Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-14 / 268. szám
1995. november 14., kedd A HITVILÁGA A teológia tudós tanara lógiai tanár, Salgótarjánban gimnáziumi hittantanár, majd amikor az ötvenes évek elején a pártállam a püspöki hivatalok vezetőit szétszórta, börtönbe zárta, Koncz Lajos égy vidékre helyezéssel megúszta a dolgot. Üldöztetése a hetvenes évek elejéig tartott, sok bántalmazást, több hónapos meghurcoltatást, hitoktatási tilalmat, büntető áthelyezést kellett átélnie, míg végül ismét Egerbe kerülhetett teológiai tanárnak. Közben tanított a Budapesti Hittudományi Akadémián, hat esztendeig rektora volt az Egri Teológiai Főiskolának, s jelentős irodalmi és tudományos munkásságot is kifejtett. Több száz írása látott napvilágot a katolikus sajtóban, több főiskolai tánkönyv szer- zőjeként ismerik a nevét, hiszen az ország minden hittudományi főiskoláján, de Gyulafehérváron is a Krisztus-kérdés és a Kinyilatkoztatás fun- damentál-teológiai témakörét ma is az ő műveiből tanítják nemcsak a papnövendékeknek, hanem a hitoktatói, teológiai kurzusokon, levelező tagozatokon, sőt a rendszerváltás óta a tanárképző főiskolákon is a hittanár szakosoknak. Ő ültette latinról magyarra Cserháti püspök vezetésével a teológia elméleti fő tantárgyai közül a hitvédelem szakterületét dr. Előd Istvánnal, ami nem egyszerű fordítói munka volt, az itt uralkodó marxista-ateista légkörben kellett magyarra átültetni a teológiai tárgyalást, érvelést és védekezést egyaránt. És ki ne maradjon az egyik legfontosabb, a Prohászka-váDr. Koncz Lajos Harasztosi Pál felvétele Balogh József Nyíregyháza (KM) — Mi tagadás, az első találkozóra egy öregembert vártam. Azt mondták: a papi öregotthon lakója és 76 éves. Aztán beállított egy fiatalos, kellemes megjelenésű, barátságos mosolyt! úr és bemutatkozott: dr. Koncz Lajos vagyok. Felment az emelvényre, belekezdett egy előadásba, s mikor befejezte, az embernek olyan érzése volt, hogy negyedóra telhetett el, csak az óra mutatója árulkodott: kerek egy óra volt. Pedig nem volt könnyű a téma, amit magára vállalt: a keresztény értelmiségiek felelősségéről szólt Prohászka nyomán. Már csak azért sem nevezhető könnyűnek, mert a mai ember — még ha kereszténynek vallja is magát — keveset tud, tudhat a nagy tudású, de korát jóval megelőző Prohászka Ottokárról, Székes- fehérvár egykori püspökéről, hiszen még saját egyháza is tiltotta hittudományi tanai egy részének hirdetését. Keresztény felelősség Róla, a keresztények közéleti felelősségéről hallhattak ezen az estén a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének nyíregyházi tagjai. Olyan szövetség ez a KÉSZ, amelyik a szocializmus végóráiban alakult, s bölcsőjének egyik ringatója dr. Koncz Lajos, akkor még az Egri Hittudományi Főiskola professzora volt. Dr. Koncz Lajos nevét éppen ezért megyénkben a papokon kívül viszonylag kevesen ismerik. Nemrég egy hír jelent meg róla lapunkban, amikor átvette a Heves Megyéért adományozott kitüntetést, s ez el is árulja róla, hogy élete, illetve annak egy jelentős szakasza az érseki székhelyhez kötődik. Családja a Felvidékről jött a megcsonkított anyaországba sok menekülő sorstársával együtt. A Pázmány-egyetem hittudományi karán szerzett doktorátus után volt Rozsnyón teologatás, amelyhez a kísérő tanulmányokat is ő írta. Nem akármilyen személyiségek utódaként és kortársaként. Elég csak Schütz Antal, vagy Sík Sándor nevét említeni, akikkel együtt felismerte, milyen hatalmas szerepe lett volna, s van ma is Prohászka Ottokárnak a modem katolicizmus kialakításában. AII. Vatikáni Zsinat igazolta visz- sza Prohászka szellemi nagyságát. Feladat a világiaknak Evangelizáció és küldetés, vagyis apostolság. Ezekhez a gondolatokhoz kötötte mondandóját mint oly sokszor már korábban is irodalmi, teológiai munkássága során. Európa, s benne hazánk is elkeresztény- telenedett, szekularizálódott, elveszítette európai és keresztény identitását. Hogyan lehet ezen segíteni? Újrakeresztelni, újraevangelizálni a kora középkori térítési módon nem lehet. Akkor hogyan és kik végezzék ezt a munkát? — tette fel az újabb kérdést, s válaszolt is rá. Annak idején szerzetesek és térítő papok vállalkoztak a feladatra, s az is biztos, hogy a papságnak ma is meglesz és megvan a szerepe. De az is biztos, hogy ebben az újra- evangelizálásban a legnagyobb feladat, a legnagyobb részvállalás a keresztény világiakra hárul, és nemcsak azért, mert a papság megfogyatkozott, hanem azért is, mert a klérus nem tud sokszor és sokféle okból hozzáférni a világhoz, eljutni az evangelizáció bármilyen módjához. És a mód már nemcsak prédikációt és szavakat jelent, hanem sokkal inkább általános tanúskodást, keresztény életvitelt, illetőleg ennek csendes, hatékony sugárzását. A Heves megyéért adományozott Pro Agria mellett az idén még egy nagy megtiszteltetés érte dr. Koncz Lajost: a kispapok titkos szavazással őt választották az „Év emberének”. Tavaly pedig hetvenötö- dik életévében a magyar szellemi élet pályáját Szent-Györ- gyi Albert-díjjal ismerte el és köszöntötte. Harminc év katedrán Ötvenhárom papi évéből csaknem harmincat teológiai tanárként, papneveléssel töltött. Ma, a nyíregyházi papi otthon lakója, de most sem tölti tétlenül idejét. Bosák Nándor püspök lelki napok tartására kérte fel, dr. Váradi József püspöki helynök — aki húsz évig volt vele együtt az egri teológia professzora, s akit a rendszer üldözött el Egerből — nyíregyházi teológiai tanfolyamra hívta meg tanárnak, a KÉSZ nyíregyházi szervezete pedig a legutóbbi ülésén egyhangúlag választotta meg a szövetség elnökévé. Koncz Lajos nem vállalta. Azt kérte, hadd ismerkedhessen meg jobban a megyével, az itt élő keresztényekkel, s azt ígérte: nem vezetőként, egyszerű tagként is tevékenyen részt vesz a keresztény értelmiség munkájában. Mert erre ma, amikor a kereszténység normái, erkölcsi életfelfogása, szellemisége, világnézete ennyire el tudott tűnni a telkekből, a társadalmi tudatból egy nemzedékváltásnyi idő alatt, nagyon nagy szükség van. Népfőiskola Nyíregyháza (KM) — A Családi Kör Népfőiskola harmadik évfolyama 1995. november 18-án, szombaton 9 órakor szentmisével kezdődik a római katolikus társszékesegyházban. 10 órától a Kossuth tér 10. sz. alatti plébánia nagytermében kezdődnek a lelki és szakmai előadások. A vakon született meggyógyítása címmel délelőtt 10-kor kezdődő előadást dr. Váradi József püspöki helynök tartja, 11 órától a vakság mint életállapot, egy vak személy tanúságtétele, a vakok segítése Bánfalvy Mária szociálpolitikus előadása, 13 órától az előadások megbeszélése. A népfőiskolára jelentkezni lehet Gégény Béla karitász igazgatónál a Kossuth tér 10. alatt, vagy a karitász-központban: Közép u. 17. sz. alatt. Jelentkezést a helyszínen is elfogadnak. A reformáció üzenete Interjú dr. Fekete Károllyal, a teológia professzorával Nyíregyhgáza (KM) — Olvasóink közül sokan ismerik dr. Fekete Károlyt, aki 14 évig volt Nyíregyházán református lelkipásztor és több éven keresztül a nyírségi egyházmegye esperese, jelenleg a Debreceni Teológiai Akadémia professzora. lJ Professzor Úr! Mint teológiai tanár és lelkipásztor, van-e lehetősége ma Debrecenben a katedra mellett az igehirdetésre? — Természetesen. Állandóan hívnak falvakba, városokba, mint teológiai tanárt és volt evangelizátort, és itt Debrecenben a nagytemplomi egyházközségben négy év óta minden csütörtökön evangeli- zációt tartok. O Hogyan készíti fel és milyen lelki útravalókkal látja el tanítványait, mint leendő lelki- pásztorokat? — Diákjaimat arra akarom ránevelni, hogy odahajolva az emberekhez, igyekezzenek Jézus szeretetével tanítani és lelkigondozni, mert az embereknek elsődlegesen ma is nagy a szeretetéhségük, s megértésre, odafigyelésre vágynak. Arra Dr. Fekete Károly Balázs Attila felvétele hívom fel a figyelmet, hogy ne zárkózzanak el a külvilágtól, hanem híveikkel együtt élve próbáljanak meg reménységet kelteni az emberekben. De azt is tanítom nekik, hogy az igehirdetésükben merjék kimondani az igazat, az igazságot — még ha az gyakran fáj is —, mert a szeretet igazság nélkül egy hazugságleleplező, elvtelen magatartás, az igazság pedig szeretet nélkül despotiz- mus, gyűlölködés. O Hallottam, hogy a napokban járt Nagyváradon a reformáció emlékünnepe alkalmából. Tapasztal-e az erdélyi re- formátusság és a határon belüli, az anyaországi reformá- tusság között valamilyen különbséget? — Meggyőződésem, hogy a Romániában élő magyar refor- mátusság életében valósággá válik az, amit úgy mond a régi mondás, hogy „teher alatt nő a pálma”. A szenvedés, a kiszolgáltatottság kicsit jobban összekovácsolja őket, mint minket. A magyarságtudat és a keresztény hittudat is erősebb mint nálunk anélkül, hogy politikummá akarná degradálni a hit kérdéseit. O Professzor úr szerint mi ma az üzenete a reformációnak a határon innen és túli magyarság részére? — A nagy üzenete az, hogy az üdvösségért nem kell semmi jót tenni, hogy elnyerjük, de az üdvösség elnyerése biztos tudatában egész életünkben szolgálni kell Krisztus akarata szerint szeretetben, békességben. Fazekas Csaba Égő gyertyaként Nyíregyháza (KM) — Jelentős dátum lesz a Nyíregyházi Szent Imre Gimnázium és Kollégium életében 1995. november 3. Ezen a napon szentelte fel az intézetet Bosák Nándor, a Deb- recen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke. Az intézményben az idei tanév végén érettségizik az első két osztály, mégis ettől a tanévtől lett teljes egészében egyházi iskola a jósa- városi intézmény, ahol szeptember óta a nyolc négyosztályos gimnáziumi osztály mellett egy nyolc- osztályos gimnáziumi osztály is indult. A közel háromszáz diák, a szülők, a tanárok, az egyházi vezetők, a többi egyházi iskola képviselőinek jelenlétében a megyéspüspök így imádkozott: Uram! Adj nekik mindenkor elegendő lelki erőt, hogy híveid javára, égő gyertyaként világítva, és példát adva parancsaid szerint éljenek, áldásodra, segítségedre mindenkor érdemesek legyenek. Adj az itt tanulóknak apostoli lelkületet, hogy az evangélium örömhírének továbbadása által egyre gyarapodjék a téged ismerők és szerető emberek közössége. Áraszd el őket szereteted szent leikével, hogy a szomorúak vigasztalására, a csüggedők buzdítására, a bátortalanok erősítésére, a köszködők segítésére mindenkor készek legyenek. A szentelési ünnepséget az intézet tornatermében felállított oltárnál szentmise követte. A szertartást végző Bosák Nándor szentbeszédében az iskola névadójára, védőszentjére, Szent Imrére emlékezett, s így szólt a diákokhoz, szülőkhöz, pedagógusokhoz és vendégekhez: — Az életnek mindig vannak állomásai, ahol az ember megáll, hálát ad, számvetést készít. Ilyen nap ez a Szent Imre Gimnázium életében. Amikor a jó Istennek köszönetét mondunk, hogy ez az iskola elkezdhette működését és teljesítheti feladatát, köszönetét szeretnénk mondani mindazoknak, akik a maguk helyzete és lehetősége szerint hozzájárultak ahhoz, hogy ez az iskola létrejöjjön. A város vezetőinek, az egyházi vezetőknek, az indulás kockázatát vállaló nevelőknek, mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak, jószándékkal hozzásegítették ezt az iskolát az elindulásához. A mi egyházunk gyakorlata és szokása szerint megszenteltük ezt az épületet. Mit is jelent a szentelés? Mit is ad, mit is hoz ez a szentelés? Megszenteljük templomainkat, megszenteljük otthonainkat, megszenteljük az iskolát. A szentelésben van valami, amellyel azt az épületet, azt a helyet kiválasztjuk, Istenhez rendeljük, Istennek ajánljuk és azt szeretnénk, hogy azon a helyen, ahová a szentelés kéréseit és áldását osztottuk, ott helyet kapjon az Isten szereteté- nek gondolata. Igazában a világ megszentelését Isten valósította meg, úgy, hogy ebbe a világba elküldte a fiát, Jézus Krisztust. A világ azáltal lett szent, hogy az Isten fia emberré lett. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta érte. Krisztus jelenléte, Krisztus működése és Krisztus áldozata, tanítása, ami ebben a világban megvalósult a történelem folyamán, ez teszi szentté a világot. Nem változik meg a világ ettől. De megvan az az igazodási pont, az a lehetőség, hogy akik az isteni dolgok felé fordulnak, az Isten útján akarnak felemelkedni, azok találjanak útmutatást, találjanak példát, találjanak segítséget. Mit jelent az iskola számára, hogy megszentelték? A falak, az épület nem fog megváltozni. Még talán az emberek sem lesznek mások, mint eddig voltak, mert mindenki hordozza emberi adottságát, képességét, lehetőségét. De a szenteléssel megragadjuk és megmutatjuk azt az igazítá- si pontot, azt az irányt, amelyik felé haladva, amelyet követve az itteni élet, az itt folyó munka, az itt folyó tevékenység jobb, tökéletesebb lehet. Minden iskola, s nevelőmunka mindig önmagában szent feladatot teljesít. Ezt mindenki jól tudja, aki a pedagógusmunkát, a nevelőmunkát hivatásként, s nem csak pénzkereseti lehetőségként gyakorolja. A nevelés, az ifjúság nevelése, az ismeretek átadása mindig szép és hallatlan nagy feladat. Mi ezt a munkát szeretnénk ebben az iskolában Isten kegyelmével, Isten segítségével, Isten áldásával végezni. Éppen ezért kérjük a jó Istent, adjon erőt az itt tevékenykedő tanároknak, növendékeknek, adjon hitet és bizalmat, hogy ezt az eszmét tudják életük céljának, munkájuk serkentőjének tekinteni. Igaz hittel, igaz bizalommal ezért szeretnénk a mai szent misében imádkozni, és kívánjuk, hogy az áldás, amit kértünk az iskolára, az itt folyó élet, az itt folyó munka eredményében, sikerben, derűben, békességben, örömben, az élet gazdagításában hozza meg gyümölcsét. Karácsonyi segély Nyíregyháza (KM) — A Nyíregyházi Római Katolikus Plébánia 200 ezer forint összegű hittankönyvvel támogatta a hittanosait. A plébánia karitászcsoportja 120 nagycsaládosnak juttatott 500 Ft egyszeri segélyt. A nagycsaládosok és kisnyugdíjasok támogatására pályázatot nyújtottak be a HÉRA Alapítványhoz. A karácsonyi segélyakciójukhoz szívesen fogadnak tartós élelmiszer, vagy ruhaadományt a Közép u. 17. sz. alatti karitászközpontba, vagy pénzadományt a Kelet Karitász Alapítvány Kereskedelmi Bank Nyíregyháza 440-19815 számlára. A befizetett összegről adóigazolást adnak. Minden segítséget hálás szívvel köszönnek a rászorulók nevében. Evangelizáció és küldetés — ezekhez a gondolatokhoz kötötte mondandóját
