Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-20 / 273. szám

1995. november 20., hétfő HAZAI HOL MI Kelet-Magyarorszag 5 Pénzt hozhat a törvény is Horn Gyula: hét országos program az elmaradott térségek felzárkóztatásáért Horn Gyula: — Már nem kell „kormánysújtotta terü­letnek" nyílvánítani a magyar falut Kérdés a hallgatóság köréből: — Mikor lesz vége a mezőgazdaság tönkretételének? Balázs Attila felvételei Fehérgyarmat (KM - M. S.) — Taps fogadta az érkező miniszterelnököt a fehér- gyarmati művelődési ház zsúfolásig megtelt nagyter­mében, amire Horn Gyula meg is jegyezte: nem hoz olyan népszerű intézkedése­ket mostanában a kormány, amelyek ilyen lelkes fogadta­tást indokolnának. Mind­azonáltal hangsúlyozta, részben az ismert márciusi pénzügyi csomag következ­tében jelenleg már kétszám­jegyű az ipari termelés növe­kedési üteme, tíz százalék alá süllyedt a munkanélküli­ségi ráta (bár ez ebben a me­gyében 18 százalék). Megtudhattuk, hogy négy hát­rányos helyzetű észak-keleti megye felzárkóztatására hét nagy programot dolgoznak ki, olyanokat, mint a csütörtöki kormányülésen elfogadott borsodi fejlesztési terv. Ha Szabolcs is benyújt egy ilyen, jól indokolt, konkrét tervet, a kormány hajlandó azt jelentős összeggel támogatni. A megye fejlesztése egy más összefüg­gésben is napirenden van. Ha ugyanis a Baja Ferenc minisz­ter által kedden beterjesztendő területfejlesztési törvényt az országgyűlés elfogadja, a hát­rányok mérséklésére Sza­bok s-Szatmár-B ere g megyé­nek egymilliárdforint támoga­tás eleve „jár”. Hóm Gyula elmondta: sze­retnék elérni, hogy az általa vezetett kormány eredményeit ne csak Nyugaton, hanem itt­hon is elismerjék. Elhatározott szándékuk, hogy a kormány- programban meghirdetett nagy átalakítást véghezviszik. A kérdések a „miként”-re, a feketegazdaság visszaszorítá­sára, a mezőgazdaság tönkre­tételére, az adórendszer igaz­ságtalanságaira és a most ta­pasztalható sztrájkhullámra vonatkoztak. A miniszterelnök a fekete- gazdaságról szólva kifejtette: tudják, hogy a lakosságot ez jogosan bosszantja. Mégis tü­relmet kért, mert — mint hangsúlyozta — jogállamban csak jogi keretek között intéz­kedhetnek. Sok a „joghézag”, a nem szabályozott terület, s ezt nagyon sokan kihasználják saját javukra. A kormányzat szinte erőltetett menetben pró­bál lépést tartani az új jogsza­bályok meghozatalával. Ez azonban így is lassú, de felhív­ta a figyelmet arra, hogy több jó intézkedést hozott a kor­mány: például a jogtalan áfa­visszatérítések elleni fellépés, a közbeszerzési törvény meg­alkotása, az operatív gazda­ságvédelmi csoportok (rendőr­ség, APEH, VPOP) létrehozá­sa. Tavaly 50 ezer, az idén várhatóan 100 ezer olyan gaz­dasági bűncselekményre de- rül(t) fény, amilyenekkel ko­rábban jogi szabályozás híján nem is tudtak foglalkozni. Saj­nos, szétesett az ellenőrzés ko­rábbi rendszere — mondta a miniszterelnök —, így fordul­hat elő, hogy a különböző (nagy) magánépítkezéseken a munkások többsége feketén dolgozik (ezért tervezik a ko­rábbi munkakönyvhöz hason­ló nyilvántartás visszaállítá­sát), foglalkoznak a minőség- ellenőrzés jogainak újraszabá­lyozásával, a jövedéki termé­kek forgalmazásának rendbe­tételével. Az idén ezen intéz­kedések alapján már több tíz- milliárddal nőtt a költségvetés bevétele — de Hóm Gyula tü­relemre intett, mert egyedi in­tézkedések helyett mindenkire érvényes jogi szabályozás sze­rinti fellépést akarnak. A mezőgazdaságot érintő kérdéskörben a miniszterelnök elmondta: nem lett volna sza­bad a mezőgazdaságot padlóra küldeni, de ez nem is a szocia­lista többségű kormány nevé­hez fűződik. Talán most már nem kell „kormánysújtotta te­rületnek” nyilvánítani a ma­gyar falut. Kétségtelen, na­gyon nehéz újra rendezni a szövetkezetek helyzetét, ami­vel egyébként a csütörtöki kormányülésen is foglalkoztak — mondta Hóm Gyula. — Legalább azt szeretnék elérni, hogy most ne vihessék szét az eddig megmaradt vagyont. A kormány tervei között fontos helyen szerepel a mezőgazda­ság támogatása. Máris érzé­kelhető, hogy csökkent a kül­földi mezőgazdasági termékek behozatala, megállt az állatál­lomány csökkenése, másfél milliárd bevételhez jutott me­zőgazdasági exportból a gaz­daság. A miniszterelnök úgy érté­keli: 15 hónap alatt az agrárol­lót tekintve van javulás, de változatlanul nagy a különb­ség a termelők és a kereskedők indokolt haszna között. Ezen a hazánkban nagy hagyományú termelési, felvásárlási és érté­kesítő szövetkezeti hálózat új­raszervezése útján is javítani kívánnak. A kormány csütör­tökön azzal is foglalkozott, mondta a miniszterelnök, hogy a mezőgazdasági támo­gatásokat nagy részben nem azok kapják, akiknek kellene, s ezen is változtatni kívánnak. Az ország terheinek viselé­se, az adózás mindenkit érint. Horn Gyula elmondta, szerinte sem jó, ha a bérből és fizetés­ből élők fizetik a terhek na­gyobb részét. Sajnos, a kelle­ténél lassúbb a változás. Az adótábla 4—5 változatban ke­rült eddig a kormány elé, de még mindig elégedetlenek ve­le, mert egy nagyon széles sávban nagyon sokat von el. Ugyanakkor sokakat bosszant a vállalkozók 118 ezer forintos (bevallott) jövedelme. A kor­mány nyitott az adórendszer átalakítására — mondta a je­len lévő, és a miniszterelnök által kiegészítő véleménymon­dásra felkért Baja Ferenc mi­niszter —, de nagy figyelem­mel kell eljárni, többek között az Alkotmánybíróság előzetes véleményét is kikérni, mert az érdeksérelmek miatt nagy az ellenállás minden új intézke­déssel szemben. Ismert a mi­niszterelnök vagyonadóval kapcsolatos elképzelése, s az ellene való felháborodás is. A fórumon a kelet felé nyi­tást firtató felvetésre Hóm Gyula elmondta: 900 millió fo­rinttal segítik a csengersimai határátkelő bővítését, amely a két szomszédos terület árufor­galmában is alapvető változást hozhat, s megkezdődött a zá­honyi határátkelés lehetősége­inek javítása is. A miniszterelnök egy kér­désre adott válaszában egyet­értett azokkal, akik a bankbot­rányok felelőseinek megbün­tetését igénylik. A mostani sztrájkhullámra utalva pedig megjegyezte: reméli, az Ér­dekegyeztető Tanácsban elfo­gadott kompromisszum után megáll. Az emberek többsége megérti a gondokat és „nem vevő” a szélsőséges nézetekre, belátja, hogy a mai megszorító intézkedések egy-másfél év múlva egy lényegesen jobb helyzetet eredményeznek. Nem pihennek a vámosok sem Félmilliót érő csempészett ruhának nem volt gazdája a határon leleplezés után Nyíregyháza (KM) — A Haj- dú-Bihar és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei vámhivata­lok és nyomozóhivatalok az elmúlt hét során is számos jog­szabálysértő cselekményt de­rítettek fel. A záhonyi vámhi­vatal 34 személy ellen kezde­ményezett eljárást, egyszer in­tézkedett jövedéki törvény-, harmincegy esetben vámsza­bály-, ugyancsak egyszer de­viza-szabálysértés, két esetben visszaélés jövedékkel bűncse­lekmény elkövetése miatt. Az összes elkövetési érték meg­haladja az 1.4 millió forintot. Az elkövetők kilencvennégy százaléka külföldi. A lefoglalt áruk köre széles: 17580 do­boz cigaretta, másfél mázsa dióbél, másfél mázsa színes­fém, több mint száz járműal­katrész, 68 vágókorong, vil­lanymotor, tolózár, benzin. A beregsurányi vámhivatal kirendeltségein szolgálatot tel­jesítők 14 esetben intézkedtek jogellenes cselekmények elkö­vetői ellen. Az eljárások alkal­mával 7 vámszabály- és egy devizaszabály-sértést, vala­mint hat visszaélés a rendelke­zési joggal vámkezelt árukkal szabálysértést derítettek fel, 176 920 forint értékben ciga­rettát, vodkát és forint fizető- eszközt foglaltak le. A csengersimai vámhivatal­nál két-két deviza- és vámsza­bálysértés elkövetője ellen kezdeményeztek eljárást. Egy magyar állampolgár a deviza- hatóság engedélye nélkül kísé­relt meg 25 ezer forintot az or­szágból kivinni, míg egy ro­mán állampolgár 50 ezer fo­rinttal kísérelte meg ugyanezt. Román állampolgárok autó­busz különböző helyein, és gépjárműveik kárpitjában, üléseiben elrejtve kíséreltek meg 16 pár gumicsizmát és 99 liter vodkát az országba hozni sikertelenül. A lefoglalt vám­áruk értéke 71 600 forint. A biharkeresztesi vámhiva­tal munkatársai négy vámsza­bálysértés és egy csempészet bűncselekmény elkövetése miatt kezdeményeztek eljá­rást. Egy belépő magyar autó­busz utasai közel félmillió fo­rint értékű ruhaneműt „elfelej­tettek” feltüntetni az árunyilat­kozaton, majd a vámvizsgálat után gazdátlanul hagyott vám­árukat nem vállalta el sajátjá­nak senki. A ruhaneműkön kí­vül 65 liter pálinka, 1440 do­boz cigaretta, másfél mázsa színesfém, összesen 117 ezer forint értékű vámáru került a vámraktárba. A belterületi vám- és nyo­mozóhivataloknál egy deviza­szabály-sértés, két visszaélés jövedékkel és egy csempészet bűncselekményt lepleztek le. Az eljárások alkalmával egy­millió forint értékben cigaret­tát és szeszes italt, félmillió fo­rint értékben Lada alkatrésze­ket foglaltak le. Több mint 1.1 millió forint értékben foglal­tak le jövedéki ellenőrzés alól elvont dohányterméket, sze­szes italt, benzint és gázolajat. A jövedéki termékek után a jö­vedéki bírságként 20 esetben kiszabott összeg 2 157 931 fo­rint. Demszky Gábor Uszkában Uszka (KM - BG) — Az ország egyik legkisebb fa­lujának, Üszkának a ven­dége volt szombaton Bu­dapest főpolgármestere, Demszky Gábor. A főpol­gármester nem először járt a távoli, Batár menti falucskában, a nyolcvanas évek legelején huzamo­sabb ideig tartózkodott itt. Az ország szélesebb közvé­leménye az ő kutatásai nyo­mán hallhatott először az úgynevezett malenkij ro­botról, melynek során 1944 novemberében a Szovjet­unióba hurcolták a Felső- Tisza mentén lévő falvak magyar férfíait, köztük az uszkaikat is, akik közül csak néhányan térhettek ha­za. Rájuk, a második világ­háború hőseire, áldozataira emlékeztek a helybéliek, az Uszkából elszármazottak szombat délután. Az ün­nepség a községházán kez­dődött, ahol dr. Sértő Ra­dies István polgármester, s az elhunytak hozzátarto­zói elevenítették fel azokat a szörnyű időket, majd Demszky Gábornak egy oklevelet nyújtottak át, mely azt tanúsítja, hogy ezentúl viselheti az Uszka díszpolgára címet. — Lassan másfél évtize­de, hogy utoljára jártam Uszkában, de azóta is na­gyon sokszor gondoltam e gyönyörű, ám tragikus sor­sú falura — mondta köszö­nő beszédében a főpolgár­mester, hozzátéve, hogy kezdő szociológusként itt tanulta a legtöbbet, mely meghatározta a későbbi pá­lyafutását is. Jellemző az akkori állapotokra, hogy az elhurcoltakról szóló tanul­mányát még a második nyilvánosság is csak hét év­vel később közölhette, hisz e téma a legnagyobb tabuk közé tartozott. Uszka díszpolgára nem hagyta viszonzatlanul a gesztust, felajánlotta, hogy Uszka fogadja el a Buda­pest testvérfaluja címet, s egyúttal bejelentette, ezen­túl a főváros minden nyá­ron vendégül lát két hétig negyven helybéli gyerme­ket, s megkeresi azokat az eszközöket, melyekkel Bu­dapest segíteni tud az usz- kaiak gondjain. A községházi fogadás után az egybegyűltek a re­formátus templomban, s a szabad keresztények helyi gyülekezetében közös is­tentiszteleten vettek részt, majd ezután megkoszorúz­ták a világháborús emlék­művet. Az ünnepi megemléke- zők közül dr. Sértő Radics István javasolta az érintett falvaknak, minden év no­vemberének harmadik szombatját nyilvánítsák a világháború áldozatainak emléknapjává. A fogságból hazatértek közül Uszkában már csak Debreceni Kálmán él, így sorstársként egyedül ő em­lékezhetett meg azokról a gyötrelmes időkről, az ide­gen földben elhantolt falu­beliekről. A budapesti főpolgármester jelenlétében emlé­keztek az uszkaiak a háború áldozataira A szerző felvétele A 2500-nál... ...nagyobb lélekszámú tele­pülések polgármesterei szá­mára szervezett szakmai előadásokat a megyei köz- igazgatási hivatal a sóstó­fürdői Oktatási Központ és Hotelben november 22-ére tette. (KM) Fásítási... ...pályázatot írt ki a civil közösségek számára a zá­honyi polgármesteri hiva­tal. A lakóközösségek cse­metéket igényelhetnek az utcarészek, parkok, játszó­terek zölddé tételéhez. (KM) Előzetesen... ...állást foglalt abban a má- riapócsi önkormányzat, hogy a vízmű és szennyvíz- csatorna üzemeltetése önál­ló intézményi formában történjen 1996. január 1-től, erről a végleges döntés a pócspetri önkormányzattal közösen születik meg. (KM) Módosította... ...a mátészalkai képviselő- testület az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegeníté­séről szóló rendeletét. En­nek értelmében az elmaradt havi részletfizetésre hivat­kozva nem mondja fel a részletfizetési kedvezményt az önkormányzat, hanem az elmaradt részleteket bírósá­gi úton hajtja be. (KM) Kedden is... ...tart területi főelőadói fo­gadóórát 10-14 óra között a tiszavasvári polgármesteri hivatalban a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Hadki­egészítő Parancsnokság. (KM)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom