Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-29 / 281. szám
12 Kelet-Magyarország 1995. november 29., szerda Hírcsokor Tűzzománc... ...kiállítás nyílik az ajaki általános iskolában november 30-án. Kertész Katalin tárlatát 16.30-kor Leskovics Béla polgármester nyitja meg. (KM) Spanyol... ...és francia nyelvtanfolyam indul a nyíregyházi Vasutas Művelődési Házban. Jelentkezéseket még elfogadnak. Pályaválasztási... ...napot rendeznek a vásárosnaményi Ipari, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép-, Szakmunkás- képző- és Szakiskolában december 8-án. Gyakorlati bemutató foglalkozások és szakmai fórum várja az érdeklődőket. (KM) Esztergályos... ...Cecília és Dzsupin Ibolya szerepel a mátészalkai művelődési központban december l-jén 18 órától. Műsoruk címe: Meddig vagyok? (KM) Mi van a puttonyban Nyíregyháza (KM — B. I.) — Többnapos, gazdag program várja a hét végén a gyermekeket Nyíregyházán, a II. Országos Téli Gyermektalálkozón. Látványos műsorok, hasznos elfoglaltságok, no és természetesen sok játék szórakoztatja majd az iskolásokat a megyeszékhely több intézményében. A Mikulás- várásra hangoló mulatság december l-jén a Bujtosi Szabadidőcsarnokban kezdődik a Fővárosi Nagycirkusz műsorával. A cirkuszosok két előadást tartanak. Ugyancsak pénteken a Kölyökvárban számítógépes játékok várják a gyerekeket. Szombaton három helyen folytatódik a rendezvény- sorozat. A városi művelődési központban már kilenc órakor kezdődik a program. Akár a karácsonyi ajándék is elkészíthető, hiszen gyöngyfűzésre, nemez-, és csuhébábkészítésre lesz lehetőség. Tíz órától az amatőr bábcsoportok lépnek színre: a RE-flex modem- tánc-csoport, és az Igrice ad műsort. Este tinidiszkó lesz az Open Doors-ban. A Kölyökvárban szombaton és vasárnap játékok állnak a fiatalok rendelkezésére. Természet Búvár Nyíregyháza (KM) — Tiszteletet parancsoló, tán’ épp a zsákmányára koncentráló, éles szemű hiúz hívogatja a Természet BÚVÁR most megjelent számának olvasóit... Ragadozó növények? Ki hallott még ilyet? Aki kíváncsi azokra a növényfajokra, amelyek állatokkal táplálkoznak, mélyedjen el az érdekes cikkben. Annak idején még a tudósok is hitetlenkedve fogadták a húsevő növények hírét. Kedves koalamaci köszönti azt az érdeklődő olvasót, aki meg kíván ismerkedni a biológiai sokféleség stratégiájával. A természetvédelemnek legfőbb célja, hogy a maguk eredetiségében megőrizze azokat az élőhelyeket, ahol a fajok és életközösségek háborítatlanul fejlődhetnek. Lénával Gábor texasi professzor szerint a populációk mérete kulcs- fontosságú a hosszabb távú fennmaradáshoz. De sajnos nem tudjuk, hogy az Alföldön hány gyurgyalag, sarlós fecske, ürge vagy komis tárnics él... Schmidt Egon természetíró a hideg napokon is rója a természetet és figyelmet érdemlő tapasztalatairól számol be. Karácsonyi meglepetés A Biblia növényei című írás, amely a vácrátóti botanikus kert új kiállítására kalauzolja el az olvasót. Megtudhatjuk a cikkből, hogy a Könyvek Könyvében szereplő, száznál is több héber és ógörög növénynév nagy részének azonosítása máig sem fejeződött be. A Hétalvó telelők című rövid tanulmány a kisiskolások, sőt az óvodások fantáziáját is alaposan megmozgatja. A denevér, a sün, az ürge. a pele is hosszú, édes álmot alszik, de a legismertebb téli alvó: a barna medve. A lakott világ peremére, a Spitzbergákra kalauzolja fel az olvasót Németh Géza világutazó lapszerkesztő. Az akvaristák, a terraristák és a dísznövénytermesztők is sok-sok gyakorlati jótanáccsal gazdagodhatnak. Soltész Albert festőművész Nagyecsedi paraszt című tusrajza KM-reprodukció Érmindszenti zarándoklat Sikeresen szerepelt a nyíregyházi csoport a vetélkedőn «Ady Endre nyomában A nyíregyháziak Ady Endre szülőháza előtt Amatőr felvétel Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A napokban hatodik alkalommal rendezték meg Erdélyben a hagyományos Ady-ünnepsé- get, az érmindszenti zarándoklatot. A kétnapos rendezvényen nemcsak Románia több megyéjéből érkeztek csoportok, hanem Magyarországról, Kárpátaljáról és Szlovákiából. A Kárpát-medencei irodalmi találkozóra természetesen nyíregyházi csoport is meghívást kapott, amelyet Durucz Istvánná, nyugdíjas tanár vezetett. Vele beszélgettünk. — Nyíregyházáról kilenc tagú küldöttség utazott a rendezvényre a Váci Mihály Művelődési Központ és a START-Vállalat támogatásával. A küldöttségben a Krúdy Gyula Gimnázium és az ÉVISZ diákjai és tanárai foglaltak helyet. A szatmárnémeti Auróra Szállóban kaptunk helyet. Az Élet él és élni akar című Kárpát-medencei Ady-ve- télkedőjét a Filharmónia impozáns nagytermében tartották. A neves irodalmárokból, költőkből és előadóművészekből álló zsűri elnöke Czine Mihály volt. O Milyen produkciókkal álltak dobogóra a versenyző csapatok? — A gimnazisták, szakközépiskolások, főiskolások és felnőtt fiatalok egy kategóriában versenyeztek. Többségük Ady háborús költészetét mutatta be, természetesen másmás megközelítésben. O Hogyan szerepelt a nyíregyházi csapat? — Mi 91 ponttal — száz volt a legmagasabb — az előkelő nyolcadik helyet szereztük meg. A nyíregyháziak — nagy örömünkre — a Szatmári Római Katolikus Püspökség 100 ezer lejjel járó díját is átvehették, ami azt jelezte, hogy a helyiekhez, erdélyi magyarsághoz szóló üzenetünket megértették, értékelték. Műsorunk szövegkönyvének mintegy 200 példányát szétosztottuk a felnőtt közönség között. (Érdemes megjegyezni, hogy a nyíregyházi Polgármesteri Hivatal, valamint a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Levéltár is ajánlott fel díjat). Mint korábban mindig, most is a szatmárnémetiek nyerték el az első díjat. CJ Érmindszentre is eljutottak? ' — Másnap reggel indultunk Érmindszentre, ahol Ady Endre szülőházának tágas udvarán koszorúzási ünnepségen vettünk részt. Szép Ady-verseket hallhattunk ott neves művészek megható tolmácsolásában. Példaértékű, hogy Ady születésnapját együtt ünnepelték magyarok és nem magyarok. Az Iliász mégis igazat mond? Budapest (MTI-Panoráma) — Azóta, hogy a sikeres kereskedőből még sikeresebb régésszé lett Heinrich Schlie- mann (1822-1890) a törökországi Hiszarlik dombon megtalálta Tróját és 1871-től egészen haláláig kutatta, napjainkig is folytatódnak az ásatások, hogy fellebbentsék a fátylat a Homérosz eposzában megénekelt trójai háború titkáról. Az idei ásatások legnagyobb szenzációja — mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung nemrégen beszámolt róla — egy első látásra jelentéktelennek tűnő kis tárgy, egy bronzból készült pecsét. Ami mégis felbecsülhetetlen értéket kölcsönöz neki, az a mindkét oldalán jól látható bevésés — írás! Az egykori Trója romjait beborító föld mélyéről ugyanis most első ízben került elő írásos bizonyíték a Krisztus előtti második évezredből — mutatott rá az ásatásokat vezető Manfred Korfmann a frankfurti lapnak adott nyilatkozatában. A régészek feltevése szerint a Krisztus előtt 1190 és 1040 közötti időkből származó pecsét egyik oldalán egy asszony neve olvasható. A másik oldal felirata egy férfit nevez meg, s ami ennél is jelentősebb: kifejezetten „írnoknak” nevezi az illetőt. Az írás mindkét oldalon hettita hieroglifákból áll, amelyeket az azon a tájon elterjedt luv nyelvjárásban használtak. Ez az indogermán nyelvjárás közeli rokonságban áll a hettitával és a hettita birodalom fővárosában, Hattusas- ban különösen vallási szertartások alkalmával használták. Mi több: ez volt a legelterjedtebb nyelvjárás az ókori Anatolia területén és még a görög- római korban is megértették. (A hettita birodalom az indoeurópai hettiták által a Krisztus előtti 17. században Kis-Ázsi- ában alapított állam volt.) A Korfmann által vezetett régészcsoport feltevése szerint, ha a most előkerült pecsét nem más vidékről került Trójába, aminek különben csekély a valószínűsége, hanem a trójai vár környékéről származik, akkor ebből a tényből érdekes következtetések vonhatók le. A pecséten olvasható felírás tanúsága szerint ugyanis Trójának az anatóliai kultúrközös- séghez kellett tartoznia, amelyhez a hettiták is tartoztak. Következésképpen: trójaiak és hettiták tolmács segítsége nélkül is megérthették egymást. A szóban forgó nyelvjárás földrajzi határa pedig egészen a Dardanellákig tejedt. Ha pedig ez így van, akkor bebizonyítást nyert az, amit a régészek már jó ideje biztosra vettek, nevezetesen, hogy a Fekete-tenger bejáratánál épült királyi székhely és kereskedelmi központ, Trója írásbeliség útján érintekezett szomszédaival és kereskedelmi partnereivel, mégpedig rendszeresen, amire a pecséten olvasható „írnok” felirat utalni látszik. Ennek fényében viszont új jelentőséget nyernek a Hattu- sas palotájának levéltárából előkerült feljegyzések. Arról van szó ugyanis, hogy a történelmi eseményeket taglaló hettita források tartalmaznak-e valamit Trójáról és annak uralkodóiról. E kérdés vizsgálatánál nyomban feltűnik egy város és egy uralkodó neve, amelyekkel Homérosznál is találkozunk: az Iliász ugyanis a szent Ilion-ként jelöli Tróját, Heléna elrablóját, Parisz királyfit, Priamosz és Hekabé fiát pedig Alexandroszként említi. A Hattusasban előkerült írásos emlékek ugyanakkor említést tesznek a hettita uralkodó egyik vazallusáról, bizonyos Alexandroszról, „Vilu- szija” uralkodójáról. (Ez a „Viluszija” görög átiratban Ili- on-nak felelhet meg.) Mivel pedig Viluszija neve egy Krisztus előtti 16. századból származó eposztöredékben is előfordul, Korfmann ezért feltételezi, hogy Homérosz, aki Krisztus előtt 730 körül keletkezett eposzában az elképzelése szerinti trójai háborút megénekelte, korábbi hettita eposzokból meríthetett, amelyek valóságos háborút írhattak le. Korfmann ennek ellenére helytelennek tartaná, ha mindezek alapján bebizonyított- nak vélnénk Homérosz elbeszélésének valódiságát. A mü- kéneiek Trója ellen viselt háborúja, híressé lett főszereplőivel, Agememnonnal, Achil- lesszel, Priamosszal és Hek- torral, az irodalmi alkotások világába tartozik. Győzött a hivatástudat Karádi Zsolt M ifán terem az ellenőr? — merült fel bennem olykor a kérdés azóta, hogy egyszer régen, még a lázas ifjúság idején a 8-as buszon a szocialista erkölcsre hivatkozó, marcona úr (esetleg elvtárs), magát a társadalmi igazságosztás bajnokának tekintő félfiú megbüntetett, mert nehezményezte a két napja lejárt bérletemet. Nem emlékszem már biztosan, hogy akkor a nyolcvanas évek elején, még uniformisban vagy már a Mátyás királyi álruhás módszert alkalmazva végezték semmihez nem hasonlítható munkájukat ezek a társadalom potyalesőivel naponta megküzdeni kényszerülő hivatalos közegek, az azonban tisztán előttem van, hogy emberem jobb kezének kisujján, a legenyhébb becslések szerint is minimum hat-hét centis köröm éktelenkedett. S miközben elmélyülten tanulmányozta utastársaim menetjegyeinek lyukviszonyait, most is látom, ahogy ez a méreten felüli sárgás szaruékítmény meg-meg- villan a délutáni petyhüdt napsütésben. Azóta, ha ellenőrt látok, ezt a körmöt keresem. Történt a minap, hogy a városközpontban fölszálltam az egyik menetrend szerinti járatra (borítsa jótékony feledés mind a helyet, mind az időt), egyszóval fölgyűrtem magam a kocsira, s megvettem a vezetőnél a felárral kínált menetjegyet. Régi ismerősöm üdvözölt eközben, én pedig ösztönösen használtam a lyukasztó készüléket. Az elmerült csevegés közben, való igaz, nem vizsgáltam meg, a herkentyű mekkora lyukakat fúrt a papíron. És akkor jött ő. Rövid, ám alapos szemlét követően közölte, hogy lyuk nincs, neki pedig az a kötelessége, hogy eljárjon. Nem kezdtem vele akadémikus vitát, elvégre a gép valóban nem szakította át a jegyet, bár hagyott halvány nyomokat. Az úr eljárt: személyi igazolványomba pillantva némileg megtorpant, de végül is győzött benne a szenvedélyes hivatástudat. A kanyarban, egyensúlyát vesztve, némán bokán rúgott, de legalább elnézést kért. Nem hivatkozott a kapitalista erkölcsre, tette a dolgát. S amíg enyhén koszos ujjaival lapozgatta az igazolványt, óhatatlanul is keresni kezdtem azt a bizonyos körmöt. De nem. Ez már nem az a világ. Körömnek nyoma sincs.- Helyette többnapos borosta és áporodott szag van. olga végeztével visszaadta okmányaimat, átnyújtotta a csekket. A következő megállóban köszönés nélkül leszállt. Elvártam volna, hogy legalább jó utat kívánjon. Vagy azt mondja: viszontlátásra. O azonban szótlanul távozott: várta a kötelesség. Nyelvszeretők Washington (MTI) — Az Egyesült Államok lakóinak a többsége fontosnak tartja azt, hogy az anyanyelve mellett egy másik nyelven is beszéljen. A CCN tévéadó és a US News and World Report című hetilap közvéleménykutatási adatai szerint a megkérdezettek harmincnégy százaléka rendkívül fontosnak, további negyven százaléka pedig elég fontosnak tartja egy vagy több idegen nyelv ismeretét. Kitűnik az is, hogy a nyelvtanuló amerikaiak . között a spanyol a legnépszerűbb: 54 százalékuk igyekszik elsajátítani az amerikai földrész másik világnyelvét, amelyet a francia követ 34 százalékkal. A harmadik a latin (11 százalék), majd a német következik (9 százalék). .KULTÚRA ____
