Har­madnapja nem eszek. Se so­kat se keveset. Egyszer én is megpróbáltam, amikor az asszony kórházban volt, de nem írtam meg. Nem vágyom én József Attila-díjra, de leg­alább egy Fair play-díjat ad­hatnának a sportszerűsége­mért. Remélem, hogy sportban bevezetett módon előbb- utóbb az ajzószerek hatása alatt született verseket is megsemmisítik. Kizárják a világirodalomból és a sport­szerűtlen eszközöket haszná­ló toliforgatókat örökre el­tiltják a költészettől. s akkor talán én leszek K-f az ünnepelt poéta, az A. _J én verseim lesznek a zseniálisak, s nyíljon bár bicsak, rárímelek: nicsak, si­sak. Kulcsszavak Balogh József r íz évvel ezelőtt a hol­napi nap még nagy nap volt. A megbont­hatatlan barátság, a testvé­riség, a kölcsönös segítség- nyújtás kulcsszavai voltak az ilyentájt elmondott ünne­pi beszédeknek. Aztán öt év­vel ezelőtt véget ért az ün­neplés, hazamentek, akik ideiglenesen 45 évig tartóz­kodtak nálunk. Mindez nemcsak novem­ber 7-e ürügyén jutott, eszembe, hanem akkor, amikor a Munkáspárt elnö­ke átadott a parlament alel- nökének 180 ezer aláírást, hogy írjanak ki népszava­zást arról: támogatja-e a magyar nép a NATO-ba va­ló belépés szándékát? Nem is az volt ebben, mármint az aláírásgyűjtésben a furcsa, hogy teljesen fölöslegesen ültek ki az utcákra aláírá­sokat gyűjtögetni, mert már rég arról volt szó, hogy ha felvennék Magyarországot az Észak-Atlanti Szövetség­be, előtte megkérdezik az ország lakosságát, hanem azok a munkáspárti-orosz kapcsolatokra vonatkozó néhány mondat, amit Thür- mer Gyula mondott. Voltaképpen természetes, hogy egy közép-kelet-euró- pai kis nép politikusai fi­gyelembe veszik a fontos döntések meghozatala előtt az ország földrajzi helyze­tét, az még természetesebb, hogy nem hagyhatják sem gazdasági, sem katonai te­kintetben figyelmen kívül a közelben lévő nagyhatalom létét, ám az minimum fur­csának mondható, hogy olyan időszakban akarja valaki kérdésessé tenni egy új szövetségi kapcsolat ki- alqkítását, amikor körben rajta mindenki ferde szem­mel figyel rá. És Thürmer nem is tagdta: a bensőséges kapcsolatnak része a hely­zetünkről nyújtott részletes tájékoztatás. Talán így érthetőbb, hogy a szövetségbővítés ürügyén a beteg Jelcin a NATO-nak üzenget, bennünket pedig a félelem fog el az ország dé­li határán izzó háborús tűz­fészkek miatt. Ismerős mindannyiunk előtt, hogy az utóbbi évek­ben milyen mértékben csök­kent létszámában és fegy­verzetében a magyar had­sereg. Ha pedig magunkat megvédeni nem lennénk ké­pesek, legalább egy bizton­ságos hátterünk legyen. Szöveg nélkül Ferter János karikatúrája Gépek és bérek Nábrádi Lajos A ngol és amerikai gé­pek érkeztek nem rég egy fehérgyar­mati üzembe. A bonyolult, precíz gépek kezelésére többnyire azokat a szatmári lányokat és asszonyokat ta­nították be, akik azelőtt a háztartásban, vagy a mező- gazdaságban dolgoztak. Igaz, jó néhány pályakezdő érettségizett lány is van kö­zöttük. A technika térhódítá­sával megyénkben is kezd el­terjedni, hogy az érettségi­zettek betanított munkás­ként, (többnyire bérmun­kásként) dolgoznak. Jó ez, vagy rossz? Mindenképpen jó­Jó, hogy megyénk üzeme­inek technikai színvonala megközelítette, sőt sok he­lyen elérte, vagy meghalad­ta az országos átlagot. A vasas üzmeink egy részében bizony van még pótolni va­ló. A régi vasas üzemek a megrendelés, illetve a pénz hiánya miatt csak nehezen tudnak lépést tartani a technika és a technológia haladásával. Az egykor oly híres vasas üzemeink egy része a rendszerváltás után nem nagyon tudott besze­rezni modern masinákat, például számítógép által vezérelt esztergagépeket. A pénzes, külföldi befektetők pedig nem nagyon tolonga­nak ebbe az ágazatba. Ta­lán jobban fel kellene kelte­ni az érdeklődésüket. Elsza­porodtak viszont az apróbb vasas üzemek. A kis-és kö­zépvállalkozók viszont álta­lában nem képesek megvá­sárolni a drága gépeket. A műszaki fejlesztéshez nem kapnak kedvezményeket. Pedig jó volna, ha kaphat­nának. (A gazdasági kama­rák illetékesei kérték is a kormányt a kedvezmények megadására.) A szabolcsi könnyűipari üzemek többségét a legkor­szerűbb japán és német gé­pekkel látták el. A megren­delők nem csak alapanya­got, gépparkot is hoztak. Csak hogy sok egyéb mel­lett figyelembe veszik a tá­volságot, a szállítási költsé­geket is. így a bérmunkások bérszínvonala alacsony. A könnyűiparban a gépesítési színt kellően emelkedett. Jó volna, ha a bérszínt is emel­kedne. vtoirtmemar

Next

/
Oldalképek
Tartalom