Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-04 / 260. szám
1995. november 4., szombat Esély a sereghajtók mezőnyéből 7. Szociális helyzetben is a legrosszabbak között • Lyukak a hálón A szociális otthonok zsúfolásig teltek... Balázs Attila felvétele Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Aki szegény, az a legszegényebb — fogalmazott a költő, akinek szavai mostanra sajnálatosan időszerűek lettek. Az ország helyzete, — s benne megyénké — ezekben az években igencsak nehéz. A megyében élők szociális helyzetét alapvetően az egyre növekvő munkanélküliség, a lakosság igen rossz egészségi állapota, az eltartók és az eltartottak rossz aránya, valamint a szociális és munkajövedelmek tartósan alacsony szintje befolyásolja. Mindeközben az úgynevezett szociális védőhálón, amely a negatív hatások ellensúlyozását lenne hivatva szolgálni — egyre nagyobbak a lyukak. Magyarán: egyre több az olyan ember megyénkben, akinek helyzetén egyáltalán nem, vagy igen nehezen lehet javítani. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Fejlesztési Köz- alapítvány felkarolta az ügyet... Feladatok Munkatársaitól tudjuk, hogy nemcsak az ország, s benne a lakosság anyagi, szociális állapota, hanem az ehhez kapcsolódó rendeletek is sokat változtak az utóbbi időben, új feladat elé állítva a terület felelőseit. Amíg a korábban az elosztó funkció volt érvényben, a jelenlegi törvény az önkormányzatokra rója a feladatot: a szükségletek és az ellátásban részesítendők körének meghatározását, a rászorultak felkutatását, a támogatás módjának és mértékének eldöntését. Nehezíti a dolgot, hogy az ehhez szükséges anyagi források legtöbbször szűkösek, s azok a pályázatok, melyeknek segítségével a pénzek megszerezhetők, sok esetben a szakmai felkészültség hiánya miatt lesznek sikertelenek. A megye szociálpolitikai helyzete ennél lényegesen több anyagi és szellemi segítséget igényelne. Már csak azért is, mert a helyzet egyre rosszabb. Öregszik a megye, nő a munkanélküliség. A statisztika szerint például a nyugdíjas, járadékos, 60 év alattiak száma több mint 59 ezer fő, a regisztrált munkanélkülieké 48 656, a felnőtt fogyatékosok 428-an vannak. Tennivaló nem csak ma van, a jövőben is bőven akad. Elgondolkodtató adat, hogy összességében a megye lakosságának több mint fele koránál vagy egészségi állapotánál fogva eltartott, a munkanélküliek részaránya pedig az országos átlagot közel 80 százalékkal haladja meg. Ez az „újfajta népbetegség” elsőként sújtotta megyénk lakosságát, s nemcsak a segédmunkás, az idősebb generáció, de mára a pályakezdők és az értelmiség egy részét is súlyosan érinti. Az összes munkanélküliek közel fele a 26 és 40 éves korosztályból kerül ki. Ez pedig visszafordíthatatlan folyamatot indít el a családokban, melyeknek szociális helyzete fé- kezhetetlenül romlik, ami a következő generációkban is forrása lehet a devianciának. Fiatalon, betegen A több mint 59 ezer megyei nyugdíjas helyzete is rosszabb az országos átlagnál. A rokkantsági nyugdíjasok száma közel 54 ezer, csaknem az öregségi nyugdíjasokéval azonos. Rendszeres szociális segélyben az elmúlt esztendőben 3118-an részesültek. Megyei sajátosság — s ismét nem pozitív —, hogy Sza- bolcs-Szatmár-Beregben a ci- gánylakosság száma igen magas, egyesek szerint százezer körüli. Jelentős részük ráadásul nemcsak munkanélküli, de munkaképtelen is. A szegénységben élők aránya meghaladja a 80 százalékot, jórészük a teljes nyomorszínt közeiében él. A cigánykérdés jelenleg a legnehezebb kérdések egyike. Míg közülük sokaknak az állami támogatás jelenti az egyetlen megélhetési forrást, addig mások igen rossz szemmel nézik ezt: úgy gondolják, érdemtelenül és feleslegesen folynak el a komoly milliók... Tennivaló, megoldásra váró probléma akad tehát elég. Az előbbre lépés alapja nem lehet más, csakis egy jól működő gazdaság. A sürgős teendők közé sorolják a társadalmi lecsúszás megfékezését, a tartós munkanélküliség, a leszakadó szegények, ezen belül a cigányság helyzetének javítását, az egészségükben tartósan károsodottak megsegítését. Külön problémát jelent a megyében a megváltozott munkaképességűek helyzete, akik között a legkritikusabb azoknak a sorsa, akik ellátásra nem, vagy minimális összegben jogosultak, miközben semmi esélyük nincs arra, hogy felvegyék a versenyt az egészségesekkel a munkaerő- piacon. Konkrét ajánlások A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fejlesztési Közalapítvány mindezek ismeretében konkrét ajánlásokat fogalmazott meg, melyeket eljuttatott a kormányhoz. Céljuk az, hogy felhívják a figyelmet a megye súlyos helyzetére, s néhány olyan országos fejlesztési program beindítására, kormányzati intézkedés meghozatalára, melyek nemcsak általános országos érdekeket képviselnek, de alapvetően meghatározhatják és pozitívan befolyásolhatják Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlődését is. Az M3-as autópálya megépítése, a meglévő határátkelőhelyek bővítése és újak megnyitása, a gyorsforgalmi és kerülőutak építése, a megye gazdasági felzárkózását elősegítő közgazdasági, pénzügyi intézkedések meghozatala olyan döntések lehetnek, melyek e sokat megélt, sokat nélkülöző megye áltatános helyzetét, s benne szociális állapotát pozitívan befolyásolhatnák. Ha be nem is foltoznák, de legalább szűkítenék azon a bizonyos hálón a lyukat... Y y °%y Jutott eszébe ba- i I rátómnak az arany ősz JL JL mintájára a korom- ősz? Azt hiszem, teljesen spontán, váratlanul tört elő belőle ez a szokatlan szó- összetétel. Bár az időjárásra nem lehetett panaszunk, hiszen az valójában inkább arany volt, hiszen az októberi napsütésben sárgán ragyogott a táj, amely végtelen nyugalmat sugárzott. Mi is csak akkor lettünk kissé izgatottak, amikor Kárpátaljáról hazatérőben az egyik kishatárállomáshoz közelítettünk. Az egykor szebb napokat megért (néhai?) Barátság-kert (Asztélynál, Be- regsuránnyal szemben) most nem almával volt tele, hanem várakozó gépkocsikkal. Egy részük az országúton állt, másik részük pedig az almás- kertben. Nem nagyon értettük, hogy akkor most melyik sor az érvényes. Egy rendőr- sorompónál találkozott a két sor derékszögben. Gondoltuk, megkérdezzük, hová álljunk. — Vissza, vissza! — utasított az ukrán egyenruhás rendőr magyarul, harsáKoromősz nyan, meg sem várva, hogy megszólaljunk. Szabadon választhattunk, mert kezével mindkét irányba mutogatott, azaz hadonászott. Nincs mese, vagy visszamegyünk, és bízunk a szerencsében, hogy egyáltalán határzárásig átjutunk, vagy másik átkelőnél próbálunk szerencsét. Ez utóbbit választottuk. Mivel Asztélyhoz legközelebb M ezőkaszony (Barabással szemben) volt, emellett döntöttünk. Nagy megelégedésünkre és örömünkre, itt nem volt sem rendőrsorompó, sem sor. Rögtön behajtottunk, egy perc múlva már az ukrán vámvizsgálaton is túl voltunk. Dörzsöltük a kezünket: milyen okosak voltunk, hogy nem várakoztunk amott. Aztán telt-múlt az idő. Csak nem mozdultunk sehová. Egy régi sárga Mercedes, amellyel még a faluban szembetalálkoztunk, azóta már vissza is fordult. így telt el egy óra. Jött végre az útlevélvizsgálat. Na, gondoljuk, most már csak meglódulunk. Am a határőr nem a régen veszteglőket nézte végig, hanem egyet innen, egyet az újonnan keletkezett sorból engedett át. így fordulhatott elő, hogy az a bizonyos sárga Mercedes hamarabb átjutott, mint mi. Másfél óra elteltével aztán sikerült túljutni az első akadályon. Na, innen már megy minden, mint a karikacsapás, gondoltuk. Hiszen alig hathét autó állt előttünk már magyar oldalon. Ezt már féllábon is kibírjuk... Bár ilyenkor a türelem már fogytán van, azért csak biztattuk magunkat: ez már semmi. Még van két óránk. Hanem mikor egy újabb órát nyelt el életünből a semmittevés, kezdtünk nyugtalankodni. Aztán olyasmi történt, amit hirtelen fel sem tudtunk fogni. Jobbról is, balról is közrefogott bennünket egy-egy kocsisor. Minden autó nagy volt, dízel és régi. Honnan kerültek ezek ide szinte a semmiből? — néztünk egymásra. — Aztán észnél legyetek! — hangzott egy érces férfihang hátulról. Nem értettük. Mihez kell észénél lenni? Na, kisvártatva ez is bekattant. Az út egysávosra szűkült közvetlenül a határállomás előtt néhány méterrel. Ahogy felbőgtek a motorok, akkora füstfelhő keletkezett, hogy még a napot is eltakarta. Barátomból ekkor buggyant ki a szó: koromősz. Mozdult a sor, ám nem a középső, ahol álltunk, hanem a két szélső, mely ék alakban összezárt előttünk. Egy tapodtat nem mentünk előre. Na, jól nézünk ki! Hiszen ha ez így megy, itt maradunk! A fickók meglehetősen elszántak voltak, szinte csodával határos, hogy koccanás nélkül megúsztuk. Aztán hamar rá kellett jönnünk, hogy ha át is akarunk jutni, kénytelenek leszünk felvenni az ő modorukat és egyértelmű jelét adni, hogy most aztán mi következünk. — Hé! — üvöltött ránk egy fiatalember látván eltökéltségünket. —Ne furakodjanak a két sor közé, nekünk itt bérelt helyünk van! Ferde szemmel Máthé Csaba / gencsak ferde szemmel nézhettek az ázsiai kereskedők és honi segédeik a vámosokra, akik lekapcsoltak több száz millió forint értékű csempészárut. Bár a vámpapírokon értéktelen anyagok szerepeltek, a valóságban ruhaneműt rejtettek, amit villámgyorsan szétszórtak volna az országban lévő elosztóknak, majd a piacokon a piaci árnál olcsóbban adtak volna el. Azért nyomott áron, mert se vám, se áfa, se adó nem terheli az árut, zsebből zsebbe vándorol a pénz. Nyugodtan bevallhatjuk, ez az érték csepp a tengerben, hiszen aki néhányszor kiballagott a nyíregyházi KGST-piacra, vagy körbejárta a piacot övező egykori ipari negyedet, csak itt az elkobzott ruhamennyiség többszörösét találhatná. Ha az ország többi részét is hasonló szemüvegen keresztül nézzük, akkor kiderül, az engedélyezett mennyiség sokszorosa ömlik be az országba illegálisan. A kínaiak pedig beindultak, az ázsiai olcsó munkaerőt és az alapanyaghátteret kihasználva árasztják el az országot. A VPOP ígérete alapján a vámosok szintén beindultak, úgyhogy a jövőben az eddiginél sokkal szigorúbban ellenőrzik ezeket a kétes tételeket. Az tagadhatatlan, hogy a csempészáru elfogása különböző ellenérzéseket váltott ki a vásárlókban: az a réteg, amely csak ilyen árat tud adni a tömegcikkekért már évek óta járja a piacot és onnan szerzi be a családjának a ruhaneműt. Jövedelmi viszonyuk alapján számukra minden héten ez jelenti a karácsonyt. Viszont a hazai gyártók, a számla alapján és valós bevallásokat készítő árusok ugyanakkor bor- zadállyal említik a távol-keletieket, akiknek hagynának ugyan teret, de ugyanolyan kemény feltételek mellett, mint ahogy ők is dolgoznak. Eddig egyelőre csak becsültük az ilyen kereskedelemből származó költségvetési elmaradásokat. A heti akció után már valós fogalmunk lehet: mekkora összeg szerepel a jéghegy csúcsán. Adóprés Dankó Mihály A hét elején tárgyalta az Országgyűlés az adózásról szóló törvénytervezetet. Benne többek között a helyi adókkal kapcsolatos javaslatok is megtalálhatók. A téma előterjesztői szerint tovább erősödik ezzel az önkormányzatok adóztatási joga. Különösen, hogy bővítették a kivethető adók mértékét. Szó esett bizonyos összeghatárokról is. így például a korábban leggyakrabban alkalmazott kommunális adó mértéke 3 ezer forintról 12 ezerre nőhet. Másik, a belföldi gépjárművek megadóztatását (közismert nevén a súlyadót) speciális önkormányzati adóként kezelik majd. Az adott mértékek között az önkormányzatok rendeletben állapíthatják majd meg annak tételét. A tervek szerint személygépkocsiknál az éves adó 5 és 12 ezer, a tehergépkocsiknál 16-40 ezer forint között lesz. Mindezek mellett arról is szó esett, hogy az önkormányzatok adóbevétele ennek ellenére nem sokkal nő jövőre. Ezt igazolja egyik megyei kisvárosunk polgármesterének véleménye is: kire vessünk ki adót, kit nyúzzunk tovább? Az embereket kizsigerelték anyagilag, csak a papírmunka nő meg, s a rengeteg vita a fizetés elmaradása miatt. Valóban, amíg a központi terhek nem csökkennek, sőt inkább nőnek, képtelenség a lakosság vállára újabb súlyt rakni. Úgy érzem, a pénzügyi tárca és a kormány ezzel egy kicsit el is akarja hárítani magáról a felelősséget. Kérem, nem adunk annyi támogatást, vessetek ki helyi adót! Ne csak mi legyünk a rosszak, szidjanak benneteket is. Ha pedig olyan szerények vagytok, hogy nem adóztatjátok meg a népet, magatokra vessetek, ha nem boldogultok! Igaz az is, hogy ez még csak tervezet, de ahogy az lenni szokott, ezt a „lehetőséget” valószínűleg megszavazzák az önkormányzatoknak a honatyák. .....................r:?:m v i? , v y. »• *: v&Kgfl ■■ÍRNI éé 1 n 11 ^Mil .HÁTTÉR, Szöveg nélkül Ferter János rajza ■f k\«i I S 1 H I 1 fl 1 flli
