Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-28 / 280. szám
] 995. november 28., kedd CSALÁD-OTTHON A legszebb ajándék a virág Az árcédulát ne kapargassuk le, az árat ne húzzuk át • Apró figyelmességek Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — Az ajándékozás szinte egyidős az emberiséggel. Ezzel összefüggésben a vele kapcsolatos szokások a társadalmi viszonyok függvényei. Az etikettel foglalkozó szakirodalmak az ősi indiai kultúra egyik kódexére hivatkoznak, amikor igazat adnak, sőt követésre méltónak találják azt a ma is élő régi igazságot, mely szerint ha nem is ismeri valaki az ajándékozásra vonatkozó törvényeket, szabályokat, inkább ne fogadjon el semmit. A családon belüli ajándékozáskor főleg a praktikum dominál. de nyilván számításba jöhetnek egyéb szempontok is. Nem ítélhető el épp ezért a kérdés egy-egy fontos alkalom előtt: mit szeretnél? Vannak hasonló illemtani magatartás- formák. amik mind az intim, mind a társasági ajándékozás során betartandók. Személyes átadáskor néhány keresetlen szót mondunk, a megajándékozott szintén néhány szóval megköszöni a meglepetést. Az ajándékot — ha a körülmények megengedik, illik felbontani, megnézni, kifejezni az örömöt (még akkor is, ha csalódást okozott). Ha az ajándék ital, vagy édesség, fel kell azt bontani, s meg kell kínálni a kedveskedőt. Ezt a gesztust azonban az ajándékozónak illik elhárítani. Ha nincs mód az ajándék felbontására, el kell mondani, mi az. Az átjelzés eltüntetendő, kivéve, ha ez az árcédula levételével nem lehetséges. Egyéb módszereket, mint mondjuk a könyvön a tintával áthúzás, kerüljük, mert tökéletesen úgysem sikerül, s általa csak a külalakot rontjuk. Sokkal fontosabb ennél a Kenjük meg... ...lekvárral a palacsintát, mielőtt kakaóport szórnánk rá, sokkal ízletesebb lesz. (KM) Cukor helyett... ...mézzel édesítsük ételeinket és italainkat. (KM) Áztassuk... ...fokhagymás tejbe a sertéshús szeleteket, s a hagyományos módon paní- rozzuk sütés előtt. Sokkal puhább, zamatosabb ízt kapunk. (KM) Déligyümölcs-... ...salátát készíthetünk banán, narancs, mandarin, kiwi, ananász felhasználásával. (KM) Elek Emil felvétele Időben előkerül a meglepetés hasznos és esztétikus csomagolás. Mikor adunk ajándékot ? Az ajándékozás alkalomhoz kötődik. Szükségességét vagy célszerűségét mindig egyedi szempontok alapján kell elbírálni, ügyelve arra, hogy milyen volt a partnerrel eddig a nexus, s vele az eddigi gyakorlat, különös tekintettel a kölcsönösségre, a viszonzásra. Meghívás esetén a vendéglátónak illik ajándékot vinni a meghívás jellegéhez igazodva. A virág — ennek most, az év végi névnapözönben különös aktualitása van — az egyik legszebb, legáltalánosabb köszöntési eszköz. Tévhit az, hogy csak hölgyeknek illik virágot adni. Sikeres, hatásos minden ünnepkor, hivatalos programon. Sokan di- lemmáznak vásárlás előtt: cserepest vagy vágott virágot vegyenek-e. Felköszöntéshez, köszöntéshez inkább az utóbbi javasolt — a cserepes virág különösen családon belül, baráti körben szokásos, illetve abban az esetben nem lehet senkinek kifogása ellene, ha a megajándékozottról tudjuk, hogy gyűjtő. Az az igazság, hogy virágot főleg küldeni illik, mondjuk közvetlenül a vendégségbe érkezés előtt, de ennek nálunk bár hagyományai vannak, nemigen szokásos. Ha a virágot személyesen adjuk át, átadáskor a csomagolóanyagot illik levenni, s a megajándéko-. zott azonnal helyezze vázába, s tegye azt ha nem is feltűnő, de jól látható helyre, hiszen az ajándékozó is szívesen veszi, ha az ajándékát becsben tartják. Az viszonylag ismert, hogy egy-egy virágfajtához, virágszínhez milyen kultúráról-kul- túrára átöröklődő erkölcsi fogalmak, ítéletek tapadnak. A vágott virágból készült csokorban csak páratlan számú virág lehet (ennek az az oka, hogy szebben el lehet rendezni a vázában). Tíz szál fölött a páratlan szám ma már nem kötelező. Piros színű virágot is tartalmazó összeállításnál legalább a csokor fele legyen más színű. Elénk színű virágot vagy szegfűt fiatal lánynak nem illik adni. A liliomról megoszlanak a vélemények, így mindenkire magára bízzuk a döntést. Vannak, akik szerint történelmileg van rossz emléke, akik kitartanak mellette, az ártatlanság jelképét látják benne. Egy dologban azonban mindenki egyetért: illata bódító, így olyan évszakokban, amikor az ablakokat a nap túlnyomó részében zárva tartjuk, nemigen kell meglepni vele szeretteinket. A krizantém bármilyen szép, a részvét, a kegyelet virága, nem való semmilyen más apropóból. Élet, erő, egészség Budapest (MTI-Press) — Ugye, most azt hiszik, a tejről lesz szó. Tévednek: a vízről! Ami nélkül nincs sem élet, sem egészség. Az emberek legtöbbje talán nem is sejti, hogy a víz nem csak tisztálkodásra és ivásra való, hanem bőrápolásra is. Vegyük például a hideg vizet: amellett, hogy frissít, érszűkítő hatása is felbecsülhetetlen. Persze nem a szó klinikai, hanem kozmetikai értelmében. A felváltva alkalmazott hideg-meleg vizes zuhanyozás pedig nem csak kellemes, de még tornáztatja is az ereket! S most nézzük a meleg vizet. Hatására — a hideggel éppen ellentétesen — kitágulnak a bőr erei, s még a légzés ritmusa is megváltozik. Mi hasznunk van abból, ha a bőrerek kitágulnak? Egyidejűleg fokozódik az agy vérellátása. Ráadásul a meleg, a hőhatás az esetek többségében csillapítja a fájdalmakat, nyugtatóan hat. Általában elmondhatjuk, hogy a zuhany erőteljes vízsugarainak élettani hatása majdnem egyenértékű egy jó, frissítő masszázséval. A kozmetikusok szerint a bőr- és vele a szépségápoláshoz feltétlenül szükség van két-háromszori meleg vizes fürdőre hetente. Ennek kedvező élettani hatását különféle gyógynövényekkel, aromás főzetekkel, olajokkal fokozhatjuk. Nem költséges, megjegyezhetetlen nevű, drága kenceficékre gondolnak, hanem a kiskertekben, erkélyládákban, virágcserépben is megtermő gyógynövényekre, mint például a fodormenta, a levendula, a rozmaring, a kakukkfű, a hársfavirág, a kamilla, stb. A gyógynövényt kis gézbatyuba kötve tegyük egy fazék vízbe, kétszer-háromszor forraljuk fel, majd leszűrve a levet öntsük a fürdővizünkbe. Bőrünk nem csak feszesebb, üdébb, de illatos is lesz tőle. Herbária-boltok, fitotékák környékén járva ne sajnáljunk magunktól egy kis fenyőolajat se — ami dezodorál és nyugtat —, vagy egy kis kamillakivonatot. Az előbbit főként a változó korban lévő nőknek, az utóbbit gyulladások csökkentésére szorulóknak ajánlják a természetgyógyászok. szakácskönyvéből Bécsi nagymamák Budapest (MTI-Press) — Bécs nemcsak a zene, hanem a gasztronómiai ízek városa is. így volt ez évszázadokkal ezelőtt is. Még ma is kedveljük a bécsi fánkot, a bécsi szeletet. Ezúttal fellapoztunk egy régi szakácskönyvet és ma is finom ételek receptjét adjuk közre. Burgonyabifsztek Hozzávalók: 35 dkg főtt, áttört burgonya (nyersen 50 dkg), 10 dkg vaj, 25 dkg maradék főtt vagy sült hús vagy hideg füstölt hús, 3 tojás sárgája, só, bors. Az áttört burgonyát összegyúrjuk a megdarált hússal, /'•K tojássárgával, vajjal, fűszerekkel, ujjnyi vastag bifszteket formázunk, majd tojással és morzsával bundázzuk, aztán forró zsírban kirántjuk. Salátát adunk hozzá. Rakott túrósburgonya pörccel Hozzávalók: 3/4 kg burgonya, 20 dkg tehéntúró, 15 dkg füstölt szalonna, 5 dkg morzsa. A héjában megfőtt és kihűlt krumplit meghámozzuk és karikára vágjuk. A friss tehéntúrót áttörjük, a szalonnát apróra vágva ropogósra olvasztjuk. Egy formát vagy lábast zsírral kikenünk, morzsával meghintjük, aztán beletesszük rétegesen a krumplit, majd a túrót, aztán a tepertőt, s addig réte- gezzünk, amíg a hozzávalók tartanak. A rétegeket ízesíthetjük sóval és törött borssal. A legfelső réteg burgonya legyen, amelyre ráöntjük a szalonna kiolvasztott zsírját. Forró sütőben 30 percig sütjük, aztán tálra borítjuk, salátát adunk mellé. Virslivel töltött szelet Veszünk szép marhahússzeleteket, egészen vékonyra kiverjük, és akkora darabokra vágjuk, hogy mindegyikbe fél virslit csomagolhassunk. A húst megsózzuk, megkenjük kis mustárral, becsomagoljuk a virslit, átkötjük cérnával. Lábasban egymás mellé rakva zsíron, csak paradicsomiével locsolgatva pároljuk. Ha megpuhult, tálba rakjuk, levébe három kanál tejfelt habarunk. Hidegen is jó, persze mártás nélkül. Borsópüré A téli — száraz — borsót vöröshagymával puhára főzzük. Amikor a borsó szétfőtt, a vöröshagymát kivesszük. 1 dl tejfelbe 1 kanál lisztet habarunk és a borsóhoz adjuk, majd egyszer felforraljuk. Második bőrünk Budapest (MTI-Press) — Az ősember elejtette a vadállatot, jóízűen elfogyasztotta a húsát, a bőrét a testére öltötte. A fügefalevél után az első öltözetek bőrből készültek. Azóta is használjuk. A divatbemutatókról mondhatni sohasem hiányoznak a bőrkabátok, szoknyák, kosztümök, nadrágok. A puha bőr lehetővé teszi a legkülönbözőbb szabást is. Egyes nagy divatházak különösen favorizálják a bőrmodelleket. A fiatalok imádják, a bőr miniszoknya nem hiányozhat a divatot követő ruhatárából. Idén örvendhetnek a bőrrajongók, sok és nagyon szép modell jelent meg Európában és Amerikában is. A bőregyüttesek mellett gyakoriak a kombinációk, például bőrszoknya és szövet kosztümkabát, vagy fordítva. A szoknyák egyenesek, szűkek, térdig érnek Az MTI-Press felvétele vagy annál is rövidebbek, a kosztümkabátok hossza különböző, svejfoltak, testhez simulnak. A bőrkabátok klasszikus vonalúak, egyszerűek, karcsúsítottak. A modellek az anyag szépségét hangsúlyozzák, puhák, elegánsak. Mintha az lenne a jelszó: vissza a sima vonalakhoz, az egyszerűséghez, érvényesüljön az anyag, a szabás, no meg a viselőjének az alakja. A bőr ruhaféléket hordani is tudni kell. 1. Mindig hatásos a feketepiros összeállítás. A szövet szoknya fekete, a kis bőrkabát vérvörös. A garbónyakú pulóver ugyancsak fekete. Donna Karan modellje 2. Egyszerű, szolid, enyhén karcsúsított, sárgásaranyszínű, gyönyörű bőrkabát, Calvin Klein kollekciójából. Intim sarok Idegesek vagyunk Dr. Gernerné Kiss Ibolya klinikai szakpszichológus Nyíregyháza — K. T.-né Nyíregyházáról: „Már évek óta rossz a közérzetem, nehezen alszom el, mindig ideges vagyok, alig van türelmem. Sokat gondolkozom azon, hogy nem lesz-e valamilyen betegségem, vagy a férjemnek, vagy a gyerekeimnek. Úgy érzem, hogy nincs egy békés percem sem, s irigyelem azokat az embereket, akik nyugodtan élnek, míg én szinte állandóan rettegek valamitől. Étvágyam nincs, sokszor csak erőltetem magamba az ételt, hogy ne legyen üres a gyomrom." Idegesnek tartják azt az embert, aki mérgesen válaszol a többieknek, haragos, türelmetlen. Ideges azonban az is, aki nem szól semmit, csak mindent „lenyel”. Az ilyen ember éjszaka rosszul alszik, rágódik mindazon, ami napközben történt vele. Az idegességnek sokféle megnyilvánulási formája van a mindennapi életben. Az ideges tünetekre, megnyilvánulásokra, az idegesség kórképszerű összefoglalására a neurózis kifejezést használjuk. A szorongás a neurózis lényeges tünete. A neurotikus emberek szenvedését elsősorban szorongásuk okozza. A szorongás hátterében valamilyen fenyegetés vagy veszedelem húzódik meg, akár sejti azt a szorongó ember, hogy mi az valójában, akár nem. Gyakori oka a szorongásnak a jövőtől, az ismeretlentől, a bizonytalantól való félelem, s mindehhez stresszreakcióként anyagcserebeli, hormonális és élettani tényezők társulhatnak. Az idegrendszer izgalma jellegzetes magatartási, és testi tünetekben is megnyilvánul. A szorongó embernek ugyanis fokozódik az izomfeszültsége, s test- szerte akaratlan mozgásai támadhatnak, pl. az arca, a szeme rángatózhat. A hangulati állapotára a feszültség, az ingerlékenység, a nyugtalanság, az aggodalmaskodás jellemző. A külvilág hatásai, élményeink befolyásolják testi életünket. A testi és a lelki folyamatok között szoros egység van, a kettő egymástól nem választható el. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy például jókedvében szívesen és többet eszik az ember. Azt ajánlom, hogy keressen fel egy pszichológust, mert az ilyen problémákon pszichoterápiával lehet segíteni.
