Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-15 / 269. szám

1995. november 15., szerda Ösztönző: a lelkiismeret A Jósa András Megyei Kórház röntgenosztálya az országos lista elején Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Száz évvel ezelőtt egy zseniális fel­fedezéssel indult el útjára az a képalkotó diagnosztika, amely mostanra soha nem álmodott magasságokba ju­tott. Wilhelm Conrand Röntgen, a róla elnevezett röntgensugár, más néven X- sugár felfedezésével, a rönt­genvizsgálat, az orvosi diag­nosztika szerves része lett, melynek segítségével meg­kezdődhetett a rák sugaras gyógykezelése is. A százéves évfordulóra ezek­ben a napokban világszerte emlékeznek. Kockázatmentesen A Jósa András Kórház tudo­mányos bizottsága és a rönt­genosztály centenáriumi tudo­mányos ülést rendezett. Ebből az alkalomból kértük dr. Tóth Erzsébet osztályvezető főor­vost, mutassa be munkájukat, ismertesse örömeiket és gond­jaikat. — Mindenekelőtt azt szeret­ném hangsúlyozni, hogy a fel­fedezés nyilvánosságra hoza­tala után 17 évvel már Nyír­egyházán is felhasználták az X sugarat. Az akkori Erzsébet közkórház jelentésében ez ol­vasható: az év második felé­ben állították fel a röntgenké­szüléket, ami ma már minden­napi használatban lévő kiegé­szítő része a vizsgálati és gyógykezelés célját szolgáló eszközeinknek. A röntgenszakmában dolgo­zó nyíregyházi orvosok között számos nagy név található: dr. Gaizler Gyula, dr. Almási György, dr. Szatai Imre, dr. Vígvári László, tír. Kovács Au­relia, dr. Birtler Ilse és Ga­lamb Béla, akiknek sokat kö­szönhet a megye. 1972-től a megyei kórházban is lehetővé vált az úgynevezett angiográ- fiás vizsgálatok végzése, s je­lentős állomás 1978, amikor a megyei rendelőintézet új épü­letét adták át. amelynek kö­szönhetően a járóbeteg-ellátás színvonala növekedhetett. 1985 azért fontos dátum, mert Vizsgálat a kórház CT laborjában ekkor adták át a 440 ágyas műtétes blokkot, amelyben a központi diagnosztika is he­lyet kapott. H Az idők távolából szinte csak eredményeket és örömö­ket sorolunk. A jelen mintha több gonddal lenne terhes... — Sajnos ez így igaz. Nap­jaink egyik legnagyobb prob­lémája, hogy hagyományos röntgenberendezéseink nagy része amortizálódott, néme­lyik 10-17 éves. O A nyíregyházi kórház a megyei kórházak egyik legmo- dernebbike. Igaz, nem csak műszaki színvonal és technika, beteg is akad bőven. — Tény, nemcsak a mi osz­tályunk, hanem az egész kór­ház kihasználtsága igen ma­gas. 1985 és 1994 között a ha­gyományos röntgenrészlege­inkben évente 140-160 ezer beteg vizsgálatát végeztük, az összes betegek száma közel 300 ezer fő évente. Csak mell­kasvizsgálatból közel 40 ezret csinálunk egy esztendőben. Az ultrahangdiagnosztika 1986 elején indult egy Si- mens-készülékkel, 1990-ben megkaptuk a második vizsgá­lószerkezetet is. Örvendetes tény, hogy az ultrahangvizsgá­lat ma rutineljárássá lett a kli- nikum szinte valamennyi ágá­ban. Gyors, olcsó, kockázat- mentes és igen hatékony. A fejlett országokban ezen ké­szülékek száma meghaladja a röntgenberendezésekét, sajnos nálunk ma még nem mondható el ugyanez, pedig 1994-ben több mint 13 ezer esetben vé­geztünk ilyen vizsgálatot. A négy között CJA mai technika legfejlettebb műszere a computer tomográ­fia, melyből szerencsére a nyíregyházi kórházba is jutott. — Az évi finanszírozott vizsgálatok száma a 12 ezret közelíti. Mára átstrukturáló­dott a munka, az ultrahang és a CT bevezetése kibővítette a diagnosztikus lehetőségeket, s korábban mindennapos bevat- kozásokat kiiktatott a gyakor­latból. Ennek a műszemek kö­szönhetjük, hogy jelentősen csökkent a vesefeltöltéses és a gerinc-, agyi érfestéses vizsgá­latok száma is. A CT-vizsgálat korszerűbb is, biztonságosabb is az eddigi módszereknél. Szeretném kiemelni az emlő­betegségek felderítése iránti megnövekedett igényt, amit bizonyít, hogy amíg 1985-ben 110 mammográfiát végeztünk, ez évben megközelítjük a 2400 vizsgálatot. HA műszerek csak akkor ér­nek valamit, ha jól képzett szakemberek alkalmazzák őket. Hogyan áll a helyzet ezen a téren a kórház röntgen- osztályán? — Két telephelyen, a Sóstói úton és a nagykórházban, illet­ve a szakrendelőben működik röntgenosztály. Összesen 20 orvos, 75 asszisztens, 5 mű­szaki dolgozó és 11 egyéb sze­mélyzet látja el a munkát. Saj­Balázs Attila felvétele nos orvosokra változatlanul nagy szükségünk lenne még, mert a jelenleg dolgozók egy része vagy nem szakorvos még, vagy nyugdíjas, aki nyugdíj mellett dolgozik. Ne­hezíti a dolgot, hogy a röntge- nesek jövedelme szakmán be­lül is a legrosszabbak közé tar­tozik, így a fluktuáció nagy, a nővérek között például 10-25 százalékos. H Hová tehetjük a nyíregy­házi kórház röntgenosztályát egy képzeletbeli országos ta­bellán? — A forgalom tekintetében a legnagyobb négy intézmény között vagyunk, a CT szerint a legjobbak között, az általános műszerezettség alapján azon­ban a középmezőnyben fogla­lunk helyet. Csak működést H A teljesítmény-finanszíro­zásról. a: elvégzett munka sze­rinti jövedelmezésről manap­ság igen sokat hallani. Mi a helyzet ezen a téren? — A teljesítmény-finanszí­rozás a mi osztályunkon igen nehezen képzelhető el, az oly sokat emlegetett privatizáció még annál is nehezebben. A röntgen nagyon költségigé­nyes szakma. így érthetőek gondjaink. Anyagi ösztönzés­ről ilyen értelemben nem be­szélhetünk. A mi szakmánk­ban — akárcsak az orvosi szakmák legtöbbjében — a legjobb ösztönző maga a lelki­ismeret. A sztrájkhullám hozzánk is begyűrűzött. A fele­ségem szóvivője — az a soha be nem álló szája — bejelentette, hogy kétórás fi­gyelmeztető sztrájkot tart, amennyiben nem emelem a kosztpénzt 30 és a természet­beli szolgáltatásokat 200 szá­zalékkal. Én természetesen munka­adói oldalról megértést tanú­sítottam a gondok, problé­mák iránt, és biztosítottam, amennyiben erőm és tehetsé­gem engedi, valamint a vi­lágpiac és a Valutaalap hoz­zájárulása is megérkezik — minden további nélkül... Mondanom sem kell, hogy a brüsszeli koordinációs bi­zottság az ügyet még napi­rendre se tűzte, de nejem másnap már megkezdte az erődemonstrációt. A reggeli rántottamat odatette a serpe­nyőbe, alágyújtott, majd megnézte az óráját. — A kétórás figyelmeztető sztrájkot megkezdtem — je­lentette be. Kilenc órára a rántottám és a serpenyőm szénné égett és éhen maradtam. Mondtam is neki, hogy ne csinálja már Családi sztrájk ezt, mert felelőtlen magatar­tásra vall és háztartásunknak jelentős károkat okoz. Erre leültünk tárgyaim. Én kifej­tettem abbeli véleményemet, hogy a fogyasztást jelentősen csökkenteni szükséges, most hogy a gyerekek is kirepültek a házból. —Éppen ez az—mondta ő a munkavállalói oldal képvi­seletében, hogy már neki is elege van a fogyókúrából, végre szeretne tisztességesen jóllakni, ehhez pedig több kosztpénzre van szükség. Vagyis az álláspontok bár hasonlóak voltak, nem köze­ledtek egymáshoz. A termé­szetbeli juttatások kérdésé­hez már el sem jutottunk, mert úgy belefáradtam a meddő vitákba, hogy ott aludtam el a tárgyalóasztal­nál, a sör mellett, az asszonyt tv-nek nézve. Másnap nejem megegyezés hiányában folytatta bérhar­cát és egész napos munkabe­szüntetésbe kezdett. Sajnos az időzítése is fene jói sike­rült, mert vendégek jöttek és megjelent a gázdíjbeszedő is, sőt a felettünk lakónál csőre­pedés történt, úgyhogy úszott az egész lakás nálunk is. De Lüszisztráte, vagyis a nejem rezzenéstelen arccal magára zárta lakásunk WC ajtaját és kiakasztott egy táblát a ki­lincsre: Elnézést kérek, de sztrájk van! felirattal. Nehéz nap volt, de mind­annyian nagy megértést ta­núsítottunk. és szolidaritá­sunkról biztosítottunk min­denkit, miközben tapicskol- tunk a vízben, és visszatartot­tuk igényeinket ameddig le­hetett. Az érdekegyeztető vi­tába bekapcsolódtak a ven­dégek, a gázóraleolvasó és a felettünk lakó szomszéd, ők is támogattak abbeli törekvé­semben, hogy mind munka­adói, mind munkavállalói ol­dalról... — tulajdonkép­pen kerek, perec kertelés nél­kül. Estére egyetértés alakult ki a jelenlévők között abban, hogy a követelések jogosak, de teherbíró képességem végső határán vagyok, és a felmosó rongyot sem lehet tovább osztani, darabolni. Végső megoldásként mind­annyian felajánlottuk lemon­dásunkat. A nejem is muta­tott némi kompromisszum­készséget délutánra, felaján­lotta lemondását természet­beli szolgáltatásaimról. Ezek után mi is csatlakoztunk a sztrájkhoz. Jelenleg általános sztrájk van a lakásban, ágy munka­adói, mint munkavállalói ol­dalról. Az ebédlőasztalt kine­veztük tárgyalóasztalnak és megfogalmaztuk követelése­inket. Azóta folynak az egyeztetések, bár a kétoldalú tárgyalások meglehetősen egyoldalúvá váltak. Mégis az álláspontokban mára jelen­tős elmozdulás történt az eredeti 30-ról is. Már csupán tíz százalékpontnyi a különb­ség a szembenálló felek véle­ménye között. A munkavállalói oldal szerint a víz 100 Celsi- us-fokon forr, a másik oldal szerint a derékszög 90 fokos. Remény van arra, hogy 95 fokban megegyezés szüle­tik... Alagút Nábrádi Lajos y ajon hány százalékos inflációval zárjuk a hamarosan véget érő esztendőt? S vajon mit hoz a következő év? Egyes szak­emberek szerint 1996-ban 25—28, más szakemberek szerint 20 százalékos lesz hazánkban az infláció. Aki tehát megtakarított pénzét beteszi a bankba 29 százalé­kos kamatra, az megőrizhe­ti pénze értékállóságát. Egyes kormánypárti politi­kusok állítják: 1997-ben a gazdasági mérlegünk majd­nem egyensúlyba kerül, s az azt követő esztendőkben né­mi fejlődésre lehet számíta­ni. Vagyis egyesek már lát­ják az alagút végét. Sok a bizonytalanság szé­les e hazában, ezért talán a legjobb szakemberek is csak halványan láthatják ama bizonyos alagút végét. S az a halvány reménysu­gár vajon mire alapozható? Talán arra, hogy javult a fi­zetési mérlegünk, csökken a munkanélküliek száma. A kétkedő szakemberek és az ellenzékiek viszont elmond­hatják: a fizetési mérleg alakulását sok külső ténye­ző befolyásolhatja, csak ap­róbb munkahelyeket hoz­nak létre. Vajon mit lát az alagút- ban az a kisvárdai munkás, aki levelében leírta: keveset keres és folyton az elbocsá­tás réme fenyegeti. Hatvan­ezer hajléktalant tartanak számon hazánkban, talán ezret megyénkben. Vajon hogyan alakul a sorsuk a következő 2-3 évben? Megyénkben különösen sok a pályakezdő munka- nélküli. Vajon ők mikor jut­nak testhez álló, stabil mun­kához? Vajon az alag útban veszteglő mozdony vezetői mikor kapcsolnak rá teljes gőzzel? Talán a rákapcso­lás egy’k jele lehet, ha jövő­re igi ságosabb lesz az adótörvény. Talán hama­rabb kijutunk a sötétből, ha egyesek nem fékezik, hanem tolják ezt a mozdonyt — előre. Szélmalomharc Ferter János rajza Elhatárolódás Balogh József Én gyermekem nagy beteg voltam, s arra y y kértem az Istent, hogy csak akkor gyógyítson meg, ha ettől a sok szeméttől meg­szabadíthatjuk az országot, ha segíthetek kisöpörni őket.” Kikre gondolt? Né­hány mondattal később ki­mondta: nincs többé sátáni hatalom, akik nem a haza-, család-, valláseszményeket hirdetik, azok szedjék cók- mókjukat, s menjenek az or­szágból. Gondolom, sokan ráis­mertek ezekre a mondatok­ra, amelyeket a televízió híradójában hallhattunk, amikor a kisgazdapárt öt­ven évvel ezelőtti választási győzelmére emlékeztek a mai kisgazdák, s ünnepsé­gük nyitányaként Faddi Ot- tomár ferences rendi agg szerzetes köszöntötte őket. Ha ezt köszöntésnek lehet nevezni. Az most ebből a szempontból nem fontos, vajon szabad-e egy pártve­zetőnek Fidel Castrót utá­nozva háromórás program­beszédet tartani, pláne nem, hogy abból, mi épp olyan álomkergetés, mint a többi párt megvalósíthatat­lan programja volt. Még ta­lán az is elhanyagolható, hogy más lehet végighall­gatni egy beszédet, s más kiragadni abból egy részle­tet, de aki nem volt a sport- csarnokban, az annyit tudhatott meg, amennyire a médiák lehetőséget ad­tak. Annyira azonban bizto­san nem változhatott meg a tartalom, hogy az idézett mondat ne a lényeget tar­talmazta volna, s ez túl azon, hogy ízléstelen és méltatlan volt a kisgazda- párt ünnepéhez, ijesztő is volt hallani. Nyilván keve­sen emlékeznek már az öt­ven évvel ezelőtti kisgazda- pártra, legtöbben csak el­beszélésekből, s történe­lemből ismerhetik. Az azonban ezekből is ki­derül, hogy ha volt demok­ratikus, minden réteget és nációt befogadó, az'össze­fogást szorgalmazó párt, akkor az a kisgazdapárt volt. Ha csak Bajcsy-Zsi- linszky Endrét említjük, aki a nácizmus, a nemzeti szo­cializmus elleni küzdelem mártírja lett, akkor pláne érthetetlen: miért kell az utódoknak olyan köszöntőt ünnepségük színhelyére en­gedni, ami visszatetszést kelt a párttal szimpatizálók körében, az egyháznak pe­dig kifejezetten árt. El is határolták tőle magukat a rendtársak. Nem úgy a Torgyán-párt! |BB iii frtrií *Y*Xi I *HH ^Kele?Magyarorszá^^^j HÁTTÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom