Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-13 / 267. szám

1995. november 13., hétfő HATTER Mezőgazdászok az ezredfordulón A tanulók a mezőgazdasági szakmacsoport specializációi közül választhatnak A szakmai gyakorlaton az intenzív almatelepítés helyét rendezik a tanulók Harasztosi Pál felvétele Kállai János Baktalórántháza (KM) — Sokak számára titokzatos szó a PHARE. Egyik „meg­fejtője” szerint a „re” a fel­újítást, a rekonstrukciót sej­teti. Igaz lehet a feltételezés, hiszen a Phare-programot 1990 tájékán a kiötlői a kö­zép- és kelet-európai orszá­gok fejlesztési project-jeként hozták létre. A komoly, elsősorban az elő­relépést, a megújulást, a minő­ségi javulást támogató prog­ramnak van oktatási része is — nem elhanyagolandó pénz­összegekkel a háttérben. A szép summából sikeres — in­tézményi — pályázat útján le­het részesedni.' A baktalórántházi Vay Adám Gimnázium és Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet rohammunkában ké­szítette el — még határidőn belül — a pályázatát ez év őszén. —- Szeptember 9-én 17 órá­ig lehetett benyújtani a doku­mentumot — idézi a pontos dátumot Bagoly Albert igazga­tó. — A szakmunkásképző is­kolák (nálunk ez a típus a meghatározó) adhatták be koncepciójukat arra vonatko­zóan: miként akarják intézmé­nyüket szakközépiskolává át­alakítani. Átalakítás Hangsúlyozom: átalakítás — ez a kulcsszó. Örömmel szá­molhatok be a sikerünkről; el­nyertük a támogatást. O Milyen szakközépiskolai modellben gondolkodnak? — A Világbank programjá­nak megfelelő modell lesz a miénk. A középiskola első két évében a közismereti tantár­gyak aránya 90%, a szakmai orientáció 10%-ot kap. A má­sodik két évben 70% a közis­meret, 30% a szakmai alapo­zás részesedése. Ezután követ­kezik az érettségi. Majd ezt követően kezdődhet az igazi szakmai felkészülés — egytől három és fél éves időtartamig terjedő variánsokban. O Ha jól számolom, a folya­matba bekapcsolódók a 2000/ 2001. tanévben fognak specia­lizálódni. Milyen szakmák kö­zül választhatnak? — A Phare-programos osz­tályunkat 1996 szeptemberé­ben fogjuk útnak indítani. Az ide felveendő tanulóink az ez­redfordulón a mezőgazdasági szakmacsoport specializációi közül választhatnak majd. Ezek a következők: növényvé­delmi technikus, mezőgazda- sági technikus, képesített gaz­da, növénytermesztő és ker­tésztechnikus. OMibe kerül az átalakulás? Egyáltalán: milyen összegű támogatást lehetett elnyerni a pályázattal? — Hogy mennyit fogunk kapni, most még pontosan nem tudom. Huszonhét hoz­zánk hasonló célrendszerű is­kola kap a summából. Hat- és tizenkétmillió forint a részese­dés határértéke. HA mai, inflálódott pénzvi­szonyok között ezek nem túl nagy pénzek... — Valóban nem, de a Phare- program részesének lenni nem csak anyagi előnyöket hoz. Presztízsnövekedés Presztízsnövekedést, az iskola emelkedését — szakmai érte­lemben. A szakmunkásképző iskoláknak most lett sanszuk először elnyerni a pályázatot. H Rendelkeznek-e az átala­kuláshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel? — A beadványunkban meg­fogalmazott koncepció nem tartalmaz blöff-elemeket. A program angol szakértője no­vember 29-én eljön hozzánk. Személyesen fog tájékozódni és meggyőződni a pályáza­tunkban foglaltak igazáról. C. G. Dean úr megállapításai lesznek rólunk a referenciák. Ha valahol a programszakér­tők sandaságot, hamisságot ta­pasztalnak, megvonják a tá­mogatást. CJ Említette: a minőségi vál­toztatáshoz megvannak a sze­mélyi feltételeik. Gondolom, azért, mert immár a baktai gimnázium is önökhöz tartozik igazgatásilag. — Igen. A két iskola irányí­tási, gazdálkodási integráció­jának a Phare-program szerinti oktatás bevezetésével megte­remtődnek a tartalmi „össze­kötői”. Mint mondottam: az új típusú képzés első négy évé­ben a közismereti tantárgyak dominanciája a jellemző. Lo­gikus, hogy a gimnáziumi ta­nárok jó felkészültsége, sok­éves gyakorlata szolgáltatja majd az alapot a magasabb színvonalú oktatómunkához. H A nagy átformálódás ne­tán elvezethet a gimnázium teljes elsorvadásához, nem gondolja? — A gimnáziumi beiskolá­zás mutatói itt, Baktalóránthá- zán majdnem mindig jeleztek kisebb-nagyobb gondokat. Ennek ellenére, a gimnáziu­mot mindenképpen megtart­juk, az esetleges létszámbeli mérséklődések ellenére. Szakmai emelkedés Azt pedig — gondolom, a fen­tiekből kibogozható — nem szükséges hangsúlyoznom: a szakközépiskolai képzés — újszerű formában és tartalom­mal — valamennyiünknek a jövőjét kedvezően alakíthatja. O Pályázati sikerük idején a megyei pályaválasztási tájé­koztató füzet a nyomdában volt: az újdonság tehát abba már nem kerülhetett be. A mostani interjún kívül, honnan értesülhetnek az érdeklődők a vadonatúj dolgokról? — Fontosnak tartjuk a minél szélesebb körű propagandát, mivel megyei beiskolázású osztályban gondolkodunk. Decemberben tartunk majd pályaválasztási értekezletet — szülőknek, gyerekeknek —, addigra már biztosan mi ma­gunk is többet tudunk a részle­tekről. M ár igazában senki sem emlékszik rá, kinek támadt az a szokatlan, már-már őrült öt­lete, hogy szépségversenyt rendezzenek a szociális ott­hon idős lakóinak. Hangza­tos, mi több, szellemes szlo­gent is kitaláltak az idős em­berek otthonának vezetői, hogy kedvet csináljanak a részvételhez. így hangzott az otthon társalgójában kiírt szöveg: „Szépség az öregség­ben.” Majd a mondat folyta­tásaként egészen kicsi betűk­kel az állt: „Idős korban is szépek maradhatunk.” Aztán elkezdődött a serény készülő­dés... — Persze ne gondolja sen­ki, hogy bohócot akartunk csinálni az idős emberekből, felcicomázni, felvonultatni őket, mint az igazi szépség- versenyen szokás — magya­rázta az otthon egyik alkal­mazottja. — Erre még ál­munkban sem gondoltunk. Mi a belső szépséget, az em­berben rejlő talán időtlen szépséget akartuk a felszínre hozni. Nagy volt ugyanis a csüggedés, amikor egyre rit­kultak a gyermekek, a hozzá­Szépségverseny tartozók látogatásai. Ez an­nak is tulajdonítható volt, hogy lassan elfogytak a kár­pótlási jegyek. A gyerekek, a hozzátartozók szép sorjában magukhoz vették az idős szü­lők, nagyszülők értékpapírja­it. Eleinte magasra csapott a látogatási láz, amikor az ér­dekeltek, már aki erre jogot szerzett, kézhez kapták az elején még különösen be­csesnek vélt kárpótlási jegye­ket. Olyanok is hirtelen újra felfedezték az otthonban lakó szülőket, nagyszülőket, akik évek óta rá sem néztek az idős családtagokra. Kocsival vitték, hozták az öregeket a kárpótlási jegyek intézése­kor, s akadt olyan is, akit szombaton, vasárnap kikér­tek az otthonból, elvitték egy étterembe, ahol kedvére ehe­tett, ihatott. Aztán ahogy fogytak a kárpótlási jegyek, egyre ritkultak a gyerekek, unokák, hozzátartozók láto­gatásai is. Tisztelet a kivétel­nek... — Ekkor találta ki valaki ezt a szépségversenyt — emlékezett a neves esemény­re az otthon egyik régi la­kója. — Arra kértek mindenkit, keressen elő egy fiatalkori és egy mostani, nem túl régi fényképet. így is történt. Eze­ket egy nagy tablóra kirakták a klubteremben. Titkosan kellett leadni a szavazatot. Milyen eredeti vonásokat őr­zött meg az arcunk az idős korban, mennyire hasonlít egymásra a fiatalkori és mostani arcunk, ezt kellett pontozni. Persze lehetőleg igazságosan. Egy zárt borí­tékban annak a nevét kellett felírni, aki azt a bizonyos fia­talkori szépségét, ami persze a lélek szépsége is, meg tudta őrizni... Hetekig nézegették a féltve őrzött fényképeket az idős emberek. Egy kicsit újraélték a fiatalkorukat, visszapör­gették az idő kerekét. Nehéz volt eldönteniük, melyik két kép legyen az, amellyel bene­vezhetnek a szokatlan szép­ségversenyre. Saját magát mindenki másnak látja, mint a külső szemlélő. Aztán elkezdtek sokasodni a képek a falon. Alig akadt olyan ember, aki egy kézle­gyintéssel elintézte a dolgot, gyerekes dolognak tartotta az egészet. A többség egy kis belső izgalmat érzett, amikor el-eljárogatott a tabló előtt, amelyen az ő képe is ott volt. Mintha a régi, saját ottho­nukban lettek volna. S ki lett a győztes? — Amikor egy vasárnap délután kihirdették a szép­ségverseny eredményét, már mi is alig bírtuk ki nevetés nélkül. Amikor elkezdtük a neveket sorolni, mindenki só­bálvánnyá vált a meglepetés­től. Aztán olyan hahota, szív­ből jövő kacagás töltötte be a klubtermet, amilyen rég volt e falak között, — összegezte a szépségverseny záró moz­zanatát a rendező. S ha eset­leg mégsem volna érthető a megszépítő nevetés oka, hoz­zátette: ■— Természetesen minden­ki saját magát találta leg­szebbnek, magára szavazott, így mindenki győztes lett. Holtagak Balogh Géza Y y a megyénktől van t—i egyáltalán mit iri- M. JL gyelni, akkor azok a vizei. A foly ói, tavai, holt­ágai. Ez utóbbiakat össze­számolni is nehéz, s ha csak az öt hektárnál nagyobb mo- rotvákat nézzük, akkor is hu­szonnyolcat látunk. Hihetetlenül nagy kincs ez, s ha tovább tart az Eu­rópát sújtó évtizedes szá­razság, még inkább az lesz. E holtágakból sok ezer hek­tár mezőgazdasági terület öntözését lehet biztosítani, élővilága párját ritkítja, de a nagy léptékkel terjedő tu­rizmus is mind inkább szá­mít e vizekre. A holtágak azonban vég­veszélyben vannak. Nem túlzás azt állítani, hogy még néhány év, s az egykori mo- rotvák már csak a régebbi kiadású térképeken, meg az emberek emlékezetében fognak élni. Legtöbbjüknél annyira előrehaladott az eutrofizáció, a feliszapoló- dás, hogy nyílt víztükröt már alig-alig látni, s ez a folyamat önmagát gerjeszt­ve egyre gyorsul. Ha most nem lépünk közbe, vége a morotváknak. Igen ám, de az elöregedés megállítása, aztán a későbbi rehabilitá­ció méregdrága. Egy hek­tár növényzettől való meg­tisztítása, kotrása több százezer forint, s még akkor tulajdonképpen csak az első lépést tettük meg, hiszen ha nem oldjuk meg az elszivár­gó, elpárolgó víz pótlását, hamarosan ott vagyunk, ahonnan elindultunk. A biztos sikert csak úgy érhetjük el, ha a kezdetek előtt egy rendkívül szerteá­gazó hatásvizsgálatot, és egy igen alapos tanulmány- tervet készíttetünk. Egy ilyen munka elindulásáról mindenesetre már beszá­molhatunk, nemrég kezdő­dött a megye legnagyobb ti­szai holtágának, a rakama- zi-tiszanagyfalui morotvá- nak a rehabilitációja. Az ot­tani sikeres beavatkozás je­lentősége igen nagy, hiszen a rakamazi, nagyfalui ta­pasztalatok alapján talán megmenthetjük a távolabbi vizeket is. Kommentár ....■'...................- ■■ - '.....-.....­Sorozatfilm Ferter János rajza A pénz biztonsága Máthé Csaba A trezor kiürítése Nyíregyházán, má­sik helyen fegyveres rablás, majd westernfilmbe illő fegyveres üldözés, egy dél-magyarországi helyi­ségben falbontásos betörés, máshol a helyiségek kifosz­tása. A közelmúlt néhány olyan eseményét vettük számba,ahol bankokat és ta­karékszövetkezeteket tá­madtak meg és raboltak ki egyre drasztikusabb módon. A kár több tízmilliós nagy­ságrend. Ilyen eseteknél elég egy véletlen mozdulat, a pánik okozta reflexszerű cselekedet és eldördülhet a fegyver, ami akár emberéle­tet is követelhet. A nagyobb bankok már nem bízzák a véletlenre a biztonságukat, fegyveres őröket szerveztek, kiépítet­ték a komplex védelmi rendszert, de még így is ho­mokszem kerülhet a gépe­zetbe. A takarékszövetkeze­tek viszont most kezdik fel­ismerni a bankbiztonság je­lentőségét, hiszen náluk a rácson és riasztón kívül nincs különösebb védelem. Mindez annál is inkább sür­gőssé válhat számukra, mert manapság őket tartják a könnyű prédának, míg a bankokat a rablás végre­hajtói inkább a nehezebb fajsúlyúak ktfzé sorolják. A takarékszövetkezetek­nek viszont teljesen mások az anyagi kondícióik, mint egy országos hálózattal rendelkező fővárosi székhe­lyű kereskedelmi banknak, emiatt egy ilyen biztonsági rendszert sokszor nem a használhatóság, hanem az ár oldaláról közelítik meg. Ahogy a szövetség bankbiz­tonsági főtanácsosa fogal­mazott, a bankbiztonsági rekonstrukciót a szövetke­zeteknek közösen kell meg­lépniük, hiszen egy jelentős megrendelés esetén köny- nyebb a vételárat lejjebb szorítani. Persze ez még csak a munka egyik részét jelenti, a másik az alkalma­zottak bankbiztonsági kép­zése, ami nélkül egy bizton­sági rendszer felállítása csak féloldalas lesz. Eddig megszokhatták a takarékszövetkezeti dolgo­zók, hogy a tagok betétjei­vel, fogyasztási kölcsönök­kel, hitelekkel foglalkoznak. Ahhoz a példánkban sze­replő rémítő cselekmények ne történejenek meg, a mű­ködéshez egyre jobban egy új fogalom is kapcsolódik: a pénz biztonsága. mrnEmrnmzmn

Next

/
Oldalképek
Tartalom