Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-27 / 279. szám
1995. november 27., hétfő HATTER A fogyasztó mindenekelőtt 1. Érdemes előre figyelni amikor szolgáltatást veszünk igénybe, mert ráfázhatunk Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Azt gondolná az ember, a mai nyomorúságos világban, amikor mindenki panaszkodik, nincs munka, nincs megrendelés, nincs vásárló, legalább azt a ritka, kínálkozó lehetőséget igyekszik a szolgáltató megragadni, a munkát pedig olyan minőségben elvégezni, hogy arra panasz ne legyen. Elvégre senkinek sem mindegy, milyen hírét keltik a potenciális kuncsaftok között. A tapasztalat azonban épp az ellenkezőjét mutatja: a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségre érkező panaszok száma évről évre nő... Számla nélkül A felügyelőség igazgatójától, Holló Jánosáétól megtudtuk: az év első tíz hónapjában bejelentett panaszok száma már meghaladta a háromszázat. S hogy nem ok nélkül fordultak az ügyfelek a fogyasztóvédelemhez, bizonyítja: a feljelentések több mint kétharmada megalapozott jogsérelem volt. Leginkább a szolgáltatások területén igényelnek aktív jogvédelmet a fogyasztók, legtöbb esetben az egyedi bútorkészítés, a kárpitosipari javítószolgáltatás és a személygépkocsi-javítás minősége ellen emeltek kifogást. Magyarázható ez azzal is. hogy épp e szolgáltatások iránt fokozódott az utóbbi időben a lakossági igény. Az egyedi megrendelés alapján készített bútor vagy kárpitozás ugyanis „relatíve” olcsóbb, s az alacsonyabb jövedelműek számára is elérhetőbb. Az útjainkon futó sok öreg, kiszolgált gépjármű pedig gyakori javításra szorul. Természetes, hogy amikor a mester elkészül a kisbútorral, vagy megjavítja a kocsit, a megrendelőnek — örömében — eszébe sem jut, hogy pénzéért nem azt a minőségű munkát kapja, amit elvárt, vagy amire számított, s boldogan csap az iparos tenyerébe, amikor az felajánlja: ha nem kér számlát, megtakarítja az áfát. (Ha tudná, hogy ez sem mindig így van!) Baj akkor van, ha utóbb minőségi kifogással él, s végső elkeseredésében a fogyasztó- védelemhez fordul. Ott ugyanis az első kérdés, amit feltesznek neki: — Tudja-e igazolni, hogy a szolgáltatást ki végezte és mikor? Elúszott jótállás Lassan húszéves az a javító-, karbantartó szolgáltatásokról szóló rendelet, amely előírja, hogy a vállalkozó a szolgáltatás elvégzése után (kérés nélkül) köteles a megrendelőnek számlát adni. ha a szolgáltatási Elek Emil felvétele díj az ezer forintot eléri vagy meghaladja. Nyugtaadási kötelezettsége van. ha az ár ezer forintnál alacsonyabb. De ha a vevő számlát kér, akkor azt kell adnia. A számlának több funkciója is van: tanúsítja az elvégzett szolgáltatást, a felhasznált anyagokat, alkatrészeket, azok rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát, a munkával töltött időt. A nyugtának az elvégzett munkát és díjat kell tartalmaznia. A megrendelő amikor — az áfa-megtakarítás reményében — lemond a számláról, nem gondol arra, hogy abban a pillanatban a jótállásnak is búcsút inthet. Ilyenkor már a fogyasztóvédelem sem képes csodákra: nem tud minden lényeges kérdésre kiterjedő vizsgálatot lefolytatni. Nagy meglepetés érné azt az autóst, aki a karosszériásnál csak azért hagyta a kocsit, hogy a küszöböt kicserélje, az meg — önszorgalomból — az egész kocsit újra dukkózná! Ha ilyen nem is, de olyan már bizonyára sokakkal megesett, hogy hibafeltárás mellett fék•y—7 ste kilenc körül kész i-f volt a napi munkával. JL-J a szárítóba tette a filmekét. Az utolsó tekercsen egyetlen felvétel volt, de az sokat sejtető: egy férfi és egy jó alakú nő szorosan ölelte egymást. Megismerte, az úr Roland Bot chers volt, a gépgyár igazgatója, a nő viszont nem a felesége. Borchers számított a szakmában, azt azonban mindenki tudta, hogy a gyár az asszonyé. Remegő kézzel kereste a megrendelőt. Judy Hansen. O lenne a képen látható szépség? A fotó mindenesetre felér egy pokolgéppel. Máris nyúlt a telefonért. — Halló, itt a fotólaborból Stiller. Én... — Kész a kép? — Szakította félbe egy női hang. Nem azt kérdezte, hogy készek-e a képek, hanem a kép. És izgatott volt a hangja. — Érdekes a téma. Borchers úr biztosan örül majd neki. — Mit akar mondani? — Mit szólna, ha azonnal elvinném magához a képet? — Nem bánom — hallatszott kis szünet után. Az ígéretes jövőre gondolt, s benne egy komolyabb laborra, a város szívében... Elbűvölteh nézte a nőt. Micsoda alak, milyen gyönyörű arc! — Elhozta a képet? — térítette magához a hölgy. — Mivel foglalkozik? — kérdezte a fotós. Románc — Bárhölgy vagyok a Be- ach-klubban. Még sosem járt ott, erre nem futotta. — Ne nézzen így rám — mondta a nő határozottan. — Mikor ismerkedett meg a képen látható úrral? — Néhány hónapja. Aztán minden kedden eljött. Pár napja kaptam egy levelet, feladó nélkül. —- Merített fehér papírt mutatott, a felső sarkában dombornyomásos címerrel. —Azt ajánlja, aki írta. hogy tudjam meg, ki az a férfi, aki minden kedden nálam van. — Ez nem tűnik zsarolásnak — jegyezte meg a fotós. — Én mindenesetre készítettem egy képet, önkioldóval. — Kitűnő az ötlet, de most már segítségre van szüksége. Én ugyanis tudom, hogy ki a férfi. Tehát mit fogunk tenni? Másnap reggel felhívta a gyárigazgatót. Dühös káromkodás volt a válasz, amikor megvételre ajánlotta a képet, de végül hajlandó volt találkozni, a bárholgy lakásán, A zsarolók 60 ezer márkát kértek a filmért. — A feleségem sokkal többet fizetne — mondta elgondolkodva. — Ugyan — vetette közbe Stiller — magának fontos, hogy a felesége még csak ne is tudjon a dologról. — Pontosan tudja, hogy megcsalom. Szóval azt javaslom. hogy kérjünk tőle 100 ezer márkát. És a pénz féle az enyém. — Kösz a tippet — ugrott fel a fotós — de osztozkodás nincs. — Dehogy nincs. Nélkülem egy vasat sem kap. Nekem pedig kártyaadósságom van és kinyírnak, ha nem fizetek. A fényképész másnap reggel megjelent a villában, elegáns hölgy fogadta. Am azt is rögtön megértette, miért kellett a férjének az aranyos kis Judy. Ez az asszony maga volt a megtestesült hidegség, szinte megfagyott körülötte a levegő. — Nos. uram, mit óhajt? — Miből gondolja, hogy óhajtok valamit? — A férjemről van szó? Mit csinált? Stiller szó nélkül elővette és mutatta a képet. Az asz- szony hosszasan nézte. — A negatív hol van? — kérdezte szemtelenül. — Nálam, de... —- Rendben van, mennyit kér? — Százezret — nyögte a fotós nehézkesen. — Holnap találkozunk — mondta a nő és a névjegykártyára nézett. — Megjegyeztem a címet. Borchers, Stiller üzletében találkozott Judyval, másnap reggel, A férj szerint nem lesz probléma, mert otthon semmi gyanús nem történt. Biztos volt benne, hogy az asszonya fizetni fog. Dél körül küldönc érkezett és egy vaskos borítékot hozott. Stiller jelentős borravalót adott, majd sietve kitette az ajtóra a Zárva táblát. — Na, mit mondtam?! — nevetett Borchers. A fényképész kinyitotta a borítékot. Azonban a remélt pénz helyett további borítékot talált, összesen hármat, rajtuk a jelenlévők nevével. — Ez meg mi?! — ordított Borchers és feltépte az ő nevére szólót. Döbbenten nézte a hivatalos papírt a válóper megindításáról. Judy borítékjából a már ismert fehér levélpapír bújt elő. „Köszönöm, kisasszony. Maga nélkül sohasem jutottam volna ilyen fontos bizonyítékhoz. Az ügyvéd szerint ugyanis elég ahhoz, hogy örökre megszabaduljak a férjemtől, természetesen vég- kielégítés nélkül. A maga költségét szívesen megtérítem.” énz a harmadik borítékban sem volt. A JL szöveg mindössze ennyit tartalmazott: „Uram. zsarolóként nagyon gyenge alakítást nyújtott, ezért nem jelentem fel. Egy szívességet azonban meg kell tennie viszonzásként. Készítsen a negatívról egy nagyítást. A méretet önre bízom. A képet ugyanis be akarom kereteztet- ni.” beállítási munkát vállalt a szerelő, s a fizetésnél derült ki, hogy egyúttal kicserélte az egész kormányművet. Akut probléma — s gyakorta előfordul a fogyasztóvédelem praxisásában —, hogy a megrendelés és a teljesítés nincs összhangban egymással. Kötelező előírás ugyan nincs a megrendelés írásba foglalására, pedig mindkét fél érdeke azt kívánná, hogy a konkrét megállapodást — a felvállalt munka, annak díja, anyag-, alkatrészigénye, a teljesítés határideje — írásba foglalják. A megrendelőnek azért érdeke, mert mérlegelhet: tudja-e vállalni a költségeket, megéri-e a javítás, vagy inkább szabaduljon meg a járművétől. A szolgáltatónak pedig azért lenne lényeges, mert találkozhat olyan határozott egyéniségű megrendelővel, aki csak azért a szolgáltatásért lesz hajlandó fizetni, amit megrendelt. Végtére is igaza van: az étteremben sem kötelezhetik a vendéget arra, hogy a megrendelt rántottája helyett kaviárt egyen — tízszer annyiért... Előre nem látott Szorosan ide kapcsolódik az a gyakori probléma, hogy a szolgáltató a teljesítéskor magasabb díjat számol fel, mint amiben szóban megállapodtak. Nemcsak helytelen, de jogsértő is a gyakorlat. Mert az tény. előfordulhat: a munka elvállalásakor előre nem látott és figyelembe nem vett hibák is kiderülhetnek, de ezekről — ha a megállapodás szerinti legmagasabb díjba már nem férnek bele — a vállalkozónak kötelessége haladéktalanul értesítenie a megrendelőt, s csak akkor elvégezni a munkát, ha az külön megrendeli. Normatíva Györke László A c oktatási intézmények áll ami támogatásának összege, az úgynevezett normatíva, a forintzuhanás közepette három éve nem változott. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a normális működéshez a helyi önkormányzatoknak alaposan bele kell nyúlni a bugyellárisba, ami bizony az utóbbi időben nem degeszre tömött. Előfordul, hogy a kistelepüléseken a normatív támogatásnak akár a háromszorosa a tényleges költség. Éppen ott, ahol szinte elhanyagolható a saját bevétel. Annyi azonban bizonyos, hogy januártól a normatív támogatás rendszere változik. Azt még pontosan nem tudni hogyan, hiszen több változat, elképzelés van. Az is biztosnak látszik, hogy a változás a normatíva lényeges emelését jelenti. Valószínű, hogy az új normatív támogatási rendszer nem tesz különbséget óvoda és általános iskola között; azaz mindkettőt oktatási alapintézménynek tekinti. Sávos — évfolyamtól függő — pótlékról, kiegészítésről is szó van. Ebben az az érdekes, hogy tizen- harmadik(!) évfolyam is szerepel az egyik elképzelésben. Ellentmondásnak tűnik, hogy miközben különböző szintű fórumokon már többször elhangzott: a középiskolák, illetve kollégiumok egy részét esetleg megyei önkormányzat működtetné. Nos, az egyik változat szerint a jövőben a kollégiumi férőhelyek állami támogatása lényegesen több lesz. Számokat szándékosan nem említek, hiszen az új normatív támogatási rendszer még nem végleges. A differenciálási törekvés azonban egyértelműnek tűnik. Különbséget tesznek majd, hogy háromezernél nagyobb, vagy kisebb az a település, melynek az ön- kormányzata tanintézetet tart fenn. A kisebb többet kap. Nem tudom, hogy szerencsés-e éppen a háromezernél meghúzni a határt, hiszen a tények tanúsága szerint az ezer körüli, vagy annál kevesebb lakosú települések önkormányzatainak kell a legtöbbel kiegészíteni a normatívát, amennyiben önálló oktatási intézményt tartanak fenn. Nyilván itt egy újabb körzetesítési szándék körvonalazódik, amit az iskolabuszokra nyújtandó támogatás is alátámasztani látszik. Pista! Ha vacsorázni is akarsz, akkor az ebéd felét meg kell hagynod... Ferter János rajza Kiadós befektetés «MMaaaBttMaMiiaMMatBHMtliaMMfiSMfiiaQaiMaaMaMBQfiMmMlMM Nábrádi Lajos zerdán Nyíregyhá- V zán konferenciát kJ szerveznek a külföldi tőke bevonásáról. Tágabbés fontosabb lesz ez, mint egy megyei rendezvény. Minisztériumi tisztviselő, kamarai elnök, és több ismert hazai és külföldi gazdasági szakember vesz részt a konferencián. Amerika budapesti nagykövetségének képviselői bizonyára a konferencia középpontjában lesznek, hiszen amerikai befektetőket is szeretne látni Nyíregyházán a városi önkormányzat. A megyeszékhely önkormányzata nemrég létrehozott egy befektetési és gazdasági csoportot. E csoport mindent meg akar tenni azért, hogy élénküljön a gazdasági élet e keleti városban. A konferencia egyik dicséretes és ígéretes része lehet a csoport törekvéseinek. A jövőt illetően biztató, hogy a város illetékesei a Tünde utcától is délebbre egy önkormányzati tulajdonban lévő területen ipari parkot szeretnének létrehozni. Ebbe a parkba is várják a pénzes külföldi befektetőket, akik modern technikát és technológiát hoznak magukkal és munkahelyeket is teremtenek. Ne kiabáljuk el előre, sok minden várható ettől a konferenciától. Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy kisebb fajta mérföldkőnek számít ez a konferencia. A nyugati tőkések nagyon megnézik, hogy hová fektetik be a pénzüket. Többen előre jelezték: konkrét, elfogadható ajánlatokat várnak városunk és megyénk illetékeseitől. Vagyis nem minden áron ők akarják megmondani mit akarnak itt létrehozni. S ezt helyeselhetjük, ezt a javunkra kihasználhatjuk. Tárjuk fel igényeinket és lehetőségeinket, bizonyítsuk, hogy érdemes eljönni ilyen messzire. Vessünk meleg ágyat a külföldi tőkének a közös haszon reményében! £ ■'l® I *X* j i i 43 Kommentár $
