Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-14 / 268. szám

1995. november 14., kedd Hétvége Erdélyben Nyíregyháza — A megyei Bartók Béla Emlékversenyt a közelmúltban rendezték meg Nyíregyházán. A ze­neszerző halálának 50. év­fordulója alkalmából 30 csoport mérte össze tudá­sát. A verseny legjobb ered­ményt elért résztvevői — a kisvárdai 5. Sz. Általános Iskola, a nyíregyházi Ko­dály Zoltán Általános Isko­la, a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimná­zium, a Művészeti Szakkö­zépiskola, a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium — és felkészítő tanáraik egy hétvégét töltöttek Erdély­ben — tájékoztatta lapun­kat Illés Erika, a Művészeti Szakközépiskola negyedi­kes tanulója. Utazásuk első állomása Nagyvárad volt, ahol a ka­tolikus templomot és az azt körülvevő hatalmas parkot tekintették meg. Ezt köve­tően Nagyszalontára vitt az útjuk. Itt a magyar líra klasszikus költője, Arany János emlékmúzeumát lá­togatták meg. Ezután Arad­ra indultak. A Maros-parti nagyvárosban megtekintet­ték a kultúrpalotát és a vá­rosházát, majd a minorita templomban meghallgattak egy misét. Á kora esti órákban az aradi vértanúk emlékművé­hez zarándokoltak; koszo­rút helyeztek el az obeliszk lábánál; gyertyát gyújtva, meghatottan emlékeztek a mártírhalált halt tizenhá­rom tábornokra. Másnap Bartók Béla szü­lővárosába, Nagyszentmik- lósra látogattak el. Először Bartók bronzszobránál a zeneszerző leánykari mű­veit énekelték, majd a kato­likus templom csodálatos oltára előtt megszólaltatták a Dona nobis pacem kezde­tű háromszólamú kánont. Ezt követően Bartók szülő­házához indult a csapat. Itt egy hatalmas koszorúval, kórusművekkel és a Bartók gyűjtötte népdalokkal tisz­telegtek a Mester emléke előtt. A Bartók Emlékverseny legjobbjai Amatőr felvétel Hírcsokor Szindbád... ...hazamegy címmel Márai- estet rendeznek november 14-én 18 órától a nyíregy­házi Városi Művelődési Központ kávéházában. Közreműködik: Pálfy Mar­git előadóművész. (KM) Dr. Varga... ...Józsefnét a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár olvasó- szolgálati osztályvezetőjét az intézmény igazgatóhe­lyettesévé nevezték ki 1995. november 1-jei ha­tállyal. (KM) A nyírbátori... ...Taposó táncegyüttes a próbáit hétfőn és pénteken tartja 17 óra 30 perces kez­dettel, a városi filmszínház­ban. A néptáncegyüttesbe jelentkezni a próbákon is lehet. (KM) A Merlin... ...Színházban november 23-án 19 órától tartják Ho­ward Brenton Christie in love című darabjának angol nyelvű stúdióelőadását. Dr. Udvari István... ...tanszékvezető főiskolai tanár (Nyíregyháza) no­vember 22-én 12 órától tartja tantárgyi habilitációs előadását a JÄTE BTK ta­nácstermében (Szegeden). Az expozé címe: A kárpát­aljai ruszin egyházi-hivatali írásbeliség története a XVI- II. században. (KM) Bethlen Gábor, erdélyi nagyfejedelem nevét vette fel nemrég a Beregszászi Magyar Gimnázium. Az iskola­keresztelő ünnepség keretében avatták fel a névadó mellszobrát — Petrovits István sepsiszentgyörgyi és Győrfi Sándor karcagi alkotók munkáját. Az immár „nevesült'' középfokú intézmény (jelenleg a volt inter- nátus épületében működik) a Kárpát-medence hatá­rainkon túli magyar iskolái között egyetlenként adap­tálja a hazai nyolcosztályos gimnáziumi tantervet Amatőr felvétel Nevelés a művészetek erejével Érdeklődnek az irodalmi színpad munkája iránt • Hatszáz könyvtárlátogató Molnár Károly Mátészalka — Mátészalka legnagyobb tanulólétszámú iskolája a 138. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola. Az ipari­ban közel 1500 fiatal ismer­kedik a hároméves képzés, illetve a középiskolai oktatás során tucatnyi szakmával. Az eltelt években a Szakma Kiváló Tanulója versenyek or­szágos sikerei igazolták: nem akármilyen munkát végeznek a szakoktatók, tanárok. Ezt mindenki nagyra értékeli. A fanyalgók — kevéssé tájéko­zottak — úgy vélik: jó, hogy szakmájukban kiemelkedőek az iparosok, de a szakma mel­lett nem törődnek a művésze­tekkel. Amikor mindezt elmondtam Nagy Gusztáv igazgatónak, nem háborgott; kérte, győződ­jek meg saját szememmel a feltételezés alaptalanságáról. A 11 ezer kötetes iskolái könyvtár munkáját irányító Tőkésné tanárnő tényeket so­rol. Miközben beszélgetünk, újabb és újabb olvasók érkez­nek: közel hatszázan látogat­ják a régi épületben levő könyvtárat. Biztos pont Nem mindenki könyvet kér, többen a Kelet-Magyarorszá- got, s mások napilapokat, fo­lyóiratokat böngésznek (40 fé­léből lehet választani). Mások a kötelező olvasmányokat köl­csönzik. Gyakoriak a könyvtá­ri órák, de komoly szakkönyv­tár segíti a nevelőket is mun­kájukban, a könyvtár fejleszté­sére évi 100 ezer forint jut. Tő­késné a biztos pont, bármilyen kulturális téma kerül szóba. Az „iparisok'' napilapok, folyóiratok böngészése közben A szerző felvétele Igaz: hiába akarna énekka­ros lenni, akinek nincs ének­hangja. Csányi Ottó karnagy igyekszik úgy válogatni szak­mától, iskolatípustól függetle­nül, hogy a kórus zavartalanul, s várhatóan eredményesen ké­szülhessen a szereplésekre. Hasonlóan nagy az érdeklő­dés az irodalmi színpad mun­kája iránt. Az elmúlt évben vé­tették igazán észre magukat, amikor az Oda a fényhez című műsorban közreműködtek. A Vakok és Gyengénlátók Me­gyei Szövetségével közösen az iparisok szerveztek egy iro­dalmi műsort. Ebben minden iskola, a 6 általános és a 4 kö­zépiskola, illetve a zeneiskola is közreműködött. Együttműködés A szalkaiak, de a testvérváros­ból érkezett vendégek is meggyőződhettek arról az ok­tóber 23-i városi ünnepségen, hogy nemzeti ünnepünk méltó emlékidézői voltak az ipari­sok. Tőkésné szerencsére talál segítőket. Sípos Beáta tanárnő külön „érték”, hiszen ő képvi­seli Csányi Ottó mellett a mű­vészet zenei ágát. Az iskola ta­náraként nagyban hozzájárult, a produkciók sikeréhez, illet­ve az iparisok zenei nevelésé­hez. Szerencsés „vásár” volt Sto- nawsky Tamás matematika-fi­zika szakos tanár foglalkozta­tása a tantestület tagjaként. Szakmai munkája mellett kü­lönösen jelentős a képzőmű­vészettel való foglalatoskodá­sa. O maga ismert festőként is. Bizonyára az iparisok közül sikerül majd kinevelnie olyan lányokat, fiúkat, akik a művé­szet ezen ágában bizonyíthat­nak. Tárlatok és torna Segítségével, irányításával rendszeressé váltak az ipari­sok tárlatlátogatásai. Ugyan­csak ő a mozgatója a különö­sen kedvelt színházlátogatá­soknak. Szintén volt igény az iskolá­ban a zenés torna megszerve­zésére. Ez részben a zene, másrészt a mozgás iránti affi­nitást jelzi. Az iskola vezetői olyan sportembert kértek fel e foglalkozások irányítására Ba­logh András személyében, aki a sport különböző ágaiban, de az alkotó művészetekben is közmegbecsülést szerzett. Megoldásra vár a komolyze­ne megszerettetése, illetve a feltételek megteremtése a hall­gatásra. A vigyázó szemű Batsányi Nemzeteket nemesít nevével a szabadságnak örök híve Bakajsza András Fényeslitke — Százötven éve halt meg idegen földi kény­szerlakóhelyén az ausztriai Linzben. Két évszázaddal mérhető halhatatlanságát első­sorban ismert felszólító szálló­igéjének (s ehhez szabott kö­vetkezetességének) köszönhe­ti: „Vigyázó szemetek Párizs­ra vessétek!” Diákkoromban nem csak a közkeletű mondást illett emlékezetből idézni, ma­gát a nyolcsoros epigrammát is kötelező memoriterként fe­jünkbe és szívünkbe véstük. Párizs, a nagy francia forrada­lom, Batsányi, Petőfi egyet je­lentett: a hármas jelszót (a vi­lág megváltóját): szabadság, egyenlőség, testvériség. Batsányi János a jövendő­mondó úgy hozsannázza, mint a politikai messiást vágyó nép­tömeg a Jeruzsálembe bevo­nuló Jézust: „Uralkodjék köz­tünk ész, érdem, igazság,... s te, áldott szabadság!” Ez a má­sik ismert(?) alkotása — A lá­tó — közeli rokona A francia- országi változásokra címűnek prófétai hittel és szenvedéllyel írja a kor falára. „Vidulj, gyá­szos elme! megújul a világ, / S előbb, mint e század végső pontjára hág...” Mindkét vers expresszív szavakból építke­zik, nem is akad párjuk, gyö­nyörű, gyújtó forradalmiság- ban a Talpra magyarig. Poéták és próféták láza, tüze s ostoro­zó heve közös gyökerű: belső kényszerből, abszolút meggyőződésből ered, mint például Amosz prófétáé: „Ki ne jövendölne, ha szól az Úr?” Ki ne jövendölne, ha szól, s szólásra rendel a világtörténe­lem vezérlő szelleme? (Aki Pilinszkyve 1 szólván időről időre átvérzi a történelem szö­vetét.) Jót s rosszat maradékta­lanul el kell mondani. A halot­tak élén járó Ady is Ezsaiással kérdi önmagát: „vigyázó, mit mondasz az éjszakáról?” A vi­gyázó, a posztra állított derű­látó: eljön a reggel, megújul a világ... Innen hát a vigyázó szem, az éber tekintet, a csillag­oltó sötétségben is virrasztó költői magatartás. A mérsékelt Kazinczy is megvallja a Pá­lyám emlékezetében: A fran­cia revolúció hosszas pezsgés után (1789. júl. 14.) kilobbana. Odaintézé szemeit a világ. A Balaton-felvidéki Tapol­cán született, a nevezetes Ma­lom tó partján 1763-ban. Saru­varga fia volt, szülőházát nem őrizte kegyeletes idő, csak em­léktáblácska jelzi: „Batsányi János 1763-1845... Hamvait 1934-ben hozták haza Linz­ből, nagy forradalmár költőnk száműzetésének helyéről. Batsányi, a szabadságeszme rajongója megvalósította, ami­ről Csokonai, elégiában ábrán­dozott: ember és polgár lehe­tett, igaz, nem itthon, a nemesi privilégiumok paradicsomá­ban. Itthon — oly fiatal volt még — szinte szózatban hívja, sürgeti: Nemzetek, országok! Jertek, sorsotok előre nézzé­tek. Felszólítja persze a feudá­lis királyokat is, felszentelt hó­héroknak nevezvén őket, a francia példa követésére, illet­ve tanulságára. Egy lépés in­nen az a Petőfi, aki tűzvész volt, s verseimmé emelte: Akasszátok fel a királyokat! Batsányi vezérségre termett, de neki nem adatott meg a re­formkor fölemelő ereje, nem kaphatott a nemzet géniuszá­tól egy nagy és szent napot, ő csak makulátlan szabadság­eszmét kapott, s hozzá holtig szóló tántoríthatatlanságot. Magyar Múzeumot Kazinczy- val, Baráti Szabóval sajnos nem sokáig. Kazinczy kiválik, mert Batsányi nem tűre ellent­mondást és nem tűrt ellent­mondást a megrettent hatalom sem. A folytatást ismerjük... Négyszázötvenkét grádics a kufsteini várba, elszakadás a szülőháztól, amelyből vétetett. Ám bezárolhatatlan a vers, az a vers, a Petőfiig páratlan. Anakronizmus volna ez a le­nyűgöző eszmei igézet? Ma­dách Ádámja is az, mikor esz­méinek elvérzése, eltorzulása után is rajong egy új ideálért, főként Isten szikrájáért, a tisz­tító forradalomért? Byron, aki a demokrácia szülőföldjére ment meghalni? Lemosolyog- nivaló az önfeláldozás egy eszménytelenülő korban. Az apostol Szilveszterének ma­gasztos sorsalakítása csak iro­dalom? A vigyázó szemű Batsányi így nevezte meg az embert: „a szabadságnak híve s ember”. O így élt nyolcvankét évet. _____KULTÚRA _ Zorán Budapest (MTI) — Majd egyszer — ezzel a címmel | jelent meg Sztevanovity» Zorán legújabb CD-je, A közkedveit énekes az új le- mezdaiaival. valamint régi*? legendás számaival járja azt országot, s ahol megfordul, mindenütt telt ház fogadja, A vidéki turné után § amelynek tizenöt állomása ! volt — november 17 -én I Budapesten tart élő lemez- ■ bemutatói. flA vidékt koncertkörútVÉ tál a Sportcsarnokban ren­dezendő nagy butira kéM ■■■ szültek? kérdeztük tólek — Vannak, akik arra használják fel a vidéki fel«| lépéseket, hogy bejátsszáí|| magukat — mondja. — Én sohasem tekintettem főp-1 róbának ezeket a koncerte­ket. Ha nem lenne a sport- csarnoki rendezvény, ak-" kor is csináltunk volna ennyi vidéki produkciót. ' Teljesen önálló előadások ezek, mert fontos, hogy az új lemez dalait élőben is , bemutassam: s nemcsak a budapesti közönségnek».5 hanem bárhol, bárkinek. Örülök, hogy hívnak, vár-' „ak. ; D Lesz vendég a buda­pesti koncerten ? \ | —• Még nem tudom, de ha tudnám, sem plakátoz- nám ki a nevüket. Azt sze­reméin, hogy a közönség énmiattam jöjjön he. Kü­lönben úgyis tudják, hogy kitalálok majd valamit. ihmimull i milm n IMI,ii:iÁáÍÍaÍaÍ^kliibh«*.iém>iliii miéiéÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom