Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-06 / 261. szám
1995. november 6., hétfő HÁTTÉR Szigorú jövedéki szabályozás Lefoglalt jövedéki termékek a vámraktárban Kováts Dénes felvétele Nyíregyháza (KM) — A cigaretta, a szeszes ital, a tüzelőolaj és a kávétermékek csempészete, feketekereskedelme jelentős vám- és adóbevétel-kiesést okoz. Az utóbbi időben rendkívül megnövekedett a jövedéki törvénnyel való visszaélések száma, ezért lényegesen szigorították a jogi szabályozást. A törvénymódosításról, annak gyakorlatban történő alkalmazásáról kérdeztük Soltész Józsefet, a nyíregyházi vám- és pénzügyőrség parancsnokát. A jogszabálymódosítás július 12-én lépett hatályba, a jövedéki engedély megszerzéséhez, illetve kiadásához több feltételt szab. — Ezentúl csak akkor adható ki ez az engedély termelési, nagykereskedelmi és önálló raktározási tevékenységhez, ha az ügyfél jövedéki biztosítékot ad, amely különböző nagyságú lehet. Egy szeszfőzdénél például a biztosíték értékhatára minimum egymillió forint, abban az esetben, ha az évi termelése meghaladja a 15 ezer hektoliter fokot. Kőolaj- termékek gyártása esetén az értékhatár nyolcvanmillió forint. A biztosítékot szeptember 30-ig kellett igazolniuk az érintetteknek. Azok a jövedéki alanyok, akik nem tudnak megfelelni az új követelményeknek december 31-ig működhetnek, január 1 -tői azonban csak a záradékolt jövedéki engedélyekkel folytathatják tevékenységüket. Sokan feladják £7 Elég magasnak tűnik a biztosíték összege. A nagykereskedők fedezetként tudtak-e bankgaranciát benyújtani, avagy tehermentes ingatlantulajdont? — Erre vonatkozóan nincs pontos információm. Az viszont tény, hogy jó néhányan meg fogják szüntetni tevékenységüket, mert nincs erre pénzügyi hátterük. A kft.-k megalakultak egymillió forinttal, miközben működésük alatt több millió forint tartozást csináltak, amely behajthatatlan volt. A biztosíték adása feltehetően megszünteti ezt a lehetetlen állapotot. De a jogszabály más követelményt is állít, a kőolajtermékek nagykereskedelménél például meghatározott űrtartalmú tárolótartályt kell létesíteni. Eddig ugyanis előfordult olyan eset, hogy egy kőolaj-forgalmazónak, kicsit túlzóan fogalmazva, de a tizedik emeleten volt a telephelye. Nem rendelkeztek semmilyen tároló kapacitással, s a benzint valójában még a kocsi tartályából, vagonokból adták el. Lánckereskedelem — A jövedéki termékek gyártóinak havi jelentéseket kell készíteni az előállított termékek készletváltozásáról, melyet a tárgyhót követő hó 10. napjáig kell az ellenőrzést végző vámhivatalnak írásban beadni. Az ügyfeleknek mindez pluszmunkát jelent, de így a vámhivatal a készletmozgásokat jobban tudja ellenőrizni és a „fekete ügyleteket” kiszűrni. O A szeszes italokra is új szabályok vonatkoznak? — A jövőben meg kell szüntetni a szeszes italok kannás, demizsonos előállítását, amelyek a kereskedelemben legfeljebb még december harmincegyedikéig forgalmazha- tóak. Ez öt-, tízliteres kannákat jelent, melynek használatával hatékonyabban dolgoztak a feketekereskedők, azonban január elsejétől csak két liternél kisebb űrtartalmú göngyölegben lehet szeszes italt értékesíteni. O Ha valaki egy kiskereskedőtől nagyobb tételt kíván vásárolni, milyen számlát köteles az eladó adni? — A kiskereskedők helyzete eleve más, mint a nagykereskedőké, rájuk más szabályok vonatkoznak. A kiskereskedők csak a végfelhasználóknak értékesítenek, továbbela- dásra nem. Továbbforgalmazókat nem szolgálhatnak ki, tehát egy másik kereskedőnek nem adhatnak el. A számlára rá kell vezetni, „továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas”. Az áru ezáltal „elvont terméknek” minősül, ami jövedéki bírságot vonhat maga után. Végül is ezzel korábban egy olyan lánckereskedelem alakulhatott ki. melyben nagyon nehéz volt megállapítani, honnan indult ki a termék. Korábban voltak sorozatos átszámlázások és egyáltalán nem lehetet tudni, kitől származik az áru. Szétválasztva O Milyen fontos változás történt még? — Külön választódott a nagy és kiskereskedelmi tevékenység abban az értelemben, hogy a nagykereskedő telephelyén kiskereskedelmi árusítást nem folytathat, illetve csak abban az esetben, ha erre külön engedélyt kér. Lehetnek egy épületben, de más helyiséget kell kialakítani. Ez szintén azt a célt szolgálja, hogy a jövedéki termékeknek a származását tisztán lehessen követni. A nagykereskedőnek ugyanis pontosan kell vezetni, lőnek, mit adott el. S a nagy- és kiskereskedői tételnek nem szabad összekeveredni. — A törvénymódosítást illetően érdekes még megjegyezni: a postahivatalok a jogszabály alapján dohánykészítményeket és kávétermékeket árusíthatnak, de csak kétezer lé- lekszám alatti településeken. O Emelkedett-e a bírság összege? — A vámhivatal nemcsak bírságot szabhat ki a jogszabálysértőkkel szemben, hanem ideiglenesen bezárhatja az elárusítóhelyet, a raktárát: a jogtalan cselekmény első elkövetése alkalmával 10, a második és minden további alkalom után 30 napra. De többek között, ha a kereskedő zárjegy nélkül forgalmaz bizonyos árut, akár véglegesen is lezárhatják a helyiséget. A hamis zárjegyek előállítását bünteti a törvény, továbbá a hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyek birtokban tartását is. Jövedéki bírságként a megtalált zárjegyek darabszámával és díjtételével számított összeg ötszörösét kell megfizetni. A bírság minimum és maximum határértéke egyébként lényegesen emelkedett. M egmondom őszintén, örültem amikor bevezették az élsportban a doppingellenőrzéseket. Megengedhetetlen az. hogy a siker és az eredmények hajszolása érdekében, egyesek egészségüket károsítva, jogtalan előnyökre tesznek szert. A tisztességes versenyző szüleitől öröklött fizikai és szellemi adottságaival, és szorgalmas munkával, fáradságos edzések árán jut el a csúcsra, nem pedig felpumpált izmokkal, lecserélt vérrel, feltuningolt szervezettel. Irreálisak azok az eredmények, amelyeket így érnek el és erkölcstelenek, sportszerűtlenek az így szerzett győzelmek. Én nagyon is helyeslem a versenyeken az ellenőrzések szigorítását, hóigy pozitív doppingteszt esetén megsemmisítik a világcsúcsokat is, és visszavonják az aranyérmeket. Ha nem állítják le ezt a folyamatot, egy napon megérjük, hogy egy kenguru-hormonnal kezelt távolugró kiugrik a stadion homokjából is, és egy benzinüzemű futó Doppingellenőrzést mindenütt! állva hagyná a legjobbakat is. De hát kérdezem én, emberi teljesítménynek számítanak ezek? Na de nem is erről akartam beszélni. Csak a példa kedvéért hoztam fel. Én nem vagyok sportoló. Tornából fel is voltam mentve. Nekem lelkem van — Gólyamadár kelepel a fészkén, nem kell hozzá se hitel, se készpénz. Ebből ugye mindenki kitalálhatja, titulálhatna, költő vagyok. Afféle szótornász, hogy sporthasonlattal éljek. Sajnos a mi szakmánkban is nagy visszaélések történtek és történnek napjainkban is. Ideje volna az írószövetségnek, és a Nobel-díj-bizott- ságnak. a sportvezetés mintájára a doppingellenőrzéseket bevezetni. Mert kérem a tisztességes költő sportszerű életet él. Nem iszik, nem dohányzik, otthon ülő, családszerető, feleségével harmonikus házaséletet folytat. Itt vagyok például én. Es dolgozik. Es tollából olyan remekművű versek születnek, mint mondjuk az enyémek. Ezzel szemben egyesek meg nem engedett eszközöket használnak. Isznak mint a kefekötő, és persze hogy olyan furcsa hasonlatok, és asszociációk jutnak az eszükbe, amilyeneket józan ésszel ki se lehet találni. Aztán meg mindenféle fiatal nőket csípnek fel múzsának. Próbálnának meg szerelmes verset írni huszonöt évi házasság után az én feleségemnek. Máskor meg direkt megbetegítik magukat. Vérbajt, tüdőbajt meg dilinót használnak. így aztán olyan mély érzelmeket, belülről fakadó fájdalmakat csiholnak ki magukból, amilyeneket egészséges, épeszű ember nem tud megélni, nem képes kifejezni. Én amikor egyszer odacsíptem az ujjamat a wc- ülőke fedele alá, direkt nem írtam meg, pedig a frász majd rám jött, mert ez egy kierőszakolt, ha úgy tetszik, dopping alatt született érzés volt. Egyes költő kollégák meg koplalnak. Éhségsztrájkot folytatnak, hogy kicsikarják a honoráriumemelést, az elismerést. így könnyű olyan verseket írni, hogy — Harmadnapja nem eszek. Se sokat se keveset. Egyszer én is megpróbáltam, amikor az asszony kórházban volt, de nem írtam meg. Nem vágyom én József Attila-díjra, de legalább egy Fair play-díjat adhatnának a sportszerűségemért. Remélem, hogy sportban bevezetett módon előbb- utóbb az ajzószerek hatása alatt született verseket is megsemmisítik. Kizárják a világirodalomból és a sportszerűtlen eszközöket használó toliforgatókat örökre eltiltják a költészettől. s akkor talán én leszek K-f az ünnepelt poéta, az A. _J én verseim lesznek a zseniálisak, s nyíljon bár bicsak, rárímelek: nicsak, sisak. Kulcsszavak Balogh József r íz évvel ezelőtt a holnapi nap még nagy nap volt. A megbonthatatlan barátság, a testvériség, a kölcsönös segítség- nyújtás kulcsszavai voltak az ilyentájt elmondott ünnepi beszédeknek. Aztán öt évvel ezelőtt véget ért az ünneplés, hazamentek, akik ideiglenesen 45 évig tartózkodtak nálunk. Mindez nemcsak november 7-e ürügyén jutott, eszembe, hanem akkor, amikor a Munkáspárt elnöke átadott a parlament alel- nökének 180 ezer aláírást, hogy írjanak ki népszavazást arról: támogatja-e a magyar nép a NATO-ba való belépés szándékát? Nem is az volt ebben, mármint az aláírásgyűjtésben a furcsa, hogy teljesen fölöslegesen ültek ki az utcákra aláírásokat gyűjtögetni, mert már rég arról volt szó, hogy ha felvennék Magyarországot az Észak-Atlanti Szövetségbe, előtte megkérdezik az ország lakosságát, hanem azok a munkáspárti-orosz kapcsolatokra vonatkozó néhány mondat, amit Thür- mer Gyula mondott. Voltaképpen természetes, hogy egy közép-kelet-euró- pai kis nép politikusai figyelembe veszik a fontos döntések meghozatala előtt az ország földrajzi helyzetét, az még természetesebb, hogy nem hagyhatják sem gazdasági, sem katonai tekintetben figyelmen kívül a közelben lévő nagyhatalom létét, ám az minimum furcsának mondható, hogy olyan időszakban akarja valaki kérdésessé tenni egy új szövetségi kapcsolat ki- alqkítását, amikor körben rajta mindenki ferde szemmel figyel rá. És Thürmer nem is tagdta: a bensőséges kapcsolatnak része a helyzetünkről nyújtott részletes tájékoztatás. Talán így érthetőbb, hogy a szövetségbővítés ürügyén a beteg Jelcin a NATO-nak üzenget, bennünket pedig a félelem fog el az ország déli határán izzó háborús tűzfészkek miatt. Ismerős mindannyiunk előtt, hogy az utóbbi években milyen mértékben csökkent létszámában és fegyverzetében a magyar hadsereg. Ha pedig magunkat megvédeni nem lennénk képesek, legalább egy biztonságos hátterünk legyen. Szöveg nélkül Ferter János karikatúrája Gépek és bérek Nábrádi Lajos A ngol és amerikai gépek érkeztek nem rég egy fehérgyarmati üzembe. A bonyolult, precíz gépek kezelésére többnyire azokat a szatmári lányokat és asszonyokat tanították be, akik azelőtt a háztartásban, vagy a mező- gazdaságban dolgoztak. Igaz, jó néhány pályakezdő érettségizett lány is van közöttük. A technika térhódításával megyénkben is kezd elterjedni, hogy az érettségizettek betanított munkásként, (többnyire bérmunkásként) dolgoznak. Jó ez, vagy rossz? Mindenképpen jóJó, hogy megyénk üzemeinek technikai színvonala megközelítette, sőt sok helyen elérte, vagy meghaladta az országos átlagot. A vasas üzmeink egy részében bizony van még pótolni való. A régi vasas üzemek a megrendelés, illetve a pénz hiánya miatt csak nehezen tudnak lépést tartani a technika és a technológia haladásával. Az egykor oly híres vasas üzemeink egy része a rendszerváltás után nem nagyon tudott beszerezni modern masinákat, például számítógép által vezérelt esztergagépeket. A pénzes, külföldi befektetők pedig nem nagyon tolonganak ebbe az ágazatba. Talán jobban fel kellene kelteni az érdeklődésüket. Elszaporodtak viszont az apróbb vasas üzemek. A kis-és középvállalkozók viszont általában nem képesek megvásárolni a drága gépeket. A műszaki fejlesztéshez nem kapnak kedvezményeket. Pedig jó volna, ha kaphatnának. (A gazdasági kamarák illetékesei kérték is a kormányt a kedvezmények megadására.) A szabolcsi könnyűipari üzemek többségét a legkorszerűbb japán és német gépekkel látták el. A megrendelők nem csak alapanyagot, gépparkot is hoztak. Csak hogy sok egyéb mellett figyelembe veszik a távolságot, a szállítási költségeket is. így a bérmunkások bérszínvonala alacsony. A könnyűiparban a gépesítési színt kellően emelkedett. Jó volna, ha a bérszínt is emelkedne. vtoirtmemar